Pesti Hírlap, 1934. február (56. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-16 / 37. szám

20 KÖZGAZDASÁG. f posta 13 az Ú­j Kis­fi Takarékpénztár Egyesült.** közgyűlése. Az intézet Erney Károly alelnök-vezérigazgató elnöklete alatt m­a tartotta IH. rendes közgyűlését. Az igazgatóság minden javaslatot egyhangúlag ha­tározattá emelt, aminek megfelelően az 1,156.900.22 pengőt tevő kimutatott tiszta nyereségből részvé­nyenként 3.0 P folyó h­ó 10-től kerül kifizetésre, a látható tartalékok további megerősítésére pedig 200.OOO­P fordítandó, m­íg az 1934. év nyereség- és veszteségszámlájára 192.526.96 P viendő át. Az igazgatóságnak az 1938. évről kiadott jelen­tése általános részében nemzetközi és hazai viszony­latban foglalkozik az elmúlt év esekrényeivel és ezt az időszakot a többé-kevésbé meddő kísérletek­ évé­nek nevezi. A jelentés megállapítja, hogy az általá­nos helyzetben a javulásnak bizonyos előjelei mu­tatkoznak ugyan, de ugyanakkor megemlékezik azokról a befolyásokról is, amelyek ellenkező irány­ban hatottak. Végelemzésben pedig arra történik utalás és ez a jelentés számszerű adataiban is meg­erősítést nyer, hogy a még mindig tartó, ütemében azonban örvendetesen csökkent visszaesés, a kamat­­marge oknak szűkülése és a mezőgazdasági adósok érdekében kiadott kormányrendeletek az üzleti jöve­delem apadását és ennek megfelelően az osztaléknak 5.— P-ről 3.— P-re való csökkentését kellett eredmé­nyezniük. Az évi jelentés külön kiemeli, hogy a be­téti üzletben a lefolyt évben örvendetes megnyugvás volt észlelhető és hogy a kis betevők száma, úgy­szintén az általuk elhelyezett betétek egészen jelen­tékeny emelkedést mutatnak. Az egyes üzletágak ál­­ladékait a jelen közlemény végén szereplő összeállí­tás tünteti fel. A közgyűlés a felügyelőbizottság megbízatásá­nak lejárta folytán kilépő tagokat és pedig: dr. An­tal Gézát, báró Dániel Tibort, Gaszner Pált, Hajós Gergelyt, dr. dabasi Halász Bálintot, K. S­ováts Gyu­lát újra és a most nyugalomba vonult igazgatót, Val­­kay Kálmánt új felügyelőbizottsági taggá válasz­totta. Sárkány Béla részvényes meleg szavakkal kö­szönetét fejezte ki az igazgatóságnak, az elnöklő ve­zérigazgatónak, az ügyvezető igazgatóknak és a tisztikarnak azért az eredménye a munkálkodásért, melyet nehéz időkben kifejtettek és amelyek lehe­tővé tették, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár­ Egyesület, kifogástalan hírnevének teljes fenntartá­sával, még mindig megfelelő eredményt volt képes elérni, ami arra a reményre jogosít, hogy az Egye­sület jobb idők elkövetkeztével nyitva fogja találni az utat a további fejlődésre. Az 1933. évi mérleg az intézet főbb üzletágairól a következő számadatokat tartalmazza: részvénytőke 20.000. 000, tőketartalék 6,502.209.35, rendes tartalék 7,631.885.99, ingatlan értékcsökkenési tartalékalap 650.000, egyesületi nyugdíjtartalékalap 1,150.000, egye­sületi segélyalap 300.000, Elismert Vállalati­ Nyugdíj­pénztár 3,606.303.02, könyvecskékre elhelyezett beté­tek 71,928.531.34, folyó- és csekkszámlán elhelyezett betétek 39,545.688.03, az intézetnél elhelyezett összes be­tétek, a hitelezők tételét is ideszámítva 119,645.540.28, pénztárkészlet, girószámlán, pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelések 16,228.372.40, vál­tótárca 73,329.077.35, adósok 29,040.073.15, jelzálog­kölcsönök 57,777.333.35, községi kölcsönök 9,000.911.85, engedményezett jelzálogkölcsönök 10,142.065.26, for­galomban levő záloglevelek 32,917.471.84, összes forga­lom 7,229.920.874.32, készpénzforgalom 1,181,678.405.81, tiszta nyereség 1,156.900.22 pengő. A tejtermelő gazdák panaszai. A Tejtermelők Buda­pesti Szövetsége igazgatóválasztmányi gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy a szövetség közgyűlését már­cius 12-én tartják meg. Részletesen tárgyalták az egyre kedvezőtlenebbül alakuló tejértékesítést, amivel szemben az abrakárak emelkedése következtében a tejtermelési költ­ségek állandó emelkedést mutatnak. Azt panaszolták, hogy a most m­ár 50 százalék fölé emelkedett ipari tej­mennyiség az átlagos tejértékesítést sohasem tapasztalt mély színvonalra nyomta le. Erélyes lépések megtételét várják a kormánytól és a hatóságoktól, vagy pedig, ha az eddigi rendeletek keretében a tejértékesítést eredményesen megjavítani nem lehet, új irányú elhatározások megtételét és ezek keretében a termelők részére az eddiginél érdem­legesebb hatáskör biztosítását. Országos vásárok. Február 17-től 24-ig országos vá­sárt a következő helyeken tartanak: 17.: Szarvas; II.: Baja, Szarvas, Szeged, Szőreg, Újkécske; 19.: Celldömölk, Dunavecse, Harkány, Császárokszállás, Karcag, Kiskörös, Kóka, Komárom, Mernye, Miskolc, Mohács, Szentgyörgy­­völgy, Szolnok, Tatabánya (havi), Tiszanána, Tüskevár, Tál, Vásárosnamény; 20.: Dunavecse, Kerkaszentmiklós, Magyarsz­entiván, Tamási, Újpest, Vál; 22.: Bodrogke­­resztur, Lajoskomárom, Benti, J’acsa, Tót; 29.: Csongrád­, Földeák, Veszprém (havi); 28.: Csongrád, Földeák, Gör­­csöny, Iharosberény, Bezenye, Nagycsákány, Szakos, Szek­­­szárd­ (havi), Türje, Zalavár. Petróleummonopólium Jugoszláviában. A jugoszláv kormány elhatározta, hogy a Standard Oil Co. és Vacuum Oil kiszorításával petróleummonopóliumot készít elő. A benzin árának felem­elése. A hét elején a benzin árát 52 fillérről 53-ra, a metalköét 42-ről 43-ra emelték fel. Egy év óta az emelés 7 fillér. Kényszeregyességi ügyek. A budapesti királyi tör­vényszék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást Flaschner és Társa (Andrássy­ út 17) befe­szticsiparáru-kereskedő cég és ennek tulajdonosai: Flaschner Béla és Mühlrach Lajos ellen. — Kellner Vil­mos (Király­ utca 28) cipőkereskedő ügyében a törvény­szék az egyességet jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvá­nította. — Guttmann E­mil (Sas-utca 24) bej. textilkeres­kedő ügyében a törvényszék az egyességi eljárást befeje­zettnek nyilvánította. Megoszlaném naiv salkazierhelyisépi M­­iákfori­ut forgalmas helyén. Nagy vevőkör, berendezés van. ,jKi a ház bér 1246“ jeligére fokiadéba. ans» PESTI HÍRLAP I­­I 1934. február 16., péntek. Passzívvá vált a német keresked­e­lmi mérleg. Hivatalos kimutatás szerint ez év január havá­ban a kereskedelmi mérleg 31 millió birodalmi már­kányi behozatali fölösleget tüntet fel, míg a megelőző hónapban a mérleg 49 millió kiviteli fölösleggel zá­rult. Ez az első eset 1930 január hava óta, hogy a külkereskedelem passzív mérleget mutat. . *vr