Pesti Hírlap, 1933. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-20 / 16. szám

12 a pesti hírlap rádió-melléklete. Bolteusélet. (Kolld, 7.30. Budapest, Operaház.) T. felv. Párizsi padlásszobában, vi­dáman, fázva ás koplalva él a négy bo­­hém­pajtás. Karácsony estéjén egyikü­k, a muzsikus Sch­aumuch egy kis pénzre tett szert. Elhatározzák, hogy jó kis ünnepi vacsorát rendeznek a Mont­martre egyik csapszékében. A háziurat, aki be akarja hajtani a lakbértarto­zást, kifüstölik és nagy vígan távoznak, csak K­odolphe, a kiütő marad otthon, hogy megkezdett cikkét befejezze. Csi­nos fiatal masamödlány kopogtat le az ajtón: Mimi, a szomszéd szoba lakója. Gyufa- és kulcskeresgélés közben össze­ismerkednek. Mindkettő elmondja a maga kis életét. A vége: szerelem. Kart karba öltve mennek a többiek után a kocsmába. IX. felv. K­odolphe a kocsmában be­mutatja barátainak Mimit, akinek új kalapot vásárolt. Vidáman lakmároz­­nak, amikor Marcel, a festő a szom­széd asztalnál meglátja régi kedvesét, Musettet kicicomázva, egy piperkőc öregúr oldalán. Musette egy darabig állja a gúnyos célzásokat, de aztán ügyesen lerázza magáról vén udvarló­ját és kibékül Marcellel. A bohémek örömmel fogadják vissza maguk közé és a számlát a hoppon maradt öreg úr nyakán hagyva, a nyüzsgő sokaságban kereket oldanak. III. felv. Téli hajnalon egy város­széli csapszék felé vánszorog Mimi lá­zasan, legyöngülten. Kihivatja Marcelt és elpanaszolja neki, hogy R­odolphe agyon­gyötri féltékenységével. Marcel megígéri, hogy lelkére beszél. Kettejük beszélgetését Mimi egy fa mögül ki­hallgatja és megtudja, hogy h­odolphe idegességének az ő halálos betegsége az oka. Zokogva lép elő, h­odolphe meg­szánja és kibékülnek, mialatt Marcel ismét összevész a csapodár Musettel. IV. felv. Marcel és T­odolphe ismét magukra maradtak. Nem megy a mun­ka, folyton kedveseiken jár az eszük. Éhesek és megint csak az élelmes Schaunard szerez ennivalót Musette jön és izgatottan jelenti, hogy Mimi végét járja s mégegyszer akarja látni Ttodolphe-ot. Agyba fektetik. Mimi el­adja a fülbevalóját, hogy orvost és gyógyszert tudjanak szerezni és egy meleg karmantyút a nagy beteg lány­nak. Mire mindez megvan, Mimiből el­száll az élet. A csavargó. (Csütörtök, 7.30. B­uda­pest, Stúdió.) Az Operaház a múlt héten újította fel Leroux Xavér francia zeneszerző négy­­felvonásos­ operáját, amelyet húsz esz­tendővel ezelőtt Takács Mihállyal, a nagy magyar énekessel a címszerepben nagy sikerrel játszottak nálunk. I. felvonás. Áll az aratás a nagy­gazda földjén. A munkások közt leg­népszerűbb az örökké jókedvű, nótás­­szavú „csavargó". Szerelmesen sürüg­­forog körülötte a csinos Toinette is, aki ebédet főz az aratóknak. A fiatal Műsorskalauz­ pár enyelgését féltékeny szemmel nézi az öreglegény, aki feleségül akarja veni Toinettet. A nagygazda Viszont, aki szeretné megtartani gazdaságában a mindenhez értő csavargót, abban bíz­va, hogy Toinette hatása révén ez si­kerülni f­og, nagyon is pártolja a vi­szonyt. De a csavargóban fölébred a vándorkedv. Egyszer csak fogja a ba­tyuját s mire Toinette ráeszmél, már messziről hallatszik vidám nótája. II. felvonás. Húsz év telt el. Toinette az öreglegény dolgos felesége lett. Férje megtörtén, betegen vonszolja az életet. Mindkettőjükben kisért a múlt