Pesti Hírlap, 1935. november (57. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-24 / 268. szám

1935. novem­ber 24., vasárnap. PESTI HÍRLAP A ROYAL SZÍNHÁZ JELENTI:1­3 EMBER A HÓBAN UTOLSÓ 4 ELŐADÁSA AZ ÚJ THÁLIA VENDÉGJÁTÉKA ÉNEKES MADÁR zenés énekes mesejáték. Irta: TAMÁSI ÁRON. Rendezte: PÜNKÖSTY ANDOR A magyar sajtó egyöntetű kritikája: Irodalmi, színházi, társadalmi esemény Előadások: Csütörtökön este 9 órakor először Pénteken „ 9 „ Szombaton d. u. 4 „ Szombaton este 9 „ Vasárnap d. u. 4 „ Vasárnap este 9 „ Hétfőn este 9 „ Kedden este 9 A Koncert rendezései: III. Filharmóniai főpróba ma negyed 12. III. Filharmónia Dohnányival, Cortotval hétfőn este 128. Operában. Liszt-est. Műsor: Orpheus, Esz-dúr zongoraverseny, Faust szimfónia, közreműkö­dik a Székesfővárosi énekkar férfikara (karigazgató Karvaly Viktor), a tenorszólót énekli Laurisin Lajos. Jegyek a főpróbára elfogytak, az esti hangversenyre az Operában kaphatók. I. Szimfonikus est 27. B. Vigadó, vez.: Sámy, közr.: dr. Molnár, Faragó. Magyar Kői Vonósnégyes 29. 7. 1/49. Kálmán— Puky—Szeremig—Ulbrich. Műsor: Beethoven, Brahms, Szymanovsky. CASALS Zenekari est szombaton (Városi 8). Mesterbérlet III. Filharmónia, Bohnányi. Valeska Gert II. est dec. 2. Kondor 2 zongorás jazz és Black and Blond ének­­duó közt. Cortot szólóest dec. 5. Ticharich—Kerpely szonátaest dec. 8. 7. 1/29. Műsor: Beethoven, Dohnányi, Kodály, Darré, Szatmári, Mykyscha 3-as zenekari hangverseny dec. 12. Műsor: Saint- Saëns, Liszt, Chopin. Zongorabérlet III. est. Jegyek 2—7 pengőig. Rózsavölgyi hangversenyei: Horowitz két estéje nov. 26., zenekarral. (Beethoven- és Csajkovszky­­koncertek), nov. 28. szóló­est (Haydn, Brahms, Chopin, Liszt, Franck). Sebastian György a moszkvai rádió főzeneigazgatója nov. 26. vezényli a Hangv. Zenekart. Szólista: Horowitz, Csajkovszky V. és zongoraverseny. Beethoven Esz-dur koncert. Pon­tos kezdés 8-kor. IVaz Márta nov. 27. 7. a világszerte ünnepelt hegedűművésznő és karnagy Brahms hegedűversenyét játssza. Egyúttal vezényli Csajkovszky 6. szimfóniáját és Liszt Preludes-jét. Toscanini — jegyek elkeltek. dec. 3. Rezervált jegyeket szerdáiig tartjuk fenn. Bruno Walter dec. 10. Hangv. Zenekar. Brahms, IV., Mozart: D-dúr, Wagner: Bacchanale és Trisztán. Néhány jegy 3.50—10­0. Dr. Ember Nándor spanyol zongoraestje dec. 8. V. Suter: Le Laudi oratórium bemutató dec. 12. 7., 1 9. Hangv. Zenekar, Palestrina-kórus, Orvosi Gyer­mekkórus. Vez.: Váradiy László. Kreszné Sztojanovits Lily dalest dec. 15. Szász Miklós rendezései: (Jegyárusítás Bárdnál és Rózsavölgyinél.