Pesti Hírlap, 1934. július (56. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-24 / 165. szám
1934. július 24., kedd, PESTI HÍRLAP 1 - i 1215 új magyar szabadalom. A magyar kétségkívül a világ egyik legtehetségesebb nemzete. A trianoni sorscsapással járó nagy gazdasági nyomás sem állította meg a magyar faj teremtő készségét, sőt ma inkább kiváltotta belőle a szellemi megnyilatkozást, mely egy sereg új találmányt eredményezett. Fölkerestük dr. Bittó Bélát, a szabadalmi bíróság alelnökét, aki a magyar szabadalmakra vonatkozóan így nyilatkozott: — "A szabadalmak terén örvendetes siker mutatkozott az utóbbi években. Tavaly 2300 bejelentés érkezett, amelyből 2161 találmányra adtunk engedélyt. Különösen a rádió, a drótnélküli táviratozás, az elektromos dolgok és a kémia körébe vágó találmányok foglalkoztatják a magyar föltalálókat. Őszintén szólva, olyan ez, mint a konjunktúra. Ha látják, hogy valaminek megvan a maga célszerűsége és kihasználhatósága, a törekvésük afelé irányul, különösen háztartási és az úgynevezett szezoncikkekben, milyenek például jelenleg a strand, illetve a nyári fürdőzés körébe vágó tömegcikkek. Manapság, a nehéz gazdasági helyzetben inkább a kisebb praktikus kérdések izgatják a föltalálók szellemét . . . A további részletes felvilágosításokat az alelnök engedélye alapján Horányi Imre, a szabadalmi bíróság tisztviselője, adja meg: — A szabadalmi bíróságnál minden találmányt bejelentenek s ez lehetőleg minden elfogadható, illetve bejelentett szabadalomra megadja az engedélyt. A hivatalos lapban közzéteszik a szabadalmat két hónapra s ha senki sem szólal föl ellene, akadály nélkül megadják az engedélyt, föltéve, ha a föltaláló az első évi 25 pengő díjat lefizeti. Nyáron jóval kevesebb munkánk adódik, szeptembertől kezdve azonban ugyancsak megnő a forgalom. A találmányokat 21 főcsoportba osztályozzuk mineműségük szerint. A 2461 megadott szabadalom közül magyar 1215, a többi 1246 darab pedig külföldi szabadalom. A múlt évi magyar szabadalmak a főosztályok szerint a következőképen oszlanak meg: 1. ruházat 55 szabadalom, II. fűtés, világítás 92, III. kozmetika 30, IV. kémia 55, V. vasutak és erőgépek 72, VI. apró áruk és díszművek 45, VII. elektromos és rádióművek 238, VIII. építkezések és utak 148, IX. litográfia, reklám, mozi, fényképészet és művészet 79, X. mezőgazdaság 64, XI. bőr, zsiradékok 20, XII. bányászat 3, XIII papír 6, XIV. szövés, fonás, textil 19, XV. hajók, hajógépek 12, XVI. mindennemű fémdolgok 30, XVII. agyag- és üvegipar 9, XVIII. háztartási cikkek 97, XIX. katonai találmányok, ágyuk, fegyverek 31, XX. sport, sportcikkek, posta, kocsik, szánkók 68, XXI. vízvezetékek, fűtőberendezések, csövek 42 darab szabadalom. A külföldiek közül a németek 537, az angolok 86, Svájc 67, Amerika 61, Franciaország 53, Olaszország 46 szabadalmat jelentettek be, a többi 239 megoszlik a kisebb államok között.. . A szabadalmakat a törvény 50 évig védi. A múlt évben 330 felszólalás történt a Benyújtott szabadalmak ellen, szabadalom megsenmisítése iránt 31 kereset érkezett be azonosság, vagy bitorlás címén Évi díjak nem fizetése miatt megszűnt 3766 darab szabadalom. Ez a szomorú statisztika fokmérője a magyar nyomorúságnak. A szabadalmi bíróság évi bevétele a múlt évben jelentékenyen emelkedett. 837.046 pengő és 13 fillér volt, ezzel szemben a kiadás 675.148 pengő 11 fillérre rúgott. A feltalálókra terelődik a szó. . . Táborukban a társadalom minden osztálya képviselve van. Általában igen érdekes emberek. Vannak köztük kiválóan képzett szakférfiak és egészen egyszerű, alig iskolázott emberek, de mindenik agyában benne van az a bizonyos isteni szikra, mely teremtője minden új dolognak. Legtöbbje fantaszta. Az emberiség boldogulását akarják szolgálni, de akad köztük sok üzletember is, aki mindenben a célszerűséget keresi s találmányát elsősorban a magajavára akarja kihasználni. Majd minden feltalálónak az a szent