árnyé­ka. Hiába a békés jómód, mindkettő­jüket gyötri az a tudat, hogy e ház föl­­serdü­lt fia törvénytelen származás. A fiú gyanútlanul megkéri a nagygazda leányának kezét, de az apa durván el­utasítja. A szerelmesek kétségbeesése határtalan. A nagygazda Toinette és férje előtt azzal fenyegetőzik: ám eről­tetni merik a házasságot, kikürtög a világnak, hogy gyermekük fattyú. III. felvonás: Toinette fia szerelmi bánatában iszákos lesz, züllötten, leron­­gyoltan ténfereg a falu határában. Ba­rátai hasztalan próbálják jó útra térb­­­eni. Imádottja is vigasztalhatatlan. Toinette reménytelennek látja mindnyá­juk helyzetét. Férjének a nagygazdá­val történt összetűzése óta szavát nem lehet venni. Egy őszi napon torzon­­borz külsejű vándor vetődik a község­be. A kocsmában összebarátkozik a falubeliekkel, vidám mókákkal mulat­tatja őket. Elejtett szavaiból ráismer­nek: ő a csavargó, akit húsz esztendeje se­nki sem látott. Találkozik feleségé­vel és fiával, megtudja a történteket. Elhatározza, hogy velük marad és igyekszik jóvátenni, amit az ő hibájá­ból szenvedtek. IV. felvonás: Karácsony estéjére ké­szülődnek Toinették házában. A csa­vargó rendbe hozta a fiatalok dolgát, most már annak rendje-módja szerint való jegyesek, mert a nagygazda bele­egyezett a házasságba. Toinette férje azonban továbbra is némán, mozdulat­lanul ül a kandallónál. Mialatt a töb­biek ünnepi misén vannak, a csavargó számot vet önmagával. Érzi, hogy nem való ebbe a békés családi otthonba, nyughatatlan vére tovább hajtja. Hir­telen elhatározással ismét kezébe veszi vándorbotját. Ekkor a nagybeteg meg­szólal és elhaló hangon arra kéri a csavargót: legyen hű férje Toinette­­nek, ő m­egbocsát nekik. A betleheme­­sek éneke közben leheli ki lelkét. A csavargó meghatottan vesz búcsút a háztól, ahol szerettei élnek és elindul a havas éjszakában, örök végzetének útján. „Csavargó menj, csak csava­rogj! . . Kleb­elsbberg-emlékünnep. (Péntek, 743. b­udape­st, Stúdió.) Az ősszel elhunyt gróf Klebelsberg Kunó, akit az igazi nagy embernek járó kegyelettel és pompával kisért Utolsó­­útjára az ország részvéte, a ma­gyar kultúra felvirágoztatásának ál­dozta nagy tehetségét és rendkívüli munkabírását. A szegedi és debreceni egyetemek, a külföldi magyar kollégiu­mok, a szegedi templomtér és más vi­déki városok nagyszabású építkezései, a tanyai iskolák és más maradandó alkotások hirdetik a nagy államférfiú érdemeit. A zenéért is sokat tett Kle­belsberg. Jelentékeny pályadíj-alapítvá­­nyok fűződnek a nevéhez. Élénken szor­galmazta és támogatta egy zenei célú egyesülés gondolatát. Mindenképen méltó, hogy az Országos Liszt Egyesü­let, amely az idén mint jelentős mű­vészeti tényező kezdte meg munkássá­gát, az egész magyar társadalom nevé­b­en h­álával idézze föl Klebelsberg Kunó emlékét. A csütörtöki emlékün­nep, amelyet az egyesület a Zeneakadé­mián rendez s amelyet a rádió is köz­vetít, nagyszabású társadalmi és zenei eseménynek ígérkezik. Herczeg Ferenc emlékbeszéde fogja méltatni a magyar nemzet nagy kulturpolitikusának jelen­tőségét. A zenei programra két részből áll. Liszt Ferenc szimfóniás költemé­nye, „Az ideálok“, amelyet Stefániai Imre vezényletével a Hangversenyzene­kar ad elő, alkalomszerűen példázza a korán elhunyt államférfi eszményi tö­rekvéseit. A gyász és kegyelet érzéseit pedig semmi sem idézhetné fel oly vi­gasztaló hangokon, mint Mozart örök­szép Requiemje. Tudnivaló, hogy a li­turgikus zeneirodalomnak ezt a gyö­nyörű remekét Mozart élete utolsó hó­napjaiban, magánrendelésre alkotta. Nem is tudta befejezni, tanítványa, Süssmayer dolgozta ki a mester halála­ után a vázlatban maradt éneket, 1933. 