Pesti Hírlap, 1935. július (57. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

1935, online 2., Kedd. PESTI HÍRLAP________________________________ A Temes partján leszállt a Budapestről eltűnt vitorlázó repülő. Vasárnap a hármashatárhegyi cserkészrepülő­táborból szállt fel Koller Lajos, a sok rekordrepülést végzett vitorlázó pilóta „Karakán“ nevű motornél­küli gépével. Kitűnő idő kedvezett a vitorlázó repü­lésnek, jó darabig keringett a merész repülő a Hár­­mashatárhegy felett, majd elszállt a Déli pályaudvar fölé, onnan elkanyarodott Csepel irányába, majd Pestszentlőrinc felett eltűnt a hegyről figyelők távcsö­veinek látóköréből. Nyugodt volt mindenki, mert tudták, hogy Rotter rekord­repülésre készül és csak akkor kezdtek aggódni, amikor hétfőn délelőtt sem érkezett semmi jelentés arról, hogy a „Karakán“ leszállt volna valahol. Hétfőn megindult a kutatás az ország minden részében az eltűnt repülő után. Még 24 órával az eltűnés után sem érkezett semmi jelentés. A Cser­kész Szövetség és a Magyar Aero Szövetség csak az esti órákban kapott táviratot Rotter Lajostól, aki közölte, hogy még vasárnap délután fél hat órakor baj nélkül leszólt a Temes partján fekvő Szárcsa nevű, jugoszláv megszállás alatt levő községben. Azt is tudatta, hogy a hazautazása és a gép hazaszállí­tása elé sem gördül semmi akadály. A hír nagy örömet keltett a vitorlázó repülők tá­borában, ahol — ismerve Rotter kitűnő képességeit — egy pillanatig sem gondoltak balesetre, de annál nagyobb kíváncsisággal várták, honnan fog jelent­kezni. Nyomban meg is állapították, hogy a temes­­megyei Szárcsa község légvonalban 265 kilomé­ternyire van Budapesttől, tehát Kotter eredménye ij országos rekord. Ötszázezer katona vesz részt az olasz hadgyakorlatokon. Milánó, júl. 1. A Corriere della Sera értesülése szerint az Olaszország különböző vidékein tartandó nyári hadgyakorlatokon mintegy 500.000 katona vesz részt, ugyanakkor azonban a csapatszállításokat to­vább folytatják Kelet-Afrikába, ahol a helyzet egyre tarthatatlanabbá válik. Most már csak egy megol­dás marad az olasz-abesszin viszály elintézésére és Olaszország már előkészült erre a megoldásra. Két hajószerencsétlenség, London, jul. 1. A harvichi kikötő bejáratánál az elmúlt éjszaka az Esbjerg dán gőzös összeütközött a Vlissingen—Harvich között szolgálatot ellátó „Juli­anna hercegnő“ holland gőzössel. A holland gőzös, melyen 311 személy utazott, súlyosan megsérült. A dán gőzösön 133-an utaztak és ez a hajó szintén súlyosan megrongálódott. A holland hajó utasai közül három személyt súlyos sérülései miatt kórházba szállítottak. A két összeütközött hajó utasait segélyhajók szállítot­ták partra. Róma, jul. 1. Taranto kikötője előtt éjszakai gya­korlatok során két felderítő naszád összeütközött. Hat matróz meghalt, heten súlyosan megsebesültek. A ha­jók még el tudták érni a kikötőt. vezetőségének erre rendelete van. Nohát én jól el­rejtettem a kis aranydobozt, aztán otthon anyámmal együtt megvizsgáltuk. Brilliánsokkal ékesített bel­sejében egy fiatal lány csontra festett arcképe volt, a maga arcképe, Irmike, édes Irmike . . . Anyám mindjárt mondta, hogy ez a medaillon, ez a szerencsénk kezdete. Bennem is feltámadt a reménység. Jelentkeztem édesapjánál a gyárban, át­adtam neki az aranyszelencét. Ha látta volna Irmike, milyen boldog volt. Leültetett és elbeszéltette ma­gának, hogyan akadtam rá az 5 drága kislánya