Pesti Hírlap, 1933. március (55. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-10 / 57. szám

8 — A Frontharcos Szövetség IV. ker. főcsoportja a Tiszti Kaszinó épületének különtermében tartotta már­cius havi ülését, amelyen megjelent Huszár Aladár főpol­gármester is, mint a Frontharcos Szövetség IV. kerületé­nek tagja. Az országos elnökséget gróf Takách Tolvaj­ Jó­zsef ny. altábornagy, országos elnök vezetésével nagyobb küldöttség képviselte. Dr. vitéz Pétery Aladár, a főcsoport elnöke üdvözölte a főpolgármestert és az orsz. elnökség kiküldötteit, majd dr. Csukássiy Lóránt vezetőtiszt tájé­koztató bejelentés után Kertisít Elemér igazgató, a szö­vetség ügyvezető országos alelnöke vetítettképes szabad előadás keretében ismertette a német Sahlheim­ Szövetsé­get. Tapolcsányi Károly tanár „az ezeréves Magyaror­szágról“ tartott felolvasót. A hivatalos programul befeje­zése után gróf Takách Tolvay József országos elnök üd­vözölte Huszár Aladár főpolgármestert, aki válaszában ki-, jelentette, hogy ma is frontharcosnak és bajtársnak érzi magát és minden intézkedésében a nemzeti gondolat és a frontharcos bajtársi, szeretet fogja vezérelni. — Izraelita istentiszteletek. A pesti izraelita hitközség templomaiban a következő időben tartanak istentiszteleteket: P péntek esti istentisztelet az összes templomban fél 6 órakor. Szombat reggeli istentisztelet a Csáky-utcai templomban­­7, a többi templomban 7 órakor. Szombat délelőtti istentisztelet a Kombach-utcai, Aréna-úti, Páva-utcai és zuglói templomok­ban 9, a többi templomban 10 órakor. Szombat délutáni isten­­tisztelet a Csáky-utcai templomban 16, a többi templomban 11 órakor. Szombat esti istentisztelet az összes templomban 6 óra 20 perckor. Hétköznap reggeli istentisztelet a hősök temp­lomában 7, a többi templomban %7 órakor. Hétköznap esti istentisztelet az összes templomban órakor. Szombaton porosász zochaur, heti szakasz „Tecávé", hajtóra: ,,Kau­óinál'". Vasárnap reggeli istentisztelet a hősök templomában 7, a többi templomban­­7 órakor. Hétfőn Susán parim. Az óbudai izr. hitközség templomában az istentiszteleteket a kö­vetkező időben tartják meg: Hétköznap reggeli ima fél 7 óra­kor. Hétköznap esti ima fél 6 órakor. Péntek esti ima fél 6 órakor. Szombat reggeli ima­ 7 órakor. Szombat délelőtti ima fél 10 órakor. Szombat délutáni ima fél 6 órakor. A péntek esti, szombat délelőtti, szombat esti istentiszteleteket a hit­község székházában (Zichy­ utca 9.) tartják meg. — Házasság: Dr. Györgyey Lajos és Schlichter­­Anny március 8-án házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Az „Igmándi“ vízben ősgyógyerő rejlik. Mesterséges pótlás nem sikerült eddig. — Jó emésztés — fél egészség. Már a legrégibb orvosok is teljes tudatában voltak annak, hogy az emésztés a jó egészségnek egyik alapfeltétele. Az utóbbi években úgy az orvosok, mint a közönség között nagy népszerűségre tettek szert az Artin­­drazsék, mert hatásuk biztos, mégis enyhe. Népsze­rűségüket különösen annak köszönhetik, hogy ol­csók és nem mint hashajtók hatnak, hanem fájda­lommentes, normális ürülést idéznek elő. Este 2—3 szem Art­in­drazsé bevétele után a rendes, minden­napi ü­rülés áll elő, úgyhogy az ember nem is gon­dol arra, hogy előző este hashajtót vett be. FŐVÁROS. A törvényhatósági tanács ülése. A törvényhatósági tanács Huszár Aladár főpol­gármester elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt Révész Mihály arra kérte a polgármestert, hogy ad­jon részletes tájékoztatást a költségvetési helyzetről, továbbá gondoskodjék arról, hogy a fővárosi költség­­vetés tárgyában kiadott belügyminiszteri rendeletet ne csak a napilapok közlései nyomán, hanem rész­letesen megismerhessék a tanácstagok. A polgármes­ter közölte, hogy a belügyminiszteri leiratot már sok­­szorosittatták és a példányok már kézbesítés alatt vannak. A költségvetésen kívánt módosítások ügyét egyébként már a legközelebbi tanácsülés elé hozza. Bródy Ernő Rassay Károlynak a 33-as bizott­ságban tett