Pesti Hírlap, 1933. június (55. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

r­ hessék azok a külföldi nagy múzeumokban is a ma­gyar kultúra és a­ magyar szellem nagyságát! Nem számszerű megállapodásra van szükség, hanem mind­azoknak a kulturális értékeknek az elh­ozatalára, amelyek a magyar nemzeti élet fejlődése szempont­jából nagy fontosságúak. Ez a szempont vezette an­nak idején az egyezmény megkötőit. A legközelebbi jövőben a Nemzeti Múzeumban kiállítás keretében bemutatjuk ezeket a történeti jelentőségű értékeket. A régi magyar történeti emlékekből, a történetírók műveiből merítünk erőt szebb és jobb kulturális mun­kára. Ehhez a kulturális, nevelő munkához kérem a Ház támogatását. Hosszantartó éljenzés és taps fogadta a beszé­det. A képviselők­ tömegesen üdvözölték a minisztert. A részletes vita: Herczeg Béla azt javasolja, hogy a felekezeti iskolákat államosítsák. Petró Kálmán tiltakozik a felekezeti főiskolák megszüntetése, vagy lefoko­zása ellen. Tóth Pál a felekezeti tanítók termény­illetményeinek rendezését sürgeti. Gróf Esterházy Móric nem tartja helyénvalónak azt az utóbbi időben elharapódzott szokást, hogy a tanítóságot belevonják a pártpolitikai szervezkedés munkáiba. Dinnyés Lajos helyesli az egyetemek aronosítá­­sát, de meg kell hagyni az egészségügyi intézmé­nyeket. Huszár Mihály intézkedést kér arra, hogy a magyar könyv bejuthasson a megszállt területekre. Dinich Ödön az iskolán kívüli testnevelés fon­tosságát hangsúlyozza. A numerus clausust az ösz­­szes főiskolákban meg kell szüntetni. Pintér László aggályosnak látja a bányászati és kohászati főiskola elhelyezését Sopronból. Elfogadják a közoktatásügyi költség­­vetést. Kertész Miklós a nyolcosztályú elemi iskolát sürgette. Szilágyi Lajos a sportegyesületek rendkí­vül nehéz anyagi helyzetét tette szóvá. Különösen az atléták nincsenek abban a helyzetben, hogy a fő­város és a vidék legjobb versenyzőit szembe állítsák a külfölddel. Kéri a sportpályák rendbehozatalát és természetbeni segítséggel sporttereket az egyesüle­teknek. Farkas Tibor azt kérte, hogy a jogi okta­tásnál vegyék szigorúbban az órák látogatását. A vizsgarendszer átszervezésére van szükség. Ernyey István a felekezeti iskolák és tanítók nehéz helyze­tével foglalkozott Andaházy-Kasnya Béla kijelentette, hogy az el­lenzék helyesléssel fogadta a miniszternek a művé­szetekről tett kijelentéseit. Aba-Novák Vilmos ki­fogásolt egyházi képe, amelyet az állam megvásá­rolt, az olasz egyházművészeti kiállításon a legma­gasabb díjat nyerte el és semmi valláserkölcsi kifo­gást nem emeltek ellene. A vallás- és közoktatásügyi tárca költségveté­sét részleteiben is elfogadták. Marschall Ferenc előadó ismertette a földmive­­lésügyi költségvetést. Magyarországon 6 millió em­ber él a mezőgazdaságból, de ugyanakkor a felső-, közép- és alsófokú gazdasági intézmények tanerői­nek száma mindössze 147. A halettára szükség van, mert ha nem­ tartanák a búza árát, akkor hat pengő körül alakulna ki, ami nemzeti csapás volna. A napirendi vitában Kéthly Anna a könyvnap alkalmából az irodalom szabadságát sürgette. Német propaganda­gyűlés Budapesten. Bajcsy-Zsilinszky Endre szóvátette azt az érte­sülését, hogy ma a Zeneakadémián német nemzeti szocialisták gazdaságinak hirdetett előadássorozatot tartottak. Valóban azonban csak az egyik előadó, báró Gr­eg­őri tartott gazdasági előadást, bizonyos Oberwurzel nevű úr politikai agitációs előadást tar­tott. Amikor a gyűléstilalom következtében a magyar politikusokat a legszigorúbban elzárják minden gyű­lés tartása elől, lehetetlenség, hogy bármilyen idegen ország pártja ide merészkedjék és itt politikai agitá­­ciót fejtsen ki. Tudomása