Pesti Hírlap, 1933. szeptember (55. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-16 / 210. szám
1933. szeptember 16., szombat. PESTI HÍRLAP A magyar Dubarry. Évadnyitás a Fővárosi Operettszínházbon. Dubarry feltűnt itt, feltűnt ott, mindenütt németül. Száz, kétszáz előadás, a németek nem tudtak betelni vele. Csak a név volt magyar: Alpár Gitta. E címszerep egy operettnek lobogója. Milöcker zenéjét dolgozta fel benne Macheben, Knepler és Welleminszky írták a szövegét Franciaországnak abból az idejéből, amikor XV. Lajos uralkodott és a megöregedett Pompadour helyett új barátnőt keresnek neki. Aki keres, az talál. Meg is találták Dubarry gróf barátnőjében, aki korábban Marie Jeanne Vaubernier néven masamódlány volt, és egy költő kedvese; utóbb, hogy a költő — ok nélkül — világgá kergeti, lesz Jeanne igen sokaké. Gróf Dubarry a sok-sok férfi sikátorán talál reá, szereti meg, emeli magához a mocsárból. De Jeanne a gróf oldalár hamarosan rájön, hogy még mélyebbre süllyedt — úri pocsolyába! De épp itt veszik észre a király számára, csak egy éjszakára. De az egyből lesz számtalan, mert a király és Dubarry (Jeanne-ra ez a név a gróf után szabadon végleg ráragadt) mélységesen megszeretik egymást. A néhai mocsárvirág Franciaország koronázatlan királynőjévé emelkedik. A németek számára Alpár Gitta jelentette Dubarryt. Innét Budapestről értetlenül nézték a németeknek Alpár rajongását. Nem értették, hogy a mi tüneményes Gildánk áttért az operettre. Ha áttért , járt körül a pletyka, ez a hosszúlábú pók — nyilván azért történt, mert — baj van a hangjával. Míg 1932-ben gróf Apponyi Albert, a muzsikának örök rajongója, nem hallotta őt Berlinben és— utolsó zenei gesztusaként — visszatérve Budapestre, nem járt el személyesen, hogy az itthoniak legalább pár estén át gyönyörködjenek — a berlini magyar csodában. Alpár Gitta akkoriban néhány este fellépett az Operaházban és a hangjáról terjesztett pletyka végleg elült. De még mindig értetlen volt Budapest számára — Dubarryja. Hiszen ez a prózaszerep is. És Alpár Gitta — operaénekes. De most Berlin visszaadta Budapestnek Alpár Gittát és így pénteken este a Fővárosi Operettszínházban magyarrá lehetett Dubarry. Egyúttal érthetővé mindenki számára, hogy Berlin a lábainál hevert. Aki Alpár Gitta hangjához, mint zenekritikus a szokott jelzőkkel közeledik, az tegye le a tollat. A madárról azt szokták mondani, hogy énekel. Holott a madárnak az éneke a beszéde. Az Isten az ő madarát így, énekelve beszélteti. Csodálatos adományként Alpár Gittát is. Nála a torok és tüdő, a torok az öntött arany tisztaságával és szinte korlátlanságával, a tüdő a hangnak fáradhatatlan szárnyaként olyan együttszületést mutat, mint a madárnál. Alpár Gittánál nincs a benyomás, hogy „kitűnően fogja a hangot“, „hogy bámulatos könnyedén lélekzik“. Itt nincs a technikából semmi. Alpár Gitta csak énekel. Csak? És még játszik. Dehogy! Nemcsak úgy énekel, mint egy madár, de úgyis játszik, beszél, mint egy tökéletes művésznő, ő, az operetténekesnő. A színház méltó keretet biztosított Alpár Gittának. Góth Sándor, mint rendező, adta a művészi tálalást. Egy kényes szerepben felragyogott G. Kertész Ella humora. Kuplézása is kitűnő. Az új bonviván, Bánát László megjelenésének