­ ANDERSON szerdán 27-én, V. 8. Hatalmas új műsorán Händel, Wolf, Brahms, Sadero ciklusok, Schubert, Ave Maria, Bian­­chini és negro-spiritual dalok. Vitéz Kókay István szerzői estje dec. 1. BRILLIÁNS SZÍNÉSZEK, RAGYOGÓ RENDEZÉS, POMPÁS Z­E­N­E , EGYSZÓVAL BŰD! CUKRÁSZDA * Tízperces alibi. Armstrong: Tízperces alibi c. krimináldrámáját csütörtökön este mutatja be a Bethlen-téri Színház. Főszerepeit Márkus Margit, Gellért Lajos, Gr­eg­uss Zoltán, Farkas Gyula, Bán­­hidy, Sormássy, Gáli játsszák. A színház nagy lelke­sedéssel készül a bemutatóra. Tarján György rendezi az újdonságot, amely Kosztolányi Dezső nagyszerű fordításában kerül színre. Hétfőn, kedden és szerdán nincs előadás. * A vak hegedűművész főhadnagy hangversenye. Vitéz Szaényi Károly főhadnagy, vak hegedűművész, a III. osztályú Vaskorona-rend tulajdonosa, kedden este nyolc órakor rendezi hangversenyét a pesti Vi­gadóban. Közreműködnek: Orosz Julia operaénekesnő, Zsámboki Miklós zeneakadémiai tanár és Mikus- Csák István zeneszerző. A hangverseny iránt, amely­nek védnökségét József kir. herceg, vitéz Soós Károly, báró Lukachich Géza, vitéz Itellebronth Antal és vitéz Józár Domokos tábornokok vállalták el, rendkívül nagy az érdeklődés. MOZI. Shakespeare a mozivásznon. A Szentivánéji álomról, melyet a Rádiós-film­színház mutat be, Reinhardt rendezésében, ezt mondja Kosztolányi Dezső: — A Szentivánéji álom alkalmi költemény. Kép­zeljék el, egy hatalmas főur esküvőjét készül meg­ülni s egy költőtől játékot rendel, hogy előkelő ven­dégeit — többek közt az ott megjelenő udvart, a ki­rálynőt és udvarhölgyeit — mulattassa, megkacag­tassa. Manapság az ilyesmi már nem divat. Több­nyire zenekarokat, előadó művészeket, tréfás bűvé­szeket és ezermestereket szerződtetnek erre a célra. A XVI. században azonban még nem hullott ennyire részeire a műveltség. Ősi erejében élt a szó. Shake­speare egymaga pótolt zenekarokat, előadó művésze­ket, tréfás bűvészeket és ezermestereket is. — William Stanley, Derby grófja, amikor Eli­sabeth Vere-rel, az oxfordi gróf leányával 1595-ben jegyet váltott, valószínűleg egyenesen Shakespeare­­hez fordult, az akkor még nagyon fiatal, alig 31 éves, vidám, életkedvtől duzzadó költőhöz, hogy főúri ná­szát tegye még ünnepélyesebbé. Mit művelt a költő? Szövetkezett a levegő s az alvilág minden tündéré­vel, villijével, manójával, mozgósította az erdőket, a csodatevő növényeket és virágokat, odabűvölte az udvari színpadra az ókori remekírókból Titániát, a tündérkirálynőt és Oberont, a tündérkirályt, de a könnyű és lenge szellemek mellé fölidézte a tenyeres­­talpas valóságot, az otromba hétköznapot, a kacag­tató mesterembereket is, mint nehezéket a mérleg másik serpenyőjébe, a tündérjátékba egy prózai já­tékot álmodott belé, színházat a színházba s királyi képzeletével oly pompát fejtett ki, hogy mellette el­sápadt­ az udvari pompa. Ez sorrendben az ő tizedik darabja, de az ő első drámai remeklése. — Csodálatos kor volt ez. A renaissance már fölásta a meztelen istenszobrokat, kihozta a nap­fényre az ókori írók eddig eldugott könyveit, de a lelkekben még mindig ott éltek a közeli középkor babonái. Egybeolvadt a renaissance ifjú merészsége s a középkor ódon áhítata. Már mindenütt forradalmi szabadszájúság uralkodott, de az öregemberek még félve suttogtak