Pesti Hírlap, 1934. április (56. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

1934. április 1., vasárnap. PESTI HÍRLAP Bethlen István az utódállamok magyar­­üldözéséről és a revízióról. Gróf Bethlen István a külpolitikai helyzetről hosszasabban nyilatkozott a Nyolc Órai Újság ha­sábjain. A római megállapodásokról az a nézete, hogy a három kormányelnök által aláírt jegyző­könyv csupán nyíltabb és érthetőbb nyelven való kifejezése annak, ami a gyakorlatban nagyjából már eddig is így volt. A diplomáciában azonban néha a formaváltozás is sokat jelent és a magyar politika szempontjából határozottan értékes ez a változás. Visszapillantást vetve Magyarország külpoli­tikai erőfeszítéseire az utolsó tizenöt esztendő folya­mán, elmondja Bethlen István, hogy a kísérleteknek egész sorával igyekezett a kisantant bennünket térdre kényszeríteni; célzott a háborús fenyegetésekre és az üldözésekre, amelyeknek a magyar kisebbségek ál­landóan ki vannak téve, a magyarságot valósággal túszként kezelik az utódállamok, hogy ily módon fé­­kentartsák Magyarországot. — Azt hirdetik — mondja Bethlen István —, a revíziót még Magyarországon sem akarja, más, csak a „feudális nagyurak"­. Velük szemben elégséges csak egyetlen tényre hivatkozni: arra, hogy ma a magyar­országi szociáldemokrata párt is, nyomása alatt az egész és osztatlan magyar közhangulatnak és félve attól, hogy elveszti saját eddigi híveit is, ha nem teszi, már a revíziót követeli és emellett foglal állást. Azok az elfogulatlan angol képviselők és más külföl­dieknek nagy tömegei, akik jártak Magyarországon, érintkeztek a vidék nagy társadalmával, ezek és a külföldi közvéleménynek tekintélyes része jól tud­ják ma már, hogy a revízió olyan egyetemes követe­lése a magyar közszellemnek, amelyről soha és semmi körülmények között nem fog lemondani!­­ Nevetséges azt mondani, hogy a revíziót csak azok a birtokos nagyurak sürgetik, akiket az agrár­reformok birtokuktól megfosztottak, mert nincs senki, aki ne tudná azt, hogy az agrárreformokat még revízió esetén sem lehetne visszacsinálni, hogy azok a birtoktestek véglegesen fel vannak osztva és hogy, ha ezek a területek egykor visszakerülnének Magyarországhoz, akkor sem lehetne szó arról, hogy a már végrehajtott agrárreformok visszacsináltassa­nak. A magyar urak vannak annyira hazafiak, hogy mindezt most kijelentsék, hozzátéve, hogy elhatáro­zásukban ilyen szándékok és eshetőségek soha nem szerepeltek, ilyenekre soha nem is gondoltak. Megkötötték az új magyar-francia kereskedelmi egyezményt. Párizsból jelenti a M. T. I.: A francia kül­ügyminisztériumban március 30-án megkötötték az új magyar-francia kereskedelmi egyezményt. Ma­gyar részről gróf Khuen-Héderváry Sándor követ, francia részről Barthou külügyminiszter és La­­moureux kereskedelmi miniszter írta alá a keres­kedelmi egyezményt. A megegyezés célja az, hogy megjavítsák a jelenleg érvényben levő kommenzá­­ciós rendszert és elejét vegyék új hitelek befagyá­sának. Az egyezmény az 1933 február 28-án aláírt hasonló tárgyú egyezmény helyébe lép. Az új hitelrögzítő egyezményben mérsékelték külföldi kölcsöneink kamatait. Londonból jelentik: Az angol és amerikai bankok bizottsága egyrészről, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Külföldi Hitelek Nemzeti Bizott­sága és a P. K., másrészről megállapodtak a ma­gyar hitelrögzítő egyezmény meghosszabbításában. Az új egyezményt parafálták és rövidesen Buda­pesten aláírják. Az új egyezmény a kamatláb bizo­nyos leszállításáról intézkedik, másrészt a magyar hatóságok elfogadták az angol és amerikai bizott­ságok javaslatainak különböző pontjait. Az egyez­mény 1935 április 1-éig lesz érvényben, de bizo­nyos esetekben mind a két fél három hónap letel­tével megszüntetheti azt Maniu hétfőn interpellálni fog a revízió ügyében. Bukarest, márc. 31. A román képviselőház hétfő délutáni ülésén Maniu Gyula a revízió ügyében intéz kérdést a kormányhoz. A kérdésre a kormány nevé­ben Titulescu külügyminiszter azonnal válaszol. Fel­használja ezt az alkalmat arra is, hogy külpolitikai beszámolót adjon. Tisza István Kertváros a Magyar Semmering közműves erdőparcelláiból még egynéhány kapható. Autóbusz óránként a hűvösvölgyi villamos-végállomás­tól. Strandfürdő, nagy vendéglő. Dr. Keresztes Béla II Dr. Terray Dezső IV.,Kecskeméti*u.13. V., Alkotmány*!