Pesti Hírlap, 1936. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

1936. május 1. péntek. PESTI HÍRLAP Drouillet repülőnek a Riviérára kellett volna szállítania a négust. „A négus, ép úgy mint én, elvesztette a játsz­mát — mondotta a francia repülő. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) Párizs, ápr. ISO. A lapok római tudósítói hosz­­szasan ismertetik Drouillet francia repülő kijelenté­seit. A Matin jelentése szerint a repülő a következő­ket mondotta: — Egyesek az állítják, hogy a négus angol re­pülőgépen Kenyába menekült. Ez teljesen valótlan. Küldetésem az volt, hogy felkeressem a négust. Ta­lán a francia Riviérára kellett volna őt szállítanom.. A négus nem fogja megadni magát az olaszoknak, hanem a franciáknál keres menedéket. Nincs szán­dékában az sem, hogy Angliától kérjen befogadást. Ez az ostoba baleset, amely engem leszállásra kény­­szerített, talán a menekülés utolsó reményétől fosztja m­eg a négust. A Paris Soir jelentése szerint Drouillet repülőt az olasz hatóságok sem ki nem adják, sem ki nem utasítják Olaszországból. A repülő tehát szabadon és tetszése szerint hagyhatja el Olaszországot. Drouillet az Intransigeant római tudósítójának kijelentette, hogy fogalma sincs a lefoglalás igazi indítékairól. — Mi a véleménye a négus és Etiópia jövőjéről ■— kérdezte a tudósító. — A négus épp úgy mint én, elvesztette a játsz­mát — mondotta beletörődéssel Drouillet. A német sajtó felháborodással tiltakozik ama híresztelések ellen, hogy Németország Ausztriát meg akarja támadni. Berlin, ápr. 30. Az egész német sajtó a legna­gyobb felháborodással tiltakozik azok ellen a híresz­telések ellen, hogy Németország katonai akcióra ké­szül Ausztria ellen és hogy a bajor határvidéken már lázasan folynak a német katonai készülődések. Vala­mennyi lap francia körökben keresi ezeknek a fan­tasztikus híreknek a kiagyalóit és óva inti a világ közvéleményét attól, hogy hitelt adjon ennek a poli­tikai kátmérgezésnek. Minden józanul gondolkodó embernek látnia kell, hogy mi folyik itt. Párizsban és más fővárosokban megint visszatértek a régi mód­szerekhez s a legvadabb ostobaságokat szopják az Ujjakból, csak azért, hogy ellenséges hangulatot te­remtsenek Németország ellen. Addig, amig az ilyen kútmérgezés csak egyéni akció, hidegen hagyja a német népet, mihelyt azonban kiderül, hogy rend­szeres izgatásról van szó Németország ellen, fel kell emelni a tiltakozás szavát. A német lapok főleg azt tartják feltűnőnek, hogy az egész párizsi sajtó ugyan­azokat a hamis jelentéseket közli és hogy még a je­lentésekhez fűzött kommentárok is feltűnően egy­öntetűek. A Lokalanzeiger véleménye szerint az újabb né­metellenes rágalomhadjárat részben egyes francia pártok választási propagandáját szolgálja, részben pedig arra enged következtetni, hogy bizonyos fran­cia oldalról minden eszközzel meg akarják akadá­lyozni a Németországgal tervbe vett diplomáciai tár­gyalásokat. Egész Franciaország megint tele van a német veszedelem rémhírével. A Deutsche Allgemeine Zeitung szintén azt írja, hogy a békebontók nemzetközi tábora újabb hazug­ságáradatot zudít Németországra. A nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, a Völkischer Beobachter többek közt a következőket írja: Most már számtani pontossággal meg lehet jó­solni, hogy a hivatásos zavarkeltők úgy Európában, mint az egész világon rögtön fokozzák tevékenységü­ket, mihelyt úgy alakul a helyzet, hogy becsületes tárgyalások és őszinte eszmecsere lehetővé tennék a népek igazi békéjének