Pesti Hírlap, 1934. március (56. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-11 / 57. szám

1934. március 11., vasárnap. PESTI HÍRLAP Felavatták a Dante Alighieri Társaság budapesti otthonát. Az új Italia egyik legfontosabb művelődési szerve a Dante Alighieri Társaság, a amely az egész országra kiterjeszti működését és a barátságos kül­földi országokban is létesít fiókokat. A társaság el­nöke, Felice Felicioni olasz képviselő Budapestre ér­kezett, hogy részt vegyen az itteni Dante-társaság otthonának ünnepélyes megnyitásán. Az Eskü ut 0. szám. alatt, a Klotild-palota első emeletén ízlésesen berendezett közhelyiségben nyilatkozott a Pesti Hír­lap tudósítójának az alakulás céljáról. — Arra törekszünk — mondotta —, hogy meg­ismertessük a műveit magyar közönséggel az olasz szellemi fejlődés új irányait, hogy Itt barátokat sze­rezzünk irodalmunknak és művészetünknek. Ezzel szoros kapcsolatban áll a másik cél: kielégíteni az olasz közönség egyre fokozódó érdeklődését a ma­gyar irodalmi termékek iránt. A kölcsönös szellemi kapcsolatok erősítésére szolgál majd a budapesti Dante-társaság gazdag könyvtára és folyóiratkész­lete, valamint előadó­terme. Minden szombaton olasz és magyar nyelvű felolvasások lesznek a régi, újabb és legújabb olasz irodalomról. Könyvismertetések mellett a legújabb olasz képzőművészet és építészet alkotásait is be fogjuk mutatni vetített képekkel kí­sért előadásokon. A fasizmus által megújhodott Olasz­ország ifjú művészete most már túl van a forrongás, a tétova keresgélés korszakán és kész, értékes ered­ményeket tud felmutatni. Kivált az építészeti alko­tásokban mutatkozik meg az új szellem. Rendkívül érdekes új feladatkör nyílt meg a fiatal olasz építő­művészet számára: modern épületeket kell emelni klasszikus környezetben, az egységes kép megbon­tása, a harmonikus összhatás megzavarása nélkül. A legnagyobb ilyen vállalkozás a Fórum Romanum és Colosseum közt nyitott útvonalon emelendő új pa­lota, a Casa del Littorio építése lesz. Egyesületünk egyébként szoros együttműködésben fog dolgozni a Corvin Mátyás-társasággal, amely Berzeviczy Albert irányítása alatt már eddig is sokat tett az olasz­magyar szellemi barátság mélyítése érdekében. Mi­nél több jó fordításról akarunk gondoskodni, hogy a két nemzet egymás irodalmán keresztül minél köze­lebb jusson egymáshoz. Ebben a vonatkozásban ér­dekes irodalmi esemény, hogy „Az ember tragé­diája“ Vidmar Antonio művészi átültetésében legkö­zelebb megjelenik az olasz könyvpiacon s Madách remekének olaszországi bemutatására is folynak az előkészületek. A Dante Alighieri Társaság budapesti csoport­jának díszes helyiségét szombaton délután ünnepé­lyes külsőségek között avatták fel. A közel ezer főnyi közönség soraiban megjelent Colonna herceg olasz követ, a követség tisztikarával, továbbá a miniszté­riumok, a főváros, az egyetemek és a kulturális egyesületek képviselői. Colonna herceg követ megnyitó beszédében rá­mutatott az olasz-magyar szellemi kapcsolatok el­mélyülésére és méltatta gróf Klebelsberg Klinónak, továbbá Berzeviczy Albertnek és Hóman Bálint jelen­legi kultuszminiszternek a két nemzet közti barát­ság fejlesztésére irányuló érdemes tevékenységét. Paulo Calabronak, a Dante-egyesület budapesti csoportja elnökének üdvözlő szavai után Felice Feli­ciani képviselő mondott nagyhatású beszédet és át­nyújtotta Berzeviczynek a Dante-egyesület nagy aranyérmét. Berzeviczy Albert köszönetet mondott az elisme­résért. A beszédek