arról, hogy a dombokban kis zöld törpék alusznak, akik éjidőn, holdfénynél fölébred­nek, bohókás táncot ropnak a füvön, az öregasszo­nyok pedig még szinte személyesen ismerték Buckót, Robin pajtást, ezt a dévai tündérinast, ezt a kedves és rakoncátlan ház bajkeverőt, aki a serény gazd­­asszonynak segít kisöpörni a szobáját, fölforralni a fejét, de a piszkos, lompos és hanyag gazdasszony­­nak folyton galibát csinál, borsot tör az orra alá. Shakespeare ezeket az ellentétes elemeket — az ókori mondákat s a korabeli népmeséket, a királyok nagy­­szerűségét s a kézművesek kisszerűségét, a költésze­tet és prózát, tapasztalatait és emlékeit, az igazi szin­pad boszorkányos varázsát s a műkedvelő színészek esetlenségét, melyet nyilván Coventy-ben láthatott, mint gyermek — mind összeolvasztotta a bá­j reme­kévé s befuttatta képzelete aranyfüstjével, mint azo­kat a tálakat, melyekben apró tárgyakat szokás egy­befoglal­r­ni és bearanyozni. Sehol sem ilyen szines. Az egész természet gazdagságát tárja elénk. Lelkiisme­retes búvárjai megolvasták, hogy itt csak a virágok közül is negyvenkétfélét említ. — A szentivánéj junius 25-ike, a nyári napfor­dulat még ma is a pogány szabadság és felelőtlen­ség emlékét idézi. Angliéban ekkor a bűbáj és va­rázslat éje volt. A mulatók annak a páfránynak a magját keresték, mely láthatatlanná teszi őket, hogy a láthatatlanság védelme alatt szabadon kiélhessék vágyaikat. Csak egy ilyen bolond éjen történhetik meg, hogy a tündérkirálynő beleszeret egy szamárba, példázva a szerelem szomorú mindenhatóságát, csak egy ilyen bolond éjen engedheti meg magának a drámaíra, hogy alakjait féktelen jókedvében alig jel­lemezze s tündéri segédlettel mozgassa, mint bábo­kat, példázva, hogy valamennyien a szenvedély báb­jai vagyunk, amikor szeretünk. A főrangú vendégek kacagva vették tudomásul, hogy bizony a halandók valamennyien bolondok. — A Szentivánéji álom irodalomtörténeti szem­pontból is nevezetest Itt bókol Shakespeare nyíltan Erzsébet királynőnek, az estély vendégének, akit „szép Vestaszűznek“ nevez „nyugat trónusán“. Ez az egyetlen eset, amikor a nyájas William meghajlik előtte. Egyébként belül a lelkében nem kedvelte ezt a horgaseszű, céltudatos, férfinál is férfibb uralkodó­nőt, akiben sok erény lakozott, de nem volt meg benne az az erény, melyet ő mindenekfölött becsült, a megbocsátás és belátás emberiessége. Később Essex gróf kivégzését és Southampton gróf bebörtönözését nem tudta megbocsátani neki. Amikor Erzsébet ki­rálynő meghalt, Chardie felszólította őt, hogy írjon valamit jótevőjéről. Shakespeare azonban néma ma­radt, egyetlen sort sem írt. — Reinhardt annak idején, hogy színpadra vitte a Szentivánéji álmot, rendezői mesterművét alkotta meg. Most Hollywoodban, a moziban szólaltatja meg Shakespearet, pazarul, minden tündéri erejével. 