Pesti Hírlap, 1935. június (57. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-22 / 140. szám

14 Tannhäuser az erdő színpadán. Szabadtéri operaelőadás Tatatóvároson. (Felvételeink a Képes­pesti Hírlapban.) Harmadéve kísérelték meg itt először s mind­járt szép sikerrel a nyári ünnepi játékok megterem­tését. A tavalyi második, ugyancsak szerencsés pró­bálkozás után most a Júniusi Hetek gazdag művészi programját egy minden eddiginél nagyobbszerű sza­badtéri előadással koronázta meg Tatatóváros. Nem kis feladatra vállalkoztak a rendezők. A Tannhau­­sert mutatták be természetes színpadon. Tudtunkkal az első eset, hogy ez a mű és általában Wagner va­lamelyik operája szabad ég alatt kerül színre. A játék legelőkelőbb és legérdekesebb nézőjét, Schuschnigg osztrák kancellárt a rendezőség élén gróf,Esterházy Ferenc, Tata földesura és egyszemély­ijén Ausztria zeneéletének főirányítója fogadta, ami­kor gépkocsiján feleségével együtt a város szállodája elé érkezett. A tribünök első sorában a kancellár­­páron kívül három magyar miniszter, Hómon Bálint, Kánya Kálmán és Fabinyi Tihamér, továbbá Tas­nád­y Nagy András kultuszállamtitkár, az Esterházy, Zichy, Erdődy és más arisztokrata családok számos tagja, igen sok diplomata, közéleti és társadalmi elő­kelőség foglalt helyet, akik közül a rendezőség élén Fellner Pál és Fellner Alfréd mindent elkövetett a felfokozott igények kielégítésére. A nézőtér körül sétálgatva, vagy étkezősátrak előtt üldögélve várta a közönség az előadás megkez­dését.öt óra után néhány perccel a Tannhäuser fő­­motívum­át intonáló harsona-kórus toborozta össze a nézők seregét. Mihelyt a zsibongás elcsendesedett, G­erencsik János karmester jelt adott a nyitány kez­detére. Az első m­anó-akkordok elmosódó hangzása előre­­vetette árnyékát az előadás akusztikai fogyatékossá­gának. Hogy ezzel a kérdéssel mindjárt végezzünk, a jövőre nézve figyelmébe kell ajánlanunk a rende­zőségnek, hogy célszerűen alkalmazott hangszóró­berendezés ilyen méretű szabadtéri előadásnál elen­gedhetetlen. Tapasztaltuk, hogy még az ülőhelyek hátsó soraiban is alig hallatszott a zenekar, nem is szólva az állóhelyekről. Az énekhangok érvényesülé­sének viszont —­érdekes — nemhogy ártana a sza­badtéri akusztika, hanem ellenkezőleg: úgy tetszett, mintha a végtelen légtér kitágítaná az énekesek tü­dejét és minden fizikai gátlástól mentesítené torku­kat. A színpadon, vagy különböző távolságokban el­helyezett énekkarok is tisztán és telten hangzottak.­­Viszont a mélyített zenekar helyenként gyönge hango zása megbontotta a zenei kompozíció arányait. Ezen ■— ismételjük — csak technikai segédeszközök javít­hatnak. Általában fölvetődhet az az elvi kérdés, alkal­­m­as-e és mennyiben alkalmas a Tannhäuser szabad­téri előadásra? A szabadtéri operaelőadás nagy pa­radoxonja: kihasználni a szabad­tér kínálkozó és követelő adottságait egyfelől, másfelől megőrizni a zárt helyre képzelt mű zenei stílusát. Ebből az ellent­mondásból ered a zenei együttes részeinek széttago­­lása a látványosság érdekében, ami nem egyszer az összhatás rovására