1. 22—28-ig. A pirosruhás hölgy. (Péntek, S.00. Budapest, Stúdió.) Sch­öpflin Aladár hasonló című regé­nyéből írta háromfelvonásos színmű­vét. Évekkel ezelőtt a Nemzeti Színház mutatta be. Hőse Vaj­már Sándor te­hetséges festő, aki szülővárosában mint rajztanár telepedett le és igyekezett alkalmazkodni a kicsinyes, nyárspolgá­­ri élethez, kicsinyes, nyárspolgári fele­sége oldalán. Csak a nyári szünidőben festeget és egy ilyen alkalommal bele­szeret Ilonába, feleségének unokanővé­rébe, a pirosruhás hölgybe, aki elvált asszony és maga is művészhajlandó­­ságú, zenésznek ítészül. Ilona vissza­utasí­tja Vajmár ostromát, mert néni, akarja földü­lzi unokanővérének életét. Vajmár válni akar, de felesége ragasz­kodik a házassághoz, leginkább csak azért, hogy Vajmár el ne vehesse Ilo­nát. Közben Vajmárnak Ilonáról fes­tett képe nagy sikert arat. Szilaveczky, a híres festőművész, aki a vidéki vá­rosban jár, meglátja a képet, felfedezi nagy értékét és magával viszi Pestre, hogy kiállítsa. Ilona azonban látva a feleség hajthatatlan ellenállását és érezve, hogy Vajmár kedvéért le kel­lene mondania művészi álmairól, érzé­keny búcsú után külföldre utazik. Vaj­márnak bele kell törődnie, hogy fele­sége ihelett maradjon A PESTI HÍRLAP RÁDIÓ-MELLÉKLETE Heti műsor 1933 január 22—28-ig. Hullámhossz Energia 210 Magyaróvár 1.25 210 Nyíregyháza 7.5 238.9 Nürnberg 2.3 247.7Trieszt 15 253.4Gleiwitz 6.6 259.3Frankfurt 1.7 261.3London 67 263.4Mór. Ostrava 11 270 Bari 20 273.2Torino 8.5 276.5 Heilsberg 75 278.8 Pozsony 14 293.5Kassa 2.6 307.1Zágráb 0.8 312.8Genova 10 318.8Nápoly 1.7 325 Boroszló 75 328.2Pont Parisien 60 331.5Milano 70 338 Brüsszel II 20 341.7Brünn 36 345.2Strassburg 17 352.5Grác 8­5 356.3London Reg. 70 360.1Stuttgart 75 363.6 Algír 16 372.2h­ambur­g 1.7 380 Lem­­be­rg 22 385.1Toulouse 15 389.6Lipcse 320 394.2Bukarest 16 404 Svájci fr­­adó 23 408.7Kattowitz 16 419.9Berlin Funkst. 1.7 431 Belgrád 2.8 435.4Stockholm 75 .441.2Róma 75 459.4Svájci német 77 472.4Langenberg 75 489 Prága 120 502 Firenze 20 509 Brüsszel I 20 516.4Bécs 20 524.5Riga Palermo 12 5254 532.9München 1.7 550.5Budapest X 23 574 Laibach 2.8 840 Budapest II3 1083 Oslo 75 1348 Motala 40 1412 Varsó 158 1554 Daventry 35 1635 Königswust. 73 1724 Radio-Paris 85 Alant felsorolt adóállo­mások közvetítő (relais) kapcsolatban állanak s műsoruk is túlnyomóan azonos. Bécs­=Grác. Innsbruck, Klagenfurt. Linz, Berlin = Stettin. Königs­­wusterhausen. Boroszló = Gleicht.?. Budapest I = Budapest II. Nyíregyháza, Mar­gy­a­ró­vár. Frankfurt = Kassel. Hamburg = Bréma. Han­nover, Kiel. Flensburg. Heilsberg = Königsberg, Danzig. Langenberg Aachen, Pföln, Münster. Lipcse = Drezda. London = Daventry. Milano = Torino, Genova, Firenze, Trieszt. München = Augsburg, Nürnberg, Kaiserplaut. Kopenhága = Kalandb. Róma = Nápoly. Stockholm = Göteborg, Motana, Hörthy. Sunds­­wall. I V A 8 A R N A P, BUDAPEST 650 m. hullámhossz. 9.00 Hírek, kozmetika. 