Pesti Hírlap, 1934. december (56. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

4 * Dr. Adám Lajos egyetemi tanár előadása a rákbetegségről. Nagy és előkelő közönség előtt tartotta meg pénteken este dr.­Adám­ Lajos egyetemi tanár a Rák­­kérdésről cí­­mel előadását a Cobden Szövetségben. Az előadót Halasi Fischer Ödön, a szövetség elnöke üdvözölte. Dr. Adám Lajos előadásának bevezetőjében föl­vetette a kérdést, helyes-e, szabad-e ilyen kérdést lai­kus közönség elé hozni? Sok orvosnak az a vélemé­nye, hogy ily népszerű előadás által a neuraszténiás, hisztériás és hipochonder emberek számát szaporít­juk, akik hiábavalóan fogják az orvosok rendelőit fölkeresni, mert ezeknek mindig az a betegségük van, amiről épen olvasnak, vagy hallanak, míg a valódi beteg fél az igazság hallásától és nem megy orvos­hoz. Azaikor azonban azt olvassa, hogy Angliában 1911-től 1994-ig 697.518 ember halt meg rákban, az Egyesült Államokban 1930-ban 125.000, Németország­ban 76.567, Magyarországon mintegy hétezer és ha hozzáteszi még, hogy ma már a művelt államokban több ember pusztul el rákbetegségben, mint tüdővész­ben, úgy érzi, hogy nem végez hiábavaló munkát, ha e kérdéssel olyan magas műveltségű közönség elé jön, mint a C­obden Szövetség közönsége.­­ A rák halálozási száma több statisztika sze­rint inkább emelkedett, ami nemcsak az orvosokban, de a közönségben is érthető nyugtalanságot váltott ki. A legszomorúbb, amit meg kell állapítania, hogy a rákbetegek alig egyharmada fordul akkor orvos­hoz, mikor még segíteni lehet rajta és a kétharmada csak elkésett állapotban, noha ma olyan könnyen hozzáférhető az orvosi segítség még a legszegényebb embernek is. Mielőtt a teóriák mibenlétével foglal­koznék, elmondja, hogy mi az, amit az utóbbi évek kutatása megállapított.­­ A rák a földgolyó minden táján, faji különb­ség nélkül, minden emberen és állaton előfordulhat. Sokáig azt állították, hogy a rák csak a mérsékelt égöv betegsége, hogy sem a hideg, sem a tropikus éghajlaton nem fordul elő, hogy csak a fehér faj be­tegsége és a néger nem betegszik meg rákban. Mi­óta a statisztikát mindenütt ugyanazon mintára ké­szítik, kitűnt, hogy minél pontosabban készítik, an­nál inkább bebizonyosodott, hogy a lappoknál ép úgy előfordul, mint az araboknál, hinduknál, vagy nége­reknél. Nagy jelentőséget tulajdonítanak egyidőben a táplálkozásnak és azt állították, hogy főleg a hús­­evés oka a tápcsatorna rákjának. Hivatkoztak arra, hogy a primitív népeknél, akik főleg növényekkel táplálkoznak, rák ritkábban fordul elő. Greenwood bebizonyította, hogy olyan népeknél, akik kizárólag növénnyel táplálkoznak, és oly gyakran fordul elő rák, mint a húsevőknél. Nincs még az sem bebizo­nyítva, hogy a zsidóknál gyakrabban fordul elő bél­­huzamrák,és ritkábban a méh-, vagy emlőrák. A pontos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy igaz, hogy a f­őknél több az emlő- és méhrák, a férfiaknál azon­ban több a tápcsatornarák, tehát egyik sincs előny­ben, vagy hátrányban A rák gyakrabban fordul elő idősebb korban, mint fiatalabb korban, de nem kivétel nélkül az öregkor betegsége. Foglalkozás. Kifejezetten gyakrabban fordul elő a rák bizo­nyos foglalkozásúaknál. Angliában a XVIII. század­ban nagyon ismeretes volt, a kéményseprők rákja. Ma megfelelő rendszabályok életbeléptetése óta úgy­szólván eltűnt és más országokban is ritkábban for­dul elő. A kéménytisztítás közben elszenvedett trauma mellett, kétségtelenül a korom volt a főoko­zója a ráknak. Épp igy ismeretes a kátrány és bri­kett-munkások rákja, főleg olyan testrészeken kap­ják a rákot, ahol a meleg kátránygőzök érik. Épp igy ismeretes a paraffinmunkások rákja is. Körülbe­lül egy—másfél százaléka betegszik meg, míg a gyapjúszövő gépekkel foglalkozók között — valószí­nűleg az ásványi olaj behatása alatt — nem keve­sebb, mint 11,8 százalék lesz rákbeteg A petróleum­­finomító munkások között kb. öt százalék. Az