biztosítását és nyugodt nem­zetközi légkör megteremtését. Ilyen esetekben mindig megszólalnak a harsonák és vészriadót fújnak. (Inf.) A kereszténypárt sem a költségvetést, sem a megajánlási javaslatot nem fogadja el. A keresztény gazdasági párt csütörtöki értekez­letén folytatta annak a kérdésnek a megvitatását, hogy milyen álláspontot foglaljon el a párt a költ­ségvetéssel szemben. Wolff Károly a legutóbbi érte­kezleten tudvalévően arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a költségvetéshez járuljon hozzá a keresz­ténypárt, a megajánlási javaslatnál azonban szavaz­zon a kormány ellen. A csütörtöki értekezleten is élénk vita volt a párt állásfoglalásáról, végül is egy­hangúlag elhatározták, hogy a kereszténypárt, ellen­zéki álláspontjának megfelelően, sem a költségvetést, sem a megajánlási törvényjavaslatot nem fogadja el, tudomásul veszi azonban egyes képviselőknek azt a felfogását, hogy a költségvetés megszavazása nem bizalmi kérdés. A szentesi petíció. A közigazgatási bíróság csütörtökön kihirdette a szentesi petíció ügyében hozott határozatát. A bí­róság kötelezte a panaszosokat, készítsenek május 25-ig kimutatást arról, hogy őrgróf Pallavicini György ajánlási ívein szereplő aláírások közül me­lyeket tartják érvényesnek. A választásvédők június 8-ig terjeszthetik elő az ellenvéleményt. Az érdemle­ges folytatólagos tárgyalás június 16-án lesz. 3 Magyarország és a francia béketerv. London, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése.) Az­ angol képviselők lassan szállin­góznak vissza a húsvéti parlamenti szünetjükről. A lassú visszatérésnek nem a képviselők érdeklődés­hiánya az oka, hanem az, hogy a Házat tulajdon­képpen április 28-ig napolták el avval, hogy ha a pénzügyminiszter a budget-t gyorsabban készíti el, úgy a Házat esetleg hamarabb is összehívják. Ám erre senki sem számított, pedig az összehívás bekö­vetkezett. Így van aztán az, hogy a budget-tárgya­­lásokon, főleg a kormánypárti oldalon, nem túlságo­san népesek a padok. Sir Gower Robert, a magyarbarát angol kép­­vielői csoport elnöke, az elsők közt volt, akik a ren­des időben Londonban voltak, de a Pesti Hírlap leg­újabb cikkének gondos elolvasását a múlt weekendre tartotta fenn. Azt mondotta, hogy a cikk, bár napi­lapban jelent meg, nem veszít kivételes tárgya és a körülmények miatt, időszerűségéből hetek múltán sem. Sőt. Mennél inkább közeledünk a május 11-hez, amikor a Locarno-ügy és vele kapcsolatban a német terv, majd a franciák ellenjavaslata, a „béke-terv“ Genfben tárgyaltatik, annál inkább fontos lesz majd akkor tudni a magyar közvélemény felfogását a francia terv tárgyában, amelynek a Pesti Hírlap oly plasztikus kifejezést adott angol nyelvű vezércik­kében. Gower fokozza magyarbarát munkáját. Egyébként Sir Gower Robert ez évben még fo­kozni látszik tevékenységét a magyar revíziós ügy érdekében, amennyiben az előző képviselőházi ülés­szak alatt bejegyzett egy magyarbarát jegyzéke he­lyett Sir Robert a múlt napokban már a harmadik kérdést jegyezte be a Ház jegyzék­naplójába. A ma­gyarbarát képviselői csoport tagjai persze ezeket a felvetett revíziós gondolatokat megbeszélik és evvel a magyar ügy a Ház folyosóin időnként szóba jön, ami a mostani jelentős időkben igen fontos. Kétség­telenül meg lehet állapítani azt, hogy újabban Ang­lia a Dunai kérdésekkel rendkívül sokat foglalkozik. Sir Robert nyilatkozata, amelyet Póka-Pivny Bélához levélalakban továbbított, egyébként a követ­kező: „Meghajlok az előtt az indokolása előtt, hogy a Pesti