Pesti Hírlap, 1934. április (56. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-21 / 89. szám

R PESTI HÍRLAP 1934. április 21., szomhaí. — Gróf Tisza István szobrának leleplezése. Pén­teken délelőtt a Kossuth Lajos-téren befejezték gróf Tisza István szobra vasárnapi leleplezési ünnepének előkészületeit. A rendezőbizottság helyszíni szemlén kijelölte azokat az útvonalakat, amelyeken a kor­mányzó, a hercegprímás és az ünnepségen résztvevő közjogi méltóságok gépkocsijai megérkeznek. A fő­tribünnel szemben alabárdos testőrség fog sorfalat állni és közöttük vonulnak el a koszoruhordozók. A főtribün előtt állnak fel a parlament, a főváros, a törvényhatóságok, a tábornoki kar. a törzstisztek, és a társadalmi egyesületek képviselői. Vidékről mintegy ezerötszáz főnyi küldöttség érkezését vár­ják. A szobor talapzatán az ország minden várme­gyéjének és törvényhatóságának diszruhás. zászlós hajdúi alkotnak csoportot. Berzeviczy Albert beszé­dét hangszóró közvetíti. A rendőrséggel együtt a ki­vonuló cserkészcsapatok tartják fenn a rendet. Gon­doskodtak arról, hogy a program jó és rossz időben egyaránt zavartalanul bonyolódjék le. — Berettyó­újfaluról jelentik: Dr. Szilágyi Lajos, Bihar vár­megye főispánja, Bölöny István vármegyei főjegyző és vitéz dr. Nadányi János főszolgabíró kíséretében felkereste gróf Tisza István geszti sírboltját. Ott egyrészt koszorút helyezett el a vármegye törvény- hatósági bizottsága nevében Tisza István születés­napjának évfordulója alkalmából, másrészt a sír­boltot körülövező domb oldalából földet ásabott ki s vett magához. Ezt a földet Bihar vármegye törvény- hatóságának küldöttsége Tisza szobrának leleplezése­kor a szobor talapzata körül levő földre teszi. — A gyulai honvéd- és csendőr nyugdíjasok asztaltársasága a revízióért. A revíziós gondolat ere­jének, az áldozatos magyar érzésnek szép és köve­tésre méltó példájáról számolhatunk be a Pesti Hír­lap olvasóinak, azzal a levéllel kapcsolatban, amely néhány nappal ezelőtt érkezett Gyuláról, a trianoni határtól három kilométernyire fekvő szinmagyar városból, Hcrc,zeg Ferenchez, a Pesti Hírlap fő­munkatársához, a Magyar Revíziós Liga elnökéhez. Álljon itt mindenekelőtt maga a levél: Nagyméltóságu Urunk! A Pesti Hírlap március 4-iki számában jelent meg Kegyelmes Urunknak „Utazás a jégtáblán“ cimii vezér­cikke. Alulírottak harmincán, mint nyugdíjas katonák és csendőrök mélységes magyar érzéstől áthatva olvastuk Kegyelmes Urunknak ezen minden magyar előtt örökké emlékezetes szép cikkét és hogy a revízió gondolatával való teljes egyetértésünk tanujelét adjuk, a magyar kir. Honvéd- és üsendőrnyugdijasok bajtársi alap cimii asz­taltársasága egyhangúan hozott határozata alapján a mai napon postára adtunk Nagyméltóságod címére 100 pengőt, azaz Egyszáz pengőt és arra kérjük Nagyméltó­ságodat, legyen kegyes ezt az összeget bölcs belátása szerint a magyar revízió céljait legjobban szolgáló intéz­mény vagy cselekedet támogatására, felhasználni. Kisérje a magyarok Istenének áldása Nagyméltó- ságodnak és a hasonló gondolkozást! magyar becsületes vezérférfiaknak minden lépését és segítse