A kereskedelmi mérlegnek ez a passzivitása je­lentős gazdasági esemény. A német birodalom rá van utalva arra, hogy nagyobb aktívumot érjen el kül­kereskedelmi forgalmában, egyrészt, hogy teljesít­h­esse fizető kötelezettségeit, másrészt, hogy megsze­rezhesse ipara számára a szükséges nyersanyagot. Ha a kereskedelmi mérleg a következő hónapokban sem javulna meg, további korlátozás következnék be a külföldi fizetések teljesítésében, annál inkább, mert nagyarányú nyersanyagbehozatal nélkül a hatalmas német ipar nem lehet eh Azt lehet mondani, hogy kétmilliárdos évi kiviteli többlet nélkül a német gaz­dasági élet egészségesen nem funkcionálhat. Nem kétséges, hogy a külkereskedelmi forga­lomnak ez a nagy esése speciális német jelenség, csak a cseh forgalom esése hasonló mértékű. A német, politikai fordulatnak most kezdenek érni gazdasági hatásai, senki sem mondhatja meg, milyen követ­kezményekkel. A textil­-kffirtol sirsa! nem tűrik a vámreviziót. Vájjon Bethlen István debreceni beszéde tolta-e homloktérbe a vámrevízió kérdését, vagy Fabinyi kereskedelmi miniszter ettől a beszédtől függetlenül látta elérkezettnek az időt, hogy az elviselhetetlenül nagy vámtételekhez végre hozzányúljon: bajos volna eldönteni. Egy azonban bizonyosnak látszik és ez az, hogy a textilkartel urai még nem látják elérkezettnek az időt a nagy vámok lebontására és haragos villá­mokat szórnak mindenki felé, aki ezeket a vámkor­látokat érinteni próbálja. Holott jól tudja mindenki, hogy a vám leszállítása után is, a védőövek egész rendszere állja útját a külföldi áru behozatalának Ezek az urak nem érzik az idők járását; szűk keblűek és vakok, önteltek és szűklátókörűek, ha azt hiszik, hogy az ország kibontakozását ebből a gaz­dasági f­elzárkózásból meg fogják akadályozni.. Ha erre vállalkozni próbálnak, meg fogják tanulni az igét: „Az elsőből lesznek az utolsók, az utolsóból az elsők “ Az iparcikk ikágu. A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal adatai szer­int a nagykereskedelmi árak indexszáma válto­zatlanul 71 maradt. Az ipari indexszámnál ugyan mutatkozott egypontos emelkedés és valamivel drá­gultak a gyarmatárak is, az átlagos indexszámon azonban ez nem változtatott. Tehát csak egy ponttal drágult az iparcikk január hónapban, de hát az átlagos indexszám ma­radt, természetesen a mezőgazdaság bőrén. Ki ál­lítja, hogy mégis tenni kellene valamit az agrárolló tágulása ellen? Értékpiac. Az értéktőzsde közönségének teljes figyelme a részvénypiac felé fordult. A spekuláció egyes értékek iránt különös vé­telked­vet tanúsított és ezeknek ár­folyama javult. Kereste a Kőszenet, Salgót, Ruggyan­tát, Trösztöt, Fegyvert. A járadékpiacon egyes fővárosi kötvényt keres­tek emelkedő árfolyam mellett. Az aranypiac inkább lanyhaságra hajlott. Részvény ár­folyamok (zárjelben zárlat): Nemzeti Bank 137.5—138.5 (137.5), Bauxit 27—28.25 (28), Mag­nezit 00 (00), Kőszén 286—203 (291), Salgó 21.0—22.45 (22.4), Uri­kányi 39—40 (30.5), Fegyver 65.5—68 (67.75) , Ganz 13.7—14.1 (14), Rima 21—21.55 (21.5), Nasici 64.2—65.5 (65.5), Nova 16.5 (16.5), Tröszt 77— 78.3 (78), Délcukor 66.5 (66.5), Magyar Cukor 87.2— 88.5 (88), Georgia 17.8—18.2 (18), Stummer 60.5—60 (60), Gschwindt 94—07 (96), Ruggyanta 33.5—36 (35.75) pengő. Pénztárjegy. 