kellemével, hangjának gazdagságával és erejével mindenkit meghódított. Tabódy Klári nagyszerűen táncol ás hozzá pompás színésznői tehetség. Azonban a temperamentum lefékezése csak használna. Remek Kertész Dezsőnek Dubarry grófja, Hajmássy királya értékes művészi alakítás. Zátony Kálmán, mint miniszterelnök, talán döntően eszébe juttatja a színigazgatóknak, hogy elhanyagolják ezt a jeles színészt. Vendrey Ferenc csupa kedvesség és az epizódisták légiójában hadd iktassuk ide Zala Karola, Lengyel Vilmos (kitűnően beszél), Várnai, Gallai Nándor, Kürthy Sári, Csatay Janka, Major István nevét. A kilenc képnek — Gara Zoltán tervezésében — színes egymásutánja, Alpár Tibornak fölényes dirigálása, Lakatos László fordítása, Szenes Andor versszövege szintén megkapta a maga részét abból az átütő sikerből, amivel az idei szezon nagy bemutatóinak sora pénteken este kezdetét vette. A két szövegíró, Knepler és Weleminszky jelen volt, őket is sokszor kitapsolták. A bemutató közönsége, a pesti publikum legjava, elragadtatással élvezte az előadást. Az egyik páholyban ott ült Alpár Gitta férje is, Gustav Fröhlich. Feltűnést keltett, hogy az első részt lezáró V-ik képben hirtelen felállt és otthagyta a páholyt. Nem tudták mire vélni. Nem történt különösebb: a telefonhoz hívták. A színházirodai telefonnál Berlin várt reá. A német színészklub kérdezte, milyen a siker. — Még a berlininél is nagyobb — felelte Frölich. Nem túlozott. Hisz Dubarry végre az anyanyelvén énekelhetett . . . J. r. KABOS és STEINHARDT a KOMÉDIÁBAN FILLÉRES HELYÁRAK! BOMBA-MŰSOR! TRENK BÁRÓ SZERELME főszereplők: Olga Csehova — Dorothea Wieck Paul Hörbiger — Hans Stüwe MÁTÓL: CORSO és CITY MÁTÓL! „A GYURKOVICS FIUK Éle. operett előadása. A Vígszínház első főpróbája. (Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.) Budapest első magánszínháza, a Vígszínház pénteken este megnyílt a főpróbára. Winsloe Christa német írónőnek darabja, Lányok az intézetben került bemutatóra. Németországi sorozatos előadásai után filmre vitték, és mint film már meghódította Budapestet. Ez fokozta a közönség érdeklődését. Huszonöt női magánszereplő, az intézeti lányok csapata mellett — férfi egyetlenegyse. A színházra rendkívüli feladatot rótt az újdonság — a szereplők javarésze ij. A közönség fokozódó érdeklődéssel követte az előadást és sűrűn hangzott a taps nyílt színen is. „Egy csók és más semmi“ századszor. A Magyar Színháznak örvendetes, szép estéje volt pénteken: egy fiatal magyar író darabját századszor játszották. Az író: Halász Imre, aki az „Egy csók és más semmi“ című komédiájával az esztendőnek körülbelül legnagyobb sikerét aratta. A közönségnek ez a rendkívül kedvező ítélete nem indokolatlan, nem szeszély. Halász valóban ízig-vérig vígjátékiró-tehetség. Darabja eredeti és kissé vakmerő témájával, a témának nagyon ügyes, elmés, vidám és szeretetreméltóan könnyed feldolgozásával, a hozzá írt igen kedves zenével — amely Eisemann legsikerültebb munkája — valóban azt a színházi estét adja, amelyre mindenki vágyik: derűt, jókedvet, jóérzést, aranyos hangulatot három órán át, jó hangulatot, amelynem ürességből, mesterkéltségből született, hanem ellenállhatatlan, őszintén tehetséges színpadi munkából. Külön szerencséje