Pesti Hírlap, 1936. április (58. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-24 / 94. szám

18 SZÍNHÁZ és zene. Dávid és Góliát A kabaré és music-hall harca. Párizs, április. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Az idei évad eseményeiből kiemelkedik a kabaré újjá­születése, a zenés kávéházból a múlt század végén Világhírre vergődött kabaré. A Braant-féle Chat Noír és hasonmásai, amelyekhez annyi kedves emlék, sőt művészi élmény edződött, a háború után eltűntek Párizsból. Máról-holnapra álbohémeskedésnek tar­tották ezeket, mert az emberek habzsolni akartak, rávetették magukat a music-hallra. És alig két éve megnyílt a bulvár egyik szűk helyiségében az A. B. C, amely a régi kabarék mása annyiban, hogy a nézőtere is kicsi, a színpadja is, az öltözői pedig fent vannak valahol a padláson és kiadási tételei — főként ez vonzhatta az alapítókat — elenyészően csekélyek a music-hallok revüinek két három milliós költségvetéséhez képest. Ennek el­lenére nemcsak életképesnek bizonyult, hanem a „..válság“ Párizsának legkeresettebb szórakozóhelyévé lett. E váratlan siker titka, hogy idekint a közönség megcsömörlött a túlzásoktól, a bonyolult színpadi gépezet lázas működtetésétől, az egymásra halmozott tömegjelenetektől, félmeztelen hölgyektől, csillogó jel­mezektől. Ha lefokozott formában is, de megint ébre­dezni kezdenek a szellemi igények, a nézők határo­zottan hálásak az úgynevezett „intim“ hatásokért, amelyek tépázás helyett csak cirógatják fáradt ide­geiket. Ezt, úgy látszik, tudja az Á. B. C. Akár Tristan Bernard ,­konferanszált hirdeti, akár Thi­bas Marie, Boyer Lucienne, Damin, Pilis és Tabet ének­számait állítja, egy-egy műsora központjába, akár Cocteau -Iran szellemes szkeccsét. Az özvegyek isko­láját tartogatja csemegének, mindig ízléses, változa­tos, könnyed és fanyar, mint ama bizonyos francia pezsgő (idekint néha még isszák), vagy tapintatosan andalító, akár egy vékony fatűvel játszott tangó­­lemez. * Azok a music-hallok, amelyek még nem követ­ték a tönkrement Moulin Rouge példájét és nem alakultak át mozivá, mindent elkövetnek, hogy az életrekért kabaré megint jobblétre szenderüljön. A nagytekintélyű Vajna Henri igazgatása alatt álló fényes sikereket aratott Casino de­ Paris például most mutatja be új nagy revüjét, amellyel a szokáshoz hívei végig szeretné játszani a nyarat, az őszt, a telet, sőt a jövő tavaszt is. Sajnos, ez a Párizsi. Gyö­nyörüknek elkeresztelt kotyvalék igazolni látszik, hogy Szombaton, jvúnius 25 én, este 8 órakor a Vigadóban hímvereny az Országos Gyermekvédő Liga javára Alpár Gitta egyetlen fellépése KEÉRI-SZÁNTÓ IMRE, KERPELY JENŐ közreműködésével. Konferál: BÉKEFFI LÁSZLÓ. ŐMÉLTÓSÁGA LEVELE REGÉNY. (8) IRTA: BOZMYI ADORJÁN. Fréfi zsebredugott kézzel ült, nagyon sértő­dötten. — Kérem. Ne sértegessen tovább. Különben­­udvariatlan leszek, felállok és elmegyek. Lilin most már dühös volt. — Hát pedig maga ki fog menni arra a ver­senyre! Ezt én elhatároztam és nem tűröm, hogy itt elérzékenykedje a dolgot. Vegye úgy, hogy valahol a kaszinóban adta kölcsön egy fiúb­arátja­t, az­zal nagy mérgesen kapott a táskája után. Most