meggyőződése, hogy az ő találmánya a legjobb a világon. Sokszor a legképtelenebb dolgokkal állanak elő, különösen a perpetuum mobile, az örökmozgó gép megoldhatatlan kérdése izgatja csapongó fantáziájukat. Ezek az elérhetetlen délibábot, az emberi képzelet szivárványát kergetik És az az érdekes, hogy Csonka-Magyarországon több szabadalmat adunk ki, mint a régi jó időkben, amikor még megvolt a hatvanhárom vármegyénk... Mintha valami hazafias tűz és lelkesedés hajtaná a föltalálók teremtő készségét, hogy megmutassák a világnak, mennyire fölötte áll a magyar nemzet erkölcsi és szellemi ereje azok fölött a népeké fölött, akik uralkodnak ma ősi földünkön, az elrablott magyar országrészeken... A magyar találmányok sokfélesége, célszerűsége és eszmei elgondolása mindenesetre a magyar géniusz teremtő erejét hirdeti, különösen ma, mikor a feltalálók szinte vértanúi a magyar sorsnak, olyan küzdelmet kell folytatnak a betevő falatért. Évi díjak nemfizetése címén 3766 szabadalom szűnt meg a múlt évben! Ugyanennyi remény tört össze. Ugyanennyi magyar karrier... Az angol hadihajók elhagyták a samosi vizeket. London, juk 23. A Robinson hadnagy tragédiájával kapcsolatban Samos körül összevont angol hadihajók elhagyták a samosi vizeket. Sir John Simon külügyminiszter az alsóházban Anstruther■Gray képviselő kérdésére kijelentette, hogy a tragédia oka sajnálatos félreértés lehetett. Az angol tisztek nem viseltek egyenruhát és csónakjukon nem volt lobogó. A török határőrök szigorú parancsot kaptak, s feltételezhető, hogy az angol tisztek jeleit félreértették és amidőn a csónak a parttól távolodott, az őrök tüzelni kezdtek. A török kormány sajnálkozását fejezte ki és önként kártérítést t aján Ilte fel. A kecskeméti „Hirös Hét“. Iparoskongresszus, gyűlések, látványosságok. (Felvételeink a Képes Pesti Eirlapban.) Kecskemét, juli 22. A Hirös Hét második napja, vasárnap, mozgalmas volt. Budapestről kulturvonat érkezett 1700 utassal és a környékről is sok érdeklődő özönlött Kecskemétre. A vendégek nagy tömegekben nézték a tizenegy kiállítást, különféle kongresszusokat is tartottak. Vasárnap délelőtt nyílt meg az országos Iparoskongresszus az ipartestületek és ipari érdekképviseletek szervezeteinek élénk részvétele mellett. Vincze Mihály kecskeméti ipartestületi elnök és Nagy Antal kongresszusi elnök üdvözlő szavai után báró Kmchina Károly miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi kormány képviselője, a miniszterelnök és a kereskedelemügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta. Beszámolt a kézművesiparosok érdekében a már négy év óta tett kormányintézkedésekről. Megemlítette, hogy a kisipari export növelése érdekében tárgyalások folynak. Orffy Imre orsz. képviselő az iparosegység szükségét hangsúlyozta, majd dr. Horkay Béla városi főjegyző és dr. Tonelli Sándor szegedi kamarai főtitkár üdvözlő szavai után dr. Dobsa László, az IPOK igazgatója erélyes szavakkal utasította vissza Barthou francia külügyminiszter ismert kijelentéseit. A revízió nekünk, iparosoknak — mondotta — életszükséglet és mindaddig, amíg vissza nem kapjuk, ami a mienk, nem fog megnyugodni ennek a nemzetnek semilyen rendű és rangú fia. A kongresszus résztvevői ezután a kecskeméti ipartestület félszázados jubileuma alkalmából a városházán tartott díszközgyűlésen vettek részt, amelyen Vincze Mihály, dr. Szappanos Sándor, dr. Váry István, Cservenka József, Sándor István orsz. képviselő és Sztankay Lajos beszéltek, dr. Dobsa László pedig ünnepi beszédet mondott. A díszközgyűlés lefolyása után folytatták a kongresszust. Ring Gyula (Hatvan) az iparosok öregségi és rokkantsági biztosításét sürgette. Dr. Dobsa László határozati javaslatot terjesztett be a strokmanrendszerrel űzött viszszaélések meggátlására. Marschall Béla (Győr) az ipari érdekképviseletek egységét követelte. Körmendy Mátyás orsz. képviselő, Kovatsek Ferenc, Tóth József, dr. Lippay István, Szöllössy Ferenc (Székesfehérvár), Füredy Lajos az iparosok különböző égető kérdéseiben tettek előterjesztést, majd Tarr Béla, Duvalovszky Mihály (Miskolc), Czégényi Sámuel (Csongrád) és többiek hozzászólása után elfogadták a benyújtott határozati javaslatokat. A kongresszust megelőzően az Ipartestületek Országos Szövetsége tartott közgyűlést Nagy Antal elnöklésével. A közgyűlés az IPOSz átszervezését határozta el. városháza, az ősrégi kollégium és az öreg templom falai, kupolái és tornyai alatt, Gyümölcskiállítás, ipar- és népművészeti ritkaságok és cikkek, lelketlen gépek fölényes bonyolultságukkal és pompásan kitenyésztett háziállatok irigylendő optimizmusokkal teszik zajossá és mozgalmassá ezt a szőttest, amelynek minden szálán az alföldi magyar élet harmata csillog. A kiállítások munkaeredményről adnak számot egy bizonyos időpontban, az egymás mellett tornyosuló kongresszusok a teendők és javulás módozatait és lehetőségeit latolgatják, amint azt a pillanatnyi lehetőségek a gazdasági helyzet és a tudományos számítások az aktualitás forró érvényében legcélszerűbbnek hirdetik a magyar boldogulás rögös útjain. Ennek a hatalmas bátor nekilendülésnek valami örökérvényű glorifikálását, a Hírös Héten túlmenőleg időbeli megkötöttség alól felszabadulását megvonni, a magyar álmok aranyfolyamát végigönteni a Duna-Tisza közén: ez a vágy tüzelte Kecskemét lobogó képzeletű, erélyeskezű polgármesterét, Kiss Endrét, mikor felkérte Kodály Zoltánt, hogy a Hírös Hetet dallal szentelje fel, vokális szimfónia freskóját vesse a kék égre oda a városháza, az ősrégi kollégium és az öreg templom falai, kupolái és tornyai fölé. A valósággal dalkiállításnak beillő dalosünnepély, Kodály művei közé a magyar dalos kultúra kisebb-nagyobb dalos pavillonjait sorakoztatta fel lelkes egymásutánban. Dr Nyúl Tóth Pál tanácsnok bevezető szavai után Kremen Sámuel, a Kecskeméti Református Egyházi Énekkart és a Kecskeméti Polgári Daloskört, Póta Aladár a Kecskeméti Katui Egyházi Énekkart, Zsasskovszky József a Budapesti Polgári Daloskört, Koncz Ferenc pedig a Ganzgyán Dal- és Zeneegylet kórusait vezényelték, s megszólaltatták Demény Dezső, Bárdos Lajos, Kacsóh Pongrác, Lányi Viktor, Farkas Nándor, Noseda Károly, Beretvás Hugó, Gadl Ferenc, Gráf Kálmán, Horváth Ákos és Diskay Sándor műveit. A dalkiállítás nemes törekvésű és jóindulatú rendezője bizonyára nem sejtette, hogy a Kodály-bemutatók századok mélységébe fúródó daloszlopait olyan láva veti fel, amely a kisebb dalos pavillonokat könnyen elboríthatja, különben bizonyára biztonságosabb helyen, a stílusegység ívének megtörése nélkül csoportosította volna azokat. A mozaikot kihagyta volna. Vagy lehet, hogy miként a kecskeméti szőlőtermelő a „Szikra“ borával, úgy a Kodály-muzsika zamatéval, isteni szikrájával akarta megihletni a szelídebb, helyi és zenei szempontból kevésbé tájékozott, de nem kevésbé lelkes magyar dalosok százait. A kecskeméti zenekultúrának negyed százada óta gondoskezű kertésze, Bodon Pál munkássága tette lehetővé, hogy a kórus-kultúra, a polifon-stílus, a tőzsgyökeres magyar melódiák oly kiváló fanatizmustól fűtött kórusművészre találjanak, mint amint Vásárhelyi Zoltán, aki a városi dalárda vegyeskara élén áll ma. Az első kórus Adynak „Akik mindig elkésnek" című versére írott, szinte a kopár puszta éjféli pesszimizmusának drapériájában vészesen huhogó, a Notre Dame kőpárkányzatáról alászáguldó himérák torok- és szívszorító tánca. Weöres Sándor gyönyörű szövegű „öregek“ című verse nem a fantomok kísérteties birodalmában, hanem a természet és a dolgok rendje feletti rezignációban, a reális élet bölcs, de nem kevésbé szívbemarkoló megnyugvásának szférájában zengi az örök emberi sors kérlelhetetlen, zord,de élet-haláltusában egyaránt csodálatosan szép orgonamelódiáit. A János evangéliumbeli szövegre szerzett „Jézus és a bufdrok" című, méreteiben a Psalmus Hungaricusra emlékeztető nagyszabású vokális zenedrámának beillő