írónak és darabnak az előadás, Tarnay Ernő rendezésében ez az utolsó esztendők egyik legkedvesebb és legjobb vígjáték előadása. Ennek az előadásnak minden résztvevője szívből szolgálta és szolgálja ma is a darabot, színházat és közönséget. Ennyi kedv, vicc, vidámság csak így robbanhat ki egy előadásból. Emlékezetes figurák lettek a budapesti közönség szívében ezek az alakítások, amelyeknek a jubiláris előadás nézőtere sok-sok tapssal hódolt: Honthy Hanna édes, pikáns, aranyosan tehetséges Annie asszonya. Kabos ellenállhatatlanul kacagtató ügyvédje, Törzs kellemes gavallérja, Ráday vidám fiatalembere, Gombaszögi pompásan „dühös nő“je, Székely Lujza, Kéry Panni, Z. Molnár, Sugár, Oláh Böske, Lészay Kata s mind a többiek kedves alakjai. A közönség premierhangulatban hívta maga elé a szereplőket és a szerzőket. * A Fehérvári huszárok ötvenedszer. Jó Krecsányi Ignác, míg a Budai Színkört vezette, hogy szerette Budát, különösen szeptemberben volt büszke, hogy noha már megnyíltak a pesti kőszinházak, a Budai Színkör még mindig tele van. Valljuk meg, az utóbbi években a Budai Színkör szeptember 1-én rendszerint befejezte szezonját. Most végre megint „Krecsányi-szezon“ van Budán, hozzá jubileum szeptember 21-én. E napon berül szinte ötvenedszer a Fehérvári huszárok. * Marinetti dalnokversenyre hívta ki az olasz költőket Olaszországi munkatársunk jelenti. A futuristák vezére, Marinetti, az olasz akadémia tagja, költő-versenyre hívja ki Itália csaknem százezernyi költőjét. Marinetti proklamációjában „,a speziai öböl megéneklését“ tűzi ki témául. Keljenek velem versenyre eredetiségben, kifejező erőben, a vezérgondolat világosságában, amikor a csodák ez öklének természeti és emberalkotta szépségeit dicsőítjük — írja. — Kijelenti, hogy „elég volt már a lélektelen és erőtlen ábránd-poézisből, amely csak régi motívumokon és régi költői képeken kérődzik.“ Proklamációja végén megvallja, hogy ihletet meríteni lemegy Speziába, „amelynek sugárzó és zenélő hullámaiban fürdeni, költeni és jósolni óhajt.“ Ott írja majd meg versét és október elsején ott ülnek majd össze a pályabírók, akik (a futuristák vezére reméli), őt fogják győztesként megkoszorúzni „eredetiségben, kifejező erőben, a vezérgondolat világosságában.“ * Nosz-zeneiskolában, I., Horthy Miklós-út 80., beiratások egész napon át. Zongora-, hegedű-, ének- és zeneszerzési tanszak. A Zeneművészeti Főiskolán kötelező összes melléktárgyak tanítása is. Kiképzés kezdő foktól a legmagasabbig. * Salamon helyett Kabos. A „Komédia“ kitűnő komikusát — mint másutt megírjuk — súlyos gyászeset érte. Kabos Gyula kollégiális önfeláldozással vállalta helyettesítését és már ma estétől kezdve a népszerű művész játszik a „Komédia“ színpadán. A nemes gesztust mi sem jellemzi jobban, mint hogy Kabos a kisegítő vendégjátékot baráti kötelességnek tekinti és fellépti díjáról is lemondott. MOZI. Volt egyszer egy muzsikus. Bemutatta az Ufa és Corvin. Ki ne ismerné: „Es war einmahl ein Musiker"' szövegű, népszerű zeneszámot? Ez ennek a filmnek a vezető zeneszála. Mint ahogyan a derű, a humor vezetőszála vérig a filmen Szőke Szakáll. Egy kedves, öreg agglegényt játszik, aki egyszer magához szedett két utcagyereket, két árvát, fölnevelte őket és megcsinálja