Pesti Hírlap, 1933. március (55. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-10 / 57. szám

*I ti NAPI HÍREK. — A női divat elférfiasodása. A divat terén svét irányzat küzd egymással. Az egyik el akarja férfiasítani a női divatot, a másik pedig vissza akarja szerezni a női divat hajdani báját, könynyűségét, kecsességét. Nem tudni bizonyosan, mikor kezdődött a női divat elférfiasodása, de bizonyos, hogy a XVIII- század vége felé a nők öltözékében egyre jobban tért hadit az egyszerűség. A XVIII. század közepén Rousseau kimondta híres jelszavát: „Térjünk vissza a természethez.“ Ez jelentette a fordulatot. Amíg XVI. Lajos alatt illegő pásztorjátékokat játszottak az előkelőek, parókásan és szalagosan. Londonban már mutatkozott az új divat, mely főkép a gyakorlatiasságot hangsúlyozta. Az angol nők ferencjózsefszerű kabátkákat hordoztak. Egy 1786-ban megjelent francia újságban adnak először hírt az angol divat előretöréséről: a nők mint lázadók félredobják a keményijtett ingeket, hajviseletet változtatnak. Ugyanaz az újság jelenti, hogy egy hölgy végigsétált Pá ,rizs körutain férfikabátban és zekében s nem násfát viselt, nem ingbodrot, hanem közönséges nyakkendőt. Ez az irányzat tovább halad előre diadalmasan. A direktórium alatt már hallunk az ingblúzról is, Eugénia császárnő uralkodása alatt még egyszer visszatér — rövid időre — a már sutbadobott krinolin. A XIX. század végén a divat elférfiasodásának legbiztosabb jeléülfeltűnik a nőkön a testhez álló ruha. — A kormányzó elismerése. A kormányzó megengedte, hogy Lipták Károly nyugalmazott rendőrségi segédhivatali főigazgatónak negyven évi kifogástalan munkásságáért elismerését Unitus adják. — Uj egyetemi magántanárok. A kultuszminiszter őr, Barát Jenő egyetemi tanársegédnek „A vese és az erek betegségei“ című tárgykörből, dr. Fuchs Denen kórházi rendelőfőorvosnak „Fertőző betegségek, különös tekintettel leküzdésükre“ című tárgykörből és dr. Faluál Ferenc egyetemi tanársegédnek ,A vér és vérképzőszervek megbetegedései" című tárgykörből a budapesti egyetemen magántanárokká történt képesítését tudomásul vette és megerősítette. — Albrecht királyi herceg látogatása a tűzoltólaktanyában. Csütörtökön délelőtt Albrecht királyi herceg vitéz Horthy lstván társaságában meglátogatta a tűzoltólaktanyát, ahol megtekintették a tűzoltóság legújabb műszaki berendezéseit. Horthy főmérnök elmagyarázta a kir. hercegnek a Szilvay-féle száraz oltógépet. A tűzoltók gyakorlatát Teasdale Ottó tűzoltófőparancsnok vezette, — Tüntetés a belga királyné ellen. Brüsszelből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A belga királyné szerdán este Antwerpenben autón ment a flamant opera előadására. Amikor a színház előtt kilépett az autóból, egybeverődött suhancok tömege Pfujkiáltásokat hallatott és gyalázkodó röpiratokat dobott az autóba. A rendőrség azonnal ott termett és letartóztatott több fiatalembert. Minthogy azonban 11 színházépület előtti teret nem zárták le, az előadás után, amikor a királyné távozott, megismétlődtek a zajos tüntetések. A rendőrség azt hiszi, hogy a flamand radikális párt rendezte a tüntetést. — A hercegprímás előadásai az egyetemen. Serédi .Tuszuimán hercegprímás a budapesti egyetem jog- és államtudományi karának felkérésére március 15-én és 23-án, mindkét alkalommal délután 5 órakor előadást tart az egyetem központi épületének dísztermében. Itt említjük meg, hogy a hercegprímás szerdán tartott első egyetemi előadásáért Trajanovits Lajos joghallgató mondott latin nyelvű beszédben köszönetet. — Kinevezés: Vitéz Borbély-Maczky