Pesti Hírlap, 1936. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-21 / 43. szám

a 12 ta A niklai remete. (Vasárnap, 7.30. Budapest, Stúdió. — Hétfő, 0.00. Közvetítés Kaposvárról.) Berzsnnvi Dániel halálának százéves fülű' 1 '-át ünnepli a magyar irodalom. A t­ud­ó a nagy költő szőkébb hazájá­nak, Somogy vármegyének székvárosá­ból, Kaposvárról közvetíti hétfőn az ottani Berzsenyi-társaság szép és gaz­dag műsora emlékünnepét. Ennek ke­retében vitéz Somogyvári Gyula al­kalmi költeményét szavalja, dr. Sebes­tyén Károly irodalomtörténeti és esztétikai jellemzést olvas fel. És meg­szólal maga a nagy költő, legszebb költeményeinek (A közelítő tél, Fo­hászkodás, Bucsu Kemenesaljától) megzenésítéseiben, amelyeket a kapos­vári énekkarok adnak elő. Vasárnap Iklándy Istvánnak Berzse­nyi életéből írt hangjátéka, „A niklai remete“ kerül előadásra a Stúdióban. 1. k­ép: Berzsenyi Lajos egyházash­e­­tyei földbirtokos házában Amán néni vezeti az udvarház belső munkálatait, a 21 éves ifjú Berzsenyi Dániel pedig Szigorú apai ellenőrzés mellett a gaz­daság külső munkálatait Dániel sze­reti a mezei munkát, sokat foglalkozik azzal a gondolattal, hogy miképpen lehetne még jobb és nagyobb eredmé­nyeket elérni, barátja, Káldy Pál is erre biztatja, az öreg Berzsenyi azon­ban nem híve semmiféle újításnak, ez a helyzet annyira kiélesedik apa és fia között, hogy Dániel elhagyja a szülői házat. 2. kép: Nemes dukai Takács Gábor házában egy hét óta tart a dinom-dá­­nom, Bacsányi­ János költő, a kiszaba­dult kufsteini rab tiszteletére. Berzse­nyi Dániel és barátja, Káldy Pál is részt vesz az ünneplésben. Bacsányi ke­serűen kifakad a dáridó ellen, melyet nem tart helyénvalónak akkor, midőn a nép nyomorban sínylődik, ez Ber­zsenyi Dánielre is olyan hatást gya­korol, hogy elhatározza, hogy új életet kezd Sömjénben. Zsuzsika, a Takács­­kúria legifjabb leánya,f­elbájolja Ber­zsenyit gyermeki tisztaságával. Meg is kéri kezét, hogy hat hét múlva, mint feleségét vigye magával Sömjénbe. 3. kép: Négy éve él Sömjénben a házaspár. Zsuzsanna haragszik Dániel állandó éjjeli virrasztása miatt. Ber­zsenyi már-már elárulja féltve őrzött titkát, hogy írással foglalkozik, de ez­e­lől Zsuzsanna asszony kitér. A téli hónapok rideg tétlenségében az a re­mény élteti Berzsenyit, hogy később visszaválthatják a niklai ősi birtokot, írásaiban talál vigaszt s igy akad rá Kis János, ki lelkesedve ismeri fel te­hetségét. Berzsenyi Dániel elindul írói útján. Közben kiváltják a niklai birto­kot s oda költöznek. A PESTI HÍRLAP RÁDIÓMELLÉKLETE. Műsorkalautz. kép. Egy niklai szüreten a két jóbarát, Káldy Pál és Kis János meg­döbbenve tárgyalják Berzsenyi lelki meghasonlását, rá is jönnek okára, a házastársi egyenetlenségben. Dukál Takách Gáborné nagyasszony azonban megérkezésénél békét és megértést hoz. Dániel és Zsuzsanna egymásra talál­nak, elhatározzák, hogy elhagyják Niklát, azonban az elemi csapások gá­tat vetnek e tervnek, így Istenben ve­tett hittel marad továbbra is Niklán Berzsenyi Dániel „remeté"-nek. Hubay, Radnai, Wilde. (Szerda, 7.30. Közvetítés az Opera­házból.) A három név érdekesen kerül össze az Operaház