a karrierjüket. A vígjáték: a két felnőtt fiú révbe érkezése. Az öreg urban — neve Hűbériém — minden csupa szeretet és jóindulat, de az egyik fiú karrierjénél folyton bakot lő, a fiút mind több bajba és félreértésbe keveri, mentőötletei mindig rosszul sülnek el, csak az utolsó, a legutolsó, az igen, az végre meghozza a boldogságot a fiúnak Most sor kerülne, hogy Hűbérném is megkapja jutalmát egy vezérigazgatói állás képében — de ő szelíden, derűsen elhárítja azt magától, mert ... megint talált két árvagyereket, akiket fel kell nevelni. Sok vidámság, sok emberi melegség van Szőke Szakáll alakításában,szeretettel mulattat. A darabban a mimet vígjátékok sok ismert és népszerű szereplője játszik, köztük Verebes Ernő, sok jókedvvel, aztán Victor de Isolra, Ralph A. Roberts, Trude Berliner. Sajnos, a film „hangossága“ sokszor kellemetlen, rossz a hangfelvétel vagy a leadás. Egy kulturfilm Svédországból és a híradók vannak még műsoron. Kairói kaland. Bemutatja az Uránia. A leányhoz egy életvidám papa, a fiúhoz egy nem kevésbé kacér mama tartozik. A fiatalok üzleti érdekből elhatározzák, hogy a szülőket összeházasítják. Végzetes tévedés folytán azonban nekik maguknak kell házasságot kötniök. Az esküvő után ők is rájönnek arra, amit egyébként a nézőtéren még a film megkezdése előtt mindenki tudott , hogy a happy endet egyenesen az ő számukra találták ki. Ezt a szabályszerű zenés filmvígjátékot igen kellemessé és vonzóvá teszi az, hogy színhelyéül Kairót választották. A híres-nevezetes szfinksz — melynek rejtélyes mosolyát semmiképpen sem igazolták a film fejleményei —, továbbá a piramisok, sivatagi képek és beduin-táncok nyújtanak oly érdekes és élvezetes látnivalót, melyek kedvéért a Kairói faland''-ot érdemes megnézni. A főszereplők közül Renate Müller és Leopoldine Konstantin mellett Willy Fritschnek van egy-két jó jelenete. (mja.) 13 * Pirandello és a mozi-erkölcsök. Olaszországi munkatársunk írja: Egy római újságíró megkérdezte Pirandellót, mi a véleménye: igaz-e, hogy a mozinak hatása van az irodalomra? . ..Hat szereplő keres egy szerzőt“ nagynevű írója ezt felelte: „A mozinak inkább az életre van hatása. Annyi moziszerű bűn történik, annyi moziszerű erkölcstelenség kezd lábrakapni és annyi nő jár-kel a világban, akik mind olyanok, mintha a mozivászonról léptek volna le közénk. Maga a mozi pedig, ma már a legrosszabb ízlésű irodalom hatalmában van: ezt a szentimentális vígjáték-izlést és ezt a kispolgári moziirodalmat ki kellene végre söpörni a mozikból éppen úgy, mint a színházakból . . .“ E kijelentésekben az a furcsa, hogy Pirandello maga is egyremásra írja a moziszövegeket és színdarabokat. Vagy talán éppen ezért tette a kijelentést? (B.) 3 pengőtől ruháját, 4 pengőtől öltönyét a leggyönyörűbben tisztítja 1 nap alatt felelősséggel a Vörösmarty, Andrássy út 66. Telefon 159—23. 7788 Technikum-Kyff Häuser Bad Frankenhausen (,Kyffh.)1720 Mérnökök és művezetők részére. Gép, elektrotechnika (automobil), mezőgazdasági gépek, repülőgép szakmák. Ingyen program. Saját repülőtér. Kályha és tűzhely Lukász Lajos automata és kétaknás mélyen leszállított árban. Javítások, kétaknás rendszerre átalakítva, igen olcsó árban válla VI. ker, Teréz-körút 22. piám. Telefon: 103—M. 7zio