Pesti Hírlap, 1936. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-01 / 1. szám
BUDAPEST, 1936. LVII1. ÉVFOLYAM, 1. (18,839) SZÁM SZERDA, JANUÁR 1 Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 10 fillér, vasárnaponként 32 fill., a Pesti Hírlap Vasárnapja nélkül 12 fillér Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: 122—95. — Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél, Erzsébet körút 1 Tel: 352—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük sara Puskaporos újév. Ágyuk dörögnek, repülőgépmotorok berregnek, bombák robbannak, gépfegyverek kát fognak, golyók pattognak — így köszönti az emberiség az újévet. A lelkekben szorongás és félelem, a fekete földrész háborúja nem csap-e át az öreg Európára is, hogy itt is felújítsa a háború borzalmait! A ma élő nemzedék nagyobbik fele még a saját tapasztalatából tudja, mi a háború. Saját bőrén érezte, hogy a modern pusztító eszközök viaskodásában nem le- s hét senki sem nyertes fél. Mindenki csak vesztes, csak szenvedő lehet. A népek maguk mindig békét akartak és irtóztak a háborútól. Még akkor is, amikor országok harcában nem néphadseregek vettek részt, csak — a világháború méreteihez hasonlítva — maroknyi zsoldos és toborzott katonahad. Ahol nem volt harctér, maga a nép nyugodtan élte a maga mindennapos életét. A harcterek pedig aránylag igen kicsiny területre szorultak. Egy vármgye földje elég volt arra, hogy azon eldőljön egy-egy világbirodalom sorsa. A Waterlooi Csata megvívásához nem kellett nagyobb térség Budapest határánál. Amióta néphadseregek vannak, megváltozott a helyzet. Most már minden háború az egész nép szenvedése, az égész nép kockázata. Amióta a modern élet szövevénye, a közlekedési eszközök fejlett technikája a legszorosabb összefüggéseket teremtette meg Európa országai között, a mi földrészünkön minden háború, a legkisebb is, azzal a veszedelemmel fenyeget, hogy világháború lesz belőle. Ezért a népek maguk soha sem aggódtak olyan tömegesen, olyan együttesen, olyan közös érzéssel a béke sorsáért, mint manapság. Amikor a bonti újév hajnalán visszatekintünk az elmúlt esztendőre, semmi okunk rá, hogy sajnálattal búcsúzkodjunk tőle. Valljuk be, ez a távozó év megcsalta a reménységeinket. Bármilyen rosszul ment is a sorsunk, ma egy esztendeje több okunk volt a megelégedésre, több jogunk a reménykedésre. A világ népeinek éppen úgy, mint nekünk magyaroknak. Hogy itthon maradjunk: ma egy esztendeje még nem volt annyira kietlen, annyira sivár a magyar közélet, mint amilyen mostanság. Soem volt olyan nagy a meghasonlás, a bizalmatlanság, a pártellentét és a személyes gyűlölködés. Az alkotmány sáncai erősebben álltak, a kormány hatalma gyakorlásában szerényebb kereteket engedélyezett magának, nem csináltak még dogmát a többségi elv könyörtelen és kegyetlen kultuszából, nem feszítették annyira túl a húrt, mint ez idő szerint. Több volt a reménysége annak, hogy az egyre nehezedő idők, a nagy közös célok végre is összekovácsolják a nemzet egységét, a különféle politikai felfogást és világnézeti hitvallást követő magyarok egybefogását. A nemzetközi életben még sivárabb képet látunk. Ma egy esztendeje itt a tartós béke biztosításának jelszava uralkodott és jogosan bizakodhattunk abban, hogy észszerű megegyezések eltávolítják tőlünk egy újabb világháború kockázatát. A tapasztaltak után hogyan fogadjuk a küszöbünkön kopogtató új esztendőt! Legyünk bizalmatlanok, legyünk kétségbeesettek, álljunk készen minden rosszra és minden szörnyűségre! Csak ezt ne, az Istenért, csak ezt ne! Amikor ezeket a