diadalra vinni minél előtt a magyar feltámadást jelképező magyar zászlót, hogy szeretett hazánkban újra lehessen boldog magyar nemzet és mosolygó arc. Mi mindenkor törhetetlen hittel Nagy méltóságod vezetése alatt álló Itoviziós Liga mögött állunk és vá­gj unk őszinte tisztelettel hivei, a Magyar kir. Honvéd­és Csendőrnyugdijas Bajtársi Alap asztaltársasága har­minc tagja nevében Szalag László nyug. számvevő, elnök. Ehhez a levélhez tulajdonképpen nem is kel­lene semmit hozzáfűzni, — beszél ez magáért, mint igazi magyar cselekedet. A Pesti Hírlap gyulai tudó­sítója azonban ebből az alkalomból felkereste Szalui Lászlót, az asztaltársaság elnökét, aki olyan jóleső szavakkal világította meg elhatározásuk célját és okait, hogy ezeket örömmel füzzük a levélhez. El­mondotta Szalai László, hogy a Pesti Hírlap reví­ziós cikkei, legújabban pedig Herczeg Ferencnek a levélben cmlitett vezércikke, a legmélyebben meg­győzte őket arról, hogy a Pesti Hírlap a revízió leg­hívebb és legodaadóbb harcosa cs igy határozták el, hogy az asztaltársaság évek óta gyűjtögetett kis pén­zéből, melyet arra a célra takarítottak meg, hogy abból elhunyt bajtársaik családját támogassák, ezt a száz pengőt elküldik a Magyar Revíziós Ligának. Elküldik pedig abban a reményben, hogy talán ez a csekély adomány is hozzájárul ahhoz, hogy a ma­gyar igazság egyre szélesebb hullámokat verjen a külföld közvéleményében. — A villanyszerelők védekezése a kontárok ellen. A „Bu­dapesti villanyszerelők, műszerészek és látszerészek ipartestü- lete" az utcákon kiragasztott falragaszokon hiv.ia fel a közön- ség_ftgyelmét, hogy kizárólag helyhatósági engedéllyel rendel­kező villanyszerelő-iparosokkal végeztessen szerelési munkát. A mozgalomhoz az Elektromos Művek is csatlakoztak és a fő­vezetékek biztonsága érdekében hasonló kérelemmel fordulnak a közönséghez. — A lengyel-német egyezmény Magyarország szem­pontjából. A Magjar Nemzeti Szövetség legutóbb tartott előadó ülésén Okolicsányi László tartott előadást a ja­nuárban létrejött lengyel-német meg nem támadási szer­ződés jelentőségéről, főleg Magyarország szempontjából. Előadta, hogy a békeszerződések készitői azért növesz­tették nagyra az utódállamokat, hogy Franciaországnak a német birodalommal való háborúja esetén segítségére legyenek és ugyanezt a feladatot szánták Lengyelország­nak is. Lengyelország területének érintetlenségét a kis- sintant katonai erejével akarták biztosítani s úgy gon­dolták, hogy aki Lengyelországot megtámadja, a kis- antant egyesített haderejével találja magát szemben. Ezt a feltevést azonban megdöntötte az 1920-iki orosz-lengyel háború, amikor Csehország Oroszország mellé állt. A Németországgal kötött egyezménnyel Lengyelország rend­kívül módon megnövelte saját nemzetközi súlyát. Ez rendkívül fontos Franciaország szempontjából, mert Kelet-Európábán Lengyelország egyetlen megbízható szö­vetségese. De Lengyelország magában nem elég erős. Lengyelország megerősödéséhez az első lépés volna a kö­zös magyar-lengyel határ helyreállítása. — Életuntak. Nagy Imre 52 éves kertész a. Piana-ut 28- számú házban levő lakásán ismeretlen