Pesti Hírlap, 1935. május (57. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-03 / 100. szám

1935. május 3. péntek. PESTI HÍRLAP — Az 1936-iki névjegyzék, Liber Endre h. pol­gármester, a központi választmány h. elnöke, falra­gaszok útján intézkedett arra vonatkozóan, hogy az országgyűlési képviselőválasztók 1936. évre készülő ideiglenes pótnévjegyzékét és a kihagyottak jegyzékét május 16. napjától június 14. napjáig terjedő időben a központi városházán, illetőleg a kerületi elöljárók hivatalaiban naponként reggel 8 órától déli 12 óráig közszemlére tegyék ki. A közszemlére kifüggesztett névjegyzéket mindenki megtekintheti és hétköznapo­kon délután 2—6 óra között lemásolhatja. Egyidejű­leg kifüggesztésre kerül május 16-ika és július 14-ike körül az egyes házak lakóira vonatkozó ideiglenes pótnévjegyzék és a kihagyottak jegy­zéke, a fővárosban lévő házakban is. Bármelyik választó felszólalással élhet a központi választ­mányhoz amiatt, hogy a pótnévjegyzékbe valakit jo­gosulatlanul vettek fel, vagy mert a kihagyottak név­jegyzékébe nem vettek fel olyan egyént, aki választó­jogát elvesztette, a fővárosból elköltözött, vagy meg­halt. A kihagyás ténye ellen csak maga az érdekelt szólalhat fel. A felszólalásokat írásban, megokolva és a szükséges igazoló okiratokkal felszerelve, a központi választmányhoz kell címezni és május 16-tól 30-ig annál a kerületi elöljárónál kell beadni, akinek hi­vatalában a felszólalással megtámadott névjegyzék közszemlére van kitéve. A benyújtott felszólalásokat is közszemlére teszik ki és pedig június 14. napjáig. A felszólalásokra mindazok, akiket a felszólalás joga megillet, május 16. és június 14. között írásos észre­vételeket nyújthatnak be. — Kispártok a választásokon. A Józsefvárosi De­mokrata Polgárok Pártja, amelynek listavezetője dr. Hajdú Marcel, ezúton közli tagjaival, hogy a székes­fővárosi törvényhatósági választások idejére VIII., Kis­­salék­om­­ utca 2. (József-körút sarok) pártirodát tart fenn, amely működését már megkezdte. A központi pártirodán kívül, amely VIli., Eszterházy­ utca 17. sz. alatt van és telefonszáma: 31—2—76, egész napon át a tagok rendelkezésére áll. A Kissalétrom­ utca 2. sz. alatti pártiroda is, amelynek telefonszáma: 33—0—19. — A Nagy Ferenc-féle összeférhetetlenségi ítéletet áttették a polgármesterhez. Jelentettük, hogy az igazoló­­választmány legutóbb tartott ülésén foglalkozott a Nagy Ferenc volt törvényhatósági bizottsági tagra vonatkozó közigazgatási bírósági ítélettel, amely — mint ismeretes — m­andátumfosztást mondott ki. Az igazolóválasztmány most az ügyre vonatkozó összes iratokat áttette Szenny Károly­ polgármesterhez annak megállapítása céljából, hogy nincsen-e szükség ezzel az üggyel kapcsolatban bün­tető vagy fegyelmi eljárás megindítására.­­ A VI. ker. Frontharcos Községi Párt pénteken délután 6 órakor VI. ker., Andrássy­ út 61. szám alatti he­lyiségében körzetvezetői összejövetelt tart. A párt éppúgy mint a főváros csaknem minden kerületében, külön front­­b­ánon listával indul a fővárosi községi választásokon. Hotel Erzherzog Karl Wien I., Kärntnerstr. 31. Szobák 8 S.-től. Kiváló konyha. „3 Husaren“ étterem Wien II Weihburggasse 4. Előkelő helyiség polgári árakkal. Igazgató: Diener Ignác. Hotel & Café Continental Wien a Schwedenbrücke mellett. Teljesen újjáalakítva. Minden komfort. Szobák 5 S.