10.00 Református is­tentisztelet a Kálvin-téri templomból. Prédikál Muraközy Gyula lelkész. 11.00 Egyházi népének és szentbeszéd a Jézus Szive templomból. Szent­­beszédet mond dr. P. Bangha Béla jézustársa­­sági házfőnök. A szent­­beszéd mise után van. —­ Énekek: Egybegyül­­tünk óh, nagy Isten . . . Lelkem lángadozva ég .. . Zálogát adtad óh, Jé­zus . . . Jöjj el Szentlé­lek . . . Pápai himnusz. —• Utána: Pontos időjel­zés, időjárás- és vízállás­­jelentés. — Majd: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangver­senye. Karnagy Fridi Frigyes. 1. Beethoven: Fidelio — nyitány. 2. Mozart: Jupiter szimfó­nia. 3. Schumann: Ke­leti képek (vonószenekar­ra). 4. Schubert: Rosa­­munda — közzene. 5. Massenet: Nápolyi jele­net. — E hangverseny szünetében. ..Rádiókró­nika.“ Elmondja Papp Jenő. 2:00 Tolydor-Bruns­­wick gramofonhangver­­seny. 1. Rossini: A sze­ V­illai borbély — ária (Pataky Kálmán). 2. Ver­di: A végzet hatalma — duett (Mario Ghamb­e és Richard Bonelli). 3. Brahms—Joachim: Ma­gyar tánc 1. sz. (Huber­­marin Bronislav). 4. Leoncavallo: Bajazzók M­ária (Tinó Pattiera). 5. Schubert: Am Meer (Schlusnus Henrik). 6. Cimmino—Tosti: Ulti­ma Canzone (Giuseppe Danise). 7. Arditi: Il ba­­cio (Ivogün Mária). 8. Billi: E canto il grillo (Hermann Jadlowker). 9. Gordigiani: Santa Lu­cia (Franz Völker). 10. Tosti: Ideale (Tino Pat­tiera). 11. Di Capua: Ma­ria­ Mari (Umberto Ur­­bano). 12. Párisi—Aro­­mia: Campana di San Giusto (Giuseppe Dani­se). 13. Di Capua: O sole­rnio (Mario Ch­amieta). 14. Aletter: Kindez-vous (Irene Eisinger és Fritz Wolf). 15. Beleznay: Le­hullott a rezgő nyárfa JANUÁR 22. 1 levele (Gyener Lili zene­kara). 16. Sarony: Mit dem Peng und dem Ra­­dikum (Jack Hylton ze­nekara). 3:00 A m. kir. föld­ne­velésügyi minisztérium r­ádióelőadássorozata. 1. dr. Prack László gazda­sági akadémiai r. tanár. ..A gazdaság költségei­nek helyes beosztása és csökkentése." 2. Dr. Wei­ser István kisérletügyi főigazgató: „A búza és a rozs élettani hatása." 3.45 Az iskolánkivüli népművelés rádielőadá­­sa (Rádió Szabad Egye­tem). 1. Dr. Massány Ernő. ..Kalandozás a csillagok között." 2. ..Időszerű apróságok." 4 30 Pontos időjelzés, időjárásjelentés. — Majd a Budapesti Kernéért Sza­lonzenekar hangverse­nye. 1. Thomas: Ray­mond — nyitány. 2. We­­ninger Ernő: Valse d'am­our. 3. Pécsi Jó­zsef: Rádió Budapest — egyveleg. 4. Drolla: Sze­renád. 5. Armandola: Modern balett szvit. 6. Nagypál Béla: Kislány, hallod a muzsikát. 7. Mar­ton F. Jenő: Grizzly­­trott (Medvetánc). 5.40 Néprajzi közve­títés Kiskunhalasról. Vezeti: Paulini Béla. 6.50 Farkas Imre elő­adása. 7.15 Operettelőadás a Stúdióból. „Legénybu­­csu." Operett 3 felvonás­ban. Zenéjét szerezte Straus Oszkár. Rendező Kiss Ferenc. Karnagy Polgár Tibor. Szemé­lyek: Bachmayer; Fe­renczy Károly; Stefi, a leánya: Somogyi Nusi; Hempel Heringgdorf Balduin gróf: Kiss Fe­renc; Anasztázia, a fe­lesége: Hahnel Aranka; Stella, unokahuguk: Szabó Lujza; Ottinghau­­sen báró: Laurisin La­jos; Lőrinc, a kocsisa: Tamás Benő; Stilleben Mukl báró: Caletta Fe­renc; Stapelburg Feri gróf: Som­ody Pál; Stier, King Dönci báró: Szőke Sándor; Ciprian, lakáj Hampel gróféknál: Ker­tész Lajos. Utána kb. 9.40 Pontos időjelzés, opoint- és ügetőverseny­­eredmények. Majd To­l Árpád és Jancsi cigány, zenekarának hangver­senye a Kovacsevics ét­teremből. 