1933. évi 100 (100) százalék. Hadikulcsün. I—V. 0.29 (0.29), VIII. 0.25—0.20 (0.25) fillér száz koronánként. Fővárosi kölcsön. 1914. évi 44.72—46.07 (45.8), 1927. évi 43.75—45.25 (44.875) százalék. Aranypiac. Szinarany kilója 5180—5215, Napo­leon 31.75—32 pengő. Valutazárlat: Font 17.45— 17.85, Belga 79.16—79.74, Cseh 14.10—14.30, Dán 77.60—78.60 Dinár 7.80—8.30, Dollár 341.00 —551.00 Francia fr. 22.30— 22.50, Holland 231.40—232.80 Zloty 64.65—65.15, Lei 3.42— 3.46, Leva, 4.CO—4.26, Lira 29.90—30.20, Márka. 135.70— 156.60, Norvég 87.40—88.40, K­á.­d­ fr. 110.70—111.40, Svéd 89.70—90.70, Schilling 78.70— 80.70. Kanadai dollár 331.00 —351.00 pengő. Zürichi d­evizazárlat: Berlin 122.00, Amszterdam­­ 208.325,­­New York 312.50, London 15.73, Párizs 20.38, Milánó 27.205, Bukarest 3.05, Varsó 58.30, Brüsszel 72.125 centimes. Devizazárlat: Amsterdam 231.60—232.80, Belgrád 7.80— 7.90, Berlin 135.80—136.60, Brüsszel 79.26—79.74, Buka­rest­ 3.41—3.43, Koppenhága 77.80—78.60, London 17.45— 17.59, Milano 30.00—30.18, New York 345.00—351.00, Os­lo 87.60—88.40, Párizs 22.33— 22.47, Prága (—••—), Szófia 4.1175-4.1425. Stockholm 89.90 —90.70 Varsó 64.75—65.15, Zürich 110.80—111.40 pengő. MEZŐGAZDASÁG. Keresik s a nemesített kassai tormát és a sütőtököt. A nagyvásártelepen néhány nap óta élénken keresik a hazai termésű édes, nemesített tormát. A kereskedők lerakataiban ugyan még vannak készletek, de­­ azoknak kiegészítése céljából a tormakereskedők vidéki készletek után kutatnak. A nürnbergi fajú torma importja két év óta szünetel, a piac tehát a hazai tormára van utalva. A nemesített tormáért a vidéken minőség szerint 40—55 pengőt fizetnek mázsánként a­ feladóállomás, a vásárte­lepen a viszontárusítóktól 00—75 pengőt kérnek a keres­ kedők, mig 5—10 kg.-os tétele­.’ 70—80 fillér kg.-kén Az erős, vékony forma ára jó... 1 alacsonyabb és ma 30—40 fillérért is lehet beszerezni kg.-ként. A piacon ke­resik még a garantált sütőtöküt, amelynek ára mázsái­ként 10—12 pengő. A harmadik kere­seti cikk a héjas dig­a kereskedők vidéki készletek után kutatnak. Legutób Hajdú megyéből jelentkezett egy nagyobb tétel, amelyéi a­ feladóállomás 75 pengőt kéri­ek mázsánként. A papi héjú dió ára a vidéken 80—92 pengő. né­e­l. A hagymapiacon maki nagyobb tételekben 5.50—­ kisebb tételekben 6.30­—6.5 pengő. A környékbeli zittai és erfurti hagyma 5.70—6.2 pengő. Uradalmi makói faj vöröshagyma. 4.50­—3.20 pengő Csemege zöldhagyma 100 cs­­anó 2—4 pengő. Póréhagyma —10 pengő. Makói fokhagym­a 0—17. környékbeli 6—7 pen­gő. Dunántúli 6—3 pengi Jászsági fokhagyma 8—10 pe­gő. Árak a zöldfőzelékpiaca métermázsánként: kel káposz­ta 24—34. fejeskáposzta 15- 24. vöröskáposzta 26—36 pen­gő. Kelbimbó 0.70—0.90, para 0.40—0.70. sóska 1.50—1.6 pengő. Hajtatott sóska 2—2.5 pengő. Torma: nemesitett hí­zai 70—80. közönséges 30—4 fillér. Tisztított karfiol 40- 55 pengő. Főzőtöld: nagy­ gye­­ulógépbe alkalmas 18—26, fp­ró 12—15 pengő. Sütőtök ga­rantálva 10—12, vegyes 6— 3 pengő. Champignon gomb 140­—170 fillér. Gyökérzöldsé makói 9—10.50 pengő. Győr és makói vegyes zöldség 7­— makói leveles zöldség 15—1 pengő. Ka­retta nagy répa mi­zsája 