kiveszi a pénzt és odagyűri a férfi ke­zébe, még ha meglátják is. . . . De a pénz nem volt a táskában. Lilin pillanatig megdöbbenve bámult a táska mélyébe, aztán hirtelen Frédire nézett. Frédi hunyorgott, elnevette magát: — Csacsi. Már régen itt van a zsebemben. A lány hátradőlt a pamlagon, felnevetett ő is megkönnyebbülve. — Már megijedtem, hogy félreértett. Frédi rákönyökölt az asztalra, ragyogó szem­mel azonnal tervezgetni kezdett. — Kiutazom Bécsbe, a barátom ott lakik, a kis kocsival, onnan indulok. Rémesen sajnálom, hogy nem lehet ott gyönyörű startomnál. Pedig megható lenne, kendőlobogtatás az Apponyi-téren hajnal­ban . . . mielőtt a hídra futok, még visszanézek . . . valaki ott áll egy lámpaoszlop mellett, nekitámasz­kodik az oszlopnak és egyszerre mind a két szemé­­vel sír utánam. Vidáman és gúnyosan nézett a lányra. Az Ugyanúgy nézett vissza rá: — Jobb já' Becs.! Mert ezt a búcsút nem élném túl — mondta. A férfi Lilia keze után nyúlt és végigsimo­gatta. — Mindamellett — kezdte, — ez nagyon meg­ható ser, Katii. — Néha így hívta. Katalint — Most kedvem volna megfogni a kis képét és jól ösz­­szecsókolni. Jó, jó, tudom, modern gyerekek va­gyunk, szerelemről nem beszélünk, de . . . én most egy kicsit el vagyok érzékenyülve, bocsánat. Kedves, kedves kis öreg Katii. Hosszú, csontos, meleg ujjai átkulcsolták Li­lin kezét. Lilin szempillantás alatt elvesztette a nagy­képűségét, cinizmusát és megszeppenve bámult a levegőbe. — Úgy látszik, mégis csak szeretem ezt az ala­kot? — gondolta. — Az ördögbe is: ez volna a szerelem? Most egy pár ment el az asztaluk mellett. Eb­ben a­­pillanatban érkeztek. Egy férfi és egy nő. Mind a ketten odanéztek az ő asztalukra, amint el­haladtak mellettük és Lilia is megnézte mind a ket­tőjüket. És kicsit elállt a szive dobogása. A nőt nem ismerte. A férfi, a papa volt Griff Tamás egy egész rövid kis pillanatig megállt és csak bámult a leányára és a fiatalem­berre. Nagy ijedtség volt a szemében és nyilván nem tudta hirtelen, mit csináljon. Elvörösödött, aztán gyorsan ment a hölgy után, akivel érkezett és akivel leült egy másik asztal mellé. — Puff neki — mondta Lilin és hátrahúzó­­dott a helyén. — Mi baj van? Mért nézett úgy magára ez az ember? —érdeklődött Frédi. — Ismeri? — Úgy felületesen, ő a papám, Frédi Rittyentett halkan. — Tyliha. És az a hölgy a mama? Lilin a mennyezetet nézte, elgondolkozva: — Maga szamár. Hol hallott maga olyat, hogy pesti papák a mamákkal mennek délben eldu­gott budai cukrászdákba? — Könnyed és tréfás igye­kezett lenni, de közben nagyot sajdult valami a ben­sőjében: a pápa ... mi keresnivalója van papának ilyen helyen ilyenkor . . . egy idegen nővel? Ez olyan valami meglepetés volt, olyan megdöbbenés, erre olyannyira soha nem gondolt, hogy papa... Hát lehetséges az, hogy papa nem egész napon át tárgyal, tanácskozik, intézkedik és hajszolja, gyűjti és leigázza a pénzt? Hát lehetséges az, hogy a papának más szenvedélye is van? Papának titka­­ .van? Frédi átpislogott ahhoz az asztalhoz. — Nem a mama — mondta. — Ejha. Az más. Nagyon kellemetlen magának? Lilin felhúzta a vállát: — Inkább nekik. De legyünk