-től. A HELYETTES MENYASSZONY. IRTA: BERTA RUCK. (55) Miután hosszasan megtárgyalták, hová men­jenek vacsorázni és közben főleg a két legdivato­sabb és legélénkebb nagy szálloda között haboztak, végre is belátták, hogy ebben a csodálatosan szép időben igazán kár lenne benn a városban vacso­rázni, így azután elhatározták, hogy kimennek a Bors-ba, az egyik gyönyörű, szellős erdei vendéglőbe. Ide azután szép egyetértésben hajtattak ki mind a hatan. Igenis, hatan. Ugyanis a nagymama sokkal tapasztaltabb volt minden, nőket illető kérdésben és így tudta, hogy legokosabb, ha saját, külön lovag­ról gondoskodik a maga számára. Nem szerette, ha a fiatalemberek, akik természetesen a lányok ked­véért jöttek el, illendőségből szórakoztatták. Más­részt elhatározta, hogy vacsora közben éles meg­figyelés alatt tartja a fiatalokat, így azután meg­hívta öreg barátját, az előkelő amerikai egyetemi tanárt, akiről George már említést tett Bettynek. Bár már a tanár úr is ezüstöshajú idősebb úr volt, de azért mégis lényegesen fiatalabb lehetett a nagy­mamánál. Viszont a nagymama, bár jó néhány esz­tendővel idősebb volt nála, bármelyik pillanatban feleségül mehetett volna hozzá, ám akarta volna. Azonban az öreg hölgy csak meg akarta tar­tani magának jó megjelenését, odaadó, hasznos és ro­konszenves lovagját. — Ebben az évben Párizsban itt lehet a leg­jobban enni. Bizonyosan tudja ezt, nagyságos asz­­szonyom, mint ahogy általában mindent tud, ami a párizsi életre vonatkozik? — Charriet az egyetlen hely, ahol humort me­rek rendelni. Csak azt nem értem, hogy süllyedhe­tett annyira Ch­arietéknél a színvonal, amióta uno­­kaöccsüket, a legidősebb Charriet-lánytjak a fiát, tudja azt, aki olyan remek hal­fogásokat tudott ki­eszelni — elhalászta előlük egy biarritzi vendéglős. — De azért még mindig csak Charrietéknél le­het enni igazi jó Mistinguette-pástétomot is. — Gas­­pard, aki az öreg hölgy és a menyasszonya között ült, a mély meggyőződés hangján beszélt. És most ő és a nagymama (mind a ketten nagy ínyencek) felújították különböző édes és érzelmes emlékeiket különböző tökéletes ebédekről és vacso­rákról. George-ot ez nem érdekelte. Ő az ilyesmivel sohasem törődött. Mindig életében unta, ha ételek­ről tárgyaltak. Ami viszont Potterson Gaspardot illeti, leg­alább olyan lelkesedéssel tudott beszélni a francia salátáról, mint valami festőién szép tájékról, ame­lyet szeretett volna lefesteni. Legfeljebb több kitar­tással és részletezéssel. Miután George-ot is megkérdezték, nem tér­hetett ki az egyenes válasz elöl és zord arccal je­lentette ki, hogy ő a maga részéről legjobban a jó angol konyhát szereti. — Az is van a világon? — kérdezte Gaspard kíméletlenül. — Ez már mégis csak túlzás! — kiáltott a nagymama és Viktória korabeli gyűrűkkel telira­kott ujjaival megfenyegette vendégét. Lelke mélyén arra gondolt, hogy Gaspard nem őszinte ember, túlzó és színészkedő, nem eléggé férfias. De na­gyon kellemes asztalszomszéd volt így Vacsora köz­ben, annál is inkább, mert ő is osztotta a nagy­mama előszeretetét a jégbehűtött levesek iránt Egy estén egészen jól el tudta viselni a társaságát. Ami viszont George-ot illeti, Potterson Gas­pard társasága ma este még sokkal jobban meg­viselte az idegeit, mint ma reggel. De csak annyit tehetett, hogy kurta válaszokat és sötét pillantáso­kat vetett rá az asztal túlsó oldaláról. A festő előtt világos volt, mint a legragyogóbb déli nap, hogy ez a hamisítatlan angol, aki állandóan el van jegyezve valamelyik Broomfield-lánnyal, olthatatlanul és örökre gyűlöli. Ez mulattatta Gaspard-t, ürült, amiért legyőzte Stella ellenkezését és magával cipelte erre a családi vacsorára — Ne beszélj csacsiságokat, angyalom, feltét­lenül el kell mennünk erre a kedves családi vacso­rára! — jelentette ki határozottan. — Majd meglá­tod, milyen jól fogunk mulatni. Én a magam ré­széről legalább is rendkívül mulatságosnak találom, hogy társaságban együtt töltsem az estét az