méreggel megmérgezte magát. A mentők a Rókus-kórházba vitték, é'lapoéa súlyos. — Egy nyohsvanhárőm éves gazda a vonat elé ugrott. Győrből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: Kasztli András 85 éves ménfőcsanaki gazda a vonat, elé ugrott, amely halálra gázolta. Tettének okát nem tudják. — A Maróczy Géza jubiláns sakl.verseny. A nemzeti f sakkmesterverseny pénteki, tizenkettedik fordulóján Szi­geti llohacsek ellen vezércselben rosszabb állásba került és vesztett. Az Erdélyi—Lovas indiai védelmü játszmában Lovas a megnyitásban hibázott és vesztett. Eldöntetlen lett a Koródy—(J. Rétiig és a Grün féld—Pikier játszma. Füg­gőben maradt a Vécsey—Steiner L., Lilienthal—Eliskases és Steiner E.—dr. Balogh játszma. A mesterek sorrendje a tizenkettedik forduló után : Eliskases 7 (2), Lilienthal 7 (1), Erdélyi fiy2 (1), Pikier 6%, Steiner E. 6 (2), G. Rétiig G (3), Havasi 6, dr. Balogh 5% (1), Koródy 5Mi, Steiner L. 5 (1), Sierk 4% (1), Boros 4'/j (2), Grünfeld 4 (1), Szigeti 4, Lovas 3, dr. Vécsey % (3). A szombati, tizenharmadik forduló sorsolása : Pikier—Steiner E., Lo­vas—Grünfeld, Sterk—Erdélyi, Roliacsek—Boros, Elis­kases—Szigeti. G. Réthy-—Lilienthál, Steiner L.—Koródy, Havasi—dr. Vécsey. A mesterképzö főtorna állása a függő játszmák lejátszása után: Klager 3%, Béig 3Vj, Szedla- csek 3, Szabó 3 (1), Füstér 3, Soóky 2>/j, Drucker 2%, Berkes 2y, (1), Frey 2, Cigoj iy2, Búvald 1, Honfi 1. A mérkőzések délután 4 órakor kezdődnek a Lipótvárosi Ka­szinóban (Zrínyi-utca 5). Alább közöljük a mecterverseny egyik játszmáját. Világos: Steiner Lajos; sötét: Havasi Kornél. 1. d4 Hfő. 2. c4 eő, 3. Hc3 dö, 4. Kg5 Hbd7, 5. e3 Fe7, 6. Hf3 0—0, 7. Vc2 c5. 8. Bd! c:d, 9. e:d bő, 10. Fd3 d:c, 11. F:e4 Fb7, 12. HeS Hd5. 13. h4 H:e5. 14. d:e Vc7, 15. Fd3 V:e5t 16. Kft Hfő, 17. F:h7t H:h7. 18. F:e7 Bfe8. 19. Fdő Vf5, 20. Ve2 Hfő, 21. h5 e5, 22. hő gő. 23. Kgl Bad8. 24. Bh3 Kh7, 25. Fa3 Bd4, 26. Kel Hh5. 27. Hb5 Hf4, 28. H:d4 H:e2f 29. H:e2 V e4. 30. Bg3 Bc8. 31. b3 fő é.s világos feladta. * Lasker tanácskozási játszmája. Játszották a Buda­pesti Sakkörben április 19-én. Világos: dr. Lasker Ema­nuel és Abonyi István; sötét: Canal E., Steiner E., dr. Négycssy Gy., Schtccigcr J. Francia védelem: 1. e4 eG, 2. d4 dü, 3. Hc3 HfG, 4. Fgő Fe7, 5. F :f6 (E régi változatra kívánta Abonyi mester a figyelmet felhívni.) F':f6. 6. Hf3 cő (Canal bonyodalmat keres. E lépés gyengének bi­zonyult, mivel erre világos nagyszerű ellenjátékot kap.) 7. e :d c:d, 8. Fb5f! Fd7, 9. H :d4 VbG, 10. d :e, f:e, 11. F :d7t H :ü7, 12. Hb3 0—0. 13. 0—0 Bfd8. 14. Yf3 (látszó­lag ellenjátékot enged sötétnek.) He5, 15. Vh3 Hc4, Ifi. Bfel (rámutat sötét gyengéjére) Be8, 17. Babl BadS. IS. IIe4 Feő, 19. o3 Bdö, 20. Vb5! BfS, 21. Ve2 HdO. 22. Hbd2 (az utolsó kísérlet; 22. c4-re a látszólagos miuőség- nyerésre sötét előnybe kerül 22 .... H :e4. 23. c :d H :f2, 24. Ye3 Fl;2t és nyer) H :e4, 23. II :e4 BfdS. 24. c4 Bd4. 25. cő Ved, 2fi. Hgő B4dő, 27. Vhö li6, 2S. Vf7f Kh8, 29. II :efi Bg8, 30. b4 aG, 31. Hf8 és sötét feladta. (Fenyeget 32. B:e5. 