Pesti Hírlap, 1933. március (55. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
A PESTI HÍRLAP 1933. március 1., szerda, A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kenyérdrágítás és a jászberényi választás a Ház ülésén. A holnapi, szerdai, interpellációs nap vetíti előre árnyékát a parlament keddi ülésén. Harminckét interpellációt jegyeztek be a képviselő urak. A folyosón csak arról beszélnek, hogy mi lesz holnap. Ismét izgalmas, viharos, hajnalbanyúló ülést jósolnak. Mintha ezzel akarnák tompult, bágyadt hangulatukat fölcsigázni. Mert különben nagyon csöndesnek indul a t. Ház tanácskozása. Az ülés elején egy kis vihar támad Pekár Gyula körül, aki személyes kérdésben válaszol Feuér Károly szocialista képviselőnek egyik parlamenti támadására. Régi, sötét emlékű idők kárpitja lendül fel egy pillanatra. A Peidl-kormány eltávolításának ügyéről esik szó, 1919. augusztus 6-ikának eseményei sötétlenek elő az ülésterem csillárainak fénye mögül A szocialisták haragosan, izgatottan veszik a közbekiáltások sortüze alá Pekárt. Egyébként ez a vihar is elmúlt. A folyosón valaki megjegyzi: Vihar volt egy pohár állott vízben. Megjelenik az ülésen Keresztes-Fischer belügyminiszter is, aki influenzán esett át. Néhányan megkérdik: mi igaz a gyűléstilalmi rendelet felfüggesztéséről? — Még nem tudok semmit róla, magam is csak az újságból olvastam. Nem ismerem még a miniszterelnök úr szándékát. A szerdai nap eseményének jelzik gróf Hadik János felszólalását, aki ugyancsak a közigazgatási hatóságok választási beavatkozásairól interpellál, de hír szerint a kormányzás egész rendszeréről fog súlyos kritikát mondani. Míg az ülésteremben a gazdasági munkabérek védelméről szóló javaslat vitája agonizál és Kállay, valamint Lázár miniszterek megadják a vitára az utolsó kenetet, azalatt a folyosón Meskó Zoltán izgul a németországi események miatt. A hitlerizmus nagy megerősödését várja a szörnyű események eredményeképen, viszont azzal dicsekszik, hogy Magyarországon is erősen terjed a nemzeti szocializmus igéje, amelynek ő az apostola. A független kisgazda képviselőket azzal akarja nyugtalanítani, hogy a kisgazdakerületekben már nagyrészt átpártolnak a választók a nemzeti szocialista lobogó alá. Persze, tiltakoznak ez ellen. Meskó Zoltán fölveti a kérdést: — Tudjátok-e mi a különbség a kisgazdapárt és a nemzeti szocialista párt között? .Mindenki tudja, hogy tréfa következik, nevetve kérdik: — Halljuk! Meskó Zoltán komoly képpel feleli: — Semmi különbség nincs, épen úgy, mint a túróscsusza és turóscsusza között. Azonban a mi turoscsuszánkon töpörtyű van és azt nem minden felekezetű ember eszi. Így bújt ki a magyarországi nemzeti szocialista párt programjából a Hitler-féle antiszemitizmus. Persze senki sem veszi komolyan. Közben a t. Ház már el is fogadja a mezőgazdasági munkabér-javaslatot és hozzáfog a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat vitájához. Büchler József szocialista az első szónok s utána izgalommentesen kezdődik a szokásos napirendi vita, amelyből Láng Lénárt kisgazdaképviselő jászberényi választási emlékei körül támad egy kis csetepaté az ellenzék és a kormánypárt között. Távozóban úgy este háromnegyed tíz körül a képviselők közt még egy új adó rémhíre terjed el. Ez az új adó az agglegényeket sújtaná, kérdezte is a tömbös miniszterelnököt egy újságíró. — Mi igaz abból, hogy a kormány új adónemet dolgoz ki: az agglegényadót? Gömbös nem cáfolta a hírt, csak annyit jegyzett meg: — Még nem határoztam benne véglegesen. — Szóval, — sóhajtottak fel keservesen az agglegény-törvényhozók — az annyit jelent, hogy — meglesz . ... Ezzel a raéladás