újdonság-estéjén. Hubay Jenő új balettjét, „Az önző óriás“-t mutatja be a színház és ugyanakkor fölújítja — nemrég elhunyt igazgató­jának emlékére — Radnai Miklós „Az infánsnő születésnapja“ cim­ű táncjáté­kát. Mindkét darabnak mozdulatokban megelevenedő történése Wilde Oszkár egy-egy meséjéből való. Az önző óriás kikergeti tavaszi vi­rágzásban pompázó kertjéből az ott játszadozó gyermekeket. Büntetésül a tél zordon szellemei veszik birtokukba a kertet Az óriás megbánja szívtelen­ségét. Buzgó imájára a természet visz­­szavarázsolja a tavaszt, ő pedig be­­bocsátja a gyermekeket, sőt az egyik apróságot maga segíti fel a gyümölcs­fára. Ezért a tettéért a mennyország­ba jut. „Az infánsnő születésnapja“ hőse — épp ellenkezőleg — egy törpe, az öreg szénégető fia, aki dolgozni ne­m, csak játszani vagy álmodozni szeret. Egy főúri vadásztársaság éppen akkor ér­kezik a szénégető kunyhójához, mikor az öreg meg akarja verni fiát. A tör­pét megvásárolják apjától, hogy elvi­gyék az infánsnőnek születésnapi aján­dékul. A kis törpe meghódítja táncá­val az infánsnőt, aki rózsát dob neki. A törpe halálosan beleszeret és a kályhacsövön át bemászik a palotába. A kandallóból aztán a palota tükörter­mébe­­jut. A fényes üveglap az Ő torz képét veri vissza és csak most eszmél rútságára. Még egyszer szerelmesen te­kint az infánsnőre, aki kíséretével át­vonul a termen, azután holtan esik össze. Fájdalmában megszakad a szíve. Az infánsnő pedig, mintha mi sem tör­tént volna, folytatja a játékot társ­nőivel, Acis és Galatea. (Péntek, 9.05. Közvetítés a Zeneakadé­­­­miáről.) A Budapesti Ének- és Zenekaregye­sület­ élén Lichtenberg Emil karnagy ismét felújítja Himndel bűbájos reme­két, az Acis és Galatea cím­ű világi oratóriumot. A szöveg mithológiai pász­torjáték, tárgya Theokritosból­­ való. Polyph­emos ciklopsz szerelmével üldözi Galateát. A szép vizisellő, aki Acis pásztor kedvéért hagyta el lakóhelyét, visszautasítja a szörnyet. Polyphemos féltékeny haragjában egy sziklakővel agyonzúzza a pásztort. Galatea for­rássá varázsolja halott szerelmesét. Az ősi monda egyébként ma is él a kis Acis-patak vizében, amely a Szicília szigetén levő Galania mellett ömlik a tengerbe. Az Acis és Galateát 1720-ban írta Händel, de csak tizenkét évvel később mutatta be Londonban a nagyközön­ségnek. A Semelével és a Herakles-szel együtt arról is nevezetes, hogy ebben a három oratóriumában­ valósította meg zenedrámai reformjait, amelyektől az akkori angol operai közönség elzár­kózott. Chabert ezredes. (Szombat, 7.30. Előadás a Stúdióban.) Balzac egyik leghíresebb elbeszélésé­ből írta ezt a hangjátékot Csernus Jó­zsef Pál. örök tárgy a háborúban el­kallódott katona visszatérése a régi otthonba, ahol távollétében minden megváltozott. Balzac előtt Tennyson „Arden Enoch“-jában találjuk klasszi­kus költői megoldását, a világháború óta pedig számtalan változata szere­pelt minden nemzet irodalmában. Maga „Chabert ezredes“ nem egyszer szere­pelt már mint drámai hős. Egy neves német zeneszerző, Walter von Wal­tershausen a novella színpadi változa­tából operát is írt, amelyet — mintegy húsz esztendeje — nálunk is előadtak. Chabert