14 millió pengőt költöttek erre a darabra, de mennyi kincset érő munkát, képzeletet és szeretetet fordítot­tak rá. A rendezők királya találkozik itt a költők királyával. Shakespeare beszél az egész mozielőadá­­son. Az új magyar szöveg, melyet vetítenek, tőlem való. Arany János, mindnyájunk mestere, 1864-ben fordította le remekbe a Szentivánéji álmot. Azóta 71 év múlt el, majdnem háromnegyed évszázad. Ez az időköz s az ő nyomán fejlődő magyar nyelv nö­vekvő simulékonysága magyarázza az én kísérle­temet. * Lukács Pál új szerepei. A newyorki Radio Cityben bemutatóra került a Dumas-féle Három test­őr új hangos filmváltozata. Kilencvenhét percig pe­reg. Az egyik testőrt, Athost, Lukács Pál személye­síti erőteljesen. A filmet a Radio-gyár készítené. —­­Lukács Pál a Warner-gyár Stella Parish című­ film­jében is sikerrel szerepel. Egy angol filmigazgatót játszik. Ez a film nyolcvanöt percig tart. A Spanyol film magyar fényképésze. Madridban nagy sikerrel pereg a Bumbo al Cairo (Útban Kairó­ba) című film. Egy elkényeztetett tenoristáról szól, aki menekül az ünneplések elől és ott szeretne élni, ahol nem ismerik. Barátja elviszi Kairóba, de útköz­ben a hajó kénytelen egy másik kikötőben kikötni. A tenorista itt megismeri a kormányzó leányát, aki éppen az ő gramofonfelvételeiben gyönyörködik. Ezen az útón jutnak el a happy endinghez. Ricardo Nunez adja az énekest jól, Mary del Carmen a kormányzó­­leányát gyengébben. Nagyon dicsérik a felvételeket, a­melyeket Tom Keménffy készített. * Az új földesúr­i magyar film felvételeit Gaál Béla rendező befejezte. A film karácsonykor kerül a közönség elé, három premier-színházban. — A plakát művészi tervezését, a filmet gyártó cég, Cdil Zoltán festőművészre bízta.­ ­ Magyar filmmel nyit az ÁTRIUM PALOTA MARGIT-KÖRÚT 55. Európa legszebb filmszínháza, Budapest leg­újabb dísze, a magyar kultúra pompás új hajléka. Kedden 148 órakor tüneményes díszelőadáson mutatja be a „Meseautó“ testvérfilmjét, az „Elnökkisasszom­'-t. Írta Vitéz Miklós és Békeffy István. Zenéjét szerzette: Márkus Alfréd. Rendezte: Marton Endre. Főszereplők: Muráti Lili, Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Kabos Gyula, Törzs Jenő, Ráday Márta, Pethes Sándor. Fotografálta: Heinrich Balasch. Készült a Hunnia Filmgyárban Budapesten. Tudnivalók: Előadások kezdete 144, 146, 148, 1410, vasár- és ünnepnap 142, 144, 146, 148, 1410 órakor. Kedden, a premier napján, csak 148 és 10 órakor. Pénztár vasárnap d. e. 11 órától állandóan. Telefonszámok: 530—31 és 510—24. Kocsipark a Statisztika-palotánál. Közlekedés az 5., 9., 11., 12. autóbuszok, 4., 49., 51., 71. villamosok. Megállóhelyek a színház előtt. A 1410 órai előadás végén a Rózsadombra külön autóbuszjárat (11. vonal) a színház elől. A szezon legvidámabb és legnívósabb magyar filmje! EM­ÖKKISASSZONY írták: VITÉZ MIKLÓS és BÉKEFFY ISTVÁN. Zene:MÁRKUS ALFRÉD. Rendezte: MARTON ENDRE F O FI U !VS REFLECTOR-FILM. ÁTRIUM Kedden este fél 8 és fél 10 órakor DÍSZBEMUTATÓ ! ! Hétfőn este fél 10 órakor DÍSZBEMUTATÓ! 19 ..Illll....IIIETOBWBI

Next