Pesti Hírlap, 1933. augusztus (55. évfolyam, 172-197. szám)

1933-08-01 / 172. szám

BUDAPEST, 1933. LV. ÉVFOLYAM, Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 52 fillér. — Külföldön az előfizetési ár kétszeres pén!mügy KEDD, AUGUSZTUS 1. Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aut. 122—95. Pőkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél, Erzsébet-körút Tel. J. 552—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük Magyar-osztrák gazdasági közeledés A római tanácskozások nagyjelentőségű politikai vonatkozásain kívül súlyosan esnek a serpenyőbe azok az olasz-magyar tárgyalások is, amelyeknek célja Magyarország gazdasági megerősítése általában és elsősorban a nagyon kedvező magyar terméseredmény elhelyezésének biztosítása. Ezek a tárgyalások, amelyeknek folytatására és befejezésére a napokban Fabinyi kereskedelmi miniszter Rómába utazik, természetszerűen politikai szempontok által is át vannak szőve, hiszen Mussolini, Olaszország messzetekintő nagy államférfia teljesen tisztában van azzal, hogy Magyarország éppúgy, mint Ausztria, csak abban az esetben tudja betölteni a Dunavölgyében reá váró nagy feladatot, ha gazdaságilag erőre tud kapni és igy anyagi szempontból is kellően vértezve állhat szembe a kisantant részéről jövő minden gazdasági nyomásnak és politikai kísértéseknek. __ A római tárgyalások alkalmával az angol sajtóban ismételten kifejezést adtak annak, hogy a Dunavölgy gazdasági összeműködésének helyreállításáéhoz az első lépés Ausztria és Magyarország gazdasági kapcsolatainak elmélyítésén keresztül vezet. Ennek a tételnek helyességét magyar és osztrák részről már régebben fölismerték és megtörténtek a kezdeményezések a két ország gazdasági viszonyának bensőbbé tétele érdekében. Azonban bizonyos határvonalon túl mindeddig továbbmenni nem lehetett, mert egy szorosabb magyar-osztrák gazdasági kapcsolattal a legélesebben szembefordult a kisantant, különösen Csehország. Ismeretes Benesnek az a nyilatkozata, hogy nagyobb veszedelmet lát a kisantantra nézve egy magyar-osztrák bensőséges gazdasági kapcsolatban, mint egy esetleges német-osztrák vámunióban. E kijelentésének azzal a fenyegetéssel adott nyomatékot, hogy egy ilyen elmélyített gazdasági kapcsolat káros következményekkel fog járni mind a két országra nézve. Ezt természetesen csak úgy lehetett értelmezni, hogy egymagyar-osztrák szoros gazdasági kapcsolat esetén a kisantant-államok a gazdasági retorziók fegyveréhez készek nyúlni. Ennek a fenyegetésnek ma már, a négyeshatalmi szerződés létrejötte után, aligha van súlya. Hiszen ennek a megállapodásnak legilletékesebb magyarázója, Henry de Jouvenel legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a Duna völgyében nincs semmi akadálya többé annak, hogy az egyes államok — tehát Ausztria és Magyarország is — tetszés szerint bármily szoros politikai és gazdasági kapcsolatba lépjenek egymással. Ebből önként következik, hogy Franciaország nem hajlandó ezután Prágának azt a politikáját támogatni, amely erőnek erejével meg akart akadályozni minden olyan alakulást, minden olyan tömörülést a Dunamedencében, amely nem a kisantant hatalmi körén belül történik. De egy másik jelenség is kétségtelenné teszi, hogy elhárultak az eddigi politikai akadályok a magyar-osztrák gazdasági közeledés elől. Íme, a római utat nyomon követik az osztrákok részéről nagy erővel és határozottsággal megindított kereskedelempolitikai tárgyalások, amelyeknek élesen hangsúlyozott célja a gazdasági kapcsolatoknak minél szorosabbra fűzése Magyarország és Ausztria között. Az utóbbi napokban négy súlyos nyilatkozat tanúskodik afelől, hogy a Németország politikájában