sorokat írjuk, Szilveszter éjszakáján, terített asztalok körül vigad az emberiség legnagyobb része, pezsgős üvegek durrognak, poharak összekoccannak, ifjú párok szeme összevillan és egymást kereső kezek boldogságot ígérnek. Jól van ez így, még akkor is, ha ez a hangulat csak a gyöngyöző ital és egy magunkról megfeledkező óra bájos ajándéka. Ragadjuk üstökén ezt a hangulatot és ne engedjük elröpülni! Higgjünk a jobb jövőben éppen azért, mert a múltunk szomorú volt és a jelenünk fenyegető. Egyszer csak el kell jönnie a fordulatnak, amely megváltoztatja a világ képét. Egyszer csak fel kell derülnie az értelemnek, amelynek a hiánya annyi bajba, szenvedésbe és megpróbáltatásba sodorta az emberiséget. Most végre mindenkinek érteni«» és látnia kell, hogy szakadék szélére kerültünk. Tovább rohanjunk, hogy a szakadékba zuhanjunk! Ez őrültség volna. Higgjünk benne, hogy mégsem őrültek és gonosztevők irányítják az emberiség sorsát. Az abesszin harctereken mindkét fél készültségben áll. Badoglio tábornagy jelenti, hogy nem történt nevezetesebb esemény. — Addisz* Abebában ragaszkodnak ahhoz, hogy az abesszin csapatok megkezdték a döntő támadást* Badoglo tábornagy mai jelentése szerint az abesszin harctereken nem történt nevezetesebb esemény. Különféle forrásokból eredő tudósításokból azonban arra lehet következtetni, hogy mindkét fél nagyobb hadműveleteket készít elő. Különösen az addiszabebai jelentések hangosak már napok óta és Makalenak három oldalról való körülzárását adják hírül. Ezeket a táviratokat — és erre ismételten felhívjuk a figyelmet — sohasem szabad szóról-szóra venni, mert eddig még egyetlen úgynevezett szenzációs hír sem bizonyult valónak. Éppen ezért a Mitkale körülzárolását jelentő táviratoknak sem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Min-denekelőtt tudni kell, hogy az abesszin haderők délről Skelikotnál legalább huszonöt kilométerre, nyugatról, az Abi-Additól délre levő csapatok harmincöt-negyven kilométerre, míg keletről a hegyvonulat lejtőjén, negyven-ötven kilométerre lehetnek Santini tábornok megerősített állásaitól. A távolságon kívül figyelembe kell még venni a magas, szakadékos hegyeket, az olasz drótakadályokat és a kiépített állásokat teljes tüzérségi felszerelésükkel. Az abesszin hadvezetőség által kiadott jelentés szerint Fasz Mulugeta hadügyminiszter _____ _ ___ hétfőn már meg is kezdete előnyomulását Makale felé valamennyi hadcsoportjával. Ez, ha meg lehetne bízni az addiszabebai hivatalosban, komoly hadműiveletek kezdetét jelentené. Fasz Mulugeta a legtekintélyesebb abesszin hadvezérek egyike, csapatainak nagy része sorkatonaság és azok a tartalékok, melyeket Deszjéből magához vont, igen kitűnően vannak felszerelve minden tekintetben. Hiszen valószínű, hogy az abesszinek nem maradnak tétlenül, de hogy rasz Mulugeta teljes haderejével ráveti magát Makaléra, az alig hihető. A császárnak semmiféle érdeke nem kivágja, hogy hadseregének egyik legjelentékenyebb része a makalei erődvonalak előtt elvérezzen. Eddig, Genfben is, mindig arra hivatkozott önérzetesen, hogy az ő hadserege még nem szenvedett vereséget, ennélfogva nem lehet vele úgy tárgyalni, mint legyőzött féllel. Ha azonban rasz Mulugeta Maisaiénál összeroppan, ami valószínű akkor a császár már nem üthet olyan önérzetesen a kardjára. Az abesszin hadvezetőségnek még mindig az az érdeke, hogy elkerüljön döntő csatákat és kezdeményezései az erőszakos felderítéseken alapuljanak. Harasz Mulugeta előnyomulása igaznak ez a arcvonal előnyomulás = ==í‹ vissza vonulás Q tártál gyülekezés ÁRA 12 FILLÉR