akkorddal végződött a t. Ház keddi ülése. Kik távolították el a Peidl-kormányt? Czauler Jenő elnök délután 5 órakor nyitotta meg a képviselőház keddi ülését. Napirend előtt Pekár Gyula válaszolt Peyer Károly legutóbbi támadására. Visszautasítja Pedernek azt az állítását, hogy a Fehér Ház a románok segítségével fogta volna el a Peidl-kormányt. Wolkenberg rendőrfőfelügyelő, 8 detektív, 12 rendőr, Kormos akkori detektívfőnök és Csilléry András hajtották végre a Peidlkormány eltávolítását a Fehér Ház részéről. Visszautasítja azt a vádat,mintha ők a románokkal dözsültek volna. Soha semmiféle románnal nem voltak kapcsolatban, amíg hatalomra nem kerültek. Amikor hatalomra jutottak — ezt büszkén mondja —, akkor tárgyalt velük a haza érdekében, mindent megtett, amit becsületes magyar ember megtehet és megmentett minden megmenthető szellemi és anyagi javat. (Taps jobbról.) Malasics Géza: Bandholz tábornok mentette meg. Most se mond igazat. Pekár Gyula: Friedrich István akkori miniszterelnök a nemzetgyűlésen beszélt arról, hogy a Peidlkormányt a szovjet nevezte ki és hogy a szovjet öt népbiztost delegált a kormányba. A Peidl-kormány első minisztertanácsát a munkástanács termében tartotta. Első teendője a menekülő népbiztosok és családtagjaik menekülésének biztosítása volt. Peyer Károly akkori belügyi népbiztos, pardon miniszter, adta ki a sürgönyöket. Utasítást adtak arra, hogy a népbiztosok családjaival a legnagyobb előzékenységgel kell bánni és ha pénzre lesz szükségük, azt a Peidlkormány fogja kiutalni. (A szocialisták állandóan türelmetlenkedő közbekiáltásokkal zavarják a beszédet: „Mit vettek ki a Peidl-kormány kezéből, erről beszéljen!“) Utal Friedrichnek arra a nyilatkozatára, hogy Kun Béláék 20 milliót és temérdek értékeket csempésztek ki Ausztriába. Mindezek alapján sürgős cselekvésre határozták el magukat. A döntő körülmény a Peidl-kormány eltávolítására az volt, hogy ők a románokkal fegyverszüneti tárgyalásokat kezdtek. Márpedig — amint ezt 1919 aug. 2-án Friedrich kiemelte — minket nem győzött le a román hadsereg, ők bejöttek ide kommunista rablókat büntetni, azután maguk is harácsolni kezdtek. Ilyen társasággal a magyar nemzet fegyverszüneti szerződést nem köthet. Kabók Lajos: A hazugságairól beszéljen! Pekár: Ugyanekkor a Trockij-kaszárnyában a tiszta magyar székely hadosztály könyörgött Haubrichnak, hogy vezesse őket a románok ellen, ők majd kiverik őket. Haubrich azonban visszautasította ezt. Rámutatott Friedrichnek arra a parlamenti beszédére, amely szerint a Népszava cikkei egyenesen buzdították a románokat arra, hogy szállják meg a Dunántúl még meg nem szállott részeit. (Felkiáltások: Hallatlan!) Bemutatta Wolkenberg rendőrfőfelügyelőnek hozzá intézett levelét, amelynek értelmében Gogolák államtitkár és Balás István miniszteri tanácsos felhatalmazták Wolkenberget annak a kijelentésére, hogy amikor a Peidl-kormány elfogására megjelentek, kitörő örömmel fogadták őket, mert a miniszterelnökségre is eljutott a híte annak, hogy a budapesti munkástanács a románokkal abban az irányban kíván tárgyalni, hogy akár az egész ország területét átengedik a románoknak, viszont ők a román csapatok kivonulása után ismét birtokukba vehetik Budapestet és ezzel visszaállíthatják a munkástanácsot. (Nagy zaj. Hallatlan! — kiáltják a jobboldalon — Ez nem igaz! — kiabálják a szocialisták.) A Peidl-kormány különben nem is tehetett mást, mint a gazdája, a munkástanács. (Megújuló szocialista közbekiáltások: Arról beszéljen, mit mondott a bíróság előtt!) Ezt mondtam a bíróság előtt. Perernek botor és inparlamentáris támadását a legkerekebben visszautasítja. (Taps a