beállott nagy változás következtében Ausztria többé nem számít arra, hogy a maga gazdasági jövőjét a Németországgal való gazdasági unió létesülésére építheti fel, hanem immár kénytelen más után biztosítani a maga gazdasági életlehetőségét. Éspedig erre nézve nem kínálkozik más mód, mint gazdaságilag újra visszakapcsolódni a Duna völgyébe, amelytől a német Anschluss színes ábrándképet hajszolva, Ausztria az utolsó másfél évtized alatt egyre inkább eltávolodott. Neustädter-Stürmer államtitkár, az osztrák idegenforgalom diktátora, a Budapesten időző Stockinger kereskedelmi miniszter, ollfusi kancellár és Schumy, az osztrák kereskedelempolitikai kérdések intézője, a Papokban egymásután tettek hitet a gazdasági közeledés föltétlen szükségességéről és arról, hogy mindent el kell követni Ausztria és Magyarország gazdasági viszonyának lehető elmélyítésére. Ma már mind a két oldalról világosan fölismerik, hogy ellenére annak az eltávolodásnak, amely kereskedelempolitikai szempontból a két ország között a békekötések után bekövetkezett, mégis a gazdasági kapcsolatok egész szövevénye maradt még épen a két egymásra utalt ország között, ami nagymértékben megkönnyíti egy messzemenően bensőséges gazdasági viszony kiépítését. Érdekesen bizonyítja ezt az a körülmény, hogy míg az utolsó esztendőben a három év előtti állapothoz képest Ausztria áruforgalma értékben a réginek 40 százalékára csökkent, Magyarország áruforgalmának értéke pedig leszállott a réginek 32 százalékára, addig a két országnak egymás között lebonyolított kölcsönös áruforgalma ugyanezen időszak alatt csupán 42 százalékra esett vissza. Még nyilvánvalóbbá teszi a gazdasági egymásrautaltságot az, hogy Magyarországnak Ausztriába irányuló agrárkivitele, 1929. évhez viszonyítva, 30 százalékról 1932-ben fölemelkedett 43 százalékra. Ugyanakkor Ausztria Magyarországba irányuló látható ipari kivitele is aránylag némi emelkedést mutat a válságos 1932. évben, de minden valószínűség szerint még erőteljesebben gyarapodhatott Ausztria láthatatlan kivitele Magyarország felé. Bizonyítja ezt az Ausztriába irányuló maggyar idegenforgalom jelentékeny gyarapodása az utóbbi években. Míg a Németországtól jövő és Ausztriába menő idegenforgalom az utóbbi években hanyatlást tüntet fel, a Csehországból jövő pedig változatlan maradt, ugyanakkor az Ausztriába menő magyaroknak száma az utolsó években oly jelentékeny emelkedést tüntet fel, hogy Csehország második helyét immár vitássá teszi. Sőt tekintettel arra, hogy az Ausztriát látogató magyarok általában többet költenek Ausztriában és nagyobb ipari bevásárlásokat tesznek, mint a csehországiak, ebből önként következik, hogy Ausztria szempontjából a Magyarországból jövő idegenforgalom anyagi szemponttól sokkal nagyobb jelentőségű, mint a csehszlovákiai és valójában a Németországból jövő idegenforgalom mögött a második helyet Combos miniszterelnök kedden tárgyal Stockinger osztrák kereskedelmi miniszterrel. A magyar búzakivitel fejlesztése és az ausztriai fabehozatal. Vasárnap és hétfőn Fabinyi kereskedelmi miniszterrel tanácskoztak az osztrák kormány képviselői. Stockinger Frigyes osztrák kereskedelmi miniszter vasárnap Budapestre érkezett, hogy a magyar kormánnyal folytassa azokat a gazdaságpolitikai tárgyalásokat, amelyek Gömbös Gyula miniszterelnök legutóbbi bécsi tartózkodása során indultak meg. A miniszter kíséretében több magasrangú osztrák miniszteri főtisztviselő érkezett Budapestre, többek között Mörth osztályfőnök, báró Dahlem miniszteri tanácsos, Canisius pénzügyminiszteri, Reichmann földmivelésügyi miniszteri tanácsos, Kann mérnök és Zehden sajtófőnök. Az osztrák kormány