indítványa alapján azt kívánta, h­ogy a transzferalapba befizetett pénzeket idegenforgalmi célokra szabadítsák fel. Hangsúlyozta, hogy ebben az esztendőben több jelentős idegenforgalmi esemé­nye lesz a fővárosnak, ilyen a nemzetközi vásár, a világjamboree és a nemzetközi újságíró-kongresszus. Fokozottan szükséges tehát a transzferalap külföldi tulajdonjogunk pénzeinek szabaddá tétele. Kérte a polgármestert, lépjen e kérdés érdekében összekötte­tés­re azokkal az intéző faktorokkal, amelyeknek hozzájárulása szükséges a cél eléréséhez. Kovácsházy Vilmos tanácsnok válaszolt és kö­zölte, hogy már az 1932. évben több nagy külföldi cég azzal az óhajjal fordult a fővároshoz, hogy a Nem­zeti Banknál lévő transzferpénzek terhére Buda-­­­pestre küldhesse nyaralni tisztviselőit. A polgármes­ter a szóban forgó transzferkövetelések felszabadítása érdekében tárgyalásokat folytatott a Nemzeti Bank­kal, ez azonban elvi okoknál fogva elzárkózott és úgy döntött, hogy csak esetenként hajlandó a kérel­met elbírálni. Most az az elgondolás, hogy először el­bírálják a jogosultságot, ennek megállapítása után a pénz egy részét kiszolgáltatnák, másik részét pedig azok a szállodák, idegenforgalmi érdekeltségek és iparok kapják meg, amelyeknél az illető külföldi pénzét elkölti. Sürgősen érintkezésbe lépnek az ösz­­szes illetékes tényezőkkel az elgondolás megvalósí­tása érdekében és remélik, hogy az adminisztratív nehézségek legyőzése után ennek az akciónak idegen­­forgalmunkra jelentős hatása lesz. Petrovácz Gyula a tisztviselői illetmények le­szállítása folytán előállott helyzettel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy azok a tisztviselők, akik a — Gyomor- és hasbántalmak, izgékonyság, migrén, kimerültség, szédülés, szívszorulás, rémes álmok, ijedtség, általános rosszullét, csökkent mun­kaképesség sok esetben megszűnnek azáltal, hogy a beteg naponként reggel éhgyomorra megiszik egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet. Az emésztőszervek bántalmainak szakorvosai általáno­san dicsérik a Ferenc József vizet, mert ez a gyomor és a belek működését előmozdítja, az epekiválasz­tást fokozza, az anyagcserét megélénkíti és a vért felfrissíti. A Ferenc József keserűviz gyógyszertá­­­­rakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. PESTI HÍRLAP ( 1933. március 10., péntek. f­alub­ban családi és társasházakat építettek és ezek­nek költségeit biztos fizetésükből és lakbérükből tör­lesztették, rendkívül súlyos helyzetbe kerültek, mert az illetmények csökkentése folytán nem tudják be­tartani a törlesztési részleteket, hitelezőik emiatt az egész hátralékos összeget követelik tőlük és sok eset­ben el is árverezik a keservesen megszerzett ingat­lanokat és ezen a réven igen sok tisztviselői exisz­­tencia tönkre megy. Feliratot kell intézni a kor­mányhoz, hogy az ilyen kötelezettségeket a fizetés­redukcióhoz mért arányban szállítsa le és mentsék meg a tisztviselőket az eladósodástól, vagy az anyagi tönkremenéstől. A polgármester közölte Petrovácczal, hogy készséggel közbenjár a főpolgármesterrel együtt a kormánynál ilyen, az igazságosságnak megfelelő rendelkezés életbeléptetése érdekében, sőt erre vonat­­kozóan a tanácshoz is előterjesztést tesz. A napirend tárgyalása során elfogadta a tanács a különböző telekbérleti és szabályozási ügyekre vo­natkozó előterjesztéseket, vita csupán a régi lóver­senytér rendezési ügyével kapcsolatban támadt. Petrovácz Gyula azt kérte, hogy ezt a rendelést a legsürgősebben vigyék keresztül és az inségmunkák során gyümölcsöző befektetésekre használják fel. Usetty Béla és B­ehler József is sürgette a megol­dást, felszólalásaikra Harrer Ferenc bejelentette, hogy a régi lóversenytér ügyével a városrendezési bi­zottság máris foglalkozik és tárgyalásokat folytat a kérdésben érdekelt MÁV-val és Beszkárttal. Borvendég Ferenc alpolgármester ugyanezzel a tárggyal kapcsolatban arra hívta fel a tanács figyel­mét, hogy a városrendezési bizottság állandóan fog­lalkozik a