ani­­lin festékkel dolgozók között, bár ritkábban, de szin­tén előfordul rák. Épp így ismeretes — mint fog­lalkozási rák — a Röntgennel foglalkozók rákja. Míg nem tudtunk Röntgen-sugarakkal bánni, sok áldozatot követelt. Sajnos, nekünk magyaroknak is, megvannak a magunk mártírjai. A legrégebben ismeretes foglalkozási rák, a szász schneebergi bá­nyákban dolgozók tüdőrákja. A pordarabkák bevég­zése, párosulva azzal, hogy a por mintegy 45 száza­lék arzént tartalmaz és a rossz higiénikus viszo­nyok okozói a ráknak. Régi hegeken, főleg kiter­jedt égési hegeken néha rák kletkezik. Ezt már a régiek is tudták de ma is ismeretesek az úgynevezett Kangrie-rákok. Kashmirban ugyanis a hideg ellen faszén-parázzsal töltött agylapfedényt visel a lakos­ság egyrészt bő köpenyege alatt. Ettől gyakran égési sebek keletkeznek a has bőrén, a combokon és évek után a heg rákosan elfajul Megemlíti azon­ban, hogy ugyanazon ingerek, ugyanolyan körülmé­nyek között ugyanannyi ideig hatva egy másik személyre, semmiféle elváltozást nem idéznek elő. A pipások alsó ajak rákja ismeretes, de hány ezer pipás nem kap rákos fekélyt. Öröklődés: szervezetből kivett és mesterséges táptalajon tovább tenyészett daganatokon is folyik. És mindinkább ki­világosodik, hogy nem baktériumok idézik elő, mint a fertőző betegségeket, hanem a rák sejtbetegség, talán a sejt magjának betegsége, a sejt belső életé­nek zavara és valószínűleg a physiko chemiai elvál­tozásra vezethető vissza. Ez a sejt belső életének za­vara az élet folyamán áll elő és független az egyes sejtek veleszületett hibás fejlődésétől. A rákot tehát nem lehet öröklött bajnak tekinteni. Természetesen a sejtek öröklött tulajdonsága szerepet játszhatok, mint olyan talaj, amelyen a rák könnyebben fejlő­dik ki.Hogyan védekezzünk a rák ellen ? A betegségtől való megóvás mindig többet ér, mint a gyógyítása. Hogy lehetne ezt a ráknál ke­resztülvinni? Kétségtelen, hogy mindazon rákoknál, amelyek okát, illetőleg keletkezési módját ismerjük, az ártalom távoltartásával, a prophylaxissal sokat tehetünk. Meg kell tehát tenni mindent, hogy a legújabb vizsgálati módszerekkel a rák korai diagnózisát felállíthassuk s a klinikákat és egyes intézeteket olyan helyzetbe hozzuk, hogy a rákot mennél inten­zívebben gyógyíthassák, úgy műtéti, mint sugaras kezeléssel. Meg kell szervezni a prophylaxist és erre fel kell hívni úgy az orvosok, mint a nagyközönség figyelmét. Minden rák életében három stádiumot lehet­ megkülönböztetni: 1. a megjelenés idejét kis csomó, vagy fekély alakjában, 2. a csomónak növekedési állapotát, 3. amikor a daganat megszűnt helybeli beteg­ség lenni, részint, mert mérgező anyagaival az egész, szervezetet elárasztotta, részint, mert a daganat más szervekben már áttételeket okozott. Míg a rák helybeli betegség — és eleinte kétség­telenül az, — a gyógyítás is csak helybeli lehet, vagy, a daganat eltávolítása a szervezetből műtéti beavat­kozással, vagy a daganat sejtjeinek elpusztítása tüzes vassal, Röntgen- vagy rádium-sugarakkal. Ha a betegség már általános lett, úgy csak a helybeli,­ daganat eltávolításával nem érünk célt. Olyan el­járásra volna szükség, amely egyrészt a szervezetbe jutott kóros anyagokat tudná elpusztítani, másrészt a szervezetet erősítené, hogy a bejutott anyagokat maga pusztítsa el. Sajnos, az eddigi oltási kísérle­­­tek, a szérum és vegyi therápiák hatástalanok ma­radtak. Mi a teendő? Zátony. Irtás Tamás Ernő, őszi este üldögélt magában a dunaparti kávé­ház elhagyott terraszán. Forró tea állt az asztalán. A felszálló pára és a leforrázott teaszálak illata szo­katlan erővel hatott érzékeire. Merengve bámult a Dunára leszálló esti ködbe és a tengerre gondolt. Kisdiák korában minden tantárgy között ta­lán a földrajz fűtötte leginkább a képzeletét. Külö­nösen a földrajzkönyv függelékét, a felfedezések történetét szerette. Míg társai számára a térkép fá­rasztó jelek rideg táblázata volt