Emil, Borsod- Garmör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánja, vitéz Kiss Lajos tiszteletbeli főszolgabírót tiszteletbeli vármegyei főjegyzővé nevezte ki. — Rekviem gróf Apponyi Albert lelkiüdvéért. Gróf Apponyi Albert lelkiüdvéért, halálának harmincadik napján, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Szent István-bazilikában engesztelő rekviemet tartott az Actio Catholica, amelynek, az elhunyt nagyállataférfiú társelnöke volt. A kupola alatt hatalmas katafalk állott, amelyet a gyertyák százai vettek körül. A rekviemen a gyászoló család részéről mgjelent azv. gróf Apponyi Albertad leányával és György fiával, valamint gróf Apponyi Adél. Az engesztelő rekviemet az Actio Catholica elnöke dr. Serédi , tiszt vniá a hercegprímás celebrálta fényes papi segédlettel, amelyben résztvettek Mihalovics Zsigmond tb. kanonok, érseki biztos, Hévey Gyula, Keener István, Fallenbüchl Ferenc pápai kamarások és Ortvay Rezső apát, a Szent István-bazilika plébánosa. A rekviem végeztével a hercegprímás és a papság a katafalkhoz vonult, ahol a bíboros főpásztor megadta a szokásos abszolútot. A rekviem alatt a Központi Papnövelde énekkara dr. Kondeta Géza Requiemjét adta elő a szerző személyes vezényletével. — A pécsi tudományegyetem március 15-én délelőtt10 órakor Apponyi emlékére ünnepi ülést tart, amelyen az emlékbeszédet Krisztus Sándor egyetemi hínár mondja. — A svastminstori hercegi pár Rómában. Rómából jelentik: A Westminsteri hercegi pár Rómába érkezett. Csütörtökön megtekintették a Szent Péter templomot és az újonnan elkészült Via dellempero-t. — Sáthory-ünnepség Szegeden. Szeged város felkéréséve kapcolatosan a Báthory István emlékbizottság mozgalmával, a szegedi Dugonics Társaság a Városháza közgyűlési termét megtöltő, meghívott közönség előtt ünnepelte Báthory István születésének négyszázadik évfordulóját. A megnyitóbeszédet dr. Szalay József elnök mondotta. Dr. Irányi Béla szegedi egyetemi tanár tartott a székfoglalójában Báthoryról emlékbeszédet. Mészöly Gedeonna és Gál János szerepelt még az ünnepségen. — Vajda László meghalt. Kiváló magyar szikházi és filmember dőlt ki ismét a sorból: meghalt Vajda László, a jeles színpadi rendező és filmíró. A háború előtti évek egyik legkitűnőbb magyar színpadi rendezője volt, aki pályáját a század elején mint színműbő, kezdte meg. Első színdarabja Színészek címmel 1904-ben a Vígszínházban került bemutatóra, majd egész sorát írta sikeres operettszövegeknek, köztük a Miami című operettet, amelyet Jakobi Viktor zenéjeivel a Fővárosi Operettszínház mutatott be. Kárpáti Aurél társaságában írt Kömives Kelemenné■ című drámáját a Nemzeti Színház mutatta be 1907-ben. Legnagyobb sikereit azonban mint színpadi rendező aratta, 1908-ban a Magyar Színház rendezője, majd főrendezője lett, 1920-ban a színház művészeti igazgatója, amely állásában megmaradt az Unió-színházak válságáig. 1925-ben Berlinbe költözött, ahol igen hamar elhelyezkedett, sőt karriert csinált a filmnél. Egymásután kerültek ki a német gyárakból Vajda László filmjei, közöttük a legnagyobb sikert egy békebaráti filmmel aratta, mely Párizsban díjat is nyert. Vajda László már régebben betegeskedett, szívbaj gyötörte és néhány héttel ezelőtt visszaköltözött Budapestre, hogy itt gyógykezeltesse magát. Közben egy operetten dolgozott, amelyet a Pesti Színház kötött le előadásra. Néhány nappal ezelőtt állapota rosszabbra fordult, beszállították a zsidókórházba, de az orvostudomány már nem tudta megmenteni az életnek. Csütörtökre virradó éjjel szívrohamot kapott és meghalt. Az elhunyt jeles írót és rendezőt özvegye és László fia gyászolják. Temetése pénteken délután 3 órakor lesza rákoskeresztúri zsidó temetőben. .. Jubileum. Taggyűlés keretében ünnepelte a drogistaszakma az ipartestületi székház dísztermében Kádár Gyula ipartestületi alelnököt. 