Pesti Hírlap, 1933. augusztus (55. évfolyam, 172-197. szám)
1933-08-05 / 176. szám
10 — Maróczy Géza holtversenyben második lett a scheveningeni nemzetközi sakkversenyen. Scheveningenből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A Holland Sakk Szövetség jubiláris, nemzetközi jellegű sakkversenyét érdekes játszmákkal fejezték be. Egyik részről Maróczy Géza, a magyar nagymester, kitűnő játékkal győzött szinte percek alatt a holland Landau ellen, másik részről a cseh Flohr szívós harcot folytatott az elsőségért egy másik hollandul, Felderhoff elen. Teljes nyolc órán át folyt a Flohr—Felderhoff - mérkőzés. Közben Flohr szünetet kért s a végén is csak a 86. húzásra tudott eldöntetlen eredményt kicsikarni holland ellenfelétől. A lejátszott huszonnyolc játszma közül csak hat játszma lett eldöntetlen. A hollandok jól tartották magukat, bár külföldi vendégeikkel szemben győzelmet elérni nem tudtak. A végső eredmény szerint Flohr győzött, míg a második díjon Maróczy Géza és a német Bogoljubov osztozkodtak, a többi helyeket Felderhoff, van Hoorn, Landau, Hemming, Midder — sorrendben hollandok foglalták el. A verseny zárónapján Hága város polgármestere, aki maga is szenvedélyes sakkozó, másodszor is vendégüllátta a schevenimreni nemzetközi verseny résztvevőit, este pedig a Holland Sakk Szövetség fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából az egyik schoveningeni szállóban díszvacsora volt. A hollandok ez alkalommal különösen Maróczy Gézát ünnepelték, aki már ismételten felkereste a holland sakkozók táborát. Maróczy Géza nem is búcsúzott el a hollandoktól, hanem Groningenbe utazott s résztvesz az északhollandiai sakkversenyen. . — A leszállított villamos viteldíj. A világtáborozás alkalmából hozzánk ellátogatott skótok gyorsan népszerűek lettek. A túlzott takarékosságuk miatt róluk elterjedt csipkelődő kis tréfákon ők maguk is jól mulatnak, sőt a történetkéket ők is megtoldják néhánnyal. De — úgy látszik — a skót viccek nemcsak nálunk terjedtek el, megtaláljuk azokat a francia, angol lapokban is. A következőt is egyik angol lap közölte: Az angol kereskedő üzleti ügyekben Skóciába utazott. Megérkezve Aberdeenbe, izgatottan tárgyaló csoportokat látott. Nem tudta mire vélni a nyugtalanságot, megkérdezte az egyik járókelőt, hogy mi történt? — Nagyon kellemetlen eset, — válaszolta. — Leszállították a villamosvasút viteldiját. — És ezért haragszanak annyira? — csodálkozottaz angol. — Természetesen. — No de miért? — Nagyon egyszerű. Aki eddig villamoson nem utazott, az megtakarított két pennyt, mert annyi volt a viteldij. Ez évenkint elég csinos summa volt. De most villanyoson jár, sokkal kevesebbet takaríthat meg. — A kántortanitók sérelme. Amióta az állami, községi tanítók és felekezeti kántortanitók fizetéséről szóló miniszteri rendelet megjelent, a kántortanitók közül sokan fordulnak hozzánk panasszal. Sérelmezik, hogy a rendelet következtében tanítói fizetésükből levonják a kántori teendők után járó jövedelmet s ennek következtében fizetésük éppen annyi, mint a tanítóé, aki azonban a tanításon kívül semmiféle más munkát nem végez. Nagy igazságtalanságnak tartják azt is, hogy az értékegység számításánál az állam egy mázsa búzát huszonegy pengőbe számít ugyanakkor, amikor a vagyonváltság búzát csak tizenkét pengőre értékeli. Így aztán például a tanító a VIII. fizetési osztály 3-ik fokozatában havi 204 pengőt kap. Ugyanennyi a kántortanita fizetése is, ő azonban már csak 125 1’. 25 fillért kap kézhez. Ugyanis a neki járó 45 egység szorozva a mázsánkint huszonegy pengővel értékelt gabonaárral, összesen 945 pengő egy évre, tehát 78 1*. 