oly érthetetlenül eltűnt arcképére. Természetesen meg akart jutalmazni. Én ellenben azt kértem tőle, hogy alkalmazzon akárminek a gyárában, mindegy. El­hallgattam, hogy mérnök-doktor vagyok, akkor el­küldött volna. Parancsára felvettek segédmunkás­nak az esztergályozó osztályra. Aztán lassan hoz­zám szoktak a gyárban és mindenre felhasználtak. Mert én mindent szívesen vállaltam. Egy napon az egyik hirtelen megbetegedett mérnök helyett beugrottam és bravúrosan elvégez­tem valami sürgős tervmunkát, ami a főmérnöknek hallatlanul tetszett és rohant be vele az öreghez ... Valér a pohár után nyúlt, Irma asszony el­lágyult szeretettel nézte a körömnélküli ujjakat a k­ristálypohár derekán, ő is felvette a poharát. — A többit már tudom, Valér, — mosolygott az urára. — Csak azt nem értem, hogy miért kel­lett ezt a történetet előttem eltitkolni? . . . — Úgy látszik, hogy nem ismertem eléggé ma­gát, féltem hogy veszitek a maga szemében, hogy kevesebbre értékel mert egykor a szeméthegyen dol­goztam és tudja, ez a medaillonhistória olyan ro­mantikus, szirupos amerikai filmtörténet . . . — Hisz éppen ez a szép benne, Valér — mo­solygott a fiatal asszony és összecsendítette poha­rát az uráéval: — És az, hogy maguk, maga, meg apus olyan nagyon szeretnek engem. Lola pedig megpukkad az irigységtől, ha meghallja az én történetemet a kö­röm nélküli emberről. Erről nyugodt lehet . . . Mámorosan néztek egymás szemébe és lassan, gyönyörűséggel szürcsölték a gyöngyöző italt. Az asszony hirtelen a férfinek nyújtotta kicsiny, fehér kezét és a vörös, roppant, köröm nélküli ujjak sze­relmesen fonódtak a magát odaadó, finom, kényes kis kéz köré . . . A Ribbentropot, Hiller megbízottját Párizsba várják A francia lapok a francia-német közeledésről. Párizs, júl. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának táv­irata.) Mind a reggeli, mind az esti sajtó azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy közvetlen német-francia tárgyalások kívánatosak és lehetségesek-e? A reggeli lapok rámutatnak arra, hogy ez a kérdés a francia közvélemény számára nem újság. Franciaország rég­óta megegyezést kíván a Német Birodalommal, de olyan feltételek mellett, amelyek elősegítik Európa kollektív biztonságát. Ezzel kapcsolatban a Jour azt az értesülését közli, hogy Berlinben mindenképen megbeszélést szeretnének kezdeni Franciaországgal. Könnyen érthető, hogy Németországnak nagy érdeke az ilyen megbeszélés, amelytől nincs mit vesztenie. Nyilvánvaló, hogy Németország ki szeretne szaba­dulni abból az elszigeteltségből, amelyen a német-an­gol hajóhadegyezmény ütötte az első rést■ Az estilan­ok szintén jórészt a német-francia kö­zeledés kérdését feszegetik. Az Intransigeant azt han­goztatja, hogy Franciaország meg akar egyezni Né­metországgal, de nem azért, hogy Németország, mi­után Nyugaton biztosította magát, Keletre vesse ma­gát. Németországnak azonban ugyanakkor, amikor Franciaországgal tárgyal, Franciaország barátaival is tárgyalásokba kellene bocsátkoznia. Vajjon miért nem hajlandók erre a németek, ha Franciaországgal igazán ki akarnak békülni? A Libertében kijelenti Bainville, az ismert történetíró és közíró, hogy a mos­tani közeledési kísérleteket csakhamar Ribbentropnak, Hitler megbízottjának párizsi látogatása fogja kö­vetni. Ez mindenesetre ügyes dolog, de azért felmerül az a kérdés, várjon Németország nem akar csupán szabad kezet biztosítani magának a Keleten. A Journal des nébats azt kérdi, hogy a közeledési kísérletek mö­gött nem rejlik-e Hitlernek valamilyen cselszövénye. Hitler azt a politikát, amelyet a „Mein Kampf“ című könyvében megjelölt, rendszeresen óhajtja alkal­mazni. (Ssf Herriot beszéde a francia-német kibékülés szükségességéről. Párizs, júl. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának táv­irata.) Ötvén német frontharcos Stuttgartból Lyonba érkezett. Kíséretükben voltak azok a francia front­harcosok, akik Németországban tett látogatásukból hazatértek. Lyonban a városházán fogadta a front­harcosokat Herriot államminiszter és polgármester. Rövid beszédében arra emlékeztetett, hogy 1924-ben Londonban Marx és Stresemann német államférfiak­kal előkészítette a Franciaország és Németország kö­zötti kibékülést, amelynek feltételeiről minden korlá­tozás nélkül szabadon kellett volna tárgyalni. Ké­sőbb, 1932-ben, Lausanneban a jóvátétel kérdését a lehető legszabadelvűbb szempontból akarta tárgyal­ni. Ezek tények, amelyek minden szónál jobban bizo­nyítják azt az igazi kívánságát, hogy egymáshoz kö­zeledni lássa a két nemzetet, amelyek közül mind­egyiknek saját lángelméje, saját eszménye és saját életfelfogása van, de azért mindegyik hivatva van arra, hogy jelentékeny adalékokkal járuljon hozzá az emberi művelődéshez. Ha ez a két nép hátat fordí­tana egymásnak, akkor ez az emberiségnek igazán csak kárára válnék és igazi világi elfordulást vonna maga után. Mindent el kell követni, hogy ez meg ne történjék. Ezután Herriot közvetlenül a frontharcosokhoz fordult és meghatott hangon folytatta: „Nagyon jól tettétek, hogy idejöttetek(Sz.) Francia és német frontharcosok találkozása Párizsban. Párizs, júl. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Hétfőn délután a Rue Rivoli-szállóban meg­beszélések kezdődtek a délben a francia fővárosba ér­kezett német frontharcos küldöttség és a frontharcosok nemzeti szövetségében (Fidac) képviselt 11 állam kép­viselői között. Hétfőn délben érkezett gépkocsin a német küldöttség Párizsba. Élén áll Oberlindober, a német frontharcosok vezetője, továbbá von Cassel, dr. Pick, von Human, a német nemzeti szocialista front­harcosok szövetségének képviselője és von Bary, az Acélsisak küldöttségének képviselője. A francia kül­döttség élén Ali Lebeque, Jean Goy, Boulard és Tau­­diére. Első ízben történik, hogy a német frontharcosok a nemzetközi szövetségen keresztül hajlandók tár­gyalni a francia frontharcos szövetséggel amely más­fajta tárgyalásba nem volt hajlandó beleegyezni. (Sz). Tanácskozások Franciaország és Olaszország szorosabb katonai együttműködéséről. Párizs, jul. 1. Gamelin tábornok, a vezérkar főnöke, vasárnap visszaérkezett Rómából, ahol fon­tos tanácskozásokat folytatott Mussolini miniszterel­nökkel és Badoglio tábornaggyal, az olasz vezérkar főnökével. Kormánykörökben a legnagyobb tartózkodást tanúsítják a francia vezérkar főnökének római láto­gatásával kapcsolatban, a lapok azonban utalnak a római jelentésekre, amelyek szerint Gamelin tábor­nok az olasz vezérkar főnökével a két ország szoros katonai együttműködését készítette elő. (Inf.) Bömön miniszter a székesfehérvári vágóhíd megnyitásán. Székesfehérvárról jelentik: Hóman Bálint köz­­oktatásügyi miniszter szombaton felesége és Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter, továbbá titkára, Terbócz Miklós társaságában Székesfehérvárra uta­zott, hogy