11.00 Jávor Sándor jazz zenekarának hang­versenye a Bellevue szál­lóból, Varsányi Rudolf énekszámaival. 1. F. Stein­inger: How are you — foxtrott. 2. N. Parish: Blue a Musik — slowfox. 3. Eisemann: Minek is van szerelem — keringő (Varsányi). 4. F. Per­­kins: Sentimental Gent­leman­s— foxtrott. 5. Donaldson: My blue­birds — foxtrott. 6. Orosz: Valakit úgy visz­­szasirok — blues (Var­sányi). 7. W. Rose: Pardon me — foxtrott. 8. Sally: Szép babám — keringő. 9. Kola: Drá­gám, csak egy bigiit. 10. Bartos Zoltán: Vi­lág a szivem — elonfox (Varsányi). 11. Strauas Oszkár: Minden asszony — foxtrott. 12. Canari: Milonga con variazioni — tangó. 13. Vauchant: Stepping out (xilophou­­bzóló, előadja Kende György). 840 m, hullámhossz: 3.00— 3.45 Pathé és Radius gramofonhang­verseny. 1. Meyerbeer: A próféta — koronázá­si induló. (Párizsi Ope­ra zenekara, vez. Ruhl­­mann.) 2. Offenbach: Hoffmann meséi — ba­baária. (Izab­é Gallyet.) 3. Thomas: Hamlet — bordal. (Lantery.) 4. Puccini: Pillangókisasz­­szony — ária. (Made­­laine Sibille.) 5. Verdi: Traviata — Prelude. (Párizsi Opera zenekara, vez. Ruhlmann.) 6. To­­selli: Szerenád. (Yvonne Jurti.) 7. Leoncavallo: Bajazzók l­ária. (Raoul Girard.) 8. Saint-Saens: Haláltánc. (Párizsi Ope­ra zenekara.) 9. Godard: Jocelyn-Berceuse. (Yvon­ne Gall.) 10. Erőss: En­gem a tavasz ittfelej­­tett. (Kocsányi László.) 7.15—12 00 A műsor azonos a rádió (550 mn.) műsorával. Telefon Hírmondó: A műsor 3.00 óráig azonos a rádió (550 m­.) mű­sorával. 3.00— 343 Pathé és Rádió 3 gramofonhang­verseny. Lásd a rádió (840 m.) műsorát. 3.45—12.00 A műsor azonos a rádió (550 m.) műsorával. ALGÍR 8.00 Liszt, Chopin és Mendelssohn mű­veiből gramofon. 8.30 Tangók és kerin­­gők. 8.45 Operaáriák. 9450 Könnyű zene. 10.30 Tánczene. BARI 6-30 Gramofon. Hírek. 8.30 Zenekari hang-­­ verseny. 10.30 Gramofon. 10.55 Hírek. BÉCS 7.40 Torna. 8.00 Gramofon. 9.20 Heti tanácsadók. 9.40 Orgona verseny. 10.10 Felolvasás. 10.30 Beethoven hege­­daszonátái. 10.50 Tudományos elő­adás. 11.20 Szimfónikus hangverseny. Bécsi szim­­fónikus zenekar Mozart, Beethoven és Schubert műveiből. 12.45 Könnyű zene. —— Suppé: Reggel, délben, este Bécsben. Waldteu­fel: Korcsolyázók, kerin­­gő. Lindemann: Volgori dalok. Grünfeld: Kerin­gő. Lomaire: Gavott. — Payr: Tangó. Gurgsta­­ler: Automobil-induló. 3.00 Hírek. 34­5 Könyvszemle. 3.30 Kamarazene. Mo­zart: Kis éjjeli zene. — Hindemith: F-moll vo­nósnégyes, op. 10. 4.25 Előadás Afganisz­tánról gramofónlemezek­­kel. 4.55 Zenekari hangver­seny. Heuberger: Stru­­vel Péter. Delibes: Cop­­pélia, ballet. Massenet: Manón, ábránd. Ascher* Tavasz a bécsi erdőben, egyveleg. Grohaman: Egyveleg. Ziehrer: Bécsi lányok, keringő. Ferras* Emlékezés Strauss Jó­zsefre. 6.40 Tinhofer Károly saját műveiből felolvas. 7.05 Hírek. 7.20 Áriák és dalok* Előadja Bodó Erzsébet. Duparc: Phydile Horne­­ger: Klotilde. De J­allas Két spanyol dal. Marxi­llarcarola és japán elő­­dal. Korngold: Búcsú. Strauss R.: Két dal. Bar­tók Béla: Feketeföld. Ol­vad a hó. Kodály: A Csi­­tari hegyek alatt. 8.00 Herczeg Ferenci Kék róka, szinmű. 9.45 Hírek. 10.00 Paul Weysh­­mann-lemezek. 10.30—­ Közvetítés a nagy hangversenyterem­ből. Bécsi művészek mű­sora a téli segélyakció javára.

Next