Pesti Hírlap, 1936. március (58. szám, 51-75. szám)
1936-03-14 / 62. szám
1936. március 11., szombat ^ PESTI HÍRLAP __________________ A m. kir. osztály sorsjáték utolsó osztályának öszszes nyereményeiről a hivatalos nyereményjegyzék minden főárusi tónál rendelkezésre áll. A megkezdődött uj 36. m. kir. osztálysorsjáték játéktervét lényegesen megjavították. Az uj hivatalos árak: egész 28, fél 14, negyed 7, nyolcad 3% pengő. Tehát osztályonként 4 pengővel emelték a sorsjegyek árát. Ez 1.560.000 pengőt tesz ki, amit a nyereményösszegek, gyarapítására fordítottak, úgyhogy sokkal kedvezőbbek és nagyobbak most a nyerési esélyek. FŐVÁROS. Fürdőkét házat és balneológiai kutató intézet felállítását sürgették a Budapest-Fürdőváros Egyesület értekezletén. A Budapest-Fürdőváros Egyesület a megvalósításra megérett fürdőügyi kérdések megvitatására és a keresztülvitel módozatainak kidolgozására értekezletet rendez. Az első vitadélutánt most tartották meg. Az értekezleten dr. vitéz József ■Ferenc kir. herceg elnökölt s a tanácskozáson két összefüggő fontos kérdés: a fürdőkórház és a balneológiai kutatóintézet felállításának terve szerepelt. Bevezetőül dr., Szvnezsényi Zoltán eleinzik, a Gyógyhelyi Bizottság igazgatója ismertette az értekezlet célját, hangsúlyozva, hogy a Fürdőváros Egyesület társadalmi alapon, elméleti formában foglalkozik a fürdőügyi kérdésekkel, ötleteket termel, terveket dolgoz ki, amelyeket azután belevisznek a köztudatba, hogy az illetékes tényezők már kiforrott kész formában foglalkozhassanak azokkal, s a megvalósítás útjára vigyék, úgy, mint ahogy az a fürdőváros gondolattal is történt. Dr. Frank Miklós főorvos, a Balneológiai Egyesület főtitkára előadást tartott „A tudományos fürdőkutatás problémája" címmel. Hotel Bristol Wien I., Kärntnerring 1 7. Az előkelő szálló időszerű árakkal József Ferenc királyi herceg felszólalásában elsőrendű szociálpolitikai érdeknek nevezve a felvetett ötletek magvalósítását. Mennyivel fontosabb az — hangsúlyozta—hogy egy tudományos intézet minél előbb létesüljön, mert ezzel a külföld figyelmét még nagyobb mértékben hazánk felé tudnánk irányítani. A megjelentek helyesléssel fogadták a királyi herceg fejtegetéseit. Dr. Benczúr Gyula egyetemi tanár a hazai orvosok munkásságának bekapcsolását szorgalmazta, dr. Nemes Jenő főorvos az átépítendő Rudasfürdőt ajánlotta kutatóintézet céljaira, másrészt az ivókúrák orvosi irányítását sürgette. Dr. Sarbó Artur egyetemi tanár is annak a véleményének adott kifejezést : kívánatos a fürdőkórház és a kutatóintézet. Dr. Szvnezsényi Zoltán alelnök rámutatott arra, hogy csak a főváros területén nem kevesebb, mint hatezer mozgásszervi megbetegedésben szenvedő beteg van, akik mind gyógyulásra várnak. Kozma Miklós belügyminiszter érdeklődést mutat e kérdések iránt, s nemrégen azt a véleményét nyilvánítottákntagy bár kórházak relaffitását nem tartja szükségesnek, de egy fürdőkórházat meg kell valósítani. A belügyminiszter nyilatkozata után megvan minden reményünk arra, hogy ezek a jelentős célkitűzések már a közeljövőben megvalósulnak. Tasnády-Szita András ny. államtitkár felszólalásában rámutatott néhány idegenforgalmi kérdésre, majd elhatározták, hogy az iszszel felmerült tervek és javaslatok kidolgozását egy bizottságra bízzák. — Székelési zavarok, vastagbélhurut, puffadtság, félelemérzés, bódultság, migrén és általános rosszulét esetén a rendkívül enyhén ható természetes ,,Ferenc József" keserűviz a gyomor és a bélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a bélmirigyek működését élénkíti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönnyebbülést szerez. ■ in, «■[in—Maam—OT»wi.