ezredes — akit a napóleoni hadjárat után halottnak hisznek —, sok esztendő múlva, teljesen lerongyo­lódva, önmagából kivetkőzve tér visz­­sza Párizsba, ahol mindenki szélhámos­nak tartja. Egy fiatal ügyvéd azonban — kinek őszintén feltárja eddigi életét — hisz neki, vállalja ügyét és anyagi segítséget is nyújt számára. Chabert azonban látja, hogy ügye igazságának kiharcolása kétséges, érzi, hogy fele­sége — ki időközben újra férjhez ment —, ki akarja fosztani, megutál min­dent és visszatér halottnak. Névtelen koldusként bolyong városról­ városra és csavargásért bíróság elé kerül. Egykori ügyvédje, ki jelen van az ügy tárgya­lásán, felismeri az öreg csavargóban Chabert ezredest, de miután sikerült vele négyszemközt beszélnie, tiszteli óhaját s nem fedi fel a bíróság előtt az öreg csavargó kilétét, kit azután el is ítélnek. Az egykori hős katona, a becsületrend lovagja, Chabert ezredes végül az aggok menházába kerül, így talál rá évek múlva — a menház előtti országúton — ügyvédje, ki nevén szó­lítja meg a szinte már beszámíthatat­lan menházlakót. Chabert egy pilla­natra visszaemlékszik ugyan múltjára, de zokogva tagadja meg magát és már nem egyéb, mint: „Hyncinthe, a 104-es számú menh­ázlakó.“ 1936. E 22 II. éra 23—29-ig. 1936 február 23—29-ig. A PESTI HÍRLAP RÁDIÓ-MELLÉKLETE Hullámhossz Energia 204.8Pécs 1.25 208.6Miskolc 1.25 227.1Magyaróvár 1.25 230 Luxemburg 150 245.5Trieszt 10 251 Frankfurt 25 257.1Svájci olasz 15 259.1Kassa 10 261.1London Nat20 263.2Torino 7 267.4Nyíregyháza 6.25 269.5M. Ostrava 112 271.7Nápoly 1.5 276.2 Zágráb 0.7 291 Königsberg 60 298.8Pozsony 13.5 304.3 Genova 10 312.8P. Parisien 60 315 8Boroszló 100 318.8 Algír 11.5 321.9Brüsszel El 15 325.4Brünn 33 328.6Toulouse 60 331.9Hamburg 100 338.6 Grácz 342.1London R. 60 349.2 Strassburg 33 356.7Berlin 100 364.5Bukarest 12 368.6Milano 60 377.4Lemberg 16 382 2Lipcse 120 395.8Kattowitz 12 405.4München 100 420.8Róma 60 4261Stockholm 65 4317 Paris P.T.T.7 437.3 Belgrád 25 455.9Köln 100 470.2Prága 120 4R3 9Brüsszel I 15 491 8Firenze 20 506.8Bées 100 614.6Riga 15 622.6Stuttgart 100 631 Palermo3 639.6Svájci n. 100 649.5 Bpest I 120 669 3Laibach 5.3 833.3 Bpefet II 20 1154 Oslo 60 1304 Luxemburg 150 1339 Varsó 120 1500 Droitwtch 150 1571 Deutschl. 60 1648 Radio Parisi 80 Alant felsorolt adóállo­mások közvetítő (relais) kapcsolatban állanak s műsoruk is túlnyomóan azonos Bécs , Grác, Innsbruck, Klagenfurt, Linz. Berlin = Stettin. Könige­wusterhausen, Boroszló = Gleiwitz. Budapest I­­= Nyíregy­háza. Miskolc, Pécs, Magyaróvár. Frankfurt = Kassel. Hamburg *= Bréma. Han­­nover, Kiel. Flensburg Heilsberg mm Königsberg. Ganzig Langenberg ■=• Aachen, Köln. Münster. Lipcse , Drezda. Milano min Torino. Genova. Firenze. Trieszt Mönchen =. Augsburg. Nürnberg. Kaiserslaut Kon­nhága ›= Kalandb. Róma *= Nápoly. Stockholm — Göteborg. Monila Hörty. Sunds­wall. BUDAPEST (549.5 m.) 9.30 Hírek. io.oo—11.10 Berg házi ének és szentbeszéd a belvárosi plébániatemp­lomból. A szentbeszédet mise közben dr. Mátrai Gyula p. káplán, az örökimádás lelkésze mondja. Énekel a temp­lom énekkara Harmat Artúr vezetésével. Mise: Kersch