25 éves önálló drogista-pályájatnak jubileuma alkalmából. A taggyűlésen több felszólaló méltatta Kádár érdemeit, végül a drogista-testületek nevében dr. Lányi Lajos "ipartestületi elnök átnyújtott az ünnepednek egy hatalmas ezüstplakettet. " — A debreceni rablógyilkosság. A férjgyilkosság gyanúja miatt őrizetbe vett Hegedűs Jánosné ügyében — mint debreceni tudósítónk jelenti — a rendőri kihallgatásokat csütörtökön is folytatták. A detektívek délelőtt házkutatást tartottak Hegedűsék lakásában, mert Hegedüsné azt vallotta, hogy az állítólagos rablók egy aranyórát és egy revolvert elvittek onnan; ezzel szemben a rendőrségnek az volt a gyanúja, hogy e tárgyakat nem vitték el, hanem esetleg Hegedüsné rejtette el azokat. A házkutatás nem járt eredménnyel. Tűzoltókat hívtak a helyszínre, akik kiszivattyúzzák Hegedűsék kútjából a vizet, mert nincs kizárva, hogy Hegedüsné az aranyórát és a pisztolyt a kútba dobta. Hegedüsnére különösen az terelte a gyanút, hogy az egyik tanú vallomása szerint a gyilkosság felfedezésekor a meggyilkolt Hegedűs János, keze nem volt összekötözve s „a kötél csak a rendőri bizottság megérkezése előtt kerülhetett a holttest kezeire. Egy másik tanú látta, hogy Hegedüsné a rendőri bizottság megérkezése előtt mosakodott s a viz a mosdótásban véres volt. A debreceni rendőrség este tiz órakor hivatalos, jelentést adott ki, amely szerint dr. Veress Lajos-és felesége, a meggyilkolt Hegedűs János kereskedő veje, illetőleg leánya, a gyilkos nyomravezetőjének eddig kitűzött háromszáz pengő jutalmat ötszáz pengőre emelte fel. A kihallgatások egész nap folytak. Hegedüsnét hét és félórán át hallgatták ki, de az asszony változatlan szívóssággal tagad. Hideg és nyugodt hangon mondja: Ha tudnak valamit, bizonyítsak rám az urak.1 — Az életunt orvos. Megírtuk, hogy dr. Weiser Lajos orvos kedden morfiummal megmérgezte magát és a mentők a Rókus-kórházba vitték. Súlyos állapota miatt eddig nem lehetett kihallgatni. — A kínai rejtély. Az alábbi sorok egy Pekingből érkezett levél érdekes töredékei, amelyeket egy londoni lap közöl: — Ha Peking elesik — hangzik a levél —, akkor Tientszin, a talán még fontosabb város, ki van szolgáltatva a japánoknak. Ez a két város a mostani Észak- Kínát alkotó Csili, Santung és Sanzi tartományok kulcsa, jól ez a behatolás kezdete tenne egy talán még nagyobb háborúnak, mint aminő a világháború volt. Kína nem fegyvertelen, csak egyenetlen. Csak gondoljunk az óriási birodalomra, amely — és ez is egyik oka az aggodalomnak — be akarja vezetni az általános védkötelezettséget. Ha ez, megvalósul, keleten talpraáll a világ legnagyobb hadserege. A ma több mint 450 millió főnyi lakosság csak egy része is katonasorban akkora sereg lenne, amelynek felszerelése nagy örömet szerezne az egész világ teljes lúdfelszerelő iparának. Kína már nem az az ország, ahol csak régiségeket keres az ember, kényelmes gyaloghintón viteti magát és ahol nekünk, európaiaknak, érthetetlen szokások vannak. Tengerparti része az újkort testesíti meg, belseje nagy részben még ókor. De olyan ókor, amely harci hajlandóságát megtartotta. Szívesen átveszi a tengerpart felől neki szállított újszerű fegyvereket, gépeket és tanácsokat. De Irina legjobb fegyvere, gyűlölete minden idegen ellen, amelyet még elfojt, mert tudja, hogy még függő viszonyban van mindennel, ami idegen. Csaknem minden gép és az egész lövőszet külföldről jön. De nem hiába járja sokezer