—it,wij«i——— AZ ÉGBŐL POTTYANT LÁNY REGÉNY. (ss) IRTA: KATRIN HOLLAND. Haller, mikor meglátta a Sok embert, ijedt mozdulattal simított végig a homlokán. — Disznóól, — mondta, meghajolt és megnevezte magát. Egy fehérköpenyes alak odament hozzá és udvariasan lehordta anélkül, hogy kívánságát, Bauer kisasszonnyal akarok beszélni, csak figyelemre is méltatta volna. Az egyik szolga, akinek a látogatók bejelentése volt a kötelessége, közben alapos fejmosásban részesült, mert nem volt a helyén. Egy kis gömbölyded nővér az egész időn át könyörögve tartotta fel a kezét és szünet nélkül suttogta: — Ne ilyen hangosan, uram, szépen kérem. Legyen tekintettel a betegekre, ne olyan hangosan, kérem. A fehérköpenyes ember sajnálkozva vonogatta a vállát. — Lehetetlen, uram, — mondta —, lehetetlen. Szigorúan a házirendhez kell alkalmazkodnunk. Nem engedhetem meg.— A pátvárba is, hát börtön ez?— káromkodott Haller anélkül, hogy a hangját mérsékeltevolna. — ön felveri álmukból a betegeinket! Innen-onnan hangok hallatszottak, többen panaszkodtak a lárma miatt. Az egyik ajtó küszöbén Kamilla tűnt fel hirtelértül.'József —mondta —, maradjon csendben, az én kedvemért. Ne csináljon olyan gyilkos zenebonát. Hiszen itt vagyok! Haller abban a pillanatban otthagyta a kis csoportot, amellyel olyan élénken vitatkozott , amelyet olyan csúnyán megsértett és odarohant Kamillához. — Kicsikém — lelkendezett —, itt engedi magát bebörtönöztetni? — Még hozzá saját akaratából, mi?— És ijedten meresztette rá a szemét. Kamilla olyan átlátszó, sápadt, olyan összeúszott volt, hogy egyáltalán nem hasonlított ahhoz a Kamillához, akit ő a szivébe zárt. Hová lett az az erős, nyúlánk leány, akinek, úgy látszott, semmi a világon nem lehetett ártalmára. Túláradó gyöngédséggel csókolt kezet Kamillának. — Szegény kicsikém — mondta —, gyalázatosan rosszul járt! Gyorsan — folytatta és felnézett rá — gyorsan csomagoljon, Kamilla. Hopp, hallja, készítse össze Bauer kisasszony poggyászát. Egy napig sem marad itt tovább. Berlinbe jöttem, hogy lássam magát. Magammal viszem ... persze, ha nem lesz ellene kifogása. Félórával későbben Kamilla a bérkocsiban ült Haller mellett. — Édes Istenem, József — mondta — maga ugyancsak ért hozzá, hogy kizökkentse az embert a kerékvágásból. Haller nem válaszolt. Egy darabig Kamilla sem szólt semmit. Azután, miközben ránézett és gyöngéden a leány kezét simogatta, azt mondta Haller: — No, maga ugyancsak elsorvadt. Azt hittem, hogy hamarabb fogják heverni a kiállott fáradalmakat. És hol van az, akit a szívébe zárt? Kamilla elfordította a fejét és az utcára meredt. Úgy felelte: — Grönlandban van. Haller meglepetten hallgatott. Csak azután kérdezte: — És mikor jön vissza? Kamilla vállat vont. — Két év múlva . . . lehet hogy soha. — Maga ostoba libuska! — mérgelődött Haller. — Ezért magánkórházba menni?! Szerelmi bánat! — tette hozzá és elfintorította az arcát. — Szerelmi bánat — mondta mégegyszer, mintha meg sem értette volna, hogy ez a szó mit jelent. — Maga igazán elbűvölő, hölgyem. Hát nem volt igazam, amikor házassági ajánlatot tettem Magának? Ilyen asszonyt kerestem én mindig. — Ne szertelenkedjék, József. Minden összetorlódott. A négy hét Kőbánban, az erőltetett hazarepülés, a fáradalmak. Testileg úgy legyengültem, hogy nem bírtam elviselni a csalódást. Nyugodt életet akartam, nem látni, nem hallani többet. — No igen — jegyezte meg Haller. — Egyszer mindenki összeroskad, de magától mégsem vártam volna, igazán