megy, mint például az első fel­vonás vadászjelenetében. Nehéz kérdés az előfüggöny hiánya is, aminek következtében a finálék hatásta­lanok maradnak. Általában a nézőtér és színpad közt mintegy lelki feszültséget teremtő természetes distancia hiányát nem egyszer éreztük, különösen az első két felvonásban. Hogy mást ne mondjunk, a második felvonás különben nagyon elmésen felépí­tett „szabadtéri“ daloscsarnokában az operai jelme­zeket szegényessé józanította a nappali világítás. Itt mindjárt megmondhatjuk, az igazi teljes művészi élményt a harmadik felvonásban kaptuk,­­ amely a közbeiktatott két hosszú szünet miatt — már esti sötétségben vette kezdetét. Abban a pillanatban, ami­kor a nézőtér villanylámpái kialudtak s működésbe léptek a fényszórók, helyreállt a varázs: a szabadtéri színpad egyszerűen­ színpaddá lett. Igaz, hogy olyan színpaddá, amelynek fő-fő díszletmestere a Termé­szet. A meghalni induló Erzsébet lassú távozása az erdei után saját hosszú, imbolygó árnyéka után, a­­llómiából érkező zarándokok elvonulása, a Tannhäu­­sert kísértő Vénusz gomolygó tündérjelenése, vagy éppen a fáklyákkal titokzatos messzeségből közelgő ászmenet — ilyen fölséges látományok, idáig azt heitük, csak legszebb álmainkban lehetségesek. Eb­­ben a felvonásban — bizonyára a páratlan élmény bűvöletében — a fül is teljesen megkapta a magáét. Szinte érezni lehetett, hogy az óriás hallgatóság egy szívvel-lélekkel adja át magát a gyönyörködésnek, mialatt a nagyszerű Németh Mária átszellemülten szárnyaló imáját, Palló Imre lágyan búgó baritonját az „esti csillag“ románcban, és Lorenz Max lenyű­göző erejű római elbeszélését hallgatja. Ezért a fe­lejthetetlen harmadik felvonásért az első kettőnek sokkal nagyobb hibáit is, mint aminek itt-ott akad­tak, szívesen elfelejtettük volna. Egyébként meglepő szépen sikerült az első jelenet, a Vénusz-barlang sz­cenikai megoldása a nagy fa lombjára függesztett zöld fátyolfüggönnyel. Emögött tombolt az érzéki bachanália s ott jelent meg a Vénusz szerepében épekkel és játékkal remekelő Tutsek Piroska valóban „vénuszi“ alakja, lábai előtt az eltévelyedett lovag­gal. A „nyílt változás" után újabb meglepetésekkel szolgált a rendezés. Ladányi Ilonkát, mint kellemes hangú pásztoréiul, igazi juhnyáj kisérte elhaladtá­­ban, később pedig lovas vadászcsapat és kutyafalka népesítette be a tisztást. Ezek a külsőségek nem von­ták el a figyelmet az előadás nagy művészi értéket jelentő énekeseiről. A már említetteken kívül Székely Mihály mint őrgróf mindenkit elragadott, remekül zengő basszusával, Rosier pompás tenorja ismét ki­tűnt és Losonczy, Ney meg Koréh is kifogástalanul szerepeltek a férfiszeksztettben. A ritka érdekességű előadás sikerében egyfor­mán részes a két művészi vezető, ifj. Oláh Gusztáv és Ferencsik­ János, de elismerés illeti minden mun­katársukat, elsősorban Roubal Vilmos, karigazgatót. „ Lányi Viktor. A Júniusi Hetek legkimagaslóbb eseményé­nek, a tatai Esterházy-parkban előadott Tann­­häuser-nek művészi méltatását fentebb találja az ol­vasó. Itt csak ennek a nagyszabású művészi és