városszabályozási terv teljes elkészítésével, mert ha ez a munka befejeződik, úgy a székesfővá­ros maga szabhatja meg a város egészséges fejlődésé­nek irányát- Harrer Ferenc felszólalása után a ta­nács magáévá tette a Községi Takarékpénztár telkei­nek szabályozására tett előterjesztést és tudomásul vette, hogy a takarékpénztár értékemelkedési kártala­nítás fejében 83.011 pengőt térít meg a fővárosnak. Az angyalföldi úgynevezett Krausz—Mayer-féle mezőgazdasági birtok bérletére vonatkozó szerződést az elhunyt bérlő örököseivel felbontják, mert a ha­szonbérlő a szerződés feltételeit nem tartotta be. Soron volt még a Budapesti Ügetőversenyegyesü­letnek az a kérelme, hogy a totalizator és bookmaker fogadások forgalma után a fővárost megillető része­sedés hátralékot, amit az egyesület most már több mint egy éve nem fizetett s amely összeg 42.000 pen­gőre rúg, csak tekintélyes haladék után legyen köte­les megfizetni, mert erre a pénzre az Üg­etőverseny­­egyesületnek a megindított építkezéshez van szük­sége. Az Ügetőversenyegyesület kérelmét a földmive­­lésügyi minisztérium továbbította a fővároshoz. A ta­nács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hala­dékot nem adja meg, mert a fővárosi szegényalapnak járó pénzre a mai nehéz időkben halaszthatatlan szüksége van. Egyhangúan hozzájárult a tanács a IX. kerületi Dandár­ utcai népfürdő használati díjának leszállítá­sához és ahhoz, hogy a gyermekfürdő ingyenes legyen. Napirend után Petrovácz Gyula szólalt föl és ki­fejtette, hogy a Vízművek igazgatósági testületének összetétele nem fejezi ki a tényleges pártviszonyokat, egyébként is az igazgatóság felfrissítésre szorul, s ezért azt javasolta, hogy a Vízművek igazgatóságába kiküldött törvényhatósági bizottsági tagok mandátu­mát a tanács vonja vissza. Petrovácz indítványához a tanács egyhangúlag hozzájárult és a Vízmű igazgatósági tagok megbízatá­sát azonnali hatállyal megszüntette. SZÍNHÁZ és zene. Angol vendégjáték. Amíg a szülők alusznak. A háború utáni idők­ben az értékek annyira átértékelődtek, a törvénytáblák annyira megváltoz­tak, hogy a drámaírónak fölöttébb bajos határozot­tan felelnie arra, mi a „tilos“ és mi a „szabad“ s fölöttébb nehéz olyan kérdést találnia, melyben a különféle meggyőződések komolyan s keményen ösz­­szeütköznének. Azt mondhatnék, hogy a mai ember túlságosan „megértő“. Szilaj ösztönök, vad elfogult­ságok munkáinak ugyan benne, de értelme fugékony s mindent megért, mindennek látja és méltányolja egyúttal a fonákját is. Ennek tulajdonítható, hogy a XX. században a dráma sorvad. A dráma kiala­kulásához egészségesen­ védekező erkölcsi zárkó­zottság szükséges. Ha a kapuk mind nyíltak, akkor a drámaíró hiába döngeti a kapukat. Azok, akik manapság a színpadnak írnak, úgy igyekszenek ezen segíteni, hogy kibúvókhoz folyamodnak: a tu­dat és a tudattalan, a valóság és képzelet határkér­déseit feszegetik, a mesejátékba, vagy a múltba me­nekülnek, ahol a történelmi dráma keretében még alkalmat lelhetnek egy lelki küzdelem vázolására, vagy pedig csip-csup ellentéteket aknáznak ki, többnyire fölszínesen, határozott állásfoglalás nél­kül, igazat adva ennek is, annak is. Ezen a mes­­gyén és szinten mozog az a szinmű, amelyet angol vendégeink ma este mutattak be a Kamara Színház­ban. Anthony Kimmins darabját több százszor egy­másután játszotta egy londoni színház.­ Afféle tár­salgási-társadalmi játék, só és bors nélkül. Az ez­redes nagyobbik fia, a testőrhadnagy, akit parancs­noka épp szárnysegédévé akar kineveztetni, egy éj­jel összekerül parancsnoka kacér feleségével s olyan bizalmas kettősben lepik meg őket, mely útját szeg­hetné a testörhadnagy katonai pályájának, ha a testörhadnagy öccse, egy leány, meg a házvezetőnő — holmi színpadi fortélyok segítségével — ideje­korán el nem simítaná a kényes helyzetet, amíg a szülők, az öregek alusznak. Stirling­ék­ önfeláldo­zással igyekszenek életet önteni ebbe a csinál­­mányba, melynek minden újsága annyi, hogy be­vonultatja a színpadra az