Pesti Hírlap, 1934. március (56. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-25 / 68. szám

IO Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara választott bíróságánál 2716/1934. sz. a. a tisztességtelen versenyről szóló 1923. V. t. c. alapján cselekmény abbahagyása iránt pert tett folyamatba. A per során alperes köte­lezettséget vállalt arra, hogy abbahagyja oly 10 wattos izzólámpák gyártását és forga­­lombahozatalát, melyeknek tényleges, wattfo­gyasztása a reá bélyegzett wattértéket a szo­kásos tolerancia figyelembevételével megha­ladja, továbbá azt, hogy az általa gyártott és forgalombahozott lámpákon olyan, a fé­nyeknek meg nem felelő fényteljesítmény adatok szerepeljenek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a lámpák 10 watt fo­gyasztás mellett 16 wattnak megfelelő fény­mennyiséget szolgáltatnak. Ezen kötelezett­ség vállalás megszegése esetére alperes ese­tenként fizetendő, bíróilag nem mérsékelhető 500—500 pengő kötbér megfizetésére köte­lezte magát felperessel szemben. Kötelezte magát az alperes továbbá arra, hogy a jelen megállapodást saját költségén a „V­illany­­szerelők Lapjá“-ban közzététeti, egyben fel­hatalmazza felperest, hogy a megállapodást saját költségén bármely napi- vagy szaklap­ban közzéteheti. Végül kötelezte magát al­peres az összes perköltségek megfizetésére. — A rendőrök közös húsvéti szentáldozása. A buda­pesti és környéki rendőrség katolikus tagjai e héten vé­gezték el szokásos húsvét előtti lelkigyakorlataikat, ame­lyeknek befejezéseként szombaton reggel közösen megál­doztak a Szent István bazilikában. Szám szerint 140 rendőrtiszt és 1400 rendőr vonult fel szombaton reggel a bazilikába, ahol megjelent dr. Fermázy Tibor főkapi­tány dr. Török­­Iános főparancsnok, dr. Kalmár Kéla a főkapitány helyettese, dr. Keleti­ Géza főkapitányhe­­lyettes és Kálnay Gyula rendőrfőtanácsos. A honvédséget határoz­ólugó tábornok, a csendőrséget Z­amlényi Gábor Péter csendőrőrnagy, a belügyminisztériumot dr. Kovácst­­Dénes min. tanácsos és a vidéki rendőrséget Éliássy Sái­­­dor főkapitány képviselték. A befejező szentmisét dr. Angelo Rotta c. érsek, apostoli követ végezte, akit érkezé­sekor dr. Madarász István prelátus-kanonok és Ortrasi Rezső, a bazilika apátplébánosa fogadott a templom be­járatánál, az asszisztáló papság élén. A nuncius miséje alatt a rendőrzenekar és a rendőrök énekkara egyházi­­énekeket adott elő. A pápai követ gyóntató papok segéd­letével megáldoztatta a rendőrtiszteket és a rendőrlegény­séget, Brisits Frigyes cisztercita tanár pedig szentbe­szédet mondott. Ezután századokban sorakozott fel a rendőrlegénység a Szent István-tér északi oldalán és dísz­­menetben vonult el a rendőrzenekar hangjai mellett a bazilika főlépcsőjén helyet foglaló nuncius és a rendőrség legfőbb vezetői előtt. — Gyerek a páncélszobában. Lindbergh ezredes, a világhírű repülő, aki először repülte át az óceánt, nem boldog ember! Tudvalevő dolog, hogy elsőszülött gyer­mekét elrabolták és hónapokig tartó izgalmak után hol­tan találták meg. Lindbergh most félti második gyerme­két! New York egyik tizenhatemeletes felhőkarcolója te­tején hatszobás padláslakást rendezett be. Ez a lakás va­lóságos kis erődítés. Az ajtók acélburkolattal vannak ellátva, az ablakredőnyök nemkülönben. Megbízható és fölfegyverzett cselédség őrzi állandóan a lakást. Ha lá­togató jelentkezik, előbb alapos, beható vizsgálat alá ve­szik, kicsoda az illető, teljesen megbízható-e, kívánatos-e a látogatása? Így akarják megvédeni Lindberghék má­sodik gyermeküket. Gyerek a páncélszobában! Milyen nehéz sora van egy ilyen apró fiúcskának, csak azért, mert a világhírű ember az apja! A többi kis­gyerek vi­dáman és gondtalanul tipeg az ébredő tavaszban, a puha pázsiton, apró kezével tapsol a hatalmas piros-kék labdá­nak, meg a