csupán, neki szí­nes elevenség. Verne és Cooper regényeit, a lázadó hajósnép viszontagságait a Csendes tengeren, Ste­venson kísérteties regényét a kincses szigetről, meg a többi kalandos történetet, útleírást úgy ol­vasta, hogy az események színhelyét, szereplőinek útját vizen és szárazon követte a térképen. Nem jelzéseket, feliratokat és színfoltokat mutatott neki a térkép, hanem kikötőket, öblöket, hegyeket, erdőket, mezőket, szigeteket, buja növényzetű vagy kihalt vi­lágrészeket. Nansen sarkvidéki útja épp úgy izgatta, mint Stanley felfedezése, cetvadászok, gyöngyhalá­szok tengerjárása csak úgy vonzotta, mint az ős­erdők rejtelme meg a kanadai prémvadászok havas világa. Első képeskönyvei: Robinson, Columbus és a Bolygó hollandi, érdeklődését a tenger meg az exotikus tájak felé terelte és természetes, hogy ten­gerész vagy ismeretlen földek, a térképen be nem rajzolt ősterületek kutatója szeretett volna lenni. Már gyerekkorában bensőségesen átélte kigyult kép­zeletében Columbus nagy élményét, amint ismeret­len vizeken át hajózva, először lép szárazföldre és elébe tárul Amerika dús növényzete, színpompás partvidéke. Mikor a középiskola negyedik osztályát elvégezte, titokban kérvényt küldött a fiumei keres­kedelmi tengerészeti akadémiára, ám­ a szülői bele­egyezésen megtört a kísérlet, de pártfogás híján különben sem juthatott volna ingyenes helyhez. A tengerészeti akadémia helyett kereskedelmi . Sokat vitatott kérdés, mely úgy a közönség, mint az orvosok egy részében mély gyökeret vert. A kérdés eldöntése egyszerű. Az az állítás, hogy a rák öröklékeny, azazhogy az elődök a rákot átad­hatják az utódoknak, csak kétféleképen volna lehet­séges: vagy úgy, hogy valami élő hatóanyagot ad­nak át, vagy a sejtek olyan fogyatékosságát, hibá­ját, vagy olyan fejlődési hibáját, mely alapját ké­­pezné a rákos elfajulásnak. Hangsúlyozza, hogy ed­dig semmi olyan támpont nincsen, amely bármilyen látható, vagy sejthető élő­lény átadásának még a gondolatát is valószínűvé tenné. Nagy jelentőséget nyert az ú. n. praecancerosus állapot tanulmányozása, azaz olyan helybeli okok vizsgálata, melynek nyomán előbb-utóbb rák fejlő­dik ki. Ezeknek az okoknak a tanulmányozása nem­csak azért értékes, mert arra a megállapításra ve­zetett, hogy a rák nem fejlődik ép sejtből, hanem csak előzetesen bántalmazott sejtből, de főleg azért is, mert ismerve az okokat, melyek ehhez az álla­pothoz vezetnek, számos rák prophylaxisához veze­tett. . Hogy hogyan keletkezhetik a rák, arra három teória van: 1. A rák kívülről bejutott mikrobák által kelet­kezik. 2. A rák veleszületett (embryonalis) sejtek fo­gyatékossága folytán áll elő. 3. A rák egyes sejtek fejlődésében és szaporo­­dásában beállott zavar. Egyik teória sem kielégítő, mégis mindinkább az kristályosodik ki, hogy a rák a sejt belső diétá­nak zavarából keletkezik. Ennek a tanulmányozása a mai kísérletekkel, melyek nemcsak az állatokon­­ előforduló, előidézett daganatokon, hanem az élő iskolába került és lemondott nagy vágyáról, hogy tengerész legyen. Budapest távol fekszik a tenger­től, a szárazföldi lakó életétől annyira idegen a tengerészet. Talán ha Marseilleben, vagy más ki­kötővárosban születik, semmi sem gátolhatja meg, hogy tengerre szálljon, így azután az idő és a te­rület távolságában, körülményei gátkötéseiben el­halványult a nagy álom: a tenger, bár a szakisko­lában is a kereskedelmi földrajzot tanulta legtöbb kedvvel és még a nemzetközi hajójáratok száraz, unalmas jegyzékét is szívesen bevágta, holott gyű­lölte a magolást. Körülményei úgy alakultak, hogy mielőtt be­fejezhette volna iskoláit, kenyérkereset után kellett néznie. Rég nem gondolt már a tengerre, napról napra az újságok apróhirdetéseit böngészte és küldte ajánlkozásait a cégekhez. Rótta a város ut­cáit, irodáról-irodára járt, hogy bármily csekély fizetésért, gyakornoki álláshoz jusson. Végre ismét jelentkezésre szólították fel. Re­ménytelenül