Pesti Hirlap, 1934. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

Llewellyn­ Jones a magyar bikerevizió ker­dési kilátás írói. London, 1933. dec. 31. Llewellyn Jones képviselő az évforduló alkalmából nyilatkozatot adott a Ma­gyar Távirati Iroda londoni levelezőjének, amelyben többek közt a következőket mondja: — Lassanként kezd derengeni annak felisme­rése, hogy az európai nemzetek bajainak legfőbb kütforrásai a háború utáni szerződésekkel elkövetett igazságtalanságok és hogy addig alig lehet a nemzet­közi viszonyok javulását remélni, amíg nem számol­nak ezzel a ténnyel teljes nyíltsággal. Ezzel kapcso­latban semmi sem figyelemreméltóbb, mint az angol közvélemény felfogása 1933 második felében Magyar­­ország ama követelései tekintetében, hogy a trianoni szerződés területi intézkedéseit gyökeresen módosít­sák. Néhány hónap előtt nagyon csekély volt azok­nak az angol közéleti vezetőknek száma, akik haj­landóknak nyilatkoztak a magyar követelést támo­gatni. Ez a tábor azonban most már számban és be­folyásban jelentékenyen növekedett. Az alsóháznak több mint 200 tagja aláírta azt a javaslatot, amely felszólítja az angol kormány,­ vigye az ügyet a Nép­­szövetség elé. _— Bethlen és Eckhardt legutóbbi látogatása. Angliában még jobban felkeltette a nyilvános érdek­lődést a magyar követelések sürgőssége iránt — folytatta az angol képviselő. — Meggyőződésem sze­rint 1934-ben erősödni fog az az általános kiváltság, hogy még jobban megismerkedjünk a magyar ügy érdemi, részével és nem lehet nagyon távol az idő, amidőn a felelősségteljes angol államférfiaknak ha­tározott lépéseket kell majd tenni abban az irány­ban, hogy az illetékes nemzetközi szervezet döntését kieszközöljük.­­ Az igazság és méltányosság különös köteles­ségévé teszi Angliának, hogy megfelelő meghallga­tást biztosítson a magyar nemzet sohasem szűnő békerevíziós kívánságainak, miután az angol állam­férfiaknak is részük volt abban, hogy a trianoni szerződést Magyarországra, kényszerítették. Egyéb­ként az európai nemzetek között a béke és a jó vi­szony helyreállítása és fenntartása nem csekély mér­tékben függ attól, hogy orvoslást találjanak azokra a súlyos sérelmekre, amelyek miatt Magyarország itt is teljes joggal panaszkodik. Nem akarok jogosulat­lan reményeket ébreszteni, de meggyőződésem sze­­r­int a trianoni szerződés aláírása óta sohasem voltak a módosítás kilátásai ily kedvezőek. A Dá! Keresztije franci­­a vázirepülőgép megjavította a világrekordot Párizs, járt. 2. A ,,Croix du Sud" fa Dél■ Ke­resztjei francia vízi repülőgép vasárnap délután­ 1 óra 12 perckor szállt fel a Berre-tóról a távolsági világrekord megdöntésére. A repülőgép hétfőn délben 12 óra 17 perckor, elérte Saint Louist Szenegálban. A gép huszonhá­romórai repülés után­­ 4300 kilométer távolságig ju­tott és megjavította a vízirepülőgépek egyenes vo­nalban való repülésének világrekordját, melyet ed­dig­ Mermoz tartott, aki Saint Louisból Natalba re­pült 3170 kilométeres távon. A gépet Bonnot korvett­­kapitány, és Jean Pierre hadnagy vezette. K­fflwb horogkeresztes merényletek Tirolban, München, jan. 2. Mint az Osztrák Sajtószolgá­lat közli, a legutóbbi napokban Tirolban és Vorarl­­bergben sorozatos tüntetések voltak, amelyek Szil­veszterkor értek a tetőpontra. Kéményeken és nagy­feszültségű villanyvezetékeken mindenütt horogke­­re­sztes zászlók voltak láthatók. A kormány táborá­hoz tartozó nevesebb személyek ellen robbanómozsa­rakkal merényleteket követtek el. Innsbruckban Fischer keresztényszocialista polgármester lakásán mozsárrobbanás következtében valamennyi ablak­­tábla betörött. A Tyrolia nyomdában, ahol Tirol va­lamennyi keresztényszocialista lapját nyomják, egy szellőztető aknán át robbanómozsarat dobtak az ud­varra. A robbanás következtében itt is