játékkutyának, meg az igazi karikának, amelynek ilyenkor h­úsvét felé vidáman csilingelő csen­gettyű muzsikál a nyakában. A szegény kis John Lind­bergh legfölebb a felhőkarcolón hevenyészve átalakított apró erődítésnek a lőrésein kacag be a napsugár és csak az ablakredőnyökre erősített acélburkolat mögött tündök­­lik a gyönyörű tavasz. Szegényke talán nem is tudja, hogy van selymes zöld rét, vannak kis pajtások és gondtalan futkosás, játszadozás. íme, a fény árnyai! Minden meg­változik a világon: ezelőtt azt mondták tréfásan, h­a va­laki hírnévben, gazdagságban született, hogy: „.Tót meg­választotta a papáját . . Ma már — úgy látszik — ebből is könnyen baj származhatik. (*) — Halálos gyermekszeren eset­len­ség. Újpesten, a Korvin­­utca 29. számú ház verandáján tartózkodott Kádár György asztalos Imre nevű hároméves fiacskája. A gyermek egy őri­zetlen pillanatban a két méter magas verandáról az udvarra zuhant és rögtön, meghalt.­­ Harminckét magyar hősi halott egy galíciai bir­tok sírhantjai alatt. A világháború elején, 1914 őszén nagy harcok dúltak a galíciai Sambor közelében levő Zwor melletti Sprynia falucska körül, ahol különösen a volt cs. és kir. 69. Hindenburg gyalogezred vívott sok véres csatát az oroszokkal. Az akkoriban visszavonuló hadsereggel az ezred is kénytelen volt halottai és sebe­sültjei hátrahagyásával visszavonulni. Az ezekben a har­cokban hősi halált haltak — miután a visszavonuló ez­red nem gondoskodhatott eltemettetésükről — mint el­tűntek kerültek az akkori veszteséglajstromba. A spry­­niai kastély tulajdonosnője most, majdnem húsz év után levélben közölte a 09. gyalogezred egyik volt tisztjé­vel, hogy az ezrednek azokat a hősi halottait, akik az 1914 augusztusától az október huszonhetediki visszavo­nulásig vivott harcokban kapott sebeikbe a visszavonu­lás után belehaltak, valamint azokat, akik a 27. körül vívott harcokban estek el, birtokán eltemettette. A kas­tély úrnője összegyűjtötte az elesettek személyi lapjait. A lajstrom tanúsága szerint a spryniai birtokon har­minckét volt Hindenburg-g.yalogezredbeli katona alussza örök álmát. A birtokon eltemetett hősi halottak név­sora a következő: Rézman János szakaszvezető, 1884., Isztimér, Fe­jér m­. Winter Gábor tart. zászlós, izr., 1889. Budapest. Budát Sándor evang. ref. 1892. Pákozd Székesfehérvár, Fejér m. Sebestyén József r. k„ 1883. Dunaföldvár, Tolna m. Varga István IV. r. k., 1884. Vértesacsa IV. O. Kuldó Vál. Ruskovics István r. k„ 1890. Salis Dunaföldvár, Tolna m­. Kovács József E. R. IV. r. k., 1884. Sárosd Sárbogárd Fejér m. Szabó Pál r. k., 1891. Székesfehérvár, Fejér m­. Judik­ Lajos r. k. 1891. Hőgyész, Tolna m. Doszpach­ György II. r. k., 1883 Fadd, Tolna m. Horváth József ev. ref., 1883. Igaz, Fejér m. Máté Kálmán r. k., 1890. Bicske Székesfehér­vár, Fejér m. Neidert András ev. ref., 1884. Nagyszé­kely Simontornya, Tolna m­. Rintner György r. k. 1884. Etyek, Fejér m­. Brunczlauer Manó izr., 1881. Bicske, Fejér m. Wachauer Károly korp. r. k., 1891. Pécs, Ba­ranya m. Brandt János ev., 1880. Kéty Simontornya, Ilingl János r. k., 1890. Paks Dunaföldvár, Tolna m. Farkas György, Lepsényi János ref., 1880. Sárszentmik­­lós, Fejér m. Pál János r. k., 1890. Nagydorog Duna­földvár, Tolna m. Takács Sándor II. ref., Tolnanémedi, Tolna m. Nagy Sándor r. k. 1882. Velence, Fejér m. Magyar László, 1885. Zám­oly Székesfehérvár, Fejér m­. Kiss Ferenc I. r. k., 1887. Rácalmás Adony, Fejér m. Körmendi Péter r. k„ 1884. Vál, Fejér m. Vass József r. k„ 1880. Hancsa, Fejér m. Bán Sándor ev. ref., 1891. Bölcske Dunaföldvár, Tolna m. Steder István ref., 1888. Inkerő (valószínűleg Inota), Fejér m. Eigner Károly, 1874. Trinyakgenia Langlebarn (valószínűleg idegen ez­redben), Biró János ref., 1883. Seregélyes Székesfehér­vár, Fejér m. (Noteszában lóhere