Pesti Hírlap, 1936. április (58. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-25 / 95. szám
12 FŐVÁROS. A városgazdasági szakbizottság ülése. Dr. Lamotte Károly alpolgármester elnöklésével pénteken délelőtt ülést tartott a városgazdasági szakbizottság. A napirend első pontja a Rudas Gyógyfürdő átalakítási és kibővítési terve volt. Dr. Hilla Ferenc örömét fejezte ki afölött, hogy ez a közel harminc esztendeje megvalósításra váró elgondolás végre a megvalósulás stádiumába jut, megállapította azonban, hogy amiért a szállót csak kisebb méretűre építik, évi 350.000 pengő deficit fennforgásával kell számolni. Igaz viszont, hogy egy fürdőnél a közvetett haszonra is figyelemmel kell lenni, ettől függetlenül célszerű lenne azonban afölött gondolkodni, nem lenne-e kívánatosabb legalább százhúsz-száznegyven szobás szállodát építeni. Becsei Antal szerint nem kívánatos a rögtöni döntés. Ehhez a felfogásához dr. Juhász Jenő is csatlakozott, az utána felszólaló Csélényi Pál és Homonnay Tivadar azonban azt hangoztatták, hogy miután idegenforgalmi szempontok nyomatékosan követelik a Rudas-épület mielőbbi kicserélését, az ügyet mielőbb dűlőre kell juttatni. Csélényi Pál fölvetette azt a gondolatot is, hogy már most foglalkozzanak azzal a gondolattal, hogy esetleg későbbi időben a Rudas-uszoda, illetőleg az Ásványvízüzem kitelepítése útján megfelelő újabb területeket bocsássanak az fürdő kibővítési céljai rendelkezésére. A felszólalásokra dr. Lamotte Károly válaszolt. Megállapította, hogy a 96 ágyas szálló sohasem fizetődik ki. Igazat adott Cselényi Pálnak abban, hogy a további kiépítés lehetőségeit biztosítani kell. A bizottság többsége ezután elfogadta a javaslatot. Vita nélkül járult hozzá a Széchenyi Gyógyfürdő büfééinek bérbeadásához a bizottság, a Slungli Kioszk bérletének tíz évre való meghosszabbítása mellett döntött. Dr. Gallner Ferenc főjegyző előterjesztette az ügyosztály javaslatát a Szent István-heti ünnepségeket előkészítő bizottság megalakítására. A főjegyző indítványozta, hogy a városgazdasági szakbizottság egészítse ki önmagát szakértőkkel. Az elnök nyomban be is mutatta a meghívandók névsorát, amely a következő: Írók: brezeg Ferenc, Zilahy Lajos, Porzsolt Kálmán; színházi szakemberei: Márkus László, Németh Antal, Voinovich Géza, Hevesi Sándor, Lakner Artúr; szakemberek a bízottsági tagok sorából: Csilléig András, Terbócz Imre, Petzrik Jenő, Bánóczi László, Stassa Károly, Gidró László; zenei szakértők: Hubay Jenő, Dohndnyi Ernő, Kondela Géza. A bizottság egyhangúan fogada el a javaslatot. A napirend után Bersey Antal tette szóvá, hogy nemzeti ünnepek alkalmával a főváros közönsége csak szórványosan lobogózza fel a házakat. Felszólalását a bizottság tagjai helyesléssel fogadták és többen bejelentették, hogy ebben az ügyben a közgyűlésen indítványt fognak bejegyezni. — A FANSz. közgyűlése. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tisztviselő osztálya április 28-án, kedden délután hat órakor tartja Liber Endre, helyettes polgármester elnöklésével, az Újvárosháza közgyűlési termében, rendes évi közgyűlését. Hotel Bristol Wien I., Kimterring 1-7. Az előkelő szálló időszerű árakkal — A Rudas-fürdő átépítése. A főváros magasépítési szakbizottsága pénteken dr. Lamotte Károly alpolgármester elnöklésével illést tartott. A tárgysorozat legfontosabb pontja a Rudas-fürdő átépítésének ügye volt. Az ülésen dr. Hiltl Dezső műegyetemi tanár, az új Rudasfürdő terveinek készítője a bizottsági tagoknak a tervre vonatkozóan felvilágosításokat adott. Dr. Gidró László elvileg ellene van minden fővárosi luxusépítkezésnek mindaddig, amíg a főváros költségvetése nem jön rendbe. Kifogásolja, hogy az ügyosztály nem okolta meg, miért van olyan nagy eltérés az első ízben előirányzott 1 300.000 pengő és a mostan kívánt 2.200.000 pengő között. Kívánatosnak tartja, hogy az Ásványvízi üzemet onnét kitelepítsék. Helyteleníti, hogy a Juventus-fürdőknek nem juttatnak fontosságához képest megfelelő helyet. Yellisch Andor az építkezés ellenőrzésére szakbizottság