Pesti Hírlap, 1934. április (56. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
1934. április 1., vasárnap. PESTI HÍRLAP Bethlen István az utódállamok magyarüldözéséről és a revízióról. Gróf Bethlen István a külpolitikai helyzetről hosszasabban nyilatkozott a Nyolc Órai Újság hasábjain. A római megállapodásokról az a nézete, hogy a három kormányelnök által aláírt jegyzőkönyv csupán nyíltabb és érthetőbb nyelven való kifejezése annak, ami a gyakorlatban nagyjából már eddig is így volt. A diplomáciában azonban néha a formaváltozás is sokat jelent és a magyar politika szempontjából határozottan értékes ez a változás. Visszapillantást vetve Magyarország külpolitikai erőfeszítéseire az utolsó tizenöt esztendő folyamán, elmondja Bethlen István, hogy a kísérleteknek egész sorával igyekezett a kisantant bennünket térdre kényszeríteni; célzott a háborús fenyegetésekre és az üldözésekre, amelyeknek a magyar kisebbségek állandóan ki vannak téve, a magyarságot valósággal túszként kezelik az utódállamok, hogy ily módon fékentartsák Magyarországot. — Azt hirdetik — mondja Bethlen István —, a revíziót még Magyarországon sem akarja, más, csak a „feudális nagyurak". Velük szemben elégséges csak egyetlen tényre hivatkozni: arra, hogy ma a magyarországi szociáldemokrata párt is, nyomása alatt az egész és osztatlan magyar közhangulatnak és félve attól, hogy elveszti saját eddigi híveit is, ha nem teszi, már a revíziót követeli és emellett foglal állást. Azok az elfogulatlan angol képviselők és más külföldieknek nagy tömegei, akik jártak Magyarországon, érintkeztek a vidék nagy társadalmával, ezek és a külföldi közvéleménynek tekintélyes része jól tudják ma már, hogy a revízió olyan egyetemes követelése a magyar közszellemnek, amelyről soha és semmi körülmények között nem fog lemondani! Nevetséges azt mondani, hogy a revíziót csak azok a birtokos nagyurak sürgetik, akiket az agrárreformok birtokuktól megfosztottak, mert nincs senki, aki ne tudná azt, hogy az agrárreformokat még revízió esetén sem lehetne visszacsinálni, hogy azok a birtoktestek véglegesen fel vannak osztva és hogy, ha ezek a területek egykor visszakerülnének Magyarországhoz, akkor sem lehetne szó arról, hogy a már végrehajtott agrárreformok visszacsináltassanak. A magyar urak vannak annyira hazafiak, hogy mindezt most kijelentsék, hozzátéve, hogy elhatározásukban ilyen szándékok és eshetőségek soha nem szerepeltek, ilyenekre soha nem is gondoltak. Megkötötték az új magyar-francia kereskedelmi egyezményt. Párizsból jelenti a M. T. I.: A francia külügyminisztériumban március 30-án megkötötték az új magyar-francia kereskedelmi egyezményt. Magyar részről gróf Khuen-Héderváry Sándor követ, francia részről Barthou külügyminiszter és Lamoureux kereskedelmi miniszter írta alá a kereskedelmi egyezményt. A megegyezés célja az, hogy megjavítsák a jelenleg érvényben levő kommenzációs rendszert és elejét vegyék új hitelek befagyásának. Az egyezmény az 1933 február 28-án aláírt hasonló tárgyú egyezmény helyébe lép. Az új hitelrögzítő egyezményben mérsékelték külföldi kölcsöneink kamatait. Londonból jelentik: Az angol és amerikai bankok bizottsága egyrészről, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Külföldi Hitelek Nemzeti Bizottsága és a P. K., másrészről megállapodtak a magyar hitelrögzítő egyezmény meghosszabbításában. Az új egyezményt parafálták és rövidesen Budapesten aláírják. Az új egyezmény a kamatláb bizonyos leszállításáról intézkedik, másrészt a magyar hatóságok elfogadták az angol és amerikai bizottságok javaslatainak különböző pontjait. Az egyezmény 1935 április 1-éig lesz érvényben, de bizonyos esetekben mind a két fél három hónap leteltével megszüntetheti azt Maniu hétfőn interpellálni fog a revízió ügyében. Bukarest, márc. 31. A román képviselőház hétfő délutáni ülésén Maniu Gyula a revízió ügyében intéz kérdést a kormányhoz. A kérdésre a kormány nevében Titulescu külügyminiszter azonnal válaszol. Felhasználja ezt az alkalmat arra is, hogy külpolitikai beszámolót adjon. Tisza István Kertváros a Magyar Semmering közműves erdőparcelláiból még egynéhány kapható. Autóbusz óránként a hűvösvölgyi villamos-végállomástól. Strandfürdő, nagy vendéglő. Dr. Keresztes Béla II Dr. Terray Dezső IV.,Kecskeméti*u.13. V., Alkotmány*!. 