betörtek az ablakok. Bregenzben a keresztényszocialista „Vorarl berger Volkswacht“ épületben dr. Under osztrák al­kotmányügyi miniszter lakásán és a tartományi kor­mány épületében hasonló robbanások jelentős anyagi kárt okoztak. A tetteseket sehol sem sikerült kézre­­keríteni s ezért a hatóságok ismét túszok letartózta­tását rendelték el. A f f­rancia pénzügyminiszter a pénzhigítás ellen. Párizs, jan. 2. Bonnet pénzügyminiszter Pe­­■igneuxban tartott beszédében emlékezetbe idézte,­­­y milyen fáradozások tették lehetővé 5409 millió irányból 4500 millió fedezését a költségvetési talpra­­­ási törvényjavaslat legutóbbi megszavazása révén. Bonnet ezután kifejtette, milyen nehézségekkel küz­­dött az államkincstár a két egymásután következő álság után. Bonnet pénzügyminiszter, aki az államadósságok összegét 11 és fél milliárdban jelölte meg, újból elé­­vesen elítélte a pénzfelhigítást, amelyet mindig el­ut ásított és minden erejével továbbra is tiltakozni fo­g­ellene, mert semmit sem old meg, a dolgozókat "z a legkegyetlenebb megpróbáltatásoknak teszi ; k Szol­gáltatja őket a spekulációnak s amellett vég­­s esé ás veszedelmével fenyegti a kormányzás !st. -t is. A bankjegyek felhalmozása­­meg fog róni, ha a közvélemény tudatára ébred a pénzügyi gyensúly helyreállásának és az ládakincstár meg­gyógyulásának. Pánik a román politikusok közt. Bukarest, jan. 21 Duca temetésén az országos magyar párt nevében dr. M­iller József képviselő, a magyar párt parlamenti csoportjának főtitkára, mon­dott búcsúztatót. Az országos magyar párt koszorút helyezett­ pl Dúca ravatalára a következő felírással: „Utolsó üdvözlet a­ magyar párttól“. Bukarest, jan. 2. A sinaiai állomás rendőrfő­nökét és annak helyettesét fegyelmi úton elhelyezték, mert nem teljesítette kifogástalanul szolgálatát és így sikerült a Dara elleni merénylet. Buzeuban a tömeg a letartóztatott vasgárdistákat meg akarta lincselni. A rendőrség csak nehezen tudta megvédeni őket a tömeg dühe ellen. London, jan. 2. A Reuter-iroda bukaresti leve­lezője szerint a vasgárda feloszlatása, páni rémületet keltett a román politikusok körében, úgyhogy Anghe­lescu rimánkodott a királynak, hogy sürgősen szaba­dítsa őt­ meg miniszterelnöki tisztétől. Anghelescu egyike Románia leggazdagabb embereinek s pénzügyi érdekeltségei, messze szétágaznak. Nem akar­ja­­ vál­lalni azt a veszedelmet, hogy a betiltott, de kétségbe­esett­ vasgárda ellen felvegye a nyílt harcot. Mind­azok, akik a vasgárdától vérrel irt fenyegető leveleit kapják, aggodalommal néznek a jövő elé. Károly király — a távirat szerint — állítólag ellenezte a gárda feloszlatását és abba csak hosszú vita után egyezett bele. Bukarest pompás temetést, rendezett, de a háttérben a­z anarchia dúl és érezni lehet azt a végső nagy erőfeszítést, amellyel a kor­mány azt meg akarja fékezni. Az egyik lap, amelyet a kormány ma betiltott, állítólag a király palota­orgánuma. Rekviem a Döbrentei-téri görögkeleti templomban. Ma délelőtt 11 órakor a Döbrentei-téri görög­keleti püspöki templomban rekviem volt Ducának, az elhunyt román miniszterelnöknek lelki üdvéért. Az istentiszteleten részt vett a magyar kormány kép­viseletében Jambrekovich László miniszteri tanácsos, az egész diplomáciai kar, a budapesti román követ­ség személyzete és a budapesti román kolónia. 