Hírlap legutolsó angolnyelvű szá­mában, amely április 10-ikén Magyarország és a francia béketerv“ címen jelent meg, ne­kem is, mint aki a képviselőház angol-magyar csoportjának elnöke vagyok, nyilatkoznom kell, tekintve a cikk kivételes fontosságát. A cikket automatikusan megkaptam és nagy figyelemmel olvastam el és tényleg kivételesen fontosnak tartom. — Kétségen felül áll mindenekelőtt az, hogy a Pesti Hírlap szóbanforgó angolnyelvű közleménye a lehető leghasznosabb célt szol­gálta. Magyarországgal mindenki rokonszenvez. — Minden ellentmondást kizárólag mond­hatom — folytatta Sir Gower —, hogy­­alig van valaki a Westminster-palotában, aki ne ro­konszenvezne őszintén Magyarországgal a je­len helyzetében és aki nem a legnagyobb őszin­­tességgel látná, ha a világháború utáni szer­ződések — ne nevezzük őket bénce-szerződések­­nek — módosíttatnának, aminek folytán Ma­gyarország rövid, időn belül ismét elfoglalhatná megfelelő helyét az európai nemzetek sorában, amihez teljes mértékben joga van, a magyar nép tehetségei és kivételes jellemvonásai alapján. Nem lehet kétely az iránt, hogy ez végeredmény­ben el fog következni. Fennforog mindenesetre az a kérdés, hogy ez mennyi időt fog igényelni.­­ Azonban, amikor ez bekövetkezik, el­mondhatjuk, hogy eljöveteléhez a legkiválóbb mértékben hozzájárult a Pesti Hírlap az olyan felvilágosító munkájával, amilyen a legutolsó­ angol nyelvű cikke is volt, továbbá dr. Légrády Ottó főszerkesztő úr ennek a lapnak céltudatos vezetője. Segítségükkel mi, itt Angliában, köz­vetlen információkat kapunk a magyar politi­kai szempontokról, amelyeket egyébként nem tudom, hogyan ismerhetnénk meg.“ Az angol kormány jóváhagyta a Berlinbe küldendő kérdőív-tervezetet. Párizs, ápr. 30. A Havas-iroda londoni tudósító­jának jelentése szerint az angol kormány a ma dél­előtti minisztertanácson befejezte a német kormány­nak küldendő kérdőív tanulmányozását. A miniszter­­tanács jóváhagyta a külügyi hivatalból átküldött tervezetet és csak néhány szövegezésben módosítást ajánlott. A kérdéseket tartalmazó jegyzéket most már rövidesen eljuttatják Sir Eric Philips berlini angol nagykövethez, aki azt valószínűleg szombaton átnyújtja a német külügyminiszternek. A kérdőív tartalma nagyjában megfelel a már korábban közölt értesüléseknek és főleg a biztonságnak a Népszövet­ség keretében való megszervezéséről van szó benne. Az angol kormány — hír szerint — határozott alak­ban nem kérdezi meg a német kormánytól azt, hogy milyen magatartást szándékszik tanúsítani Ausztria irányában, mert a kérdések inkább általánosságban vannak megfogalmazva. Londonban szeretnék, ha Hitler válasza még a május 11-ikére kitűzött tanács­ülés előtt megérkeznék Londonba. Az alsóház szerdán külügyi vitát tart. London, ápr. 30. Baldwin miniszterelnök beje­lentette az alsóházban, hogy szerdán a Ház kül­ügyi vitát tart. Titkos tanács VIII-ik Edwardnál. London, ápr. 30. VIII. Edward király ma dél­előtt titkos tanácsot tartott, s­­lnnek során való­­színűleg megbeszélték koronázá­ c­uk időpontját. Az értekezleten Lord Zetland, a­'Ak VIlái minisztérium államtitkára, Ramsay MacDonald képviseletében Sir John Simon, Sir Philipp Sassoon légügyi államtit­kár, valamint Norfolk hercege vett részt. A koroná­zás munkálatainak elő­készítésével Norfolk herceget bízták meg. Az angol költségvetés körül elkövetett titoksértés. London, ápr. 30. Politikai körökben arra számí­tanak, hogy az idei költségvetés körül elkövetett ti­toksértésnek még feltünést keltő fejleményei lesznek. A