elő­dömmel, akinek jelenlegi menyasszonya viszont a te utódod. Roppantul mulattatott ma reggel abban az illatszerüzletben, hogy mind a kettőjüket annyira kínosan érintette ez a találkozás és olyan nehezen tudták feltalálni magukat. Mi ketten mindenesetre sokkal talpraesettebbek vagyunk, azt meg kell hagy­ni. Mindenesetre kiváncsi vagyok, milyen hatással lesz rájuk ma este a jelenlétünk. Te is bizonyosan ugyanolyan lélektani érdeklődéssel nézed a helyze­tet, mint én. Az igazság az, hogy Stellában nem volt semmiféle lélektani érdeklődés a helyzet iránt. Egyáltalán nem akart figyelni semmit, ő, a híres családi jelenet ren­dező, aki nagyszerű tehetséggel tudott toporzékolni szép, kicsi lábával, ha épen kedve támadt hozzá, egy pillanatig kedvet kapott ahhoz, hogy most Gaspard-t is szokott fegyvereivel győzze le. Azonban Csak odáig juthatott, míg félrehúzta száját, míg tekintete megvillant, mert Gaspard nagy nyugalommal elő­szedte előjegyzőkönyvecskéjét, lapozgatni kezdett benne, azután udvariasan kijelentette, hogy ameny­­nyiben a családi vacsorán nem vesznek részt, akkor Stella gondoskodjék ma estére a maga szórakoztatá­sáról, mert neki, Gaspardnak nagyon sok jóbarátja van Párizsban, akikkel szeretne találkozni Erre az­után Stella sietve jelentette ki, hogy mégis, meggon­dolta a dolgot, talán csakugyan egészen szórakoz­tató lesz a családi vacsora, s egyáltalán, minden sokkal szórakoztatóbb volt Stellának, mint vőlegé­nyének veszedelmes távolléte. Menthetetlenül szerel­mes volt Gaspardba. Tény az, hogy az odaadó, sem­mit sem kérdező szerelem, amely más , férfiakat ugyanolyan becsületességre és hűségre hangolja, Gaspardból olyan szerelmest alkotott, akiben soha, egyetlen asszony sem lehetett biztos. Ilyenek a sze­relem útjai — ebben a kérdésben sohasem lehet szabályokat felállítani. Például, Broomfield George mindjárt az ellentéte volt Gaspardnak. George min­dig, mindenkihez becsületesen nyílt és őszinte volt. És szüksége volt minél több szerelemre és megértésre, sokkal inkább, mint ő maga is gondolta volna. (Folytatjuk.) színház és zene, Huberman és Morini Bach-Händel-estje. A hivatalos művész-centenáriumok többnyire csak félig sikerülnek. Vagy afféle tessék-lássék ün­nepek, vagy épp ellenkezőleg: a tömeges produk­ciók a m­egcsömörlésig visszaélnek a közönség él­­vezőképességével. Ezért talán nem is nagy baj, hogy nálunk elmaradt Bach és Händel „hivatalos“ megünneplése abból az alkalomból, hogy a két zene­­titán születési éve óta idén múlt el kétszázötven esz­tendő. Szerencsére a koncertélet természetes fo­lyamata kitermel olyan zenei eseményeket, ame­lyek a nagyok dicső emlékét fentien ragyogtatják. Sőt ezúttal olyan hangversenyről számolhatunk be, amely már a műsor összeállításával s a főszerep­lők személyével kitündöklik a megszokottságból. Bach kamarazenéjének négy ritkán hallható reme­két és egy ugyane műfajba tartozó Händel-művet hallottunk olyan előadásban, amely maga volt a tö­kéletesség. Huberman vitte a vezérszólamot, az ő nagyszerű hegedűs és muzsikus lénye uralkodott végig a műsoron. Társult hozzá Morini Erica, a zseniális fiatal hegedűművésznő, aki a zenei köz­véleménytől megkapta a legértékesebb minősítést, Huberman női kiadásban. A két művész most egy­mást kiegészítve, közös cél szolgálatában remekelt. Bach két hegedűre írt C-dúr szonátáját és d-moll koncertjét s az e-dur Handel-szonátát tolmácsolták csodálatosan együttszárnyaló lendülettel. Schnitze Siegfried a zongoránál, Dömötör Lajos a fuvola­­szólammal méltó volt hozzájuk. Huberman külön is szerepelt az 5. brandenburgi koncert és a „Musi­kalisches Opfer“-ból vett Ario-szonáta hegedűszóla­­mában és