Pesti Hírlap, 1934. december (56. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-01 / 271. szám
4 * Dr. Adám Lajos egyetemi tanár előadása a rákbetegségről. Nagy és előkelő közönség előtt tartotta meg pénteken este dr.Adám Lajos egyetemi tanár a Rákkérdésről címel előadását a Cobden Szövetségben. Az előadót Halasi Fischer Ödön, a szövetség elnöke üdvözölte. Dr. Adám Lajos előadásának bevezetőjében fölvetette a kérdést, helyes-e, szabad-e ilyen kérdést laikus közönség elé hozni? Sok orvosnak az a véleménye, hogy ily népszerű előadás által a neuraszténiás, hisztériás és hipochonder emberek számát szaporítjuk, akik hiábavalóan fogják az orvosok rendelőit fölkeresni, mert ezeknek mindig az a betegségük van, amiről épen olvasnak, vagy hallanak, míg a valódi beteg fél az igazság hallásától és nem megy orvoshoz. Azaikor azonban azt olvassa, hogy Angliában 1911-től 1994-ig 697.518 ember halt meg rákban, az Egyesült Államokban 1930-ban 125.000, Németországban 76.567, Magyarországon mintegy hétezer és ha hozzáteszi még, hogy ma már a művelt államokban több ember pusztul el rákbetegségben, mint tüdővészben, úgy érzi, hogy nem végez hiábavaló munkát, ha e kérdéssel olyan magas műveltségű közönség elé jön, mint a Cobden Szövetség közönsége. A rák halálozási száma több statisztika szerint inkább emelkedett, ami nemcsak az orvosokban, de a közönségben is érthető nyugtalanságot váltott ki. A legszomorúbb, amit meg kell állapítania, hogy a rákbetegek alig egyharmada fordul akkor orvoshoz, mikor még segíteni lehet rajta és a kétharmada csak elkésett állapotban, noha ma olyan könnyen hozzáférhető az orvosi segítség még a legszegényebb embernek is. Mielőtt a teóriák mibenlétével foglalkoznék, elmondja, hogy mi az, amit az utóbbi évek kutatása megállapított. A rák a földgolyó minden táján, faji különbség nélkül, minden emberen és állaton előfordulhat. Sokáig azt állították, hogy a rák csak a mérsékelt égöv betegsége, hogy sem a hideg, sem a tropikus éghajlaton nem fordul elő, hogy csak a fehér faj betegsége és a néger nem betegszik meg rákban. Mióta a statisztikát mindenütt ugyanazon mintára készítik, kitűnt, hogy minél pontosabban készítik, annál inkább bebizonyosodott, hogy a lappoknál ép úgy előfordul, mint az araboknál, hinduknál, vagy négereknél. Nagy jelentőséget tulajdonítanak egyidőben a táplálkozásnak és azt állították, hogy főleg a húsevés oka a tápcsatorna rákjának. Hivatkoztak arra, hogy a primitív népeknél, akik főleg növényekkel táplálkoznak, rák ritkábban fordul elő. Greenwood bebizonyította, hogy olyan népeknél, akik kizárólag növénnyel táplálkoznak, és oly gyakran fordul elő rák, mint a húsevőknél. Nincs még az sem bebizonyítva, hogy a zsidóknál gyakrabban fordul elő bélhuzamrák,és ritkábban a méh-, vagy emlőrák. A pontos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy igaz, hogy a főknél több az emlő- és méhrák, a férfiaknál azonban több a tápcsatornarák, tehát egyik sincs előnyben, vagy hátrányban A rák gyakrabban fordul elő idősebb korban, mint fiatalabb korban, de nem kivétel nélkül az öregkor betegsége. Foglalkozás. Kifejezetten gyakrabban fordul elő a rák bizonyos foglalkozásúaknál. Angliában a XVIII. században nagyon ismeretes volt, a kéményseprők rákja. Ma megfelelő rendszabályok életbeléptetése óta úgyszólván eltűnt és más országokban is ritkábban fordul elő. A kéménytisztítás közben elszenvedett trauma mellett, kétségtelenül a korom volt a főokozója a ráknak. Épp igy ismeretes a kátrány és brikett-munkások rákja, főleg olyan testrészeken kapják a rákot, ahol a meleg kátránygőzök érik. Épp igy ismeretes a paraffinmunkások rákja is. Körülbelül egy—másfél százaléka betegszik meg, míg a gyapjúszövő gépekkel foglalkozók között — valószínűleg az ásványi olaj behatása alatt — nem kevesebb, mint 11,8 százalék lesz rákbeteg A petróleumfinomító munkások között kb. öt