részt vegyen az új székesfehérvári városi közvágóhíd és a plakátkiállítás ünnepélyes megnyi­tásán. A közvágóhíd megnyitásán Csitáry G. Emil polgármester ismertette a vadóhíd létesítésének tör­ténetét. Hóman miniszter az épületet átadta rendelte­tésének, majd Schmiedl Ferenc műszaki tanácsos kalauzolásával megtekintették az épületet. A minisz­ter ezután a kereskedelmi iskola épületében megnyi­totta a plakátkiállítást, amely kilenc teremben a kül­földi és hazai plakátművészet érdekes és tanulságos példáit mutatja be. Hóman miniszter örömét fejezte ki azon, hogy Székesfehérvár polgárságának ez újabb kulturális megnyilatkozása alkalmával jelen lehet. A magyar kultúra, a magyar idegenforgalom és a magyar ke­reskedelem fejlődése szempontjából egyaránt fontos­nak ítéli ennek a plakátkiállításnak megrendezését, amely Székesfehérvár város kereskedőközönségét belekapcsolja abba a munkába, amely az idegenfor­galom fellendítése érdekében folyik. Ezután a kiállí­tást megnyitottnak jelentette ki. A miniszterek és kíséretük innen az újonnan kibővített székesfehér­vári strandfürdőre mentek. A miniszterek tisztelére rendezett ebéden Darányi földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd abban az irány­ban, hogy a vágóhíddal kapcsolatos hűtőházat ba­romfi- és tojáshűtőház céljaira is kiegészítse a város és az érdekeltek megfelelő hozzájárulásával. Az ál­lam erre a célra hajlandó megfelelő segélyt nyújtani. Bejelentette ezenkívül, hogy Székesfehérvárott 1938-ra, Szent István halálának 900-ik évfordulójára, gazda­sági iskolát óhajt felállítani. A lengyel külügyminiszter Berlinbe utazik. Berlin, júl. 1. A német birodalmi kormány már régebben meghívta Beck ezredes lengyel külügy­minisztert Berlinbe. A lengyel külügyminiszter a meghívást elfogadta és szerdán, július 3-án, érkezik meg a német fővárosba. Beck ezredes két napig ma­rad, Berlinben. 3 Roosevelt újabb súlyos veresége. Washington, jul. 1. Roosevelt újabb súlyos po­litikai vereséget szenvedett. A képviselőház 216 sza­vazattal 146 ellenében elutasította az elnöknek azt a javaslatát, hogy a felesleges „tartánytársaságokat“ (holding company) 1942 végéig meg kell szüntetni. A döntést elkeseredett küzdelem előzte meg a kormány és a nagybefolyású közhasznú társaságok, villamossági, vízvezetéki és gázszolgáltató vállalatok között. Az utóbbiak ügynökei lázas tevékenységet fej­tettek ki a Ház folyosóin. Az elnök március 3-i üze­netében tudvalevőleg presztízskérdéssé tette a tar­­tánytársaságok megszüntetését azzal az indokolás­sal, hogy olcsóbbá kell tenni a víz, a gáz és a vil­­lamosáram árát. A törvényhozók állásfoglalásából Washington­ban arra következtetnek, hogy Roosevel befolyása kezd gyengülni. ________ Hat­száznegyvenhét óra óta a levegőben! New York, júl. 1. A Key fivérek, akik Meridian város fölött tartamrepülést végeznek, hétfőn megja­vították a nemhivatalos világrekordot is: 647 órája, 28 perce, 30 másodperce vannak már a levegőben. A repülőgépet kiszolgáló másik repülőgép gon­datlansága következtében a Key-fivérek gépén tűz ütött fel, az üzemanyaggal való ellátás közben. Az egyik fivér azonban csodálatos lélekjelenléttel elol­totta a tüzet. PÖSTYÉN-FÜRDŐ rheuma, ischlüs elten. Előnyös átalány hurkák. (Lakás, étkezés, fürdő, orvos, gyógy­díj, kiszolgálás stb.) Felvilágosítás a kura­­költség lefizetésre is. Pöstyén fürdőiroda, Budapest VII., Károly-krt 3/a Telefon: 453-82

Next