kiküldetését tartja szükségesnek. Horner Gyula a tervezetet kivitelre minden tekintetben alkalmasnak tartja. Schottisch Lajos kéri, hogy a gyógyfürdő árai olyanok legyenek, amelyeket a középosztály is elbír. Wossahi Sándor tanácsnok kitűnőnek tartja a Rudas-fürdő új tervét, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy itt egy műemlék jellegével bíró épületet kellett beépíteni. Az első költségvetésben nem szerepelt az épület belső berendezésére szánt 800.000 pengő, tíz ivócsarnoknak a költsége és az a százezer pengő, amelyet mint tartalékösszeget kell kezelni, mert az ilyen építkezéseknél meglepetések is érhetik az építkezőt. Udalaky Géza, a Gellért-fürdő igazgatója balneológiai szempontból válaszolt az elhangzott kérdésekre. A szakbizottság a polgármester előterjesztését változatlanul elfogadta. A tárgysorozat következő pontja az új Szent János-kórház területén épülő nőgyógyászati pavilion részére szükséges központi melegvízfűtő berendezési munkák vállalatba adása volt. Meghűlésnél, náthaláznál, torokgyulladásnál, mandolaloknál, fülkatartásnál, valamint idegbántalmaknál és szaggatásnál naponta félpohár természetes „Ferenc József" keserűvíz nagyon jót tesz, mert a gyomorbélcsatornát alaposan kitisztítja és desinficiális, azonkívül pedig megfelelő emésztést biztosít. Az örvösok ajánlják. . PESTI HÍRLAP 1936. április 25., szombat. ÚJ KÖNYVEK. — Magyary Zoltán: A magyar közigazgatástudományi intézet. Magyary Zoltán, a budapesti tudományegyetem kiváló professzora s a közigazgatástudományi intézet igazgatója ebben a munkájában az intézet megalakulását, fejlődését, mai szervezetét ismerteti. Az intézet célja az eddig pusztán gyakorlati és tudománytalan közigazgatás elméletének a legmodernebb jogtudomány és közgazdasági szempontok értelmében való kidolgozása. Ez a kérdés égető, mert ebben a tárgykörben a külföld, különösen Franciaország bámulatos eredményeket ért el. A nemzetközi versenyben semmiesetre sem maradhat el Magyarország, amelynek oly rendkívül fejlett közjogi egyéniessége van. Ismerteti ezután Magyary Zoltán az intézet nagyszerűen felszerelt könyvtárát, amely az egész nemzetközi közigazgatástudományi irodalom kiválóan gazdag gyűjteménye. — magyarosan. Most jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia ,,Magyarosan" című kitűnő nyelvművelő folyóiratának új száma, amelyet Szinnyei József közreműködésével Zsirai Miklós szerkeszt. Az uj füzet tartalmából különösen kiemelkedő Zolnai Gyula „Idegen szavaink és a nyelvújítás' című hosszabb tanulmánya, említésre méltó cikkeket írtak még: Ihász Ferenc, Medgyes Albert, Hartnagel Károly, Trencsény Károly, Bakó Elemér, Papp Vilmos és mások. — Szöllösy Zoltán: A közegészségügyi törvények egységes szerkezete. A könyvnek előszavából megtudjuk, hogy az egészségügy közigazgatási szabályozására közel száz, részben egymást kiegészítő, részben pedig egymásnak ellentmondó törvényünk van. Mintha csak az volna a cél, hogy a jogszabályokat az érdekelt közönség számára hozzáférhetetlenné és csak a gyakorlott jogászok kiváltságává tegyék. Mint a szerző kifejti, ennek a fejetlenségnek oka nem a rosszakarat, hanem a jog rendszertelen szervezését ellensúlyozni hivatott egységes rendszer hiánya. Ennek a hiánynak pótlását célozza ez a munka, amely a közegészségügy törvényi szabályozásait áttekinthető módszerével egységes rendszere foglalja. Négy párhuzamos hasábot vezet. Az első hasáb a törvénytárunkban szétszórt szövegeket közli, a második az ellentmondó, illetve hatályon kívül helyezett törvények harmóniáját dolgozza ki a „lex posterior derogat priori" elv alapján; a harmadik hasáb a célszerű egységes szerkezetet, a negyedik a különböző megjegyzéseket tartalmazza. A könyv Magyary Zoltán egyetemi tanár szerkesztésében a közigazgatástudományi intézet kiadványában jelent meg. — A kétezeréves Sopron. Dr. vitéz Házi Jenő a Soproni Hírlapban cikksorozatot írt Sopron múltjáról és jelenéről, ezt most különnyomatként füzetben kiadta. Az érdekes történelmi tanulmány bebizonyítja, hogy Sopron városának az ottani németség