százalék. Az anilin festékkel dolgozók között, bár ritkábban, de szintén előfordul rák. Épp így ismeretes — mint foglalkozási rák — a Röntgennel foglalkozók rákja. Míg nem tudtunk Röntgen-sugarakkal bánni, sok áldozatot követelt. Sajnos, nekünk magyaroknak is, megvannak a magunk mártírjai. A legrégebben ismeretes foglalkozási rák, a szász schneebergi bányákban dolgozók tüdőrákja. A pordarabkák bevégzése, párosulva azzal, hogy a por mintegy 45 százalék arzént tartalmaz és a rossz higiénikus viszonyok okozói a ráknak. Régi hegeken, főleg kiterjedt égési hegeken néha rák kletkezik. Ezt már a régiek is tudták de ma is ismeretesek az úgynevezett Kangrie-rákok. Kashmirban ugyanis a hideg ellen faszén-parázzsal töltött agylapfedényt visel a lakosság egyrészt bő köpenyege alatt. Ettől gyakran égési sebek keletkeznek a has bőrén, a combokon és évek után a heg rákosan elfajul Megemlíti azonban, hogy ugyanazon ingerek, ugyanolyan körülmények között ugyanannyi ideig hatva egy másik személyre, semmiféle elváltozást nem idéznek elő. A pipások alsó ajak rákja ismeretes, de hány ezer pipás nem kap rákos fekélyt. Öröklődés: szervezetből kivett és mesterséges táptalajon tovább tenyészett daganatokon is folyik. És mindinkább kivilágosodik, hogy nem baktériumok idézik elő, mint a fertőző betegségeket, hanem a rák sejtbetegség, talán a sejt magjának betegsége, a sejt belső életének zavara és valószínűleg a physiko chemiai elváltozásra vezethető vissza. Ez a sejt belső életének zavara az élet folyamán áll elő és független az egyes sejtek veleszületett hibás fejlődésétől. A rákot tehát nem lehet öröklött bajnak tekinteni. Természetesen a sejtek öröklött tulajdonsága szerepet játszhatok, mint olyan talaj, amelyen a rák könnyebben fejlődik ki.Hogyan védekezzünk a rák ellen ? A betegségtől való megóvás mindig többet ér, mint a gyógyítása. Hogy lehetne ezt a ráknál keresztülvinni? Kétségtelen, hogy mindazon rákoknál, amelyek okát, illetőleg keletkezési módját ismerjük, az ártalom távoltartásával, a prophylaxissal sokat tehetünk. Meg kell tehát tenni mindent, hogy a legújabb vizsgálati módszerekkel a rák korai diagnózisát felállíthassuk s a klinikákat és egyes intézeteket olyan helyzetbe hozzuk, hogy a rákot mennél intenzívebben gyógyíthassák, úgy műtéti, mint sugaras kezeléssel. Meg kell szervezni a prophylaxist és erre fel kell hívni úgy az orvosok, mint a nagyközönség figyelmét. Minden rák életében három stádiumot lehet megkülönböztetni: 1. a megjelenés idejét kis csomó, vagy fekély alakjában, 2. a csomónak növekedési állapotát, 3. amikor a daganat megszűnt helybeli betegség lenni, részint, mert mérgező anyagaival az egész, szervezetet elárasztotta, részint, mert a daganat más szervekben már áttételeket okozott. Míg a rák helybeli betegség — és eleinte kétségtelenül az, — a gyógyítás is csak helybeli lehet, vagy, a daganat eltávolítása a szervezetből műtéti beavatkozással, vagy a daganat sejtjeinek elpusztítása tüzes vassal, Röntgen- vagy rádium-sugarakkal. Ha a betegség már általános lett, úgy csak a helybeli, daganat eltávolításával nem érünk célt. Olyan eljárásra volna szükség, amely egyrészt a szervezetbe jutott kóros anyagokat tudná elpusztítani, másrészt a szervezetet erősítené, hogy a bejutott anyagokat maga pusztítsa el. Sajnos, az eddigi oltási kísérletek, a szérum és vegyi therápiák hatástalanok maradtak. Mi a teendő? Zátony. Irtás Tamás Ernő, őszi este üldögélt magában a dunaparti kávéház elhagyott terraszán. Forró tea állt az asztalán. A felszálló pára és a leforrázott teaszálak illata szokatlan erővel hatott érzékeire. Merengve bámult a Dunára leszálló esti ködbe és a tengerre gondolt. Kisdiák korában minden tantárgy között talán a földrajz fűtötte leginkább a képzeletét. Különösen a földrajzkönyv függelékét, a felfedezések történetét szerette. Míg társai számára a térkép fárasztó jelek rideg