75 fillér egy hónapra. Ezt levonják a fizetésből és így marad a harminc éve szolgáló felekezeti kántortanítónak havi fizetésül 125 pengő 25 fillér. Pedig a kántortanító hivatása a tanításon kivül a dalárda megszervezése, betanítása, ismeretterjesztő előadások tartása, a kultúra fejlesztése stb. Mind olyan feladatok, amelyek velük szemben a méltányosabb elbánást nagyon is indokolttá tennék. — A brüinni robbanás. Brünnből jelentik: Az Európa-szálló romjainak eltakarításán még mindig dolgoznak. Pénteken ismét több csontdarabot és emberi testrészt találtak a romok között. Ituhafosztályokat és különböző használati cikkeket is találtak amelyeket az áldozatok hozzátartozói előtt közszemlére tettek ki. Pénteken délután egynegyed két órakor egy repülőgép siklott a Népliget irányából a főváros felé. A járókelők csoportosulva figyelték a gépet és csakhamar észrevették, hogy annak nincs kereke. A Hafrer-téren nagy tömeg figyelte az érdekes gépmadarat, amelyről kiderült, hogy motornéküli repülőgép. A gép siklórepüléssel isszesedett a tér felé és néhány perc múlva simán lesiklott a pázsiton. Egy fiatal pilóta kilépett a repülőgépből és igazolta magát. Csakhamar cserkészek érkeztek oda és a légügyi hivatal egyik tisztviselője is ott termett. Kiderült, hogy a légjáró a cserkész világtáborozás lengyel táborában a repülőosztag helyettes parancsnoka, Kasimir Kula 23 éves varsói műegyetemi hallgató, tartalékos tiszt, aki a gödöllői táborból indult el egy kis vitorlás repülésre. Délelőtt tíz órakor beakasztotta gépét egy motoros repülőgépbe, amely hatszáz méter magasságig emelkedett és ott eleresztette. Mátyásföld felé szállt, ahol ezerkétszáz méterre emelkedett, azután Budapest felé fordult. A gép közben nyolcszáz métert süllyedt és megfelelő széljárás híján három órai repülés után kény-telen volt kényszerleszállást végezni, ami a Haller- téren olyan simán sikerült, hogy a gépen még karcolás sem esett. A lengyel légjáró gépkocsin ment vissza a gödöllői táborba, ahova elszállították a repülőgépet is. Ugyancsak pénteken délután a csepeli rendőrkapitányság jelentette a főkapitányságnak, hogy az ottani Weiss Manfréd-repülőtéren Rotter Lajos 33 éves gépészmérnök vitorlás motornélküli repülőgéppel leszállt. Ezúttal nem kényszerleszállásról volt szó. Rotter Lajos ugyanis, aki a motornélküli repülőgéppel a gödöllői cserkésztáborban szállt föl, programszerűen vitorlázott Csepelig, ahol leszállt. Egy motoros repülőgép érkezett azután oda, hogy ugyancsak, program szerint a sikerült repülés után a mérnököt gépével a gödöllői táborba visszavigye. A vitorlázó repülőgépeknek ugyanis az a sajátsága, hogy, miután motorral nincsenek fölszerelve, elindulni is csak úgy tudnak, ha bizonyos magaságban a szelek szárnyára bocsátják, s megfelelő szélviszonyok között hosszabb ideig vitorlázhatnak. A pilóta tehát nem rendelkezik a géppel. Rotter Lajosnak az volt a feladata s a kitűzött célja, hogy Csepel repülőterén leszálljon s visszafelé is csak úgy indulhatott, ha egy motoros repülőgép felviszi a magasba s ott elbocsátja. Egy lengyel és egy magyar cserkészpilóta vitorlarepülése Budapest fölött. A lengyel repülő kényszerleszállást végzett a Haber-téren. A magyar légjáró Csepelen simán leszállt. (Felvételeink a Képes Pesti Hirlapban.J Kazimir Kula lengyel cserkészrepülő pénteken délután motornélküli repülőgépével kényszerleszállást végzett a Habier-téren. A gép és pilótája sértetlenül értek földet, a szokatlan látványosságnak rengeteg nézője akadt. Zdenek Knopppallér és Zwieselbauer Irma, akiknek robbanószerre elkövetett öngyilkossága okozta állítólag s végzetes brünni szállodarobbanást. Szemere Árpád temetése. Baloldalon: a gyászmenet. Jobboldalon: Szemere édesanyja és rokonsága - menetben PESTI HÍRLAP 1933. augusztus 5., szombat.