és egykedvűen indult el a nyári dél­­előttön és amint a tőzsdéhez vezető, hosszú lipót­városi utca nagy bérházához ért, megállt a homá­lyos kis üzleti iroda utcára nyíló ajtaja előtt. Ko­pott, szürke kis bolt. — Na, mindegy — gondolta és belépett Két komoly férfi fogadta az irodában és mi­után megmutatta nekik a meghívó levelezőlapot, alaposan megnézték. — Bár nem fejezte be még a tanulmányait­ — mondotta az egyik, — elhatároztuk, hogy jelentke­zésre szólítjuk, mert ajánlata megfelelne feltételeink­nek. Azért hívtuk, hogy megnézzük és beszélni halljuk. Beszélgettek is vele és végül ezt mondták: — Úgy látjuk, hogy alkalmazhatjuk gyakor­noknak, de megjegyezzük, hogy hivatalnokainkat néhány évi szolgálat után két évre Sanghaiba küld­jük gyakorlatra, ottani telepünkre, hogy minden szakismeretet elsajátítsanak és megismerjék a teakivitel és behozatal minden csinját-binját. Ez a nálunk szabály, minden hivatalnokunknak két évet Kínában kell töltenie. 1. A nép felvilágosítása, mert a laikusnak a­ rák mint gyógyíthatatlan és öröklött betegség van’ odaállítva, amely biztos halált jelent. És ezért a csa­­­ládtagok is az eltitkolás mellett vannak, mert nincs tudomásuk arról a sok rákdaganatról, melyet meg­­gyógyítottunk és csak azokat az elkésett szomorú ese­­e­teket lát­juk, amelyeken már nem lehet segíteni. 2. Ipari rákok prophylaxisa. I ke­n f fel kell állítani ,a^t ^.rálaQt^zetek melynek, terveit dr. Scholtz Kornél államtitkár már kidol­’ gozta s azt el kell látni kellő mennyiségű rádium­mal. Az országban levő rádium olyan csekély, hogy­ azzal eredményesen a rák ellen a küzdelmet felvenni , nem lehet, annál is inkább, mert az a kevés rádium­ is, amellyel rendelkezünk, több intézet vagy magános­ tulajdonában van és a legtöbb betegnek nem hozzá­­­férhető. Dr. Ádám Lajos professzor mindvégig igen hekes és értékes előadását a hallgatóság élénk top­szásnyilvánítással köszönte meg. A fiúnak felragyogott az arca tizenhét évének minden lelkesedésével, felelte: — Ó, nagyon szivesen, ehhez van igazán ked­­vem! De ugye, most már biztos, hogy megkapom* a gyakornoki állást? v* A főnökök mosolyogtak. — Jöjjön el két nap múlva, akkor végleges, választ adunk, még néhány ajánlkozót megnézünk, de valószínű, hogy alkalmazzuk.­­.. Meghajolt és kissé szédülten, kipirult arccal távozott. Mikor kilépett az utcára, vette csak észre az ajtó mellett, a falra szögezett nagy, kopott cég­táblát. Elcsodálkozott. A napszítta, előmosta tábla rajza teacsomagokkal megrakott hajót ábrázolt, megfakult színekben. A felirat: „Kínai Teabehoza­­­tali Társaság“. A levelezőlapon ez a felirat nem szerepelt, csupán a cégtársak neve. Csak állt és bámult. Nem sejtettem eddig, hogy a nagy tengerek-­­től távoli Budapesten ilyen kereskedelmi vállalat is van és még inkább ámult azon, hogy a jelentékte­len üzlethelyiség szürkületes kis irodájából tenger­járó hajók teaszállítmányait irányítják, kinai tea­behozatalt intéznek és a cég innen Óceánon túlra,a Sanghaiban fenntartott telepére hivatalnokokat küld’ ki. Mindig idegenkedett, sőt irtózott a hivatalnoki, pályától, az asztalhoz szögezett, egyhangú, esemény-­ télen irodai élettől és most mégis innen, egy kis Nádor-utcai iroda sötétjéből nyílik eléje a kápráza­tos jövő kapuja. Bár nem lehetett tengerész, ime mégis eljut majd a tengerre néhány év múlva, in­­­gyen hajózik az Atlanti­ meg a Csendes Óceánon, és két évig él majd Kína tengerpartján, egy nemzet­,­közi kikötőváros forgatagában. Ugrálni szeretett, volna örömében, boldogan rohant haza. Szegénysé­­­gének, gátló körülményeinek, indulását elkötöző« családi viszonyainak sulyát-baját már nem érezte.’ Az élet nem is remélt, nem is álmodott lehetősége/ a sorskerék váratlan lendülete eljuttatja oda, ahová, különben talán akkor sem mehetett volna el ha’ egész életén gyűjtöget hivatalnoki fizetéséből tenge-­­ rentúli utazásra. i*ESTI HÍRLAP 1834. december 1., szombat.

Next