ide­genforgalmi eseménynek egynémely tanulságát sze­­retnék levotnni, éppen attól a lelkes szeretettől vezé­relve, amelyet minden ilyen művészi megnyilatkozás iránt érzünk, mert hiszen minden ilyen művészi meg­nyilatkozás csak a magyar kultúra jóhírét szolgálja világszerte. Hogy Tatatóváros mennyire alkalmas arra, hogy minden tekintetben a „magyar Salz­burggá“ fejlődhessék idővel, azt nagyszerűen igazolta a csütörtöki Tannhauser-előadás, nemcsak művészi­­ emelkedettségével, hanem annak a számtalan kül­földinek jelenlétével is, akit bizonyára ugyanaz az érdeklődés vitt el Tatára, amely a nyár végén Salz­burg ünnepi játékaira csábítja. De ha ezt az érdek­lődést meg akarjuk tartani, sőt még fokozni is (mert hiszen a tatai játékoknak beláthatatlan lehetőségeik nyílnak idegenforgalmi szempontból), akkor minden olyan zavaró körülményt ki kell küszöbölni a szer­vezésből és rendezésből, ami ellensúlyozhatná a játé­­­kok művészi részének magávalragadó hatását. Nem szabad, hogy a külföldi közönség, összehasonlításokat téve Tata és Salzburg között, azt mondja: amit Tata nyújt, az művészi részében kiváló, de a kísérő körül­mények olyanok, hogy ilyesmi Salzburgban elképzel­hetetlen volna. A külföldi ugyanis nem hajlandó te­kintetbe venni azt, hogy Salzburg évtizedes hagyo­mányaival szemben mi magyarok most tesszük a próbálkozások első lépéseit ezen a téren,­­ a kül­földitől, ha pénzt ad ki nálunk, nem is szabad el­nézést várnunk és kívánnunk. Mi magunk lehetünk elnézőek, de a külföldinek jogában áll a bírálat. Ide­­jegyzünk tehát néhány külföldi véleményt a tatai Tannhäuser egynémely kísérő körülményéről, tanul­ságképpen a jövőre nézve. Az első, ami igen rossz benyomást keltett bennük, az az áthatolhatatlan szaharai porfelhő, amely a nagyszerű budapest—bécsi országút 71. kilométereit elhagyva, a tatatóvárosi út­szakaszon kavarog. Ilyen alkalmakkor néhány ön­­tözőszekér egyszerűen és gyorsan tiszta utat és por­mentes levegőt teremthetne. És még valami: a Tann­häuser áhítatát a második és harmadik felvonás közben jazz zenével megzavarni, nem túlságosan tá­masztja alá azt a ragyogó kulturszínvonalat, ame­lyet maga az előadás képvisel. Salzburgban és Bay­­reuthban is vannak ilyen vacsoraszünetek, de ott el­képzelhetetlen volna, hogy Mozart vagy Wagner ze­­n­ejét jazz szakítsa meg. A harmadik kifogás az elő­adást követő garden party egypengés külön belépő­jegye volt, amelyért a vendégek semm­i ellenértéket sem kaptak. Az ilyen garden partyknak a magyar társadalmi és művészeti élet fényes keretei közé kel­lene bevezetnie a külföldi vendéget, az olyan sivár és hangulattalan öszejövetel helyett, amilyen ez a garden party volt. * Pesti Színház. Pénteken a Pesti Színház az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája nö­vendékeinek lő léptével „Az árnyhalász“ kerül szilire. Szép beszédjével, nyugodt, átgondolt játékával külö­nösen kitűnt Tessler Margit. Csíki Zsuzsanna remé­nyekre jogosító tehetség. Gáti József és Rátkai István jellemző erővel, elismerésreméltó önmérséklettel ját­szottak. Fehér Márta igen rokonszenves, kellemes