Ferenc: Szent Ambrus mise (énekkar és orgona). Introitus, Graduate: Gregorián ko­rán­g. Offertórium: Pa­lestrina, Benedictus és Domine (ötszólamú ve­gyeskar)? Communio: Gregorián korális. Orgo­nái Ke­resz­ty Jenő. 11.15—12.15 Evangé­likus istentisztelet a Deák-téri templomból. Prédikál Kemény Lajos esperes. Énekszámok a dunántúli énekeskönyv­ből: 42., 407., Himnusz és 290. *— Orgonazene: Bach J. S­: Dicsőség mennyben Istennek. Re­ger: Jézus, én birodal­mam (korá­lelőj­áték); Perényi: Sortie (F-dúr). Orgonái Peschko Zoltán. Karének: Durante: Oh szabadíts meg. Énekel a Fasori Evangélikus Énekkar Pesch­ko Zoltán vezetésével. 12.20 Pontos időjel­zés, időjárás- és vízállás­jelentés. 12.30 Az Operaház tagjaiból alakult zene­kar Clement Károly em­­lékhangversenye. Vezé­nyel Rajter Lajos. Be­vezetőt mond Papp Vik­tor. 1. A bajusz — víg-­ opera nyitány; 2. Rész­letek a „Trilby“ c. dal­játékból; 3. Lavinia — intermezzo; 4. Kergető­zés; 5. Turbékolás; 6. Pierrot és Pierrette; 7. Pásztoréra; 8. Hegyen­völgyön lakodalom. 1.40­0 Rádiókrónika.*' Elmondja Papp Jenő. 2­00 Hanglemezek: 1. Bach: Air — hegedűszó­ló (Georg Kuhlen­­kampff); 2. Donizetti: Lamermoori Lucia — ária (Guglielmetti); 3. Verdi: Trubadúr ~— ária (Környey Béla); 4. Liszt: Valse oubliée (Vla­dimir Horowitz); 5. Gounod: Faust — ária (Kálmán Oszkár); 6. Giordano: Fedora — ária (Benjamino Gigli); 7. Verdi: Traviata — ária (Guglielmetti); 8. Hubay Jenő: Zephyr — hegedűszóló (Szigeti Jó­zsef); 9. Puccini: Nyu­gat leánya — részlet (Környey Béla); 10. Mas­senet: Thais — ária az 1. felvonásból (Marcel Journet); 11. Rico—Ang­­lada: Szabadság (Mi­chele Fleta); 12. Ravel: Bolero — szimfonikus tánc (Párizsi zenekar, vezényel Ravel). 3­00 „Időszerű gazda­sági tanácsadó.“ Székács Elemér gazdasági főta­nácsos előadása. (A föld­­mivelésügyi miniszté­rium rádióelőadássoro­zata.) 3.50 A rádió szalonze­nekara. Vezényel Bertha István. 1. Suppé: Költő és paraszt — nyitány; 2. Székely—Bertha: Ma­gyar rapszódia; 3. Liszt: Notturno; 4. Kreisler: a) Szerelmi bánat; b) Tam­­bourin chinois. 4.30 „Ady nemzeties költészete.“ Dr. Dóczy Jenő előadása. (Közmű­velődési előadássorozat.) 5.00 Kiss Béla és ci­gányzenekara. 6.15 „Berzsenyi Dá­niel.“ (Halálának száz­éves évfordulójára.) Dr. Galamb Sándor előadása 6.45 Doda Gizella éne­kel (zongorakisérettel). 1. Meyerbeer: Az afrikai nő­k— Inez áriája; 2. Donizetti: Lammermoori Lucia •— ária; 3. Hu­bay: Madárdal; 4. Schack Manka—Jékey Vilma: Székely ringató. 7.20 Sporteredmények. 7.30 Hangjátékelőadás a Stúdióban. „A niklai remete.“ Rádiójáték négy képben. Írta: Ik­­lándy A. István. Rende­ző: Csanády György. Személyek: I. kép: Ber­zsenyi Lajos egyházas­­hetyei földesür* — Pa­taki József; Berzsenyi Dániel, a fia — Toronyi Imre; Amáli néni ■— Vágóné Margit. — II. kép: Dukai Takács Gá­­borné — Szabados Pi­roska; Zsuzsika, a leá­nya — Somogyi Erzsi; Berzsenyi Dán­il —­ To­ronyi Imre; Káldy Pál — Dávid Mihály; Ba­csányi János poéta — Táray Ferenc; öreg bé­res — Rónai Géza; Fia­tal béres — Pethes Fe­renc; Lelkész — Homon­­nai Rezső.