szerint az előadáson itt élő németek vettek r­észt s a gyűlés „Heil Hitler”­­szellemben folyt le. A legélesebben tiltakozik az ellen, hogy bárki is ilyen módon használja ki a magyar vendégszeretetet, amely nem mehet odáig, hogy egy olyan ország pártja, amelynek képviselője a megszál­lót területeken is a magyarság ellen foglalt állást és amely ország nem egészen barátságos álláspontot fog­lalt el a magyarsággal szemben úgy gazdasági, mint nemzetpolitikai és kisebbségi szempontból itt propa­gandát fejtsen ki. Az olasz nemzet vezérének, aki száz­szor állott mellénk és a revízió mellett, sohasem ju­tott eszébe, hogy itt propagandagyűlést tartson. El­várja a kormánytól, hogy ezeknek az akcióknak egy­szer s mindenkorra véget vessen. Nekünk a német kérdésben állást kell foglalnunk és pedig az osztrákok mellett, akik nem tűrik a nemzeti szocialista propa­gandát. Még kevésbbé törhetjük azt mi. Dinnyés Lajos: Hol van ilyenkor a rendőrség? Bajcsy-Zsilinszky: Heil Hitlernek ebben az or­szágban helye nincs. A túloldal segítségét is kéri olyan irányban, hogy a kormány a leghatározottab­ban vessen véget ezeknek az akcióknak. Az ülés éjjel egynegyed egykor ért véget. Csü­törtökön folytatják a költségvetés tárgyalását. JJILIl JEZZE ION meg LIDIN, mielőtt bárhol villatelket vásárol. Felvilágosítást ad: a parcellázási iroda köz­pontja, Budapest, VI. kar., Teréz-körút 26. PESTI HÍRLAP 1933. június 1., csütörtök. A kisantant-értekezlet követeii a nemzetközi kereskedelem akadályainak megszüntetését• „A kisantant államai nem fenyegetik egyetlen szomszédjukat sem Prága, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A kisantantállamok tanácsának második ülése szerdán késő esti órákig tartott. Azzal fog­lalkoztak, hogy a kisantantállamok küldöttségei miképen foglaljanak állást a londoni gazdasági és pénzügyi értekezleten. A kisantant állandó tanácsa kimondotta, hogy elvben kívánja: 1. A háborús adósságok teljes törlését, ami nélkül a lausannei értekezlet határozatai nem vál­hatnak véglegessé és ami nélkül Európa pénzügyi egészsége nem biztosítható. 2. Szükségesnek tartja bizonyos valuták értékállandóságát, mert enélkü­l a nemzetközi kereskedelem nem jöhet rendbe és a világpiacon az árak emelkedése nem lehetséges. 3. A nemzetközi kereskedelem akadályainak fokoza- t­­os megszüntetését, különösen a fizetőeszközök és­­ beviteli tilalmak terén. Ez a kérdés a három álla-­­­mot különösen érdekli, úgy a mezőgazdasági, mint­­ az ipari kivitel szempontjából. 4. Az árucsere sza­bad forgalmával járó gazdaságpolitikát, ellentétben a gazdasági önellátás megvalósíthatatlan és egész­ségtelen eszméjével. 5. A közép- és keleteurópai mezőgazdasági államok folytonosan hangoztatott álláspontjának elismerését a mezőgazdasági termé­nyek kivételes kezelése, a mezőgazdasági hitel hely­­reállítása, végül a köz- és magánadósságok kérdé­seiben. A három államot különösen érintő kérdés a gabonakereskedelem és a gabonaárak nemzet­közi rendezése. Az állandó tanács ezután az általános poli­tikai helyzetről folytatott eszmecserét, amely arra vonatkozott, hogy milyen viszonyban van a három állam Olaszországgal, Németországgal, Szovjet­­oroszországgal, Lengyelországgal, Magyarország­gal, Bulgáriával és Ausztriával. Megállapították, hogy a három külügyminiszter felfogása teljesen egyöntetű. Lengyelországot illetően a kisantant ál­lamai továbbra is a baráti politikát folytatják. Szovjetoroszországot illetőleg a kisantant megelé­gedéssel állapítja meg a leszerelési értekezlet egyes problémáira vonatkozóan az egyöntetű eljárást és bizakodva várja a viszony kedvező alakulását. A kisantant általános politikai szempontjai­ról a kiadott hivatalos közlemény