elhangzása után a közönség a késő esti órákig maradt együtt az új helyiségben, amelynek falait Dante, az olasz királyi pár és Mus­solini arcképe díszítik. Az egyesület vezetősége vacsorát rendezett Fe­licioni képviselő tiszteletére. Vasárnap délben Berze­viczy Albert, hétfőn pedig Colonna herceg vadnak ebédet. THE REV. HARRY Q. MACQUEIM, lelkész, London. Helyeslem és támogatom Magyarország jo­gos küzdelmét a trianoni szerződés revíziója ér­dekében. Nagy érdeklődéssel olvastam el Főszer­kesztő Úr könyvét és gondosan áttanulmányoz­tam annak grafikonjait. Véleményem szerint az a mód, ahogyan Mag­yar­ország igényét a trianoni békeszerződés revíziójára kifejti, ellenállhatatlan. Nehéz elképzelni, hogyan lehet joggal elutasítani a népszavazás iránti kérelmet, nemzetközi fel­ügyelet alatt, oly területeken, ahol vegyes lakos­sággal állunk szemben, valamint azt, hogy a ha­tárokat a népszavazás eredményétől függővé téve, kiigazítsák. Minél előbb viszik az ily népszava­zást és határkiigazítást keresztül, annál előbb fog az igazi béke és jólét visszatérni Közép- Európába. Nagy-Britanniának megvoltak az a saját különleges problémái és nehézségei a há­ A Dante Alighieri Kulturegyesü­let budapesti székházának ünnepélyes megnyitása: Felice Felicioni olasz képviselő, a Dante Alighieri Egyesület elnöke mond ünnepi beszédet; mellette ülnek, balra: Colonna herceg, olasz köven­yt Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke; jobbra: P. Calabro. 5 Kétszázötvenöt magyarbarát képviselője van már az angol alsóháznak. A Pesti Hírlap revíziós munkájának újabb visszhangja. A kisantant-propaganda nagy erőfeszítéseket tesz a külföldön, főleg Angliában, a revíziós köz­hangulat ellensúlyozására. Azt igyekeznek elhi­tetni, hogy az új határok érintetlen fenntartása a nagyhatalmaknak is érdeke,­­ hogy ezen nyugszik az új Európa egyensúlya. A nagy áldozatokkal megindított offenzíva azonban kevés sikert tud fel­mutatni, a külföld köztudatába sokkal erősebben belegyökerezett az a meggyőződés, hogy a közép­­európai válságnak és a Dunavölgy forrongó bi­zonytalanságának a trianoni szerződés az oka, semhogy az ijedt és naiv védekezésnek felüljön. Angliában nem lehet többé ügyes mesterkedésekkel elhomályosítani az igazságot. Ennek jele az, hogy bár a brit parlament tagjait elárasztják a magyar­­ellenes propaganda termékeivel, még mindig erő­södésről számolhat be a magyarbarát mozgalom. Újabb két képviselővel gyarapodott azoknak a száma, akik dr. Légrády Ottóhoz, a Pesti Hírlap főszerkesztőjéhez intézett levelükben közölték, hogy helyeslik és támogatják a trianoni béke felülvizs­gálására irányuló kérésünket. Velük most már nyolcvan olyan angol képviselőről számoltunk be, akik a Gower-javaslat százhetvenöt aláíróján kívül a Pesti Hírlap revíziós munkájának hatása alatt tettek hitvallást Trianon módosításának szüksé­gessége mellett. MISS THELMA CAZALET, az angol alsóház tagja. Rokonszenvvel vagyok Magyarország iránt és az a szándékom, hogy meglátogatom az Önök országát, hogy közvetlen taasztalatokat szerezzek a magyar problémáról. Magyarország helyesen teszi, ha kerül minden erőszakos lépést és a Nép­­szövetség útján igyekszik a trianoni szerződés újra való megfontolását kérni. ARTHUR HARBORD, az angol alsóház tagja: Helyeselem, hogy Magyarország a trianoni­­ békeszerződés igazságtalanságainak békés úton való megváltoztatására törekszik és támogatom ebbeli mozgalmukat. Teljesen átérzem azt az igaz­ságtalanságot, amely országát