­­—­ III. kép: Berzsenyi Dániel, söm­­jéni földbirtokos — To­ronyi Imre; Zsuzsika, a felesége — Somogyi Er­zsi; Káldy Pál, sömjéni földbirtokos — Dávid Mihály; Kiss János, lel­kész és iró — Szakáts Zoltán; Kocsis —­ Vin­­cze Mihály. — IV. kép. Berzsenyi Dániel, niklai földbirtokos, költő — Toronyi Imre; Zsuzsan­na asszony, a felesége — Somogyi Erzsi; Káldy Pál, sömjéni földbirto­kos — Dávid Mihály; Kiss János, soproni lel­kész, író — Szakáts Zol­tán; Dukai Takács Gá­borné — Szabados Pi­roska; Borbála asszony, öreg belső cseléd — Gazdy Aranka. 9.15 Ik­rek, sport, üge­tő- és sakkversenyered­­mények. 9.35 A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara. Vezényel Fi­­gedy Sándor. 1. Strauss Richard: Ünnepi indu­ló; 2. Figedy Sándor: Magyar hangverseny nyitány; 3. Járay Ist­ván: Valse len­te; 4. Goldmark: Részletek a ,,Házitücsök”-ből; 5. Dohnányi: a) Menüett; b) Valse; 6. Verdi: Tra­viata — ábránd; 7. Boccherini: Menüett; 8. Csajkovszkij: Ünnepi in­duló. 11.00 Közvetítés a Pátria kávéházból. Az Erőse—Sovinszki jazz­­zenekar műsora Sebő Miklós énekszámaival. 1. Brown: A Broadway ritmusa — foxtrott; 2. Vas—Ilniczky: Írok a babámnak — foxtrott; 3. a) Fehér—Nádor: Nem lehet — tangó (ének); b) Márkus—Har­­math: Madonna — tan­gó (ének); 4. Hudson: Foxtrott; 5. Bányai—Il­niczky: Tudok egy kávé­házat — slowfox (ének); 6. Rozsnyay Sándor— Kovács: Szivem —­ ke­ringő; 7. Buday—Har­­math: Szeretem ..— dal a ..Szonja! c. operettből (ének); 8. Rodriguez: Tangó; 9. Vecsey—Sál­ver: A Duna felett (ének); 10. Friends: Rumba; 11. a) Kacsóh: Késő ősz van (ének); b) Radó—Pyber: Jó éjsza­kát — indulói. 12.05 Hírek. Budapest II. (833­3 m.) 12.30—1.30 Hangleme­zek: 1. Kéler Béla : Rá­kóczi nyitány (Szimfoni­­kus zenekar); 2. Erkel Ferenc: Hunyadi László —A csárdás (Budapesti Kamarazenekar, vezé­nyel Komor Vilmos); 3. Jacobi—Bródy—Martosz Sybil­l — kettős (Szabó Lujza és Szebő Miklós); 4. Vincze Zsigmond: Aranyszőrű kis bárányka — dal (Sebő Miklós); 5. Kálmán Imre: Csárdás­­királynő — operettária (Szabó Lujza); 6. Kilm­­­ecke: Ich zog hinaus weit übers Meer *— álm­­dal (Louis Graveure); 7. Gordon—Revel: Dill you ever see a dream walking — dal (Bing Crosby); 8. Leigh—Millöcker: Dubar­­ry — dal (Grace Moore); 9. Greg­ Stothart: When I’m loking at you­­— dal (Lawrence Tibbett); 10. Kálmán Imre: O jag dem Glück nicht nach­­— dal (Eggerth Márta); 11. Le­hár: Was wäre ich ohne euch — filmdal (Richard Tauber); 12. Hanley: Pin in the market for*you -1-* filmdal (Gracis Fields); 13. Karl May: Nur wer die Sehnsucht kennt —— dal (Joseph Schmidt); 14. Grothe: Ich bin heut so froh! — dal (Eggerth Márta); 15. Lehár: A fehér galamb — dal (Lawrence Tibbett). 3.00—3.45 A rádió sza­lonzenekara. Vezényel Berth­a István. 1. Pécsi József: Piccadorok felvo­nulása — induló; 2. Kál­mán: Marie a grófnő —■ egyveleg; 3. Losonczy Dezső: Mozi mozaik — parodisztikus szvit öt té­telben; 4. Szabados Béla: bababálon;. 5. Hűvös Iván: Gavott a „Katin­ka grófnő“ című­ operett­ből; 6. Kígyód Árpád Indián intermezzo; 7. Polgár Tibor: Gondola­dal. 645—7.15 Két költő, Erdélyi József és Fodor József verseikből adnak elő. • 8.20—8.40 Hírek. Heti műsor 1956 február 25—29-ig.­ ­ VASÁRNAP, FEBRUÁR 23.

Next