mint karmester ő tartotta kezében a fi­­harmonikusok kísérő vonósegyüttesét, amelyből dr. Kárpáthy Sándor egy gordonka-continuoval vált ki. Micsoda bősége a legfenkeltebb „zenei áldoza­tokénak a dobogón s mily varázsos lelki kapcsolat az „áldozópapok“ s a „hivősereg“ között. Budapest a maga zenevárosi mivoltáról a legszebb bizonyít­ványt állította ki: a Vigadó termeiben ezen a rit­kamód emelkedett szellemű estén egy hely nem ma­radt üresen — s hisszük, hogy egy lélek nem ma­radt maradandó művészi benyomás nélkül. L v. * Nagy sikert aratott a Viki Nagyváradon. Nagy­váradról jelentik: A nagyváradi színtársulat vasárnap este mutatta be nagy sikerrel Bónyi Adorján „Viki“ című vígjátékét Ábrahám, Pál zenéjével. A nagyvá­radi Sajtó nagy elismeréssel ír a darabról és meg­állapítja, hogy a Viki szerepe pompásan illik a nagy­váradi főszereplőre, Sólymoson Magdára, akinek te­hetsége a Vikiben bontakozott ki teljesen. * Mivel nyit a Fővárosi Operettszínház? Meg­írtuk, hogy ebben a szezonban már nem adják bérbe a Fővárosi Operettszínházat, és hogy már csak egyes darabok előadására adják ki. Valószínű, hogy az első ilyen darab az az operett lesz, melynek szövegét Martos Ferenc, zenéjét Szenes Andor verseire Paksi József írta. 19 Az úri közönség énekel a „Csak egyszer élünk“ Zerkovitz—Harmath 20 képes operettrevüjének szereplőivel és tomboló extázisban ünnepli Bálla Lkci, Verebes, Somogyi Nusi, Szokolay Oly, Roti, Feleky, Radó játékát. Royal Revüszinházban Orfeum­ * Ezüstlakodalom. Irodalmi szinházak műsorá­ban — különösen, ahol bérlők vannak — ép úgy he­lye van néha változatosság kedvéért egy kis francia pikantériának, m­int az előkelő vendéglők ételsorá­­ba is. Ez magyarázza talán, hogy a Vígszínház idei jó magyar falatokkal gazdag műsorában s még a Heltai Jenő kitűnő értékes darabja után is —, amely címének megfelelően igazán „Jó üzlet“ — csütörtö­kön fölújította Paul Gerardynak „Ezüstlakodalom“ c. színművét. Tízéves pihentetés után frissen hatott ez a kedves körutazás a szerelem körül. Ennél a darab­nál egyszerre cél és eszköz a franciás finomság, amit visszaadott a Vígszínház hagyományos összjátéka. Ezúttal Góthné, Góth­ Sándor és Makay Margit adták meg az alaphangot, amelyhez harmonikusan simult a többi szereplő. Ágay Irénnek különösen szerencsés napja volt; Tolnay Klári szép és rokonszenves megje­lenés, értelmes beszéddel s otthonos színpadi moz­gással mutatkozott be egy fiatal színész. Gellért­ Endre, Ladomerszky Margit, Zala Karola és Vértess Lajos régi jó ismerősök a színpadról * Együttes est. Csütörtök este a Zeneakadémia kamaratermében megrendezett együttes hangverse­nyen Vaszy Viktorné Kováts Ilonka áriákat és dalo­kat, egy sorozat magyar szerzeményt, énekelt, Koiss Ilona előadóművésznő pedig verseket adott elő, túl­nyomórészt szintén magyar költők versköteteiből. Mindkét fiatal művésznőnek megérdemelt, rokon­szenves sikere volt. V. Kováts Ilonka töretlen fényű, szép, szárnyaló hangjával, eleven temperamentumú énekével, jóérzékű hatásos, finomabb árnyalatokban gazdag előadásával hódította meg a közönséget. Koiss Ilona pedig emelkedett pátosza, de pátoszában is mindig bensőséges és közvetlen versmondásával ragadta meg hallgatósága figyelmét. Nemes, bárso­nyosan meleg a beszédhangja, harmonikusan simul a jól kiválasztott szöveghez és az érzés skála minden fokának biztos ura. * Szökik az asszony Honthy Hannával. Szomba­ton este a Városi Színház felújítja Brodszky Miklós­nak híres operettjét. A fő női szerepet ezúttal is Honthy Hanna játssza. i az utolsó ezidei operaházi szerda Május 8-án, este fél 8 órakor Pillangókisasszony Pénztárainknál 30 %-os engedmény.

Next