nem őslakója, hanem késői bevándorló, amely csak a háborúk és a pestis által kipusztított őslakó magyarság megfogyatkozása után telepedett le a városban. A szerző szembefordul azzal az irányzattal, amely az egyes német térképeken Sopront bekebelezve éket ver a magyarság és németség közé. — Rabarók Mihály—Kokovny Lajos: A székesfővárosi községi polgári iskolák kialakulása és társadalmi jelentősége. Szendy Károly polgármester kultúrpolitikai törekevéseinek egyik legfontosabb fejezete a községi polgári iskolák korszerű kiépítése. Ennek a sokat vitatott iskolatípusnak kérdéseibe világít bele a szerzők most megjelent munkája. A tanulók társadalmi eredetében beállott eltolódás megállapításában a szerzők bizonyságot szolgáltatnak arra nézve, hogy a székesfővárosi községi polgári iskola ma már az egyre jobban feltörekvő kispolgári osztályok iskolája. A tanulók pályaválasztására vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy a polgári iskola a háború után rátalált eredeti hivatására: tanulóit mind nagyobb számban tereli a gyakorlati élet alsóbb foglalkozási köreibe. Az iskolák fejlődését, a tanulóanyag összetételét és a hivatáskeresést tartalmazó gazdag anyaggyűjtemény a tanulmányt értékes forrássá teszik. Az előszót Szendy Károly polgármester írta és megjelöli benne a polgári iskolák fejlődésének új irányait. — Hackett: VIII. Henrik angol királyról szóló regénye a világirodalomnak egyik remekbe készült alkotása. Sokak képzeletében ez a rendkívül változatos életű angol király puszta hitvesgyilkoló alakjában él. A történészek azonban nagyon is jól tudják, hogy VIII. Henriknek ezek a véres cselekedetei nem azegyedüliek, amelyek reánézve jellemzőek. VIII. Henrik ugyanis Angolország egyik legnagyobb királya is volt. Ő volt az első, aki Angolország nagyhatalmi állását megalapította, elismertté és félelmetessé tette egész Európában. Nagy külpolitikai terveket szőtt és diadalmas háborúkkal és mesteri módon vezetett diplomáciai cselszövényekkel juttatta diadalra szándékait, amelyek mindig Angolország hatalmának jelentékeny növekedésével jártak. Éppen ezért az angol történelem abba a galériába helyezi VIII. Henriket, ahol az angol világbirodalom felépítői sorakoznak egymás mellé. — Miskolci kirakat. Miskolc város idegenforgalmi hivatala képekkel sűrűn illusztrált albumot adott ki, amely a város minden szépségét igyekszik bemutatni. — Horn József: A közgazdasági ismeretek könyve. A közgazdasági élet kérdései iránt talán sohasem volt olyan nagy érdeklődés, mint napjainkban. Nem volt azonban eddig olyan rövid összefoglaló magyar könyv, amely világosan, értelmesen öszszefoglalva tárgyalná a közgazdaság tudományának eddigi eredményeit. Ezen a hiányon akar segíteni Horn Józsefnek, a felsőkereskedelmi iskolai tanárképző intézet, igazgatójának most megjelent könyve, amelyet Győr—Moson—Sopron egyesült várrmegyék közönsége adott ki. A könyvet szerzője elsősorban a népművelők számára írta. Ennek a gyakorlati célnak megfelelően szemelte ki és állította össze a könyv anyagát, a közgazdaság tudománya, amely Quesnay-vel és Smith Adámmal kezdődik, több mint másfél száz esztendő alatt hatalmas terjedelmű, bonyolult tudományággá fejlődött. Horn József igen szerencsésen válogatta össze a könyvnek az anyagát- Munkája mindent felölel, amit a közgazdaság tudományában nem járatos, de kérdései iránt érdeklődő laikusnak tudnia kell. Ad rövid gazdaságtörténelmet, ismerteti az ipar, kereskedelem kifejlődését, a javak forgalmát, a piac természetét, a pénz, a hitel kérdéseit stb. Nem kerülte el figyelmét a gazdasági válságok eddig kellőképen meg nem világított, igen nehéz kérdése sem. A tőke és a munkának a kapcsolatai, a közgazdasági eszmék fejlődése és irányai, az elméleti közgazdaságtan újabb iskolái s a gazdasági rend megváltoztatására irányuló különböző törekvések: szocializmus, nemzeti szocializmus, fasizmus szintén megtalálhatók a könyvben. A könyv dicséretre legméltóbb tulajdonsága, világossága és tárgyilagossága; nem tudjuk meg, hogy a szerző milyen közgazdasági irányhoz tartozik. A célt, melyet a szerző maga elé tűzött, hogy az olvasót a közgazdasági gondolkodásba bevezesse, a könyv eléri. Horn József szépen kiállított könyvéhez Skultéty Miklós, Győr-Moson és Pozsony vármegyék alispánja ír előszót.