5.50—6.50, levesbe val 5.80­—6.50, apró ka­retta , pi­rizsi faja 20—28, kalarábé —12 pengő. Kék kalarábé, té­ten: való 100 darab 3.50— pengő. Céklarépa méter mázsa­ként kerek, lapos, középnagy­ságú 12—13, nagyobb, hosszú­kás 6—8 pengő. Zeller lévé­zettel (hajtatott) 15—24, vi­got* 12—18 pengő. Fehér gyökér I. oszt. 60—65, TI. ősz 33—45 pengő. Petrezselyei zöldje 100 köteg (1000 kis ci­mó) 15—18 pengő. Szárazfőz­­ékek: fehér bab 13—22, ta­ka 15—26, borsó 22—36, ler­cső 20­—54, mák 50—52, ké­mák 54—­56 pengő mázsái­ként. Tojáspiac minőség és c* magolás szerint 5—5,7 fill. darabonkint. Meszes és hat házi tojás 4—­5 fillér. Papr kapine: édesnemes 380’—44' félédes 285—365, rózsa 170- 220 fillér kilónként. Méz 13 —­140, mézviasz 280—300 fi­lér* kilónként. Baromfi piai pulyka elő 90—115, tyuk I0 —ll0, csirke 105—115, luc 110—120, lud 100—120, vi­gott tyuk 95—120, csirke S —125, manipulált csirke­­­tyuk 145—160, ruca 95—11 Ilid 95—­110 fillér kilónkén Sovány pulyka 75, hízott S —115 fillér. Gyümölcspiac: oszt fajalmák 90—130, I oszt. 60—85, középminőség 36—50, vegyes közönséges a mák 22—30 pengőig méterri­zsánként. Téli körték 150—1­ fillérig kilónkén. Héjas dió IC —126, mogyoró 140—150, ma­dula héjas 70—80 fillér. Va P’ac: nyúl 160—220 fillér d­rabonként. Szarvas eleje cső tál 40 fillér. Comb 2, lapod 1.10, gerinc 3.60—4.20 peng Madársalán 3—3.50 pengő­­­lónként. A primőrök piaca a­lettelen. Apró saláták 100 fejt­zint 8—14, hónapos retek­e —15 pengő. A primőröket csa bizományi értékesítésre foga­ják el a termelőktől. A nagyvás­ártelep csütörtöki felhozatala, közepes volt, a for­galom egyes cikkekben élénk. A gazdaszállitmányok közül kitűnt a vecsési káposzta és a kocsin érkezett nagy körösi kelkáposzta. V­a­go­n s­z­ál­l­­­tm­á­nyok érkeztek Egerből, Makó­ról és Győrből. A konyha kertés szel, áruk közül keresték a paras­t. Elsősorban a fővárosi kór­házak igényeltek belőle je­­lentősebb tételeket. A kelká­poszta, zeller* kalarábé és téli retek ára csökkent. A lapos, kerek céklarépa szilárd. A ve­gye , zöldség és petrezselyem zöldje valamivel szilárdabb. A champignon gomba ára csök­kent mert a kivitel Bécsbe né­hány nap óta szünetel az otta­ni események miatt. Az apró tojás ára 4 fillérig olcsóbbo­dott a telepen, de a városi le­­rakatokban is lehet már 10 drb. apró tojást 40 fill.-ért be­szerezni. A baromfipiacon egye­netlenek az és az irány­zat, változó. A h­ízott, hideg áruból erőteljes készletek van­nak. Drágult a hízott pulyka és a manipulált lyúk. A szá­raz főzelékek piacán a népjólé­­­ti konyhák vásárolták a fehér hahót. Az uradalmi mák tar­tóit. A méz, vas és fűszerpap­rika­ piaca változatlan. A gyü­mölcspiacon a közönséges al­mák selejtezés alá kerültek, mert­ a vásári felügyelőség el­rendelte a készletek átváloga­tását. Kiselejtezés után a kö­zönséges almák 2—3 pengővel drágultak mázsánként. A hagymapiacon egy tétel ve­gyes minőségű uradalmi vörös­­h­a­gym­a kényszeré­rtékesí­tés alá került 4% pengős árban átválogatva. A makói áru mi­nőség szerint 5.50—6.50 pen­gő. Fokhagymából bizományi értékesítésre fogadnak el je­lentősebb tételeket. A burgo­nyapiac forgalma élénkülő és keresik a jó minőségű őszi ró­zsát és Ellát. A kifliburgonya ára 1 