a trianoni szerző­dés következtében sújtotta. A jelenlegi helyzet egy­általán nem kielégítő és ha csak nem foglalkoz­nak kellőképpen a kérdéssel, és­pedig nagyon ha­marosan, akkor oly helyzet állhat elő, amely talán a legnagyobb veszélyt jelenti Európa békéjére. Korú utáni időszakban, melyek államférfiakok és népének figyelmét lekötötték, azonban növek­vőben van az a tudat, hogy az ő saját jólétük össze van kötve a többi országokéval, olyannyira egymásra utalttá vált az egész világ. Ha ebben az országban szélesebb körben ismernék Magyaror­szág szomorú sorsát, még erősebb volna ez a ro­­konszenv. Néhányan, kik abban a szerencsében ré­szesültünk, hogy Magyarországot meglátogathat­tuk és lakosságának vendégszeretetét élvezhettük, minden lehetőt megteszünk, hogy igazáról a szé­lesebb rétegek is tudomást szerezzenek és így nö­veljük a rokonszenvet egy olyan nemzet iránt, mellyel keményen és igazságtalanul bántak el. ARTHUR HAZLBRIGG IGAZGATÓ, LONDON. Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy a trianoni szerződés igazságtalan volt, sőt egye­nesen buta. Hajlandó vagyok Magyarországot bé­kés uton támogatni a békeszerződés igazságtalan­ságainak orvoslásában, mert meggyőződésem, hogy amíg a jelenlegi helyzet fennáll, addig Euró­pában mindig nyugtalanság lesz. THE FINANCIAL NEWS, közgazdasági lap, London. Az „Európa válaszúton" című könyv a tria­noni szerződés revíziójának kérdését tárgyalja. Stílusa kifejezésteljes, sok gyönyörű térképet és grafikont tartalmaz, amelyeket a legkisebb intel­ligenciájú olvasó is könnyen megért. Mint ilyen, jó propagandamunka. KAJU NAKAMURA, TOKIÓ. Nagy rokonszenvvel vagyok az ön országa iránt, melyet a világháború után területének há­romnegyed részétől megfosztottak. Én, valamint egész Japán azt kívánja, hogy önök elvesztett te­rületeiket békés és törvényes után nyerjék vissza. Az erdélyi magyarok nem hajlandók együttműködni Cuzával a zsidók ellen. Bukarest, márc. 10. A képviselőház mai ülésén Cuza tanár mondott beszédet a nemzeti munkáról folytatott vita során. Cuza megvádolta Gogát, hogy meghamisította a nemzeti munka gondolatát. Az igazság az, hogy a zsidók jelentenek veszélyt, nem valamennyi idegen. Cuza ígérte, hogy leleplezi Gon­gát. Megvádolta a nemzeti parasztpártot, amely a zsidókat is támogatja, majd pedig felszólította Wil­ier Józsefet, hogy a magyarok és románok fogja­nak össze a zsidók ellen. Wilier József közbeszólt és a következőket mondta: Cuza úr, mi sohasem mulasztottuk el, hogy lojálisak legyünk a románokkal szemben. Amikor a magyarok voltak Erdély urai, kötelességemnek tartottam a jogos román érdekek megvédését, most Önökön a sor. Önök az erősek, Önöknek kell, hogy kezet nyújtsanak, de ha ezt mi gyengék tennénk, ez koldusgesztus lenne. Ami a zsidókérdést illeti, mi sohasem leszünk egy véleményen önökkel. A ma­gyar nép, amelynek a magyar párt a reprezentánsa, sohasem tett és nem is fog tenni különbséget az em­berek között vallásuk vagy fajuk szerint. Cuza: Ezt rövidebben is megmondhatta volna. Nem kellett volna közbeszólni, hogy megvédje a zsidókat. Wilier: Láttam gazember keresztényt és be­csületes zsidót is. Nem fajuk, hanem értékük szerint kell az embereket megkülönböztetni. Cuza ezután áttér a szászokra, akik szerinte szintén együttműködnek a zsidókkal. Ezt Kreiter képviselő cáfolta meg, mire az ifjú Cuza szól közbe és elmondja, hogy Fabriciusékkal paktumot kötöttek és ezt később a szászok megsem­misítették. .. / / (hragj)

Next