táblázata volt csupán, neki színes elevenség. Verne és Cooper regényeit, a lázadó hajósnép viszontagságait a Csendes tengeren, Stevenson kísérteties regényét a kincses szigetről, meg a többi kalandos történetet, útleírást úgy olvasta, hogy az események színhelyét, szereplőinek útját vizen és szárazon követte a térképen. Nem jelzéseket, feliratokat és színfoltokat mutatott neki a térkép, hanem kikötőket, öblöket, hegyeket, erdőket, mezőket, szigeteket, buja növényzetű vagy kihalt világrészeket. Nansen sarkvidéki útja épp úgy izgatta, mint Stanley felfedezése, cetvadászok, gyöngyhalászok tengerjárása csak úgy vonzotta, mint az őserdők rejtelme meg a kanadai prémvadászok havas világa. Első képeskönyvei: Robinson, Columbus és a Bolygó hollandi, érdeklődését a tenger meg az exotikus tájak felé terelte és természetes, hogy tengerész vagy ismeretlen földek, a térképen be nem rajzolt ősterületek kutatója szeretett volna lenni. Már gyerekkorában bensőségesen átélte kigyult képzeletében Columbus nagy élményét, amint ismeretlen vizeken át hajózva, először lép szárazföldre és elébe tárul Amerika dús növényzete, színpompás partvidéke. Mikor a középiskola negyedik osztályát elvégezte, titokban kérvényt küldött a fiumei kereskedelmi tengerészeti akadémiára, ám a szülői beleegyezésen megtört a kísérlet, de pártfogás híján különben sem juthatott volna ingyenes helyhez. A tengerészeti akadémia helyett kereskedelmi . Sokat vitatott kérdés, mely úgy a közönség, mint az orvosok egy részében mély gyökeret vert. A kérdés eldöntése egyszerű. Az az állítás, hogy a rák öröklékeny, azazhogy az elődök a rákot átadhatják az utódoknak, csak kétféleképen volna lehetséges: vagy úgy, hogy valami élő hatóanyagot adnak át, vagy a sejtek olyan fogyatékosságát, hibáját, vagy olyan fejlődési hibáját, mely alapját képezné a rákos elfajulásnak. Hangsúlyozza, hogy eddig semmi olyan támpont nincsen, amely bármilyen látható, vagy sejthető élőlény átadásának még a gondolatát is valószínűvé tenné. Nagy jelentőséget nyert az ú. n. praecancerosus állapot tanulmányozása, azaz olyan helybeli okok vizsgálata, melynek nyomán előbb-utóbb rák fejlődik ki. Ezeknek az okoknak a tanulmányozása nemcsak azért értékes, mert arra a megállapításra vezetett, hogy a rák nem fejlődik ép sejtből, hanem csak előzetesen bántalmazott sejtből, de főleg azért is, mert ismerve az okokat, melyek ehhez az állapothoz vezetnek, számos rák prophylaxisához vezetett. . Hogy hogyan keletkezhetik a rák, arra három teória van: 1. A rák kívülről bejutott mikrobák által keletkezik. 2. A rák veleszületett (embryonalis) sejtek fogyatékossága folytán áll elő. 3. A rák egyes sejtek fejlődésében és szaporodásában beállott zavar. Egyik teória sem kielégítő, mégis mindinkább az kristályosodik ki, hogy a rák a sejt belső diétának zavarából keletkezik. Ennek a tanulmányozása a mai kísérletekkel, melyek nemcsak az állatokon előforduló, előidézett daganatokon, hanem az élő iskolába került és lemondott nagy vágyáról, hogy tengerész legyen. Budapest távol fekszik a tengertől, a szárazföldi lakó életétől annyira idegen a tengerészet. Talán ha Marseilleben, vagy más kikötővárosban születik, semmi sem gátolhatja meg, hogy tengerre szálljon, így azután az idő és a terület távolságában, körülményei gátkötéseiben elhalványult a nagy álom: a tenger, bár a szakiskolában is a kereskedelmi földrajzot tanulta legtöbb kedvvel és még a nemzetközi hajójáratok száraz, unalmas jegyzékét is szívesen bevágta, holott gyűlölte a magolást. Körülményei úgy alakultak, hogy mielőtt befejezhette volna iskoláit, kenyérkereset után kellett néznie. Rég nem gondolt már a tengerre, napról napra az újságok apróhirdetéseit böngészte és küldte ajánlkozásait a cégekhez. Rótta a város utcáit, irodáról-irodára járt, hogy bármily csekély fizetésért, gyakornoki álláshoz jusson. Végre ismét jelentkezésre