nem. Kamilla gyöngécskén, szomorúan mosolygott. — Magam sem — mondta. — Elhiheti. Már az is különös, ha az ember egyszerre érezni kezdi, hogy szíve van . Haller megfenyegette az öklével. — Nem kell épülődni — mondta. — Tudja, a legtöbb ember ott hibázza el a dolgot, hogy helytelenül értékeli a szerelmet. Sgy látom, hogy maga valahogy elvesztette a lelki egyensúlyát. — Hová megyünk? — kérdezte Kamilla. — A szinte, ahol a gépkocsim áll. Kis tyúkketrec, nagyon avult is már, de Berchtesgadenig még ki fogja bírni az utat. Kamilla értelmetlenül ránézett. — Berchtesgadenig? — kérdezte. — Persze — felelte Haller és olyan svihákosan nevetett, mit egy lurkó, aki éppen most valami pompás csínyt eszelt ki. — Még nem beszéltem magának az én viskómról a König-tó mellett? Hát, tudja meg: birkankol, de kettőnknek éppen jó lesz. (Folytatjuk.) SZÍNHÁZ és zene. Román nevet kényszerítettek a kolozsvári Magyar Színházra. Kolozsvár. A kolozsvári Magyar Színházat az a meglepetés érte, hogy a bukaresti kultuszminisztérium új névvel ruházta föl: román névvel s a színház igazgatóságát utasította, hogy ezt az átkeresztelést mielőbb vigye keresztül. A rendelkezés érthető megdöbbenést keltett a magyarság körében. A kultuszminisztérium azzal indokolja ezt a rendelkezését, hogy a Magyar Színház épületének tulajdonjoga az államés mint állami kulturális középületnek, a minisztériumnak törvényes kötelessége nevet adni. Mint ahogy neve van minden középiskolának és általában kulturcélokat szolgáló intézménynek, a román történelem nagyságainak és kiválóságainak a névsorából. A kolozsvári Magyar Színház számára a román irodalom történetéből választottak nevet, Davila színműíró nevét. A Magyar Színház épületének a homlokzatára ezt kell majd felirni: Davita-ház. A magyar színjátszásnak annak idején Kolozsvárott három színházépülete volt. Az úgynevezett régi színház ódon stílusában is gyönyörű szép épületét annak idején a magyar uralom alatt az egyetem vásárolta meg s így állami tulajdonba ment át. A régi Magyarországnak ez volt az első állandó színháza, amit száztizenöt esztendővel ezelőtt építtettek. Az uralomváltozás után kétizben is nekikezdettek az épület lebontásának, de a munkálatokat abbahagyták. Tavaly hatalmas modern épületté emelték, amelyben diákjóléti intézményeket helyeztek el, azonkívül román előadásokat, és hangversenyeket rendeznek benne. A háború előtti magyar idők új színháza a legmodernebb színházi épületek egyike volt Magyarországon. Ezt a román Opera foglalta el. A mostani kupolás Magyar Színház még újabb az új színháznál de jóval szerényebb volt. Janovics Jenőnek az érdeme, hogy a Szamos partján, az ócska városi nyári színház faépületének a helyén fölépítették. Akkor azt a célt akarták elérni vele, hogy télen előadóterem, bálterem legyen, nyáron pedig nyári színházul szolgáljon. A telket odaadta a város, az épületre azonban az állam tart jogot azon a címem hogy államsegélyből fedezték és törlesztették le az építési költségeket. Ezen a címen adja most a kultuszminisztérium a Magyar Színháznak az új nevet: Davila-ház. Annyi engedményre hajlandóságot mutattak a minisztériumban, hogy e név mellett kisebb betűs melléknévként, alája írva, ezt is használhatja: A Thalia, magyar színtársulat előadásai. Ezen a néven kapta ugyanis a kolozsvári színház társulata az engedélyt arra, hogy Nagyváradon és Brassóban is előadásokat tarthasson. Most arról van szó, hogy a kolozsvári Magyar Színház elveszíti a nevét ie. Hacsak nem kerekedik felül a bukaresti kormánynál azaz álláspont, amely kulturális