kompozíciója pedig a biblikus látomások olyan michelangelói mélységeit tárja fel, amely a capella-irodalom fénykorainak reneszánszát hirdeti. Kodály itt továbbfejleszti a Kölcsey „Bordal“, a „Panque lingua“ és a „Psalmus“ fenséges hangulathatásait, torlódó ritmusok végtelenbe vágyó, egymás felé hajló, egymást ölelő és korbácsoló szólamok, harmóniák és diszharmóniák örvénylő végzetességével, romantikus eltolódásaival, fennsíkokon aranyló dallamfolyamával és napsugárba szökkenő zárlataival a mai magyar Golgota ezer sebből vérző ormain. A jelenlevő szerzőt forrón ünnepelték és ugyancsak elismeréssel adóztak Vásárhelyi titáni munkájának. Kedves epizódja volt végül a hangversenynek hat népviseletben kart-karba fűző nagybugaci gazdalány két népéneke. A lányokat Csapó tanyai tanító oktatta. A szűzi érdekességű, egyszólamú énekeket azután a Városi Dalárda szóló tercettje: Gergely Hus, M. Fehérváry Judit és dr. Markó József Vásárhelyi kontrasztot illusztráló feldolgozásában szólaltatta meg újra. A hangversenyen fáy Fáy főispán, Kiss Endre polgármester, továbbá a kecskeméti és fővárosi zenei kitnőségek egész sora jelent meg és méltó módon adózott Kodály remekműveinek a hangversenyen és az azt követő ünnepi vacsora során, ahol Bodon Pál mondotta Kodály Zoltánra az első lelkeshangú felköszöntőt. _____ Dr. Váradi Miklós. A szőlősgazdák gyűlése. A Hírös Hét keretében zajlott le a Duna-Tiszaközi szőlő- és gyümölcstermelők és értékesítők kongresszusa is. Dr. Kiss Endre polgármester megnyitó beszéde után Kogutowitz Károly egyetemi tanár, Gesztelyi Nagy László, dr. Pataky Ferenc, Lázár Miklós országgyűlési képviselő, Kratochvilla (Cegléd) és mások szólaltak fel. Elhatározták, hogy a borértékesítés akadályainak elhárítása ügyében a kormányhoz felterjesztést intéznek. A kongresszus után a szőlősgazdák a Gazdakörben közebédet rendeztek. Itt Sándor István orsz. képviselő szóvátette, hogy Lázár Miklós lapjának, „A Reggel V"-nek megjelenését a kormány megtiltotta. Nagy elismeréssel méltatta a szőlősgazdák fáradhatatlan vezetőemberének érdemeit és a szőlősgazdák általános helyeslése között azt a kérést intézte a kormányhoz, hogy adja vissza „A Béggel'' megjelenési jogát. Lázár Miklós meghatottan köszönte meg a szőlősgazdák együttérzését. Egyéb gyűlések. Gyűlést tartottak a városházán a Duna—Tiszaköze nagykereskedői is. Kecskeméti Mihály bevezető szavai után Székács Antal elnöki megnyitójában összefoglalta a kereskedelem égető problémáit. Dr. Halász Tibor miniszteri osztálytanácsos, dr. Kiss Endre polgármester és Staub Elemér mondtak üdvözlő beszédeket, azután Benedek György, Vértes Emil, Berzy Sándor (Miskolc), dr. Glücksthal Andor, Merkler József, Farkas Vilmos, Kovács József (Újpest), Szelese János (Kecskemét) és még mások időszerű kérdéseket ismertettek. Országos kongresszust tartottak vasárnap a kéményseprők és a kereskedelmi alkalmazottak is. Délben az Iparos Otthonban lakoma volt, amelyen felavatták Katona József édesapjának, az „öreg takácsmesternek“ emlékezetére alapított díszserleget. Szép látványosság volt a „Kecskemét, a gyümölcs és gyermek városa“ jelszóval rendezett felvonulás. A Rákóczi-úton háromezer gyermek vonult fel népviseletben és különféle jelmezekben csacsi- és ökrösfoglatokon. Kodály-bemutatók a kecskeméti Hirös Héten. A sivó homokból fakadó, ezer meg ezer szárba szökkent lüktető magyar élet egy hétre az ország középpontjává avatja Kecskemétet. Nem mesterkélten egybeillesztett mozaik, hanem egyetlen óriás -freskó kicsattanó életszínei nyernek aranykeretet a A román király októberben utazik Párizsba. Bukarest, júl. 23. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Tatarescu román miniszterelnök kihallgatáson volt a királynál. Ez alkalommal megállapodtak abban, hogy a király eleget téve a francia kormány meghívásának, októberben utazik Párizsba. A kormány tagjai közül ezúttal csakis Titulescu külügyminiszter fogja elkísérni. (Sz.) 7