képviselőit Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter, Samarjay Lajos államvasúti elnökigazgató, Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár és Antal István, a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöke fogadták. Még vasárnap megkezdte tárgyalásait Stockinger miniszter részvételével az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés végrehajtását ellenőrző vegyesbizottság. A tanácskozások estig tartottak, amikor Fabinyi kereskedelmi miniszter vendégül látta vacsorára az osztrák vendégeket. A vacsorán az osztrák kormány képviselőin kívül résztvettek báró Heiner Lipót budapesti osztrák követ, Imrédy Béla pénzügyminiszter, Ferenczy Izsó helyettes államtitkár, Pétery Ödön miniszteri főtanácsos és Serbán Iván, a Külkereskedelmi Intézet alelnöke. Stockinger osztrák kereskedelmi miniszter budapesti tanácskozásairól a következőképpen nyilatkozott: — Meg akarom erősíteni és ki akarom mélyíteni a Magyarország és Ausztria között fennálló hagyományos kapcsolatokat, ami mindkét ország boldogulásának előfeltétele. Ha a gazdasági összefogást céltudatosan megvalósítjuk, hatalmas helyzeti előnyre tesz szert úgy Ausztria, mint Magyarország. A mostani tárgyalásokon konkrét kérdéseket kell rendeznünk, a magyar gabona preferenciáját és az osztrák fabehozatal lehetőségeit. Tárgyalunk a vasúti közlekedés gyorsításáról is Magyarország és Ausztria között, megtekintem a bánhidai villamos erőművet és szó lesz a Fertő-tó lecsapolásának tanulmányozásáról, amelyre szakbizottságot küldünk ki. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a következőket mondotta a tárgyalások anyagáról: — A tárgyalások előterében a magyar gabonának Ausztriában való elhelyezése áll. De tanácskozunk a kölcsönös kereskedelmi forgalom egyéb cikkeiről is. Mindent megteszünk, hogy a kapcsolatokat minél mélyebbé tegyük. Az osztrák kereskedelmi miniszter úr személyesen fogja kipróbálni a fázisváltó rendszerű villamosmozdonyokat. Az osztrák kereskedelmi miniszter úrnak gazdasági kapcsolataik kimélyítésére vonatkozó nyilatkozatai természetesen, a legnagyobb megértésre és szívélyes visszhangra találnak a magyar kormány részéről. Az osztrák kereskedelmi miniszter magyarországi tartózkodása során kirándulást tesz a Balatonhoz, és megtekinti a bánhidi villamos erőműtelepet. Ennek a látogatásnak a célja az, hogy amenynyiben az osztrák kormány elhatározza a hegyeshalom—bécsi vasútvonal villamosítását, szó van arról, hogy a bánhidai centrálé látja el villamosárammal az osztrák részt is. Stockinger Frigyes osztrák kereskedelmi miniszter báró Dahlen miniszteri tanácsos kíséretében hétfőn délután megtekintette a magyar posta bélyegmúzeumát, amely, mint bélyeggyűjtőt is igen érdekelte. A miniszter, akit báró Szalay Gábor postai vezérigazgató kalauzolt, ötnegyed órát időzött a múzeumban, amelynek egyes ritkább darabjait, a magyar különlegességeket, valamint a boszniai különgyűjteményt érdeklődéssel szemlélte. A múzeum berendezésének szépsége és célszerű volta is megkapta és említette, hogy Bécsben a magyarhoz hasonló berendezésű múzeumot kíván létesíteni. A miniszter úgy Szalay vezérigazgatónak, mint Fabinyi kereskedelmi miniszternek, — akihez innen tanácskozásra hajtatott, — a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a látottak fölött. Hétfőn délután és este Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter folytatta tárgyalásait osztrák kollegájával. Kedden bekapcsolódik a tanácskozásokba Gömbös Gyula miniszterelnök is. Fabinyi kereskedelmi miniszter szerdán Rómába utazik, hogy az olasz kormánnyal folytassa a magyar-olasz gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó tárgyalásokat.