szólították fel. Reménytelenül és egykedvűen indult el a nyári délelőttön és amint a tőzsdéhez vezető, hosszú lipótvárosi utca nagy bérházához ért, megállt a homályos kis üzleti iroda utcára nyíló ajtaja előtt. Kopott, szürke kis bolt. — Na, mindegy — gondolta és belépett Két komoly férfi fogadta az irodában és miután megmutatta nekik a meghívó levelezőlapot, alaposan megnézték. — Bár nem fejezte be még a tanulmányait — mondotta az egyik, — elhatároztuk, hogy jelentkezésre szólítjuk, mert ajánlata megfelelne feltételeinknek. Azért hívtuk, hogy megnézzük és beszélni halljuk. Beszélgettek is vele és végül ezt mondták: — Úgy látjuk, hogy alkalmazhatjuk gyakornoknak, de megjegyezzük, hogy hivatalnokainkat néhány évi szolgálat után két évre Sanghaiba küldjük gyakorlatra, ottani telepünkre, hogy minden szakismeretet elsajátítsanak és megismerjék a teakivitel és behozatal minden csinját-binját. Ez a nálunk szabály, minden hivatalnokunknak két évet Kínában kell töltenie. 1. A nép felvilágosítása, mert a laikusnak a rák mint gyógyíthatatlan és öröklött betegség van’ odaállítva, amely biztos halált jelent. És ezért a családtagok is az eltitkolás mellett vannak, mert nincs tudomásuk arról a sok rákdaganatról, melyet meggyógyítottunk és csak azokat az elkésett szomorú eseeteket látjuk, amelyeken már nem lehet segíteni. 2. Ipari rákok prophylaxisa. I ken f fel kell állítani ,a^t ^.rálaQt^zetek melynek, terveit dr. Scholtz Kornél államtitkár már kidol’ gozta s azt el kell látni kellő mennyiségű rádiummal. Az országban levő rádium olyan csekély, hogy azzal eredményesen a rák ellen a küzdelmet felvenni , nem lehet, annál is inkább, mert az a kevés rádium is, amellyel rendelkezünk, több intézet vagy magános tulajdonában van és a legtöbb betegnek nem hozzáférhető. Dr. Ádám Lajos professzor mindvégig igen hekes és értékes előadását a hallgatóság élénk topszásnyilvánítással köszönte meg. A fiúnak felragyogott az arca tizenhét évének minden lelkesedésével, felelte: — Ó, nagyon szivesen, ehhez van igazán kedvem! De ugye, most már biztos, hogy megkapom* a gyakornoki állást? v* A főnökök mosolyogtak. — Jöjjön el két nap múlva, akkor végleges, választ adunk, még néhány ajánlkozót megnézünk, de valószínű, hogy alkalmazzuk... Meghajolt és kissé szédülten, kipirult arccal távozott. Mikor kilépett az utcára, vette csak észre az ajtó mellett, a falra szögezett nagy, kopott cégtáblát. Elcsodálkozott. A napszítta, előmosta tábla rajza teacsomagokkal megrakott hajót ábrázolt, megfakult színekben. A felirat: „Kínai Teabehozatali Társaság“. A levelezőlapon ez a felirat nem szerepelt, csupán a cégtársak neve. Csak állt és bámult. Nem sejtettem eddig, hogy a nagy tengerek-től távoli Budapesten ilyen kereskedelmi vállalat is van és még inkább ámult azon, hogy a jelentéktelen üzlethelyiség szürkületes kis irodájából tengerjáró hajók teaszállítmányait irányítják, kinai teabehozatalt intéznek és a cég innen Óceánon túlra,a Sanghaiban fenntartott telepére hivatalnokokat küld’ ki. Mindig idegenkedett, sőt irtózott a hivatalnoki, pályától, az asztalhoz szögezett, egyhangú, esemény- télen irodai élettől és most mégis innen, egy kis Nádor-utcai iroda sötétjéből nyílik eléje a káprázatos jövő kapuja. Bár nem lehetett tengerész, ime mégis eljut majd a tengerre néhány év múlva, ingyen hajózik az Atlanti meg a Csendes Óceánon, és két évig él majd Kína tengerpartján, egy nemzet,közi kikötőváros forgatagában. Ugrálni szeretett, volna örömében, boldogan rohant haza. Szegénységének, gátló körülményeinek, indulását elkötöző« családi viszonyainak sulyát-baját már nem érezte.’ Az élet nem is remélt, nem is álmodott lehetősége/ a sorskerék váratlan lendülete eljuttatja oda, ahová, különben talán akkor sem mehetett volna el ha’ egész életén gyűjtöget hivatalnoki fizetéséből tenge- rentúli utazásra. i*ESTI HÍRLAP 1834. december 1., szombat.