31 ...........Fffi, 32. Be8.) •5t r A sakkvilágbajnokságért folyó küzdelem hatodik játszmája — mint Freiburgbál jelentik — nyolcórás játék után döntetlen lett. A pénteki hetedik játszmában Alje- chin világmester mint sötét harmad Ízben elfogadta a ve­zércselt. Erős vezérszárnyi gyalogtámadással kikénysze­rítette a világos királyfutó lecserélését, de Bogotjubovnak további támadási lehetősége maradt. Aljechin azonban eltalálta a helyes védelmet és az eredmény háromszori huzásismétlés következtében már a 17-ik lépésben dön­tetlen lett. Az eddigi eredmény 2 :0 és öt döntetlen Alje­chin javára. A következő játszmát vasárnap játsszák. — A bohóc halála. San Franciscóból jelentik : Tiach, Amerika egyik leghíresebb bohóca, mutatvány közben, a közönség hahotája között halt meg, úgyhogy azt hitte mindenki: haláltusája nem más, mint sikerült művészi teljesítmény. Kalifornia egyik városában lépett föl a bo­hóc nagy sikerrel. Egyik művészmutatványa közben fejé­vel nekiütődött a padlónak és azonnal tántorogva, ránga- tódzva terült el. A közönség azt hitte, hogy „élethü“ mu­tatványról van szó csupán és tombolva, kacagva ünne­pelte. Az istállómester vette észre, hogy valami nincs rendjén, kivitte szegényt a színfalak közé és a karjai kö­zött lehelte ki a lelkét. — lm, újra megismételte az élet az „örök pojáca“ vissza-visszatérő tragédiáját. Ugyanez, amiről igy dalol a régi operettkeringő: „Dalolj, ha jó vendég akad; Habár szived az megszakad...!“ Tiach bohóc tragédiája külsőségeiben voltaképpeu Tabarin ur története, melyet Catulle Méndes vitt annakidején szín­padra. E darabban a Bajazzo a „nyílt szilien“ oldja meg családi élete tragédiáját s midőn hűtlen felesége holtan bukik le a porondra, a publikum zajos tapssal jutal­mazza a sikerült produkciót, melyről természetesen ugyancsak azt hiszi, hogy játék. A „Tabarin ur felesége“ című egyfelvonásos kis drámából lett később a világhírű „Bajazzók“, Leoncavallo operája, amelynek leghíresebb áriája az a gyönyörű dal, melyet most eszünkbe juttat a legújabb bohóctragédia. A szegény pojáca vérző szive viszi az arénába és mókázik, bukfencet vet. mert igy kí­vánja a móka, a nézőtér, a közönség . . . E dal refrénje a már szállóigévé lett följajdulás, melyet ime annyira igazol az élet: „Kacagj, Bajazzó!“ — Az ,,uj“ Lipótváros háztulajdonosainak gyűlése. A Lipótvárosban, de különösen a Lipót-kürut mögötti „uj“ Lipótvárosban, ahol ma nemcsak Budapestnek, de talán egész Európának legszebb s legmodernebb bérpa­lotái állanak, a gazdasági viszonyok folytán súlyos hely­zetbe kerültek a háztulajdonosok is. A lipótvárosi ház­birtokosok elhatározták, hogy anyagi és társadalmi ér­dekeik megvédésére szervezetbe tömörülnek. Dr. Beregi Endre (3 Boda Ernő összehívására április 22-én, vasár­nap délelőtt II órakor a Lipótvárosi Polgári Kaszinó (Berlini-tér 5., I.) nagytermében alakuló gyűlésre jönnek össze a Lipótváros ház- és telektulajdonosai, hogy a Háztulajdonosok Országos Szövetségének égisze alatt megalakíthassák lipótvárosi szervezetüket. Az alakuló értekezleten dr. Weisman Károly miniszteri tanácsos el­nököl. — Szerelmi dráma. Miskolcról .jelenti a Pesti Hírlap tu­dósítója: A