— Holló Ernő: Fűz a tóparton- Uj verseit adta ki Holló Ernő egy kis füzetben. Ezekben a versekben — ha nem is túlságosan nagy igényűek — mégis szívesen ismerkedünk meg egy lelkébe befelé néző költővel. SZÍNHÁZ és zene. A roninok kincse. Kállay Miklós színműve a Nemzeti Színházban. (Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.) Japán est a Nemzeti Színházban. Különlegesség az irodalomban és a színpadon. Természetes, hogy a szerzők exotikumot keresnek, mert félnek, hogy a közönség unja a megelevenedett régi tárgykört, vagy mert nem tudnak ennek variálásában újat teremteni. Kállay Miklós új tárgyat, xis bonyodalmat, új alakokat és új színeket keresett. Ezért fordult Japánhoz és ennek is régi életéhez, amikor még a nagy urak hűbéres lovagjait roninoknak hívták, akiknek az volt kötelességük, hogy uruk haláláért bosszút álljanak. Ezért viszont rájuk is halál várt. A szerző színes darabjában bizonyítja, hogy a roninok kincse a hűség és a becsület. Idegen az egész világ, ami előttünk a színpadra vonul, de nemcsak a jelmezek és a díszletek mutatják Napkelet ragyogó színeit, hanem az előadás stílusa is, amely a japán modort, vagy mondjuk modorosságot mutatja. De az erőltetett mozdulatokból s mesterkélt játékból is kitűnik az érzés mélysége és a groteszkség hatását túlszárnyalja a komoly tragikum. A Nemzeti Színház művészeire, a Németh ,A Antal, igazgató rendezésére dicséret, hogy agyakran komikusnak tetsző mozdulatok dacára mindvégig megmaradt a darab tragikus hangulata. A kiváló szerző ugyanis, aki mögött már tisztességes Irodalmi múlt áll, úgy színházi, mint könyvsikerei után, hangulatos tragédiát írt a különleges japán történelmi szellemről, amely az európai és keresztény felfogástól teljesen eltérően új világnézetet termelt, életről, halálról és emberi kötelességekről. Ezt a japán szellemet olyan tudományos tanulmányozás után olyan híven és annyi költői erővel tudta Kállay visszaadni, hogy méltán kiérdemelte a tokiói japán akadémiai tagságot. Mi magyarok pedig szívesen elismerjük, hogy tudott újat és érdekeset színpadra vinni, színesen, zengő nyelven, drámai lüktetéssel. A mai európai közvélemény Japánt a dumpingjéről ismeri. Kállay a régi Nippon erkölcsi törvényeit mutatja be, amelyek a harakirit, az önkéntes kivégzést hősi aktusnak hirdették és a halállal való megbarátkozást segítették elő. Asano-Naganori hercegnek képmása a lovagja, roninója Juranosuké. A becsületes lovag elhagyja ura udvarát, mert beleszeretett a feleségébe, Kaoyo hercegnőbe. Mikor azonban értesül, hogy az urát halálra ítélték, mert megsértette Kyra főszertartásmestert, aki szemet vetett a herceg feleségére, akkor feláldozza magát uráért és a hasonlatosság folytán a herceg ruháiban magán hajtja végre a harakirit. Előbb megfogadtatja azonban a roninokká vált vitézekkel, hogy bosszút állnak haláláért Kyrán. Ebből a bosszúállóéból kerül ki a dráma anyaga. A mese bonyodalmas, de a szerző ügyesen két konferenciert, „énekmondót“ rak a színpad két oldalára, akik a felvonásközökben magyarázzák a cselekményt. A szerző helyes érzéke a színpadi hatás iránt, a darab színszerűsége, tarkasága, mozgalmassága, erős drámai jelenetei és költői nyelve sikert szereztek az írónak és a színháznak, dacára, hogy a japán játékmodor s a darab hosszúsága akadályozta ezt. Különös elismerés illeti az előadásból Somogyi Erzsit, aki Hannele-ben aratott sikerét növelte a finom drámai játék, s az érzés mélysége által. Ilyen szerepben tűnik ki, hogy nem egyszerű naiva, hanem komoly nagy művésznő. Tímár József kettős szerepében kitűnő jellemszínésznek bizonyult. Sugár Károly, Abonyi, Lehotay, Garamszeghy, Pethes, Várkonyi, Eöry, Iványi nagyon szép munkát végeztek. A kísérő zenét Ránky György, a díszleteket Jaschik Almos, a koreográfiát Millos Aurél nyújtották: Porzsolt Kálmán*