ponttal esett. A nyári rózsa végig tartott, volt, mert a vidéken kitartják az árakat. A Gu­lbaba burgonya ára 8,50 pengőig szilárdult, a készletek e cikkből Csekélyek. A takso­­nyi gazdák a­z Ella burgonyá­ért 6.50 pengőt kértek. Árak a­ burgonya piacon métermo­­zsárként, zsákba rakva és mér­legelve. Nagykereskedelmi árak a lerakatokban: kivételes mi­nőségű. telelő nyári rózsa 8.70 —9, szabolcsi I. oszt. 8.20— 8.50, II. oszt. 7.60—8, III. oszt. 7.50 pengő. Őszi­róz­sa da­rabot* 6.80—7, szabolcsi I. oszt. 5.80—6.50, II. oszt. 5.50—5.70, III. oszt. 4.60—5.20 pengő. El­la: dunántúli fajtiszta 6.50, szabolcsi I. oszt. 5.70—6.20, II. oszt. 5.40—5.70, III. oszt. 4.60 —5.30 pengő. Gülbaba kevés áru 8.20—8.50 pengő. Kifli* burgonya 11—13 pengő. Étke­zési fehér burgonya a kartel­len kívül álló kereskedőknél 4.70—5 pengő. Árak a ga­zd­a­­kocsiknál: Ella I. oszt. 6.60. II. oszt. 5.80—6. 10­. oszt. 5 —5.70 pengő. Kifliburgonya 9 —12, nyári rózsa 8.20—8.50, őszi rózsa 5.60—6 pengő. A vagonoknál való árusítás szó- Bécs után Budapesten is ellanyhul a ser­t­és vásár. Csütörtökön nagyon ellanyhult a ferencvárosi serté­­vásár. A bécsi tegnapi áresés is kedvezőtlenül befolyásol az itteni vásár alakulását. A fehéráruexport még mig nem tud erősebb tempóban megindulni. A húspiac is u­gyon gyenge. Mindezek együttvéve elősegítették azt, ha kis felhajtás mellett is a prima uradalmi mangalica á 4, a középsúlyúé 1 fillérrel csökkent. Az egyéb minőség árát pedig nehezen lehetett tartani. A zsír ára csak né­zeges, mert üzletkötések nincsenek. Az exportra va nyersszalonna árát pedig nem is jegyezték ma. A szálán hús és a szalonnás félsertés ára 4 fillérrel esett. PK­E uradalmi mangalica 200 darab volt a piacon és cseke érdeklődéssel egy része eladatlan maradt. Co—ÖV mier. Angol Közép 31 kg. alul 76—80 fillér. Sónk süldő fa 1201—150 kg. 92 100—102 fillér. Könnyű ang 80—100 kg. 86—90 fillér, névlegesen 115, sózott sza­lo­na 110—126 fillér. Félhus 1 —126—128, szalonnás f­élsert 110—­116 fillér. A szalámilin a gyárak 108, a nagyobb he­tcgcégek­ 110 fillérrel fizet plusz forgalmi adó. Egyébbé a szalámihús iránt már er­kély az érdeklődés. Az egész felhajtás 1994 da­rab­ volt, amiből elkelt 1904, eladatlan maradt 85 darab. Angol az egészben 291 darab volt. Prima uradalmi 300 kg. felül 90—92 fillér. Közép uradalmi 230—280 kg. 88—90 fillér. Szedett közéj­ 220—260 kg. 88—90 fillér. Könnyű sze­dett 180—210 kg. 85—87 fil­lér. Silány 100—160 kg. 78— 80 fillér. Uradalmi öreg 300 kg. felül 85—87 fillér. Szedett öreg 260—280 kg. 76—80 fil­lér. Angol nehéz 300 kg. felül Termény- és árupiac. A búza és rozs irányzata a csütörtöki tőzsde tartott volt. A határidős piacon a spekuláció vásárlásaiv szemben csak azok a nagyobb exportőrök eladó akik sokkal több árut szereztek be előre, mi amennyi exportkontingenst remélhetnek. Az árfoly­mok nagyjában a szerdai keretek között mozg­tak a hivatalos tőzsdeidő tartama alatt, zárlat itt: az árak megszilárdultak s körülbelül 5—8 fillért magasabbak voltak 2 órakor, mint a szerdai hivat­­os záróárfolyamok. A készárupiacon a kínálat és kereslet is hián­zik. A gazdák várják a svájci exportkontingensi kiosztását, mert remélik, hogy jobb árakat tudni

Next