a következőket mondja: A kisantant politikája békepolitika, amely hű marad a népszövetségi keretekhez. Nem enged­heti meg a genfi intézmények hatáskörének és rend­szeres működésének közvetetlen vagy közvetett korlátozását. Szolgálni kívánja összes szomszédai­val a bensőséges politikai és gazdasági együttmű­ködést. A kisantant újból elvárja az összes jóaka­­ratú nemzetektől, hogy olyan politikát folytatnak,­ amely tiszteletben tartja a szerződéseket és a nem­zetközi jogokat, amely elismeri az általános döntő­­bíráskodást az aláírt kötelezettségek keretében és a lefegyverzést kívánja a mindenkinek szóló biz­tonság keretében. A kisantant államai nem fenyegetik egyet­len szomszédjukat sem. Nem érdekük, hogy bárkivel is politikai vagy katonai összeütközésbe kerüljenek. Összes nemzet­közi kötelességüket továbbra is tiszteletben tartják és teljesíteni kívánják. Összefogásuknak egyetlen célja, hogy Középeurópa békés újjászervezését szol­gálják és ehhez az összefogáshoz más államok is csatlakozhatnak, azzal a céllal, hogy Közép- és Dél­­keleteurópában építő munkát folytassanak. Meggyő­ződésük, hogy ez a politikai irányvonal az egyetlen út, amelyen a népszövetségi egyezmény alapelveit és a békét tartósan biztosítani lehet. Amidőn ezt a politikát folytatják őszintén és mindenkivel szem­ben megértően, a legnagyobb határozottsággal el vannak szánva, hogy közös életbevágó érdekeiket a nemzeteiknek rendelkezésére álló minden eszközzel megvédik, bármilyen esetleges fenyegetés ellenében. A hivatalos közlemény utolsó része a kis­antant belső szervezeti ügyeivel foglalkozik. A kül­ügyminiszterek az állandó titkárság szervezéséről tanácskoztak, amelyet a szervezeti megállapodás 9. szakasza értelmében az 1933—34. esztendőben Prá­gában állítanak fel. Megállapodtak abban, hogy mi­lyen legyen a titkárságok összeállítása, munkája, továbbá a kisantant-államok diplomáciai képvise­lőinek együttműködése más országokban. A szerdai ülésen a kisantant állandó tanácsa megkezdte a három állam gazdasági együttműködé­sének megvitatását is. A prágai politikai borok szerint megvan a közeledés lehetősége Magyarország és a kisantant között. Prága, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az egész sajtó nagy jelentőséget tulajdo­nít annak a hivatalos közlésnek, amely a kisantant értekezletének első napjáról megjelent. Arra mu­tatnak rá, hogy ismét teljesen helyreállott a kisan­tant harcvonala. Noha a kisantant a revízió kérdé­sében nagyon elutasító álláspontra helyezkedett, az itteni politikai körök felfogása szerint azon a véleményen vannak, hogy ebben a pillanatban a Kisantant-sajtóbizottságot állítanak tét Cem­ben. Kisantant és Magyarország között olyan a viszony, hogy a prágai értekezlet gazdasági tárgyalásai so­rán a megértés és közeledés lehetősége nyílik majd Magyarország irányában. A Narodny Politika és Narodny Listy feltű­nőnek találja, hogy Lengyelországról, amely fel­tétlenül elutasító álláspontra helyezkedik a négyes szerződéssel szemben, egy árva szónyi említés nem történt a kisantant értekezletéről hétfőn este kiadott hivatalos közlésben. A két lap egyértelműen azt állítja, hogy ez oly tény, amely gondolkodóba ejti az embert. A kisantant oly biztosítékokat kapott a négyes szerződéssel kapcsolatban a revízióra vo­natkozóan Franciaországtól, amilyeneket bátran megadhattak volna Lengyelországnak is. Az a kérdés, hogy Lengyelország ennek tudatában miért maradt meg elutasító álláspontján. Ez bizonyára csak később fog tisztázódni. Mindenesetre nagy figyelemmel kell kísérni a Lengyelországgal kap­csolatos fejleményeket. Tisztán látni majd csak ak­kor lehet, ha ismeretessé vált a négyes szerződés pontos szövege. Úgy