kínai a külföldet: tanul és — kémkedik. Egy előkelő állású kínai ember azt mondta nekem, hogy Kínának nemcsak utol kell érnie Oroszországot, hanem felül is kell múlnia. Mert — mint mondta — „barátaink valamennyien ellenségeink vagy legalább hitelezőink, akik csak arra várnak, hogy megzálogoltatással kiszolgáltassuk magunkat“. Igazat kell neki adnom. Minden nemzet azért küldi ide embereit, hogy Kína kárára keressenek és mindenkit nagyon megelőzött Japán, amely itt a földkerekség valamennyi állama közül a legnagyobb eredményt érte el. Elfoglalta a birodalom néhány leggazdagabb tartományát és most újabb zsákmányolásra indul. — Előadás az adókról. Dr. Kitvoss Árpád törvényhatósági ’■'bizottsági üly március 13-án d. u. 6 órakor ,,A budapesti kereskedők és iparosok „mai adói“ címmel előadást tart. (Vargs utca 9.—11.) — Eckhardt a revízió külpolitikai lehetőségeiről. A Jancsó Benedek Társaságban dr. Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő „A revizió külpolitikai lehetőségei“-ről tartott előadást. Azt fejtegette, hogy Magyarország ma már a külföld előtt olyan tekintélynek örvend, hogy a legelső változás, ami a Dunavölgyben bekövetkezik, csakis a mi előnyünkre szolgálhat. Ma már a revízióról mint aktuális problémáról beszélhetünk. A francia, revizióellenes politika egyedül a kisantantra és a vele szövetséges Lengyelországra számíthat s ezzel a fronttal szemben áll Európának csaknem összes többi állama. Ez a helyzet Magyarország szempontjából rendkívül reménytkeltő Az optimista reményeket egyedül az a körülmény befolyásolja károsan, hogy Franciaország felől újabb háború réme fenyeget. A legközelebbi háború minden eddiginél borzalmasabb lesz. A jövő háborúja kizárólag a technikai felkészültségen fog eldőlni s mindenesetre a civil lakosságot érinti a legsúlyosabban. Kórházak betegei, aggok és gyermekek fognak elpusztulni az irtógáz hatása alatt, úgyhogy az új háború teljesen forradalmasítani fogja Európát s a népeket egyenesen belehajtja a szovjet karjaiba. Az a helyzet, amelyet a kisantant legújabban deklarált, reánk nézve mindenesetre lehangoló, de pillanatra sem szabad arra gondolnunk, hogy a kisantanttal szemben ellenszövetségi rendszert építsünk ki. Megfelelő erőt nem tudnánk összehozni, de egészen bizonyosan elveszítenők Európa szimpátiáját. — A Népszövetségi Ligák tanácsülése. A Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniója a napokban Brüsszelben tartotta tanácsülését, amelyen a Magyar Külügyi Társaság, illetve a Magyarországi Népszövetségi EgyesületekSzövetsége képviseletében Török Kornél brüsszeli tiszteletbeli főkonzul és dr. gróf Zichy Ernő jelentek meg. Az ülés megnyitása után Lord Robert Cecil elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg gróf Apponyi Albert emlékéről. Szavait a tanácsülésben résztvevők állva hallgatták végig és gróf Zichy Ernő mondott köszönetét értük a magyar delegáció nevében. A hirtenbergi fegyverszáállitási ügyet az angol, holland, német és olasz képviselők meggyőző felszólalása után, minthogy a kérdést az érdekelt kormányok maguk között elintézték, levették a napirendről. A Grats Gusztáv által Közép-Európa politikai és gazdasági újjászervezése tárgyában készített memorandumot, valamint a románoknak ugyancsak erre vonatkozó javaslatát bizottságnak osztották ki, mely az osztrák, csehszlovák, jugoszláv, magyar és román Népszövetségi Ligák delegátusaiból áll s a kérdés megvilágítására és határozati javaslatok készítésére pünkösd táján fog Budapesten ülésezni. — Nemzeti gyűlölködés és irodalom. Az utóbbi évek egyik legnagyobb irodalmi eseménye Axel Munthe: Kaint