lilafüredi Palota-szálló mosodájában Fires József 19 éves mángorlóim konyhakéssel ezlvenszurta Torok Margit 29 éves mosónőt, aki azonnal meghalt. Tettét azért követte el. I mert a leány visszautasította udvarlását. A gyilkos fiút a | csendőrök, letartóztatták. Románc. Elcsépelt dolog, mint minden régi igazság, hogy a legnagyobb regényíró maga az Elet. De as Élet, abban is hasonlít a legtöbb írói lángelméhez, hogy könnyelműen télcozolja témáit, amiben túl­tesz a legnagyobb írón is. Mert azok a regények, amelyeket ő ir, sokszor elférnek egy apró napi- hírben az újságok hasábjain. Abból a délafrikai hírből például, amelyet most olvasunk, más iró háromkötetes regényt irt volna, ha ugyan egy érzelmes költő nem irt már hasonló esetről holmi apró Ids szerelmi románcot, — a költő és az Elet szeretik mondanivalóikat röviden kifejezni. Elég az hozzá, hogy ebben a románcban egy kilencven éves úriemberről van szó, aki most házasságot kötött első szerelmével, akit hetvenöt esztendő­nek előtte ismert meg. Akkoriban mindketten is­kolásgyerekek voltak, talán nem is ébredtek bim­bózó szerelmük tudatára, útjaik elváltak, mind­egyikük kétszer is elvesztette párját és most, a sir küszöbén „holtomiglan-holiodiglant“ mond egymásnak a két szerelmes, aki egykor, az élet küszöbén valahogy elengedte az egymás kezét.., — Nos, nem úgy hangzik-e ez a rövidke hír, mint valami szerelmi románc? Angol költők irtai: ilyeneket valamikor, abban az időben, amikor a sirigtartó szerelem még időszerűbb téma volt, mint manapság. De ha ennek az életirta románcnak sorai mögé nézünk és elképzelni próbáljuk, amit e sorok ki nem mondanak, megkapjuk a regényt. Két élet regényét, amelyben annyi mindennek kellett történnie ez alatt az emberöltőnél is hosz- szabb hetvenöt év alatt, annyi szenvedésnek, örömnek, csalódásnak, szerelemnek, gyásznak, gyermekek, barátok, unokák belejátszó sorsával, idők, felfogások, az egész világ változásaival, amennyit tán még egy Galsworthy sem tudna könyvbe Írni. Talán ezért is van, hogy a leg­szebb és legérdekesebb, mert legemberibb és leg- igozabb regények soha meg nem íródnak, talán ezért van, hogy az Elet rövid napihirei és a köl­tők rövid románcai hivebb képét adják emberi sorsoknak, mint a sokkötetes regények, mert ezekbe a rövid hírekbe és apró románcokba min­denki annyit gondolhat bele a maga életéből is, amennyit akar . . . (—thy.) — Előadás a párizsi egyetemen a magyar alkot­mányról. Párizsból jelentik: Andre D. Toledano, a IJép- szövetség titkárságának volt tagja, a Centre Internatio­nal de Synthese főtitkára, az egyetem összehasonlító jogi intézetében előadást tartott a magyar alkotmány fejlődé­séről. A felolvasó ülésen Lewy Ullmann, a párizsi egye­tem tanára elnökölt. A közönség soraiban megjelent gróf Kimen Hóderváry Sándor magyar követ is. Toledano is­mertette a magyar alkotmány fejlődésének főbb vonalait, kiemelte a magyar alkotmányos élet jellegzetességét, kü­lönös tekintettel a most érvényben lévő alkotmányra. Az előadást vita követte, amelyben a magyar követ is részt vett. A közönség köréből felhangzott és a magyar alkot­mány sajátosságait érintő