jobboldalon.) A mezőgazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat. A Ház ezután a mezőgazdasági munkabérek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását folytatta. Kállay Miklós szerint az első lépést, amelyet a kormány tesz a munkaadó és a munkás közti viszony jobbá tételére, mindenkinek elismeréssel és megértéssel kellene fogadnia. Ennek a törvényjavaslatnak nincs semmi politikai háttere, de feltétlenül szükséges volt az előterjesztése a mai gazdasági helyzetben. A javaslat azt a célt akarja szolgálni, hogy a magyar munkás jogai és járandóságai elsőbbséget nyerjenek minden más követeléssel szemben. Ezután részletesen foglalkozik az egyes felszólalók által előadott kifogásokkal és javaslatokkal. Lázár Andor igazságügyminiszter jogi szemponttokból boncolja a törvényjavaslatot. Tény az, hogy nem világrengető gazdasági kérdések megoldása a javaslat, de a mai gazdasági válság idejében néha egy morzsa is sokat ér. El kell viselnünk azt, hogy toldozott ruhában járjunk és el kell viselnünk azt, hogy a gazdasági törvényalkotás terén is csak foldozásokat végezhessünk. Jogi szempontból a legérdekesebb a törvényjavaslatnak az a része, amely a gazda kötelességévé teszi, hogy ellenőrizze, vájjon a munkások megkapják-e bérüket? A Ház törvényjavaslatot több felszólalás után lényegtelen módosításokkal részleteiben is elfogadta. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett, amelyet Mikecz István ismertetett. Büchler József szerint a javaslat csak látszólag egyszerűsíti az adminisztrációt, de valójában még jobban kiszolgáltatja a falusi lakosságot a közigaz- t gatási hatóságoknak. Brogly József: Azok a jegyzők nem pártemberek, hanem nemzeti alapon állnak. Büchler: Különvéleményt terjeszt elő, melyben a törvényjavaslat elutasítását kéri. A pékek árdrágítása. Kabók Lajos a napirendi vitában arról beszélt, hogy valóságos merénylet a fogyasztóközönség ellen a kenyér és péksütemény árának fölemelése. A kormánynak nem szabad egy pillanatig sem tűrni, hogy a fogyasztóközönséget ilyen módon kiuzsorázzák, mert sohasem volt annyira indokolatlan az áremelés, mint éppen most. Legjobban mutatja az áremelés indokolatlanságát, hogy több nagyüzem nem emelte az árakat, mert nem tartotta méltányosnak a fogyasztóközönséggel szemben. Kelemen Kornél a többségi párt nevében is elítéli a pékek lelketlenségét, aláírja az ellenzéki felszólaló fejtegetéseit és arra kéri a kormányt, hogy kíméletét nem ismerve, haladéktalanul szüntesse meg a vittek, lelkiismeretlen manipulációját. A jászberényi választás, Láng Lénárt azt indítványozta, hogy az interpellációs napokon a Ház délelőtt kezdje meg üléseit, majd gondoskodást követelt a tavaszi vetőmagról és kellő hiteleszközökről. A jászberényi választással kapcsolatban felolvasott egy jegyzőkönyvet, amely arról szól, hogy a választási gyűlés után 25—30 fásból álló Kossuth-nótát éneklő csoportot a rendőrök előzetes figyeimez.Més nélkül kivont karddal oszlatlak szét. (Felkiáltások a jobboldalon: És nem igaz!) Az utolsó pillanatban arra kéri a kormányt, tegye tehetővé a tiszta választást. Endre Zsigmond a gödöllői cserkész világ■amboree előkészületeiről tájékoztatta a Házat. Hangsúlyozta, hogy eddig az angolok voltak a világ első cserkészei, most a magyarokon van a sor. Az előzetes bejelentés szerint 35—40 000 cserkész lesz. Jelen Gödöllőn a világ 49 államából. A cserkésztábor 450 katasztrális hold területen fekszik, felemlíti többek között, hnev naponként 4090 cserkész törődhet veszedelem nélküli Felhívta a vn never társadalmat, hnev támogassa a tábornarancsnokságot az idegenforgalmi szempontból óriási jelentőségű esemény