színpadi jelenség. Szabados Ambrus és Lányi Dezső nevét is fölemlítjük. Elismerésre méltó munkát vég­zett Szente László, a fiatal rendező. (Erdy.) * Vizslaelőadás. Rákosi Szidi színésziskolája csütörtökön este a Kamaraszínházban vizsgaelőadást rendezett és színre hozta Fodor László háromfelvoná­­sos vígjátékát, a „Dr. Szabó Jucit“. Rákosi Pál rendező tanár irányítása, friss, élvezetes előadást varázsolt a színpadra. A növendékek ügyesen játszottak, termé­szetes közvetlenséggel beszéltek, a darab minden hely­zete, minden párbeszéde hatásosan érvényesült. A szereplők közül különösen kitűnt Szabó Mária. A ne­héz címszerep sokrétű követelményeinek pompásan megfelelt Temperamentumosán játszott, egyéni ked­vességgel hódított. Mellette az elegáns Pázmán István, a jó humorérzékes Szalai Károly, továbbá Vértes Erzsi, Szécsi Piri és Cseffnk­ay Vilmos neve érdemel említést . Ma a Margitszigeten a Hangversenyzenekar előadása: Psalmus Hungaricus. Vez. Vaszy Viktor. Közr. Laurisin, Egyetemi Énekkarok. I PESTI HÍRLAP 1935. június 22., szombat. ADMIRAL, Margit­­körut 5/B. T. 537— 07. A préda Helyet a gyerekeknek. Mata Hari. (Greta Garbo, R. Novaro.) Hétk.: *64, 5, *48, *410. Vas. és ünnepen %2, *6­6. H10­_______ ELIT. Tel. 161—51. Hindu lándzsás. Koz­metika. Naponta 4, 17, 10.­­CLÓRIA« Thököly-út 56. Az ügyvéd dilem­mája. A maharad­zsa gyöngye. Hétk. ,5-től folyt., vas. és ünnep 4.­­7. *610. TIVOLI, Nagymező­id 8. Magas iskola. iTarzan,­­ félelme­­tes. A sziget. Hétk. 4. 8. *410; vas. és ünnepen 2-től folyt. TÚRÁN, Nagymező­id 21. Folyik a tánc, folyik a vér. Ezt a férfit akarom. Az alagút. Hétk. 4. *26. *48. Vill, vas. és ünnepen: %2, *66, 1V4IO. * Hamlet szabadtéri színpadon. A margitszigeti Polo-színpadon csütörtök este a Hamlet került színre. A nagyszámú közönség a címszerepben Be­regi Oszkár nagy művészetét élvezte. Ophelia szere­pében kitűnőt nyújtott Orsolya Erzsébet. * A Sárga ördög c. Fox-filmről lapunk holnapi számában adunk kritikát. A Pesti Hírlap olcsó jegyakciója. Ma , négy előadás. — Az Aki mer, az nyer kilencszer. — A Szépségkirálynő sorozata. A nyári Budapest balparti szórakoztatója lett a Szépségkirálynő, amit ma iktatunk be akciónkba és amit vasárnap kétszer adunk. Ma, vasárnap és hétfőn utoljára a pompás Kék madár. A budai slá­ger iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a jövő héten­­ kilencszer kapcsoltuk be, hét esti és két délutáni előadásban. Mindennapi slágerünkké lett a Király Színház nagy sikere, a Szépségkirálynő. SZOMBAT, Jun. 22. Vigszin- 1 VASÁRNAP, Jun. 23. Vigszin­­ház. Kék madár (8). Király, ház. Kék madár (8). Király. Szépségkirálynő (8). Budai. [Szépsékirálynő (114 és 8). Aki mer, az nyer (8). Állat. Budai. Aki mer, az nyer (4 kert. Tosca (8). 1 és 8). ________RÁDIÓ:________ Budapest I. szombati műso­ra. c 45 Torna, lemezek. 10 Hírek. 10 20 Feloív. 10.45 Fel­őle. 12.05 Szalonzene, közben hírek, és 1.15 Időjelzés, idő­­járás, vízállás. 1.40 Hegedű­verseny. 2­40 Hírek. 4.10 Film­­csevegés. 5 Zenekari hangver­seny. 6 Előadás. 6 30 Lemezek. 7.15 Mit üzen a rádió? 7.50 Magyar nóták. 840 Vidám est. 9­50 Hírek, időjárás. 1010 Jazz. 11 Zenekari hangv. 12.05 Hírek. — Budapest II. műsora. 6.35 Elbeszélés. 7 20 Lemezek. 7.55 Gazdáknak. 8.35 Zongoraverseny. 9.15 Hírek. 9.40 Jazz. 10.35 Cigányzene. A teljes heti budapesti, va­lamint külföldi részletes mű­sort pénteki rádiómellékle­­tünkben közöljük. SZÍNHÁZAK: Vígszínház (8). Kék madár. Király Színház (8). Szépség­­királyné: Martos Ferenc—Sze­nes Andor—Paksy József 3 fel­­vonásos operettje. Főszerep­lők: Gombaszögi Ella, Jurik Ica, Kiss Manyi, Delly, Bé­­kássy, Latabár K., ifj. Lata­­bár Á., Justh, Keleti, Ihász. Budai Színkör (8). Aki mer, az nyer. Rejtő Jenő—Sándor Jenő 7 képes operettje. Fősze­replők: Honthy Hanna, Törzs, Fejes Teri, Gárdonyi, Z. Mol­nár, Gaál, Fenyvessy Éva, Su­gár, Pártos, Zala Karola, Vé­­csey Ilona, Verő Erzsi. Ál­lat­kert (8). Tosca. Pucci­ni 3 fv. operája. Fősz.: Takács Klementina, Theodor Tessler, Érdy, Arany, Somogyi.________ Busch, a nagy kvalitású cir­­kusz. Fővárosi cirkusz, Város­liget. Telefon 18-3-35. 200­11. Naponta 2 előadás d. u. 4 és este 8.15kor; délutáni előadá­son is teljes esti műsor. D. u. mérsékelt helyárak. — „Fehér arany“ és Rico & Alex Comp. Erzsébetvárosi (Budapesti ,%6, 19). Tatárjárás. Kál­mán Imre 3 fv. operettje. Fősz. Takács Rózsi, László, Sarkadi, Szirmai, Sándor Anna, Kovács, Kőműves Erzsi. MOZIK: Capitol Filmpalota, Baross­­tér 32. Tel. 343—37. Manhat­tan melodráma. Főszereplők: Clark Gable, Mylan Loy, Wil­liam Powell. Hiradók. Hétk.: 5, M.8. *610; vasár- és ünnep­nap: M.4, V76. *6­8, 1410. Az első előadáson mindennap mér­sékelt helyárak. Casino Filmszínház, Lika­ ut 1. Tel. 831—02. Boldog nyári esték. — Tutti-Frutti. A világ minden édessége egy műsor­ban. Tizenkét filmcsemege. Hiradók. Hétk.: Mi*. *46. Mi8. Mi 10. Helyárak 50 fillértől 1.50 fillérig.___________________ City, Vilmos császár-út 36— 38. Tel: 111—40. A sárga ör­dög. Izgalmas bűnügyi törté­net. Fősz.: Warner Oland és Mary Brian. — Úszó színház a Missisipín. Legújabb varázs­­szőnyeg. — Vándorbüffé. Rajz­film. Magyar és Fox világhir­­adók. Naponta: 4. 6, 8, 10. Az első előadás mindennap fél­­helyárakkal HÉTFŐ, Jun. 24. Vígszínház.­­ Kék madár (8). Király. Szép­­ségkirálynő (8). Budai. Aki s mer, az nyer (8). Állatkert.­­ Varázs keringő (8). KEDD, Jun. 25. Király. Szép­ségkirály­nő (8). Budai. Aki mer, az nyer (8). Állatkert.| Parasztbecsület Huszka Rózsi­val (8). SZERDA, jun. 26. Király. Szépségkirálynő (8). Budai. Aki mer, az nyer (8). Állatkert. | Csajkovszki-est (8). CSÜTÖRTÖK, jun. 27. Ki­rály. Szépségkirálynő (8). Bu­dai. Aki mer, az nyer (8). PÉNTEK, Jun. 28. Király. Szépségkirálynő (8). Budai. Ai mer, az nyer (8). Állatkert.­­ Szibi­l (3). SZOMBAT, Jun. 28. Király.­­ Corso, Váci­ u. 9. Tel. 874— 02. Charlie Chan: A sárga ör­dög. Biggers regénye. Fősz.: Warner Oland. — Pandora sze­lencéje. (Trükkfilm). Hiradók. Mindennap: 4. 6. 8. 10. A hét­köznapi 4 órai előadás mérsé­kelt helyáru. Décsi. Tel. 259—52. Boldog nyári esték. — Tutti-Frutti. A világ minden édessége egy műsorban. Tizenkét filmcseme­ge. Hiradók. Naponta 4. 6. 8. 10. Helyárak 50 fillértől 1.50 fillérig. Fórum. T. 897—07. Kisma­ma. Irta: Felix Joachimeon. Rendezte: H. Kosterlitz. Zene: Brodszky Miklós. Fősz.: Gaál Franciska, Otto Wall­burg, Ve­rebes, Friedrich Benfer, Hu­szár Puffi. A három első elő­adáson a színpadon Ici pici re­vü. (Lakner bácsi gyermek­­színháza). Hiradók. Naponta: %4. 1/26. *48, 10. Az első elő­adáson naponta félhelyárak. Kamara. T. 44—0—27. Nyo­morultak. Hugo Viktor világ­­hírűregénye filmen, két rész­ben, mindkét rész egy előadás­ban Fesz.: Harry Baur, Char­les Vanell. Udine Florelle. Hir­adók. Naponta *64. %7, 10. METRO Scala Filmpalota. Tel. 26—0—00. Laurel és Har­dy (Stan és Pan) legújabb slá­­gervígjátéka: Vili. Olivér — régi Jó idők. (Új színes trükk­film). — Vándorbüffé. (Rajz­film). Fox világhíradó. Magyar híradó. Naponta: 2, 4, 6, 8. 10. Az első előadás minden­nap félhelyárakkal. Nyitott tető. Szépségkirálynő (8). Budai. Aki mer, az nyer (4 és 8). VASÁRNAP, Jun. 20. Király. Szépségkirálynő (144 és 8). Bu­dai. Aki mer, az nyer (4 és 8). SZOMBAT, Jul. 6. Állatkert. Jedermann (8).. Jegyváltás: Vilmos császár-Ut 78. (T. 122—93—94—95). — Rákóczi-út 9. (T. 343—71). — Apponyi-tér 5. Tel. 833—99). — Erzsébet-koírat 1. (T. 352— 96.) * A heti tabellában vastagabb betűvel külön is jelezzük Jegy akciós előadásainkat. • Teljes szinlapu Magyar Szín­padot díjmentesen kap, ha akciós pénztárainknál vált Je­gyet. Omnia. Tel. 301—25. A sár­ga ördög. (Charly Chan Párizs­ban.) Fősz.: Waler Oland. — A favorit. (Rajzfilm). — Catala­­nia. (Utifilm). Hiradók. Elő­adások mindennap 4, 6, 8, 10. Első előadás félhelyárakkal. Palace Filmszínház, Erzsé­betért. 8. T. 365—23. Két vi­lágfilm reprize: Zwei Herzen im­­ Takt. Fősz.: Gretl Thei­mer, Szőke Szakáll. — Hyppo­­lit, a lakáj. Fősz.: Csortos Gyula, Kabos Gyula. Híradó. Folytatólagos előadások hét­köznap: 5. Ma 7, 8, *610. 11; vasár- és ünnepnap: *64 órá­tól. Az első előadáson minden­nap félhelyárak . Rádius. T. 22—0—98. Pro­longálva! Kétslágeres műsor! Ez történt egy éjszaka. (Clark Gable és Claudette Colbert). — Rivaldafény. (Dick Powell, Ru­by Keeler). Magyar híradó. Na­ponta: 4, Ms 7, Ms 10. Első elő­adás félhelyárakkal. Royal Apolló, Erzsébet­ körút 45. T. 419—02 és 429—46. A fehér fenség. Dráma a hegyek között. Főszereplők: Gustav Diesel és Herta Thiele. Hír­adók. Naponta 4, 6, 8, 10. Az első előadáson mindennap fél­helyárak. Uránia. T. 46—0—46. Pro­longálva! Világhír vagy szere­lem. (Egy operaénekesnő vi­dám magánélete). Fősz.: Elissa Landi. — Gyerünk a dzsun­gelbe. (Trükkfilm.) — Zenélő dámák. (Zenefilm.) Híradók. Hétköznap szombat kivételével 5, *A 8, *610. Szombat, vas. és ünnepnap *64, *66, *68, *610. Az első előadás félhelyárakkal. Színházak Operaház Nemzeti Vig Király 1 Erzsébetvár. Budai Szink. 1 Állatkert Basehcirkusz (‘/S8) C/28)(8) (Zi*. 8) 1 (?16, %9) M. 8) (8) (A !/2 9) Szombat . .— — 1 Kék madár Szépség 1 Tatárjárás Aki mer Tosca Fehér arany Vásár - --— — — Szépség 1 Tatárjárás Aki mer­­ — 1 Fehér arany este— . — 1 Kék madár Szépség 1 Tatárjárás Aki mer — 1 Fehér arany

Next