kérdésekre a magyar követ részletes felvilágosításokat adott — Elárverezik a március 31-ig lejárt zálogtárgyakat. A postatakarékpénztár központi zálogkölcsönző osztályában és fiókjaiban elzálogosított, március 31-ig lejárt, de ki nem vál­tott, illetőleg nem rendezett zálogtárgyakat május 1-től kez- dődőleg nyilvános árverésen eladják. Az elzálogositók tárgyai­kat az árverés megtörténtéig kiválthatják, illetve a kölcsön­tőke és járulékoknak lefizetése ellenében visszavásárolhatják. — Értekezlet ez egykéről. A „Református Élet“ ér­tekezletet hivott egybe az egyke okainak felderítésére és orvoslási módjainak megvitatására. Dr. Ravasz László püspök bevezető beszédében liangsulyozta, hogy az egyke kérdés megoldása rendkívül fontos és sürgős az egész nemzetre. Dr. Szabó Bála miniszteri osztálytanácsos elő­adásában a népmozgalom és a népszámlálás kapcsolatai­ról beszélt. Megrajzolta Európa népesedési térképének kialakulását az elmúlt századokban. A fejlettebb városi gazdálkodás csak a nagyobb szaporodás névén indulha­tott meg. A népesedésben csak okkor nem történik pozitív csökkenés, ha átlagosan minden házasságra legalább há­rom-négy gyermek esik. Magyarországon az arányszára még elég jé. Ezer leiekre 192(i-tól 31-ig évente 2ß születés esett, 1932-ben azonban ez az arányszám csupán huszon­hármat mutatott. A halálozási arányszám valami kevés­sel még emelkedett. Az előadó hangoztatta, hogy a ko­moly szülőket előnyökben kell részesíteni és sokkal hat- hatósabbá kell tenni a családvédelmet. Be kellene hozni a törzsöröklést, hogy a családok magva meg ne szakad­jon. A csökkenő népességű területeken telepítés szüksé­ges. Kiss Gáza református lelkész számadatokat sorolt fel a baranyai egykéről és annak okairól. Szerinte első­sorban nagyarányú és az eddigiektől egészen eltérő bir­tokpolitikára van szükség. Számos hozzászólás után Ra­vasz László püspök megállapította, hogy az egyke nem magyar betegség, nem is református betegség, de a ma­gyarságra és benne a reform ft tu seágra nézve egyformán veszedelmet jelent A püspök szerint a statisztikát ki kellene egészíteni nj megfigyelésekkel, szükség volna kü­lönböző életkorok statisztikájára helyi, faji és felekezeti viszonyok szerint, ebből volna megállapítható, hogy a jö­vendő szempontjából milyen vidékeken milyen következ­tetéseket kell levonni és milyen teendőket megállapítani. Az értekezletet szombaton folytatják. — Nyolc napig feküdt egy holttest a bezárt lakásban, A Bíbor-utca 7. számú ház egyik lakásának albérlője, Billión Mária, nyolc napig vidéken tartózkodott. Amikor pénteken este hazatért, a lakást zárva találta. Hiába csöngetett, a főbérlő Bódis Istvánná főzőnő nem nyitott ajtót. Felhívta a házfelügyelőt, aki rendőr jelenlétében behatolt a lakásba, ahol Bódisnét holtan találták. Április 11-én keltezett búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben ön- gyilkosságát gyógyíthatatlan betegségével okolja meg. A rendőrorvos véleménye szerint is legalább nyolc nappal ezelőtt vette be az ismeretlen mérget és azóta fekszik hol­tan a bezárt lakásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék