Pesti Hírlap, 1935. november (57. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-24 / 268. szám
1935. november 24., vasárnap. PESTI HÍRLAP A ROYAL SZÍNHÁZ JELENTI:13 EMBER A HÓBAN UTOLSÓ 4 ELŐADÁSA AZ ÚJ THÁLIA VENDÉGJÁTÉKA ÉNEKES MADÁR zenés énekes mesejáték. Irta: TAMÁSI ÁRON. Rendezte: PÜNKÖSTY ANDOR A magyar sajtó egyöntetű kritikája: Irodalmi, színházi, társadalmi esemény Előadások: Csütörtökön este 9 órakor először Pénteken „ 9 „ Szombaton d. u. 4 „ Szombaton este 9 „ Vasárnap d. u. 4 „ Vasárnap este 9 „ Hétfőn este 9 „ Kedden este 9 A Koncert rendezései: III. Filharmóniai főpróba ma negyed 12. III. Filharmónia Dohnányival, Cortotval hétfőn este 128. Operában. Liszt-est. Műsor: Orpheus, Esz-dúr zongoraverseny, Faust szimfónia, közreműködik a Székesfővárosi énekkar férfikara (karigazgató Karvaly Viktor), a tenorszólót énekli Laurisin Lajos. Jegyek a főpróbára elfogytak, az esti hangversenyre az Operában kaphatók. I. Szimfonikus est 27. B. Vigadó, vez.: Sámy, közr.: dr. Molnár, Faragó. Magyar Kői Vonósnégyes 29. 7. 1/49. Kálmán— Puky—Szeremig—Ulbrich. Műsor: Beethoven, Brahms, Szymanovsky. CASALS Zenekari est szombaton (Városi 8). Mesterbérlet III. Filharmónia, Bohnányi. Valeska Gert II. est dec. 2. Kondor 2 zongorás jazz és Black and Blond énekduó közt. Cortot szólóest dec. 5. Ticharich—Kerpely szonátaest dec. 8. 7. 1/29. Műsor: Beethoven, Dohnányi, Kodály, Darré, Szatmári, Mykyscha 3-as zenekari hangverseny dec. 12. Műsor: Saint- Saëns, Liszt, Chopin. Zongorabérlet III. est. Jegyek 2—7 pengőig. Rózsavölgyi hangversenyei: Horowitz két estéje nov. 26., zenekarral. (Beethoven- és Csajkovszkykoncertek), nov. 28. szólóest (Haydn, Brahms, Chopin, Liszt, Franck). Sebastian György a moszkvai rádió főzeneigazgatója nov. 26. vezényli a Hangv. Zenekart. Szólista: Horowitz, Csajkovszky V. és zongoraverseny. Beethoven Esz-dur koncert. Pontos kezdés 8-kor. IVaz Márta nov. 27. 7. a világszerte ünnepelt hegedűművésznő és karnagy Brahms hegedűversenyét játssza. Egyúttal vezényli Csajkovszky 6. szimfóniáját és Liszt Preludes-jét. Toscanini — jegyek elkeltek. dec. 3. Rezervált jegyeket szerdáiig tartjuk fenn. Bruno Walter dec. 10. Hangv. Zenekar. Brahms, IV., Mozart: D-dúr, Wagner: Bacchanale és Trisztán. Néhány jegy 3.50—100. Dr. Ember Nándor spanyol zongoraestje dec. 8. V. Suter: Le Laudi oratórium bemutató dec. 12. 7., 1 9. Hangv. Zenekar, Palestrina-kórus, Orvosi Gyermekkórus. Vez.: Váradiy László. Kreszné Sztojanovits Lily dalest dec. 15. Szász Miklós rendezései: (Jegyárusítás Bárdnál és Rózsavölgyinél. ANDERSON szerdán 27-én, V. 8. Hatalmas új műsorán Händel, Wolf, Brahms, Sadero ciklusok, Schubert, Ave Maria, Bianchini és negro-spiritual dalok. Vitéz Kókay István szerzői estje dec. 1. BRILLIÁNS SZÍNÉSZEK, RAGYOGÓ RENDEZÉS, POMPÁS ZENE , EGYSZÓVAL BŰD! CUKRÁSZDA * Tízperces alibi. Armstrong: Tízperces alibi c. krimináldrámáját csütörtökön este mutatja be a Bethlen-téri Színház. Főszerepeit Márkus Margit, Gellért Lajos, Greguss Zoltán, Farkas Gyula, Bánhidy, Sormássy, Gáli játsszák. A színház nagy lelkesedéssel készül a bemutatóra. Tarján György rendezi az újdonságot, amely Kosztolányi Dezső nagyszerű fordításában kerül színre. Hétfőn, kedden és szerdán nincs előadás. * A vak hegedűművész főhadnagy hangversenye. Vitéz Szaényi Károly főhadnagy, vak hegedűművész, a III. osztályú Vaskorona-rend tulajdonosa, kedden este nyolc órakor rendezi hangversenyét a pesti Vigadóban. Közreműködnek: Orosz Julia operaénekesnő, Zsámboki Miklós zeneakadémiai tanár és Mikus- Csák István zeneszerző. A hangverseny iránt, amelynek védnökségét József kir. herceg, vitéz Soós Károly, báró Lukachich Géza, vitéz Itellebronth Antal és vitéz Józár Domokos tábornokok vállalták el, rendkívül nagy az érdeklődés. MOZI. Shakespeare a mozivásznon. A Szentivánéji álomról, melyet a Rádiós-filmszínház mutat be, Reinhardt rendezésében, ezt mondja Kosztolányi Dezső: — A Szentivánéji álom alkalmi költemény. Képzeljék el, egy hatalmas főur esküvőjét készül megülni s egy költőtől játékot rendel, hogy előkelő vendégeit — többek közt az ott megjelenő udvart, a királynőt és udvarhölgyeit — mulattassa, megkacagtassa. Manapság az ilyesmi már nem divat. Többnyire zenekarokat, előadó művészeket, tréfás bűvészeket és ezermestereket szerződtetnek erre a célra. A XVI. században azonban még nem hullott ennyire részeire a műveltség. Ősi erejében élt a szó. Shakespeare egymaga pótolt zenekarokat, előadó művészeket, tréfás bűvészeket és ezermestereket is. — William Stanley, Derby grófja, amikor Elisabeth Vere-rel, az oxfordi gróf leányával 1595-ben jegyet váltott, valószínűleg egyenesen Shakespearehez fordult, az akkor még nagyon fiatal, alig 31 éves, vidám, életkedvtől duzzadó költőhöz, hogy főúri nászát tegye még ünnepélyesebbé. Mit művelt a költő? Szövetkezett a levegő s az alvilág minden tündérével, villijével, manójával, mozgósította az erdőket, a csodatevő növényeket és virágokat, odabűvölte az udvari színpadra az ókori remekírókból Titániát, a tündérkirálynőt és Oberont, a tündérkirályt, de a könnyű és lenge szellemek mellé fölidézte a tenyerestalpas valóságot, az otromba hétköznapot, a kacagtató mesterembereket is, mint nehezéket a mérleg másik serpenyőjébe, a tündérjátékba egy prózai játékot álmodott belé, színházat a színházba s királyi képzeletével oly pompát fejtett ki, hogy mellette elsápadt az udvari pompa. Ez sorrendben az ő tizedik darabja, de az ő első drámai remeklése. — Csodálatos kor volt ez. A renaissance már fölásta a meztelen istenszobrokat, kihozta a napfényre az ókori írók eddig eldugott könyveit, de a lelkekben még mindig ott éltek a közeli középkor babonái. Egybeolvadt a renaissance ifjú merészsége s a középkor ódon áhítata. Már mindenütt forradalmi szabadszájúság uralkodott, de az öregemberek még félve suttogtak arról, hogy a dombokban kis zöld törpék alusznak, akik éjidőn, holdfénynél fölébrednek, bohókás táncot ropnak a füvön, az öregasszonyok pedig még szinte személyesen ismerték Buckót, Robin pajtást, ezt a dévai tündérinast, ezt a kedves és rakoncátlan ház bajkeverőt, aki a serény gazdasszonynak segít kisöpörni a szobáját, fölforralni a fejét, de a piszkos, lompos és hanyag gazdasszonynak folyton galibát csinál, borsot tör az orra alá. Shakespeare ezeket az ellentétes elemeket — az ókori mondákat s a korabeli népmeséket, a királyok nagyszerűségét s a kézművesek kisszerűségét, a költészetet és prózát, tapasztalatait és emlékeit, az igazi szinpad boszorkányos varázsát s a műkedvelő színészek esetlenségét, melyet nyilván Coventy-ben láthatott, mint gyermek — mind összeolvasztotta a báj remekévé s befuttatta képzelete aranyfüstjével, mint azokat a tálakat, melyekben apró tárgyakat szokás egybefoglalrni és bearanyozni. Sehol sem ilyen szines. Az egész természet gazdagságát tárja elénk. Lelkiismeretes búvárjai megolvasták, hogy itt csak a virágok közül is negyvenkétfélét említ. — A szentivánéj junius 25-ike, a nyári napfordulat még ma is a pogány szabadság és felelőtlenség emlékét idézi. Angliéban ekkor a bűbáj és varázslat éje volt. A mulatók annak a páfránynak a magját keresték, mely láthatatlanná teszi őket, hogy a láthatatlanság védelme alatt szabadon kiélhessék vágyaikat. Csak egy ilyen bolond éjen történhetik meg, hogy a tündérkirálynő beleszeret egy szamárba, példázva a szerelem szomorú mindenhatóságát, csak egy ilyen bolond éjen engedheti meg magának a drámaíra, hogy alakjait féktelen jókedvében alig jellemezze s tündéri segédlettel mozgassa, mint bábokat, példázva, hogy valamennyien a szenvedély bábjai vagyunk, amikor szeretünk. A főrangú vendégek kacagva vették tudomásul, hogy bizony a halandók valamennyien bolondok. — A Szentivánéji álom irodalomtörténeti szempontból is nevezetest Itt bókol