előkészítésében. Szilárai Lajos kijelentette, hogy Jászberényben i*. lefsteljesebb nyugalom van, mintaszerűen tiszta választási harc folyik, a pártok egyenlő eséllyel indulnak. Eckhardt Tibor: Jegyzőkönyvek vannak a viszszaélésekről. Szilágyi: A gyűléstől távoleső helyen valaki megütötte az egyik rendőrt, aki jogosan rántott kardot. Eckhardt Tibor és Pakots József: Akkor mitől sebesültek meg az emberek? Gallasz Ágost: Meg vannak nevezve a sebesültek. Szilágyi: A megjelent közlemények koholmányok. Eckhardt Tibor: Ezért kell külföldi újságírót odavinni. (Nagy zaj.) Bessenyey Zénó elnök: A magyar országgyűlési képviselő szavahihetősége mindig felér egy külföldi újságíróéval. Turchányi Egon: Majd beszélek Igánról. Lehet gratulálni az etikai értékekhez. Szilágyi visszautasította a jászberényi választási harc valótlan beállítását. Láng Lénárt arra utalt, hogy soha még valótlanságot nem állított, a beérkezett jegyzőkönyveknek csak egyikét olvasta fel. (Felkiáltások a jobboldalon: Ki vette fel a jegyzőkönyvet?) Eckhardt Tibor: Hegymegi-Kiss Pál. — Tegyék le a Ház asztalára! — kiáltják a többség soraiban. — Nem a Ház asztalára, hanem a büntető bírósághoz tesszük át, — válaszolja Eckhardt. Az ülés este háromnegyed 10 óra előtt végződött. Szerdán a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Az ülésre 32 interpellációt jegyeztek be, este 7 órakor térnek át az interpellációk előterjesztésére. Cáfolat a kisantant hazugsággyárából. A kisantant legutóbb kötött szövetségi szerződésében közös titkárságot állított fel Genfben. A közös titkárságnak legelső és legfőbb feladata a propaganda. Vagyis, miután kisantant-propagandáról van szó, a hazugságterjesztés. Ez a lusantant-hazugsággyár az alább következő távirat szerint most egy cáfoló nyilatkozattal lépett munkába. Gint, febr. 28. (Havas.) A kisantant genfi titkársága közleményt juttatott el a sajtóhoz, amelyben az olasz parlamentben elhangzott nyilatkozatokkal és az olasz sajtóban megjelent cikkekkel szemben kijelenti, hogy a kisantant új szerződése nem tartalmaz semmiféle katonai egyezményt, és nincs semmiféle titkos záradéka. A titkárság hamisítványnak mondja azt a szöveget, amelyet a Giornale d Italia február 26 án a korábbi szerződések titkos záradéka ügyében közzétett. Ma már nincsen olyan naiv olvasó, aki az előzményeket ismerve, ennek a cáfolatnak hitelt adna. A genfi hazugsággyár nyilatkozatát egyébként meglehetős ravaszan fogalmazták. Azt állítja a nyilatkozat, a kisantant új szerződése nem tartalmaz semmiféle katonai egyezményt. Ilyen katonai egyezményre azonban a kisantantnak nem is volt szüksége. Hiszen a katonai egyezményeket már korábban 1928-ban és 1929-ben megkötötték, azok ma is érvényben vannak és amikor azokat 1929 szeptember 5-én a Pesti Hírlap, a Giornale d’Italia és a Journal de Geneve hitelt érdemlő formában leleplezték, a kisantant-államok meg sem kísérelték a cáfolatot. A genfi hazugsággyár nyilatkozata most is óvakodik attól a kijelentéstől, hogy a katonai szerződések létezését általában tagadja. Csak azt állítja, hogy a Giornale d’Italia február 20-iki számában közölt szöveg nem hiteles. Ebben esetleg igaza lehet. Nincs kizárva, hogy az olasz fordításból hiányzik egy szó, vagy hiányzik egy vessző. Lényegében azonban az olasz szöveg kétségtelenül megfelel az eredeti szerződés tartalmának. A 33-as bizottság és a Ház pénzügyi bizottságának üléste. A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken délelőtt tizenegy órakor ülést tart, amelyen az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslatot tárgyalja. A 33-as bizottság szombaton délelőtt tizenegy órakor tar ülést.