­. 12. Tel.: 83-3-66. II Tel.: 21-2-65. 8 TAVASSZAL KEZDŐDŐ LÉGKÖRI ZAVAROK ELLEN PHILIPS­E STARM 5+1 csöves szuperrádió ÓRIÁSI TARTALÉKTELJESÍTMÉNYE NYÚJT TELJES BIZTONSÁGOT ALLELUJA! IRTA: URMÁNCZY NÁNDOR. Feltámadásod ünnepén szent hajlékaidba menekülnek, Uram, a rabmagyarok. Oh, sokkal többen járnak most oda, amióta megnehezült az éltük. Kopott ünneplőben, lehorgasztott fejjel, mártírok hitével és szenvedésével borulnak ol­tárod elé. Jobban, áhitatosabban, mint valaha. Szörnyű nagy megpróbáltatásukban mele­gebb a könyörgésük, Uram. Fájdalmas szivek­ből fakad a sóhajtásuk. Seregestül mennek a rabmagyarok, Uram, sokezer templomodba. Városok ősi, nagy temp­lomaiba és a falvak csendes, feh­érfalu temp­lomaiba. Szerte az ezeréves magyar földön sok-sok templomot ismerek, Uram. Most, hogy rájuk gondolok, rendre mind megjelennek előttem. Pozsony, Kassa, Kolozsvár nagyszerű templomai. A Felvidék gyönyörű templomai. A h­ivek lelkéhez nőtt székelyföldi templomok. A kalotavidéki tornácostornyú templomok. Feltámadásod ünnepén millió és millió rabmagyar imádkozik hozzád, Uram. Ugyanazt az imát mondja mindenki. Oh, hallgasd meg, Uram, őket! Te ismered az emberi szenvedést, Uram. Elárultak, megtagadtak. Kigúnyoltak, megos­­toroztak. Vitted a keresztet, összeestél súlya alatt. Te hallottad, Uram, ellenségeid vad kiál­tását: feszítsd meg! És elvégezték rajtad az ítéletet. És megosztották ruháidat. Rab testvéreink is ezt a kiáltást hallják, Uram, feszítsd meg! Vad gyűlölet és bosszú­­lihegés szabadon tör rájuk. Ellenségeik sorában sok a Kajafás, Uram és tömérdek nagy a bűnben vének és az írást nem tudók pusztító serege. Régóta tart már a megpróbáltatás, Uram. Szabad minden erőszak ellenük. Zsengekorban kezdik már a szenvedést, Uram és védelmet nem találnak sehol. Nem érdemlik meg, Uram, a gyötrelmeket. Nem vétettek ők sem ellened, sem azok ellen, akik ostorozzák őket. Te sem vétettél, Uram, sem Kajafás ellen, sem a papi fejedelmek, vének, írástudók és ta­nácsbeliek ellen, akik elvesztésedre törtek és kereszthalálra ítéltek. Csak azért üldözik őket, Uram, mert ma­gyarnak születtek. De te rendelted, Uram, hogy magyarnak szülessenek! Oldozd fel, Uram, szenvedő magyar népe­det az igaztalan ítélet alól. Ezért könyörög ma sokezer harang zengő szóval és ezt kéri milliók imája, árva magya­rok könyörgő imája. Sokezer magyar harang szava imával ölel­kezve száll feléd, Uram. Felszállnak trónusodig, hogy meghallgasd és felénk fordítod tőlünk oly régóta elfordult mennyei arcodat. Az én falum szenvedő népét is látom, Uram. Első harangszóra elindulnak szomorú otthonukból. Második harangszóra gyülekez­nek a főúton. És a harmadik harangszóra be­vonulnak fehérfalu templomukba, Uram. Látom az öregeket­, akik még életben ma­radtak. És látom az ifjakat, akiket már nem ismerek. Nem ismerem őket, mert nem keres­hetem fel, Uram, ők­et. Jaj de keserves, Uram, csak lelki partnere­­kel láthatni azokat, akiket szeretünk. Jaj de keserves, Uram, tudni, hogy ártat­lanul szenveditek azok, akiket szeretünk. És jaj d­e keserves, hogy sokezer faluban és városban mind ártatlanul szenvednek test­véreink, Uram. Megviselt testben, meggyötört lélekkel, ma mégis mind a te örök dicsőségedet zengik, Uram és a te irgalmasságodban hisznek. Alleluja, Uram, alleluja! JOBB A RADIO­ TUNGSRAM RÁDIÓCSŐVEL

Next