Shakespeare nyíltan Erzsébet királynőnek, az estély vendégének, akit „szép Vestaszűznek“ nevez „nyugat trónusán“. Ez az egyetlen eset, amikor a nyájas William meghajlik előtte. Egyébként belül a lelkében nem kedvelte ezt a horgaseszű, céltudatos, férfinál is férfibb uralkodónőt, akiben sok erény lakozott, de nem volt meg benne az az erény, melyet ő mindenekfölött becsült, a megbocsátás és belátás emberiessége. Később Essex gróf kivégzését és Southampton gróf bebörtönözését nem tudta megbocsátani neki. Amikor Erzsébet királynő meghalt, Chardie felszólította őt, hogy írjon valamit jótevőjéről. Shakespeare azonban néma maradt, egyetlen sort sem írt. — Reinhardt annak idején, hogy színpadra vitte a Szentivánéji álmot, rendezői mesterművét alkotta meg. Most Hollywoodban, a moziban szólaltatja meg Shakespearet, pazarul, minden tündéri erejével. 14 millió pengőt költöttek erre a darabra, de mennyi kincset érő munkát, képzeletet és szeretetet fordítottak rá. A rendezők királya találkozik itt a költők királyával. Shakespeare beszél az egész mozielőadáson. Az új magyar szöveg, melyet vetítenek, tőlem való. Arany János, mindnyájunk mestere, 1864-ben fordította le remekbe a Szentivánéji álmot. Azóta 71 év múlt el, majdnem háromnegyed évszázad. Ez az időköz s az ő nyomán fejlődő magyar nyelv növekvő simulékonysága magyarázza az én kísérletemet. * Lukács Pál új szerepei. A newyorki Radio Cityben bemutatóra került a Dumas-féle Három testőr új hangos filmváltozata. Kilencvenhét percig pereg. Az egyik testőrt, Athost, Lukács Pál személyesíti erőteljesen. A filmet a Radio-gyár készítené. —Lukács Pál a Warner-gyár Stella Parish című filmjében is sikerrel szerepel. Egy angol filmigazgatót játszik. Ez a film nyolcvanöt percig tart. A Spanyol film magyar fényképésze. Madridban nagy sikerrel pereg a Bumbo al Cairo (Útban Kairóba) című film. Egy elkényeztetett tenoristáról szól, aki menekül az ünneplések elől és ott szeretne élni, ahol nem ismerik. Barátja elviszi Kairóba, de útközben a hajó kénytelen egy másik kikötőben kikötni. A tenorista itt megismeri a kormányzó leányát, aki éppen az ő gramofonfelvételeiben gyönyörködik. Ezen az útón jutnak el a happy endinghez. Ricardo Nunez adja az énekest jól, Mary del Carmen a kormányzóleányát gyengébben. Nagyon dicsérik a felvételeket, amelyeket Tom Keménffy készített. * Az új földesúri magyar film felvételeit Gaál Béla rendező befejezte. A film karácsonykor kerül a közönség elé, három premier-színházban. — A plakát művészi tervezését, a filmet gyártó cég, Cdil Zoltán festőművészre bízta. Magyar filmmel nyit az ÁTRIUM PALOTA MARGIT-KÖRÚT 55. Európa legszebb filmszínháza, Budapest legújabb dísze, a magyar kultúra pompás új hajléka. Kedden 148 órakor tüneményes díszelőadáson mutatja be a „Meseautó“ testvérfilmjét, az „Elnökkisasszom'-t. Írta Vitéz Miklós és Békeffy István. Zenéjét szerzette: Márkus Alfréd. Rendezte: Marton Endre. Főszereplők: Muráti Lili, Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Kabos Gyula, Törzs Jenő, Ráday Márta, Pethes Sándor. Fotografálta: Heinrich Balasch. Készült a Hunnia Filmgyárban Budapesten. Tudnivalók: Előadások kezdete 144, 146, 148, 1410, vasár- és ünnepnap 142, 144, 146, 148, 1410 órakor. Kedden, a premier napján, csak 148 és 10 órakor. Pénztár vasárnap d. e. 11 órától állandóan. Telefonszámok: 530—31 és 510—24. Kocsipark a Statisztika-palotánál. Közlekedés az 5., 9., 11., 12. autóbuszok, 4., 49., 51., 71. villamosok. Megállóhelyek a színház előtt. A 1410 órai előadás végén a Rózsadombra külön autóbuszjárat (11. vonal) a színház elől. A szezon legvidámabb és legnívósabb magyar filmje! EMÖKKISASSZONY írták: VITÉZ MIKLÓS és BÉKEFFY ISTVÁN. Zene:MÁRKUS ALFRÉD. Rendezte: MARTON ENDRE F O FI U !VS REFLECTOR-FILM. ÁTRIUM Kedden este fél 8 és fél 10 órakor DÍSZBEMUTATÓ ! ! Hétfőn este fél 10 órakor DÍSZBEMUTATÓ! 19 ..Illll....IIIETOBWBI