látszik, hogy Lengyelország­nak egyáltalában nem tetszik a négyes szerződés­ben megnyilvánuló szellem és a lengyel kormány nincs tisztában azzal, hogy a szerződést aláíró négyhatalom miképen képzeli el további együttmű­ködését. Prága, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A kisantant sajtószövetsége szerdán tartotta záróülését. Határozati javaslatot fogadtak el, amely elvileg megállapítja, hogy a kisantant sajtószövetségét hozzá kell szabni a kisantant új szervezetéhez. Ebből a célból Genfben új intéz­ményt teremtenek, amelynek a három nemzeti saj­tóbizottságot képviselő újságírók és a három svájci követség sajtófőnökei lesznek tagjai. Ez a bizott­ság rendelkezésére fog állani a kisantant állandó genfi titkárságának. Hasonló intézményeket állíta­nak fel a kisantant-államok fővárosaiban és azok­ban a fővárosokban, ahol kisantantbeli újságírók működnek. A határozat szükségesnek tartja az ell­lenfelek­ részéről terjesztett megtévesztő jelentések forgalomba hozásának megakadályozását, végül a lengyel újságírókkal való szívélyes együttműkö­dést. Szerdán hajnalban Csepelről elindultak a kisgazda-távlovaglás résztvevői. (Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.) Mint minden esztendőben, úgy az idén is megrendezi a Magyar Gazdák Országos Lovas­ Egyesülete kisgazda- és levente-távlovaglását, amelyen előkelő külföldi vendé­gek is nagy számban vesznek részt. A távlovagláson, résztvevő, külföldről ideérkezett előkelőségek tiszteletére kedden este a Magyar Gazdák Országos Lovas­ Egyesülete ismerkedési estélyt rendezett, amelyen megjelent vitéz Horthy István ny. lovassági tábornok, a távlovaglás ve­zetője is. A távlovaglás résztvevői szerdán hajnali hat órakor gyülekeztek az Astoria-szálló előtt, ahonnan autókon Cse­pel községbe mentek. A zászlódíszbe öltözött község fő­terén a távlovaglás résztvevőit Koncé János főjegyző fogadta, aki magyar és német nyelven mondott üdvözlő­beszédet, amelyre vitéz Horthy István válaszolt. A táv­­lovaglás résztvevői ezután három csoportra oszlottak és a leventezenekar hangjai mellett a bábolnai, kisbéri és mezőhegyesi ménesek pompás válogatott lovaira ültek. A három csapat élén vitéz Horthy István ny. lovassági tábornok és dezsert Rudnyánszky Ferenc huszárőrnagy haladtak, s az ütemet vitéz Feördeös Vilmos huszárez­redes vezette. A három csoport külföldi résztvevői rendkívül nagy feltűnést keltettek. Különösen a sokszínű formaruhás ka­tonatisztek tűntek ki. A lovaglásban György szász-meinin­­geni herceg és neje, I­igly holland tüzérezredes, dandár­parancsnok és Jürgen Schmiedt holland főhadnagy, De Choin du Double francia állami ménesigazgató, Till észt százados, Eckstrom svéd huszárkapitány, báró Palmstreme svéd huszárfőhadnagy, báró A. D. Sáman Trip holland csendőrőrnagy, Walzler német őrnagy, gróf Lewenhaupt ,svéd testőr huszárőrnagy, Vogel svéd dragonyos főhad­nagy, van Meet holland kamarai titkár, gróf Lichterweide és felesége, Johnson-Joonson észt szerkesztő, Thost Eber­hard és neje, Leon von Braemer lett törvényszéki bíró, Pollák Radovsky, az osztrák főiskolás lovasok vezetője, Martinus Johansen Reneman holland igazgató, Falcon N­u­­berta báróné, gróf Tisza Kálmán, Jékey László, Inkey Vik­tor és még sok külföldi, magyar polgári és katonai előke­lőség vesz részt. A távlovaglókhoz, amerre elhaladnak, több községben és városban újabb csoportok csatlakoznak. A távlovaglás útvonala: Csepel—Ráckeve—Adony—Sárbogárd—Nagy­dorog—Tolna—Szekszárd—Decs—Baja—Kiskörös — Solt­­vadkert — Szentkút — Kiskunfélegyháza — Kecskemét— Nagykőrös—Cegléd. A távlovaglás útvonalának hossza mintegy négyszáz kilométer s mindössze két napon tarta­nak pihenőt.

Next