7 A modern óget ró»rv*? * ény no9VsOS Tun9sr°m temp»n „iaekbenle” ,, \uinene9Vse9.e 0k\un'ení \ze" lZl°\Ó«'P Cs fo9ad'on TUNGSRAM Eltemették Dúca román miniszterelnököt. Az egész országban tovább tart a vasgárda tagjainak letartóztatása. A Dúca elleni merényletet Ploestáben Cantacuzino tábornok lakásán készítették elő. Válság Titulescu körül. A magyar párt részvéte. Bukarest, jan. 2. Ma délután egy órakor, ami­dőn utolsó útjára kísérték Daca miniszterelnököt, a város valamennyi templomának harangjai megkon­­dultak. A lakosság majdnem az utolsó emberig el­lepte a főbb útvonalakat A temetésre az egész or­szág minden községéből érkeztek küldöttségek, ame­lyeket mintegy harminc különvonat szállított Buka­restbe. A hadsereg minden fegyvernemét­ nagy­számú csapat képviselte. Déli 12 órakor Miklós ki­rályi herceg koszorút helyezett a ravatalra és kife­jezte­ részvétét a kormánynak­. Ezután a küldöttsé­gek, a diplomáciai testület, valamint a legmagasabb polgári és katonai méltóságok jelenlétében megkez­dődött az egyházi szertartás, amelyet Chris­tea Miron patriarch­a­ végzett a moldvai, erdélyi, bukovinai és besszarábiai püspök segédletével. A kormány nevé­ben Anghelescu, az új miniszterelnök, a szabadelvű párt nevében pedig Bratianu Constantin beszélt, a nemzeti parasztpárt részvétét Costachescu, a szená­tus volt elnöke tolmácsolta. Ezután következtek a többi párt képviselőinek gyászbeszédei. A szóno­kok Dúcát mint nagy román férfiút és a nemzet vér­tanúját parentálták el. Ezek után a kormány tagjai a koporsót ágyutalpra emelték és a temetési menet a gyászba borult városon keresztül megindult a te­mető felé. A városban szinte teljesen megállt az élet, az üzleti élet szünetelt, a színházak és mozik zárva vannak. Károly király, aki könnyebb természetű nátha­­lázban megbetegedett, az eredeti tervtől eltérőleg, nem tér vissza holnap a román fővárosba, Duca, mi­niszterelnök temetésén a királyt Ilasievichi tábor­nok, udvari marsall képviselte. Bukarest, jan. 2. Politikai körökben úgy tud­ják, hogy Titulescu nagy lelkiismeretfur­dalás­t érez, mert ő volt az, aki a Vasgárda, feloszlatását követelte, még­pedig olyan kitartóan, hogy arra végül is sor került. Duca, a meggyilkolt miniszterelnök sokáig el­lenezte Titulescunak e kívánságát, később azonban engedett. Titulescu mindenesetre kínos helyzetben érzi magát, erre mutat az is, hogy a külügyminisz­ter súlyos szemrehányásokat tesz a rendőrségnek, amiért az nem volt eléggé elővigyázatos. Bukarest, jan. 2. Bizonyos politikai körök véle­ménye szerint Titulescu nem mutat hajlandóságot arra, hogy Anghelescu kormányában vállalja a kül­ügyi­ tárcát s ezt azzal indokolja, hogy Duca halála után már nem tekinthető külügyminiszternek, mert ő a Dúca vezetése alatt álló kormányban vállalta a külügyi tárcát. Titulescu ezért nem is jött haza a temetésre. Titulescu és a kormány több tagja között élénk telefonbeszélgetés folyt. Bukarest, jan. 2. A vasgárda tagjainak letartóz­tatása tovább tart. Bukarestben őrizetbe vették Cod­­reanu sógorát, Georgescu tisztviselőt és feleségét. Ugyancsak letartóztatták a Calendarul című lap több munkatársát. Buzeuban őrizetbe vették Valcu vasúti vendéglőst, a vasgárda ottani vezetőjét és ház­kutatást tartottak nála. Pitestiben Nicolaiescu vas­­gárdista, amikor le akarták tartóztatni, revolverével rálőtt a csendőrökre, majd a ház padlásán eltorla­­szolta magát. Bukarestben éjjel razziát tartottak s ez alkalommal busz vasgárdistát állítottak elő, köz­tük Iradu, Boureanu és Cristobald lapszerkesztőket is. Constanzában több vezető vasgárdistát vettek őrizetbe. A hatóságoknak sikerült megállapitaniok, hogy a Duca elleni merényletet Ploestiben Cantacu­zino tábornok lakásán készítették elő. A tanácsko­záson résztvett Nichifor Crainic, a Calendarul fő­szerkesztője, akit a merénylet után azonnal őrizetbe vettek. A merénylő Constantinescu teljes beismerésben van, csupán azokat nem akarja elárulni, akik részt­vettek a merénylet előtti tanácskozáson. A merényle­tet december 19-én határozták el és ekkor bízták őt meg két társával együtt a merénylet végrehajtásával. A vasgárda december 19-én határozta el a merényletet. Titulescu lelkiismeretfurdalása. 1­ t.oll­­m­t K­t­.M­P 3 RüllpOiS Crémori Rose remnsylvania sec

Next