12. Tel.: 83-3-66. II Tel.: 21-2-65. 8 TAVASSZAL KEZDŐDŐ LÉGKÖRI ZAVAROK ELLEN PHILIPSE STARM 5+1 csöves szuperrádió ÓRIÁSI TARTALÉKTELJESÍTMÉNYE NYÚJT TELJES BIZTONSÁGOT ALLELUJA! IRTA: URMÁNCZY NÁNDOR. Feltámadásod ünnepén szent hajlékaidba menekülnek, Uram, a rabmagyarok. Oh, sokkal többen járnak most oda, amióta megnehezült az éltük. Kopott ünneplőben, lehorgasztott fejjel, mártírok hitével és szenvedésével borulnak oltárod elé. Jobban, áhitatosabban, mint valaha. Szörnyű nagy megpróbáltatásukban melegebb a könyörgésük, Uram. Fájdalmas szivekből fakad a sóhajtásuk. Seregestül mennek a rabmagyarok, Uram, sokezer templomodba. Városok ősi, nagy templomaiba és a falvak csendes, fehérfalu templomaiba. Szerte az ezeréves magyar földön sok-sok templomot ismerek, Uram. Most, hogy rájuk gondolok, rendre mind megjelennek előttem. Pozsony, Kassa, Kolozsvár nagyszerű templomai. A Felvidék gyönyörű templomai. A hivek lelkéhez nőtt székelyföldi templomok. A kalotavidéki tornácostornyú templomok. Feltámadásod ünnepén millió és millió rabmagyar imádkozik hozzád, Uram. Ugyanazt az imát mondja mindenki. Oh, hallgasd meg, Uram, őket! Te ismered az emberi szenvedést, Uram. Elárultak, megtagadtak. Kigúnyoltak, megostoroztak. Vitted a keresztet, összeestél súlya alatt. Te hallottad, Uram, ellenségeid vad kiáltását: feszítsd meg! És elvégezték rajtad az ítéletet. És megosztották ruháidat. Rab testvéreink is ezt a kiáltást hallják, Uram, feszítsd meg! Vad gyűlölet és bosszúlihegés szabadon tör rájuk. Ellenségeik sorában sok a Kajafás, Uram és tömérdek nagy a bűnben vének és az írást nem tudók pusztító serege. Régóta tart már a megpróbáltatás, Uram. Szabad minden erőszak ellenük. Zsengekorban kezdik már a szenvedést, Uram és védelmet nem találnak sehol. Nem érdemlik meg, Uram, a gyötrelmeket. Nem vétettek ők sem ellened, sem azok ellen, akik ostorozzák őket. Te sem vétettél, Uram, sem Kajafás ellen, sem a papi fejedelmek, vének, írástudók és tanácsbeliek ellen, akik elvesztésedre törtek és kereszthalálra ítéltek. Csak azért üldözik őket, Uram, mert magyarnak születtek. De te rendelted, Uram, hogy magyarnak szülessenek! Oldozd fel, Uram, szenvedő magyar népedet az igaztalan ítélet alól. Ezért könyörög ma sokezer harang zengő szóval és ezt kéri milliók imája, árva magyarok könyörgő imája. Sokezer magyar harang szava imával ölelkezve száll feléd, Uram. Felszállnak trónusodig, hogy meghallgasd és felénk fordítod tőlünk oly régóta elfordult mennyei arcodat. Az én falum szenvedő népét is látom, Uram. Első harangszóra elindulnak szomorú otthonukból. Második harangszóra gyülekeznek a főúton. És a harmadik harangszóra bevonulnak fehérfalu templomukba, Uram. Látom az öregeket, akik még életben maradtak. És látom az ifjakat, akiket már nem ismerek. Nem ismerem őket, mert nem kereshetem fel, Uram, őket. Jaj de keserves, Uram, csak lelki partnerekel láthatni azokat, akiket szeretünk. Jaj de keserves, Uram, tudni, hogy ártatlanul szenveditek azok, akiket szeretünk. És jaj de keserves, hogy sokezer faluban és városban mind ártatlanul szenvednek testvéreink, Uram. Megviselt testben, meggyötört lélekkel, ma mégis mind a te örök dicsőségedet zengik, Uram és a te irgalmasságodban hisznek. Alleluja, Uram, alleluja! JOBB A RADIO TUNGSRAM RÁDIÓCSŐVEL