eddig tilalmas szitok­­szavakat,, a csibésznyelvet és a bár­ kedélyt, mely nyílt színen vívja csatáját a megcsontosodott, nyárs­polgári előítélettel. Melyiknek pártján legyen a néző? Mind a kettő egyaránt üres, tartalmatlan és gyűlöletes. Az ilyen darab elképesztő példája an­nak, hogy az angol szellem, mely a legnagyobb al­kotásokat hozta létre, milyen gyatra tömegcikke­ket is tud termelni s hogy hová züllött a színvonal, mindenütt a világon. Costa * Operai vizsgaelőadás. A Nemzeti Zenede operai növendékei csütörtökön este tartották meg vizsgaelőadásukat a Zeneakadémia kamaratermében. A színre került operarészletek közt feltűnt Haydel Vilma Aida-alakítása. Már igényteljes megjelenése, fellépése kellemes meglepetést jelentett. A jó benyo­mást csak fokozta, midőn kitűnt, hogy szép, vivőerőt mutató hangú, drámai, lendülettel előadó, olyan éne­kesnő, kinek színpadi játékkészsége sem minden­napi. A színvonalas műsorból kiemeljük a komoly énekkultúrával kitűnő Wessely Ilonát, a könnyű, finom hangú H. Lukács Juditkát, a tehetségesen elő­­­­adó Hengerics Máriát, végül Molnár László értékes baritonját. Százötvenedszer... Megint jubileumi lobogót húzott föl a Pesti Szín­ház, ezúttal már hatodszor. A lobogó Rökk Marika színeit viseli. Ez a siker elsősorban az ő sikere. Lappanghat ellenvetés és magyarázat, egy bizonyos, ha annak idején a Vígszínház kiengedi együttesé­ből az első szóra azt a szubrettet, akit Bródy István igazgató a Zsákbamacska fő női szerepére eredeti­leg kiszemelt, már rég a letűnt műsordarabok közt porosodik a Szilágyi-Eiseman-operett. De hát a leg­nagyobb színigazgató, a Véletlen Rökk Marikát ál­lította a Pesti Színház kitűnő együttese élére és jön a Zsákbamacska a szezonnak oly nagy sikere, hogy tőle viszont most már Rökk Marika nem szerződheti sehová. Hiába számít rá Radnay Miklós egy ballet­­szerep erejéig, hiába a Vígszínház húsvéti operettje részére — bizony a Zsákbamacskában törököt fo­gott, ami nem ereszti, legalább még két jubileum erejéig. A csütörtöki hatodik jubileumon táblás ház volt, mely Rökk Marikán kívül lelkesen ünnepelte Haraszti Micit, Rátkait, Tímár Katót, Dénest és Gált. * Növendékhangverseny. A Zeneakadémia csü­törtöki növendékhangversenyén a zongora remény­­teljes, fiatal művészjelöltjei Nagy Géza tanár osztá­lyaiból kerültek ki. A sok egyenrangúan képzett és tehetséges szereplő között nehéz a választás, talán mégis­­Bárdos Edithet illeti az elsőség, kinek fürge technikájú, kiegyensúlyozott játéka, Ízléses, gondos előadása a legkomolyabb ígéretet jelenti. De Rónai Lívia, Pataky Márta és Faragó György zongorázása is bőven mutatja a jó tulajdonságokat. Utóbbi Feny­ves Loránd és Sik Tibor társaságában őszinte kama­raérzékről is tanúságot tett, Brahms kürt­hármasá­ban. A hangverseny műsorát két énekszám tette vál­tozatosabbá. Jeszenszky Mária finom hangja és előadókészsége bizonyára komolyabb feladatok sú­lyát is elbírná, a figyelemre méltó énekesnő, Csiky Kamilláról is csak elismeréssel emlékezhetünk meg. (raja) * Jeritza Mária egy newyorki moziban. New­yorki jelentés szerint Jeritza Mária megállapodást kötött a newyorki Palace-mozival, amelynek színpa­dán naponként négyszer fellép s heti 5000 dollárért énekelni fog. A newyorki mozik ugyanis egyúttal varietészínházak is, amelyekben egy-egy nagyfilm előtt színpadi számokat mutatnak be. Ez lesz az első eset,­­hogy oly nagy művésznő, mint Jeritza Mária, személyesen fellép egy newyorki moziban. Igaz ugyan, hogy a heti 5000 dollár ma még a Metropoli­tan Opera tagjai számára is jelentős összeg. MÉG NÉHÁNY NAPIG:­­ E N N Y, a legokosabb elefánt, mint borbély a színpadon borotvál, ezenkívül számol, táncol, kuglizik! Partnere: PICCOLO, az okos elefánt, zenél, táncol és artista mutatványokat végez. A csodálatos elefántszámon kívül a LABRIOLA-SZÍNHÁZ hatalmas műsorának szenzációja: RAY VENTURA, a francia Jack Hylton, Párizs leghíresebb 17 tagú jazz-zenekara, az Empire Theater állandó slágerszáma és még 6 attrakció i­s

Next