Michele című könyve volt. A szerző svéd orvos, érdekes eseteket közöl Párizsban és Rómában folytatott orvosi gyakorlatából, valamint „Saint Michele“ nevű villájában való nyugalombavonulásáról. A könyv nálunk is többkiadást ért el, Angliában harmincnégy, Amerikában száz kiadásban jelent meg és Németországban is hamarosan elfogyott százezer példány. A szerző a német kiadás jövedelmét nemes gesztussal a német vak hadirokkantaknak ajándékozta. Az adományért jogosan kijáró német rokonszenv nemrég gyűlöletbe csapott át. Egy német orvos fölhívta a figyelmet Munthenek egy a világháború alatt megjelent Vöröskereszt és vaskereszt című könyvére, amely elfogult s rosszindulatú és a német katonákat mint vad, kegyetlen s embertelen barbárokat mutatja be. Erre kiadták a jelszót, hogy önérzetes német ember ezentúl ne vegyen kezébe Munthe-könyvet. Az orvosegyesület pedig gyűjtést indított a 10 000 márkás adomány visszafizetésére. Slint egy orvosi lap most jelenti, február végéig a mostoha viszonyok ellenére is hamarosan 13.200 márka gyűlt özsze. Közben azonban megérkezett Munthenek egy levele, amelyben kijelenti, hogy akkoriban rosszul informálták. Most már sajnálja, hogy a Red Cross and Iron Cross című könyvét megírta és nem adja beleegyezését annak újabb kiadásához. Az orvosegyesület elnöke erre azt ajánlotta, hogy Munthe adományából vásárolják össze a könyvnek forgalomban levő összes példányait és az angol kiadótól a kiadás jogát. Az erre vonatkozó lépések már megtörténtek és ezzel a németeknek olyan gyűlöletes könyv végkép el fog tűnni. A német orvosok által gyűjtött összeg viszont a hadivakoknak jut. (Dr. R. J.) — Eltemették Palágyi Lajost. Bensőséges részvét mellett temették el csütörtökön délután a farkasréti izraelita temetőben Palágyi Lajost, a jeles költőt. A Jókai-lepellel leborított koporsó körül a koszorúk sokaságát helyezték el. A gyászszertartás dr. Kiss Arnold budai vezető-főrabbi költői szárnyalása gyászbeszédével kezdődött, majd az irodalmi, újságírói és egyéb testületek képviselői mondtak búcsúbeszédeket. — A vasutasok a titkos minősítés ellen. A Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete Róbert Emil kincstári főtanácsos elnöklésével elnöki tanácsülést tartott. Elhatározták, hogy az országos vasutasgyűlés megtartására az általános gyűléstilalom megszűnése után kérnek engedélyt. Addig azonban, amíg a gyűlés megtartására kerülhet sor, azt kérik a miniszterelnöktől, fogadja a vasutasok küldöttségét, hogy kéréseiket szóval is előadhassák neki. Horváth Gergely, a munkáscsoport elnöke, aggodalommal mutatott rá azokra az intézkedésekre, amelyekkel a kisebb MÁV-üzemeket megszüntetik és ezáltal a munkáscsaládok elvesztik a kenyerüket. Legutóbb elhatározták az oxigéngyár és a vésnöki műhely beszüntetését, amely a tanoncoktatás szempontjából is fontos üzeme volt a vasútnak. Az olajgázgyárat és a brikettüzemet szintén szüneteltetni akarják. Végül elhatározták, hogy a titkos tisztviselői mirrosites ellen mozgalmat indítanak. — Agyonverte a férjét. Szegedről jelentik: Kiszombor közelében az egyik tanyán Földi József gazdálkodó és fiatal felesége között a vagyon miatt napirenden voltak a veszekedések. Szerdán este Földiék újból összeszólalkoztak. Az asszonyt elkeserítette a sok veszekedés, és elhatározta, hogy végez férjével. Megvárta, amíg férje elaludt, majd a szobába hozta az előre elkészített baltát és több csapást mért az alvó ember fejére. A gyilkosság után az asszoony lefeküdt és nyugodtan aludt reggelig. A gyilkosságot reggel fedezték fel és a csendőrség Földijét őrizetbe vette. PESTI HÍRLAP h)33. március 10., péntek.