annyir­a fino­mak, hogy fizessünk és menjünk. Körülbelül ugyanakkor annál a másik asz­talnál ilyenféle párbeszéd zajlott le: — Ismeri azokat ott? — kérdezte a nő Gr­iff Tamástól. A nagy ember h­ümmögött, vörös volt: — Na, úgy ... Őnagysága gúnyosan mosolygott: — Na, ha ismerősök, kár lesz velük eldicse­­kedni. Legalább is a fiúval. A nőt nem tudom kicsoda Griff mohón kérdezte: — Miért? A fiú kicsoda? őnagysága éppen az ajkainak adott friss pi­ros szint, úgy felelte: — Egy csirkefogó. Elzüllött mágnásgyerek. A család kitagadta. Jelenleg kártyaklubbok slep­­pere. Tudja, ez összeismerkedik pénzes alakokkal és felviszi őket kártyázni az úgynevezett klub­jába. Nem irigylem azt a szegény kis csirkét, aki vele van. Griff Tamás csak ü­lt és fuldoklott. Most fel kellene állni, odamenni, elpofozni onnan azt a fiút és kézenfogva elvonszolni tőle a lányát. De hogy tegye meg, mikor ő maga is ... Félszemmel a nőre nézett, akiről tulajdonkép­pen szintén nem tudta, hogy kicsoda, mi a múltja, ki lakik benne, csak annyit, hogy­­ egy barátja összeismertette vele és őneki első pillanattól kezdve vadul és eszeveszetten megtetszett ez az állítólagos özvegy asszony. De nem is lett volna ideje cselekedni. A fia­talok felálltak, most kimennek... ó, erre mennek ki, Lilia nyugodtan, felemelt fejje jön, mindig ilyen kényes, öntelt fejtartása van, most odanéz kíváncsian az apja mellett ülő nőre aztán elnéz az apja felett, olyan hidegen és közönyösen, mintha soha nem látta volna az életben. Tapintatosság. (Folytatjuk.) pesti hírlap____________________________________ 1936. április 24., péntek. Reinhardt b­écsi színházának vendégjátéka­ ALBERT BASSERMANN és a Josefstädter Theater tagjai szerdán és csütörtökön Lessing „BÖLCS NÁTHÁN“-ját játsszák a Vígszínházban. Bécs legelső drámai színháza, a Reinhardt ve­zetése alatt­ álló Josefstädter Theater a jövő héten szerdán és csütörtökön, április 29-én és 30-án a Vígszínházban vendégszerepel. Idei szezonjának legnagyobb irodalmi és szín­padi sikere, a Bölcs Náthán, Lessing klasszikus remeke szerepel mindkét este műsorán, amit a színház igazgatója, Ernst Lothar alkalmazott a bécsi bemutatóra színpadra és amit sorozatos előadásokban játszottak nagy sikerrel. Albert Bassermann, „a legnagyobb német színész“ játssza a cím­szerepet, pályájának egyik legnagyobb alakítását nyújtva. Kitty Stengel, ’ Friedel Nowack, Else Bassermann, Albert Heine, Eris­ Frey, Fritz Delius, Ludwig Stössel, Friedrich Kühne játsszák a mű főszerepeit. A kiváló művészegyüttest dr. Ernst Lothar, a Josefstädter Theater igazgatója személyesen vezeti. Jegyek már válthatók. a revü, mint műfaj, hanyatlóban van. Negyvenegy kép során sehol semmi új, semmi meglepő. O'Dett, ez a túlzásairól ismert komikus, a négust és Hitlert utá­nozza. Warner Joan, a hírhedt amerikai táncosnő, minden elképzelhető pózban, végül felöltözve is mu­togatja magját. A százhúsz csinos görlből hol legye­zőt, hol óriás struccmadarat formálnak, hol a zsinór­­padlásra libegnek kék szalagokon, hol egy forgó ko­rongra csücsültetik őket a tiáttér fényszórók tükré­ben szikrázó tükre előtt, de ennyi untig ismert gyö­nyör