parlament folyosóin élénken tárgyalták a kérdést és az a vélemény alakult ki, hogy tekintettel a kincs­tári kancellár közismert erélyességére, biztosra ve­hető, hogy a megindított vizsgálat eredménnyel fog járni, akármilyen következményei legyenek is ennek. A kérdést főleg az élezte ki, hogy a tea-adó és a jö­vedelmiadó növelése által érintett személyek közül többen fedező biztosításokat hajtottak végre a biz­tosító társaságoknál. A vizsgálat ezeknél a biztosító társaságoknál is megindult. A ,,Temps“ aggodalmai. Párizs, ápr. 30. A Temps-t nyugtalansággal töl­tik el a nemzetközi helyzetben rejlő veszélyek. A lap számol azzal a lehetőséggel, hogy Anglia fokozni fogja olaszellenes politikáját és kérni fogja a meg­torlások megszigorítását. Ezt azonban Anglia csak úgy teheti meg, ha egyben fokozott engedékenység révén biztosítja Németország jóindulatát, vagyis bele­nyugszik abba, hogy Németország a kérdőívre hatá­rozatlan választ adjon. Ebben az esetben London igyekeznék megegyezésre lépni Berlinnel a légi fegy­verkezés korlátozására nézve, azután pedig közönyt tanúsítana Németország további viselkedése iránt. Ennek a politikának esetleges következményeit köny­­nyű előrelátni. Az éber moszkvai vezető körök figyel­mét ezek a következmények nem kerülik el. A Temps moszkvai tudósítójának jelentése szerint a szovjet kor­mány állásfoglalása az olasz-etióp ügyben sajátságos átalakuláson ment keresztül. Amíg a szovjet remélte, hogy a Népszövetség érvényre tudja juttatni akara­tát, addig határozottan az olaszellenes megtorlások mellett tört lándzsát, amelyekben a németellenes megtorlások mintáját látta. Ma azonban, miután Genf tehetetlensége bebizonyosodott, Moszkva azt óhajtja, hogy Olaszország mielőbb ismét elfoglalja őrhelyét a Brenneren. Ellentétben egyes francia szélsőbaloldali politikusokkal, Moszkva úgy gondolja, hogy amennyiben Németország elé gátat akarnak vetni, kíméletet kell tanúsítani Olaszország iránt. A Temps óhajtja, hogy az angol kormány és az angol közvélemény, valamint a francia választóközönség és utóbb a többség óhajtását képviselő francia kormány is megértse a helyzet súlyos és bonyolult voltát. Már az is elég nagy szerencsétlenség Európa számára, hogy a francia diplomácia tevékenységét a választási harc feltartóztatta. Még nagyobb szerencsétlenség volna, ha jóvátehetetlen lépésekre ragadtatná magát Franciaország. Nem szabad elhamarkodott lépésekkel növelni a zűrzavart és az idegességet. (MTI) „A világháború kitörésének főbűnöse: az amerikai pénzvilág“ Washington, ápr. 30. Nye szenátor, a washing­toni szenátus magánhadiipar vizsgáló bizottságának elnöke, New Yorkban tartott előadásában a világhá­ború kitörésének fő­bűnöseként az amerikai pénzvi­lágot, elsősorban a Morgan-féle nemzetközi pénzcso­portot említette. Nye szerint főként a következő té­nyek okozták a háború kitörését: 1. Háborús rémhí­rek iparszerű terjesztése a fegyvergyárosok és a pénzvilág által. 2. Az ellenállhatatlan csáberő, ame­lyet a könnyű hadinyereség egyes emberekre gyako­rol. 3. A titkos diplomácia. 4. A leszerelési értekezle­tek ismételt kudarca. 5. A hadviselő államokban be­fektetett idegen tőkék. — Semlegességi politikánk 1914-ben tiltotta köl­csönök nyújtását a hadviselőknek — mondotta Nye. — Később Wilson elnök üzleti érdekekből megengedte a Morgan-cégnek, hogy a szövetségesek hitelszükség­letét fedezze. Ezzel a tragikus tévedéssel nemcsak megnyitotta, de meg is olajozta a „semlegességnek“ nevezett utat, amely a háború poklára vezetett

Next