felemelkedettségnek tartja a mások kultúrájának a megbecsülését. Nagyváradról jelentik: A Magyar Párt ismételt közbenjárására a város polgármestere beleegyezett abba, hogy a magyar színiévad féleszterülös legyen- Ezzel szemben közölte a polgármester, hogy a jövő évadtól kezdődően a nagyváradi színház a román fiemseti színház elnevezést és jelleget kapja. * Operaház. (Tannhäuser, vendégszereplővel.) Mint minden drámai szoprán, úgy Huszka Rózsi is, pályája nagy emelkedésének érezheti, ha művészi fejlődésében eljut a Tannhäuser Erzsébetjének szerepéig. Külön öröme lehet, hogy ehhez a stációhoz azon a színpadon jutott el a művésznő, amelyről külföldi sikerei felé elindult Ami Huszka Rózsi Erzsébetjében leginkább megragadott bennünket, az a szerep, az alak mély, bensőséges, erősen költői átélése. A nagy belépő-áriában, az ének szempontjából, még kissé zavaróan hatott egy-egy hangindítási bizonytalanság, merevség, de később, különösen a könyörgésben, a fináléban, majd az irhában, egyre tökéletesebb fényre, erőre kapott, egyre tisztább szépségben zendült ki éneke. Egészen bizonyos, hogy ahol a kezdet ennyire nagy vonásait mutatja egy zenedrámai alakításnak, ott a fejlődés csak a tökéletesedést jelentheti. Még egy új szereplője volt az előadásnak, Laczó István, aki Waltert énekelte, kissé még túlzott erőbeli hatásokkal, de meglepően biztos zeneiséggel. Ezy különösen a második felvonás nagy záróegyüttesében mutatkozott meg előnyösen, amelynek a fiatal énekes kiválóan megbízható pillérje volt. Erre az együttesre — Székely, Závodszky, Svéd, Komáromig, Vitéz és az énekkar — egyébként is büszke lehet az Operaház, amelynek színvonalát diadalmasan jellemzi, hogy ilyen Tannhauser-előadással tudja szolgálni a magyar Wagner-kultuszt, Vénuszt Némethy Ella énekelte, kitűnően. Berg Ottó vezényelt, igen jól, (/• j-j * A kormányzó a Vígszínházban. Horthy Miklós kormányzó pénteken este a Vígszínházban végignézte „Az én leányom nem olyan“ előadását. Végezetül őszinte tetszésének adott kifejezést. * Heltai bemutató a Magyar Színházban. Idei diadalmas szezonját teszi még díszesebbé a Magyar Színház, bemutatván jövő pénteken Heltai Jenőnek írt, verses vígjátékot, a Néma leventét. A főpróba csütörtökön délelőtt lesz, a Magyar Színház nyugdíjintézete javára. Az arra illetékesek a titkári hivatalban válthatják meg jegyeiket. A bemutató iránt az érdeklődés rendkívül nagy. * Szent Johanna — huszonötödször. Jól esik leírni a színházi évad statisztikájának ezt a sokat jelentő adatát. Még jobban esett látni pénteken aSzent Johanna első jubileumi estjén a Belvárosi Színház kapuján a táblát, nézőterén a pótszékeket. Shaw gazdag és fölényes szellemének ezt a legragyogóbb, legköltőibb remekét ezúttal is teljes elmerüléssel élvezte a közönség. Balla Elina, Pager Antal, Mihályfi, Tolonyi, Nagy György, Fenyő, Baló s a pompás együttes minden tagja rászolgált az ünneplésre. * Lillian Gish színpadi sikere. Glasgowian próbaprenaieren színre került az Ohl Maid (Vénlány) c. dráma, amelyet Edith Wharton regényéből Zoë Atkhia int. A próbapremiert nagy érdeklődés előzte meg, mert sikerétőlfüggött, hogy fartják-e adni a drámát Londonban is, ahol különösen azért érdeklődtek az újdonság iránt, mert a cifit szerepet IJilian Gish, a néma filth híres Fehér apácája játszotta Amint Londonból jelentik, a színdarabot és a főszereplőt nagyon jó fogadtatásban részesítették. A cselemény szerint a védlány kénytelen átengedni gyermekét ,tstvérének, aki boldog feleség. Ezt a szerepet Carol Goeder játszotta kitűnően. £% fó* MfiXmxVwJtjDJUty-f