megárt. Ma éppen ez a stílus vitézlett le. Ez még nem jelenti, mintha az új milliós revü a szó szoros értelmében megbukott volna. Biztosan akad majd közönsége. Csakhogy főképpen egyszerű emberek fogják megnézni, jámbor vidékiek, hüledező polgárok, akik sohasem láttak még ilyesmit, nem pe­dig — mint pár éve — a pénzes külföldiek és a tet­szelgő­ műértők. Ezek most változatosság kedvéért az A. D. C. előtt állnak sorba. . Gál László: * Kétnapos szünet a Fővárosi Operettszínházban. Bársony Rózsi, a Meseáruház primadonnája bere­kedt, hogy helyre jöhessen, csütörtök és péntek estére pihenőt kapott. Ennek folytán elmaradt a csütörtöki előadás és nem lesz ma sem előadás. A pénztár az előreváltott jegyeket vagy becseréli más­napra, vagy a pénzt visszaadja. * Növendékhangverseny. A Zeneakadémia csü­törtöki növendékhangversenyének első felében az egész fiatal korosztályok jutottak szóhoz. Három­ növendék sze­repelt itt, közöttük a legtehetségesebb egy amerikai magyar kislány, Meiszner Louise. El­ragadó közvetlenséggel, meglepő finom érzékkel zon­gorázott el két Dolmányi átiratot. Kollár Erika tem­peramentumosan játszott el egy Beethoven zongora­­verseny-tételt, Zöldy Sándor pedig szép előadással két hegedűdarabot. A második részből Lengyel■ Vera zongora és Eitler József kürtszáma mellett Bagossy Judit zongorajátéka vált ki. Csillogóan tiszta és biz­tos technikával játszotta Saint-Saëns egy tanulmá­nyát. A műsort a Deák— Tibor—Móri—Lindenberg­­együttes vonósnégyese zárta le. * Darabváltozás az Operaházban. Bodó Erzsi betegsége miatt a vasárnapra hirdetett „Norma“ előadása helyett a „Parasztbecsület“ és a „Silvia“ kerül színre az Operaházban. • Engel Iván, az európai hírű kiváló magyar zongoraművész mostanában tért vissza nagysikerű olaszországi körútjáról. Március 31-én Milanóban kon­certezett. Milano után a luganoi rádióban is koncer­tezett a művész, a hangverseny után nyomban le­szerződtették két a jövő szezonban tartandó zongora­estre. * A Bajazzók kézirata. New Yorkból jelentik: Wells Gábriel közölte az itteni lapokkal, hogy Leon­cavallo Ruggiero „Bajazzók" c. operájának sajátke­­zűleg irt nagy partitúrája birtokába jutott. A parti­­túra 179 merített Imperial folió ívből áll és bőrbe van té­ve. A Prológus 39, az Intermezzo 206 oldalt tesz ki, ezenkívül 304 oldalon van a további zenei rész és a szöveg. A kézirat 1892-ben került Leoncavallo kiadójának, a milánói Sonzogna Edoardonak birto­kába. * Mozart ciklus olcsó helyárakkal az Opera­házban. Szinte kerül öt előadás keretében május el­sején Pataky Kálmán felléptével a Szöktetés a Sze­­rályból, május 9-én a Figaro házassága, 17-én a Va­rázs­fuvola, 21-én Németh Mária és Svéd Sándor fel­léptével a Don Juan és június 4-én a Cosi fan tu­lc. Jegyek mind az öt előadásra külön kedvezménnyel válthatók. * Ezer gyermek erkélyéneke az Éneklő Ifjuság ápr. 25-i hangversenyén. Uj Kodály,kórusok!­7. 4 óra. * Londoni B. B. C. zenekar Városi Színház. Ma 1 8. (Rózsavölgyi.) A Pesti Hírlap bérleti estje a Nemzeti Színházban Csütörtökön este 18 órakor a színház ezidei legnagyobb sikere : ifj. Horváth Pál Pénztárainknál 30%-os engedmény.

Next