volt, ezt vele együtt temették el.) Horváth Mihály r. k., 1891. Hercegfalva Sárbogárd, Fejér m­. (Névlapján kívül kis cédula volt a zsebében noteszkönyvének egyik lapjára írva. A név­sorhoz mellékelve volt az eredeti cédula, amelynek ne­hezen olvasható szövege körülbelül így hangzik: „Bu­dapest, Angyalföldi-att étkezdébe kérek Terezia vagy Terézia úrnőhöz“.) Az egyik elesett zsebében Iliz Abadie cigarettapapiros fedéllapjára irt következő sorokat ta­lálták: „Isten áld meg az magyart, éljen a haza, én vagyok, kinek nincs senkije, Isten veletek kedves Baj­társaim“.­­ Vasárnap kezdődik a négynapos országos refor­mátus diákgyűlés. A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége vasárnap reggel nyolc órakor a Kálvin-téri templomban kezdi meg a négynapos országos diákgyűlést. Farkas István, a tiszáninneni egyházkerület püspöke, a szövetség védnöke, istentiszteletet tart. Utána ugyancsak a templomban Kádár Mihály kórházi főorvos, a szövetség elnöke nyitja meg a konferenciát, majd a Református Egyetemes Konvent nevében Balogh Jenő főgondnok, világi elnök mond Üdvözlőbeszédet. A vasár­napi programot Bibliatanulm­ányozás, délután a mezőgaz­dasági kiállítás megtekintése és este háromnegyed hét órai kezdettel a Kálvin-téri templomban tartandó ünnep­ség tölti ki. Ez utóbbi alkalommal Tavaszy Sándor, a kolozsvári teológiai akadémia tanára tart előadást. Bu­dai Gergely, a budapesti vallástanító testület elnöke, Bibliát magyaráz. Hétfőn délelőtt vezetői összejövetel, Bibliatanulmányozás, majd a főiskolások, a középiskolás fiúk és leányok, s az alsóbbosztályos leányok és fiuk kü­lön konferenciái, délután a budapesti rádió stúdiójának és a lakihegyi nagyadó állomásnak megtekintése, este Harhat órakor pedig a józsefvárosi templomban (Salét­rom­ utca 5.) nyilvános ünnepély következik s itt Ernyedy Andor miskolci lelkész, tiszáninneni főjegyző előadást tart. Pap Ferenc budapesti hitoktató lelkész Bibliát ma­gyaráz. — „A tengerek réme“. Londonból jelentik: Az admi­­ralitás hajógyárában Sir W. E. Johns, a haditengerészeti építkezések igazgatójának személyes vezetésével építik a tengerek új rémét, egy mindössze tíztonnás hadihajót, amelynek egyáltalán nem lesz személyzete és rendkívül erős villanygépeit rádióhullámok segítségével az anya­hajóról irányítják. A kis hajót a legerősebb robbanó­szerekkel töltik meg és támadás esetén csigával bocsát­ják a vízre. A „robbanó naszád“ sokkal gyorsabb bár­mely hadihajónál és ha a célbavett ellenséges hadihajó a támadás elől ki akar térni, az anyahajóról megvál­toztatják a robbanó naszád irányát. Ha a robbanó na­szád a célpontba ütközik, az orrában levő gyutacs elsül és felrobbantja a naszád egész robbanóanyag rakomá­nyát, ami azonnal széttépi még a leghatalmasabb hadi­hajót is. A támadás meghiu­sulása esetén a robbanó na­szádot visszairányítják az anyahajóhoz. IPESTI HÍRLAP 1934. március 25., vasárnap. A kormányzóné nyom­or­enyhítő mozgalma. Born­y Miklósa nyomorenyhítő mozgalmára március 6 K­A\'nf k­ör/A /»fix'aI.* Ai.lT/\inf atz • Fekete "Remét 10n ív-r*­" Tauszky Márti és Zolti együtt dr. Tápay Károly királyi köz­jegyző 10—10 pegő. Haintz J.ésa 8 pengő. Klinger József, dr. Vekerdy Géza.. ..Textilia­na­M Kendőgyár Rt.­­—5 pen­­gő. Sziklas Sándor 4 pengő, cheiber és társa 3 pengő, Piits Ernő, Guttmann Zoltán —1 pengő. Taub Artur, Ta­kács Sándor a Kistenyésztők Lapja után 50—50 fillér. prágai módra. Bőrös sonka, 4 kgr-on aluli kgr-ja ... 2.80 P Bőrös sonka, 4 kgr-on felüli kgr-ja . 2.60 P Bőrös sonka, kötözött kgr-ja ............. 2.40 P Lehúzott sonka, kötözött kgr-ja........ 2.40 P Lehúzott sonka és lapocka kgr-ja 2.20 P Elsőrendű téliszalámi kgr-ja........3.40 P FLEISCHER REZSŐ hentesáru-, kolbász- és szalámigyár, VIli., Madách - utca 9 11. sz. FIÓKÜZLETEI: II., Széna-tér 1. (Csalogány-utcánál) V., Lipót-körút 8. (Tátra-utca sarok) VI., Teréz-körút 15. (Oktogonnál) VI. , Teréz-körút 47. (Nyugati pályaudvarnál) VII. , Damjanich-utca 37. (Murányi-utca sarok) VII., Wesselényi-utca 63. (Magyar Színház mögött) IX., Központi Vásárcsarnok 1/a. főbejárat jobb ol­dalán Virágvasárnap. Közel két évezred ködén át is sugaras vi­lágosságban ragyog át a kép: jeruzsálemi utca izzó sárga napsütésben, fölötte az ég makulát­lanul tiszta azúrja, az utcán tarka néptömeg hullámzik, majd kétfelé válik hirtelen, amint fel­tűnik a közeledő Jézus alakja. Szinte látjuk, mint hull térdre a tömeg, mint lengeti pálmák zöld legyezőit a közeledő elébe, mint rohannak elébe, mint állják el útját, mint furakodnak, hogy köntösét illethessék, mint emelik elé gyer­meküket az anyák, . . . ennél ujjongóbb jelenete tán nincs is annak a fenséges képsorozatnak, amely Krisztus élete . . . Virágvasárnap, a pál­mák ünnepe, virágoké, hozsannázó ujjongásé, éledő reménységé, tavasz ünnepe. Mint ama em­lékezetes napon az Új Élet vonult be Jeruzsá­lembe, úgy a mi életünk sötét városába is a meg­újulás tartja bevonulását: a természet és a lélek megújhodása. A természeté a tavasz képében és a léleké a hit szárnyain. És mint az az új testa­­mentumi tömeg valaha kétezer év előtt, úgy a mai emberek milliói is pálmát, virágot, szíveket lengetnek a közeledő elébe, aki magával hozza a feltámadás, újjászületés diadalmas ígéretét, a fák, virágok, hegyek és vizek felszabadulásában és a lélek felemelkedésében, a Nap felé, Isten felé, az Örök Élet felé . . . — életuntak. Molnár András, az Országos Stefánia Szö­vetség kapusa a szövetség Belső Jászberényi­ út 24—26. számú házban lévő Anyavédelmi Intézetének padlásán felakasztotta magát és mikor rátaláltak, már meghalt. Tettének okát nem tudják. — Balázs Teréz 19 éves gyári munkásnő Csepelen az Alsó János­ utca 18. számu­ házban lévő lakásán híg kővel meg­­mérgezte magát. — Wiesinger Gézáné 61 éves háztartásbeli nő Pestszentlőrincen, a Wlassies­ utca 24. számú házban sósav­val megmérgezte magát — Áldott Imre 33 éves szobafestő a központi városháza folyosóján kékkőoldatot ivott. A mentők az életuntakat a Rókus-kórházba vitték. — A törpék budapesti világkongresszusa. Londonból jelentik: Nemcsak a belga s a holland lapok, de az angol sajtó is részletesen foglalkozik azzal a kiáltvánnyal, ame­lyet a magyar törpék egyesülete intézett a napokban a világ törpéihez. Amint ismeretes, ez az egyesület nemré­giben alakult meg. Az egyesületnek kétszázhatvanegy tagja van és ügyeit egy hetvenöt centiméter magas töld vezeti. A magyar törpék azonban ma már az egész vilá­got elárasztják. A világ civilizált törpéinek számát a „Daily Telegraf“ tízezerre becsüli és megjegyzi, hogy a vi­lág törpéinek tekintélyes része magyar eredetű. A törpék budapesti világkongresszusa 1936 májusának második fe­lében lenne. A kongresszusra öt világrészből érkeznének törpék a magyar fővárosba. A törpék a kongresszuson sok érdekes problémát szeretnének megbeszélni, így ki akar­ják modnani, h­ogy 1935-től kezdve törpe nő csak törpe férfihez mehet feleségül, mint ahogy törpe férfi is csak törpe feleséget választhat magának. Továbbá, hogy min­den nagyobb város „köteles“ törpe­ lakásokat építeni a törpe családok számára. A lakószobáknak a magassága nem haladhatja túl a 2 méter 70­­centimétert. Azonkívül a világ törpéi követelik, hogy miután ők egy hatéves nor­mális fejlődésű gyermeknél nem foglalnak el nagyobb he­lyet a villamoson és a vasúton, úgy utazásoknál, mint a mozikban és a színházakban is ezentúl fél helyárakut fizessenek. Nagy probléma számukra a ruházkodási kérdés is. Azt akarják, hogy a férfi és a női szabók a felnőttek divatos­­szabásaival, de a gyermekek méretére s a gyer­­mekruhák árszabása szerint készítsék a törpe emberek ruháit.

Next