Pesti Hírlap, 1936. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-03 / 102. szám
1O Esti levél — Mit mutassunk vendégeinknek? — Akik még látták a nagy népszínmű-színészt, Tamássyt — betyárszerepekben, azok emlékeznek az elmaradhatatlan árvalányhajra, amit a kalapja mellé tűzött. Ez valamikor a népies alakok színpadi kelléke volt. Valamikor! De mostanában már kiment a divatból még faluhelyeken is. Még leginkább a hortobágyi csikósok hordják s a zöldbe kiránduló diákok találnak még itt-ott ebből a fűnemből, mely a meleg napon hirtelen szőke bokrétába bomlik. Annál meglepőbb most, hogy léptennyomon pár szál árvalánykajból kötött kis bokrétát látunk a főváros utcáin s kávéházaiban egy-egy külföldi vendégünk kezében. Komoly arcú angolok, napbarnított olaszok és német professzorok kapták valahol magyar emlékül, akiket az idegenforgalom sodra, vagy a szívük szeretete hozott mihozzánk. Jól esik látni, hogy megbecsülik ezt a pár szál törékeny emléket, mely azonban az első rideg szélre széttörik és elszáll a feledésbe . . . Gondoskodnunk kell tehát maradandóbb és mélyebb emlékekről, amelyek beedződnek látogatóink lelkébe s így a külföld közvéleményébe. Pár nap múlva értekezletet tartanak a főváros vezető urai, akik már gyönyörű propagandát fejtettek ki az idegenforgalom érdekében, hogy milyen programmal tegyük emlékezetessé nyáron a Szent István-hetét? Ugyane célzattal dolgoznak most a Nemzetközi Vásár rendezői. S miután az Idegenforgalmi Tanács új vezetőségétől is szép dolgokat várunk; itt az ideje, hogy bizonyos rendszerbe és harmóniába hozzuk a szétágazó mozgalmakat s hatóságok és magánosok gondolkozzanak és tanácskozzanak azon, hogy mit mutassunk a külföldről jövő és mit a vidékről jövő vendégeinknek! Nagyon szétágazó és nehéz munka ez. Nem oldhatják meg maguk az idegenvezetők. A hazai és a külföldi utazási irodák is nagy tömegekben, rendszertelenül, különböző időpontokban öntik felénk az idegenforgalmat, hogy az egyik főszakértő nyilatkozata szerint idén nem lesz elegendő helyünk a befogadásukra. Talán az Idegenforgalmi Tanács volna illetékes a főváros vezetőségével együtt arra, hogy rendszeres terveket dolgoztassanak ki , úgy a rövidebb, mint a hosszabb időre érkező s úgy a külföldi, mint a vidéki vendégek számára. Nemzetek szerint és foglalkozások szerint kell külön-külön programot összeállítani. Mert nagyon szép az, ha árvalányhajat és mezőkövesdi tarka szalagot adunk az idegeneknek s bemutatjuk nekik Bábolna, Kisbér s a Hortobágy gyöngyű állatjait és Bugacot, — de nekünk egyesünk is van. Tudjuk, hogy az idegenek nálunk exotikumot keresnek s a népies eredetiségek tetszenek. De ezekben is lehet ízléses rendet csinálni. S a most itt járt külföldi múzeum-igazgatók bebizonyították, hogy van nálunk múzeumokban és képtárakban is mutogatni való. Az orvosoknak tudunk mutatni néhány tökéletesen berendezett kórházat, klinikát, szanatóriumot s remek fürdőket. A tanároknak mintaiskolákat, az építészeknek is külön látnivalókat. Ne felejtsük el azt a frázist, hogy mi a »kulturális fölényünket« is akarjuk mutogatni szomszédaink fölött. E szerint legalább is vegyes műsort kell összeállítani úgy a Nemzetközi Vásár, mint a Szert István-hét, mint más sokadalmak alkalmával a látnivalókból a vendégek foglalkozási ága és nemzetisége szerint. Legjobban meg lehet magyarázni a különböző programokat, ha a művészeti hatásokra, a zenére gondolunk. Színházainknak és zenekarainknak föl kell arra készülniök, hogy ha például tömegesen jönnek egyszerre az olaszok, akkor az olasz muzsikát és éneket a legtökéletesebb fölkészültséggel találják itt, hogy egy kissé otthon is érezzék magukat. A németek számára külön vonzerő volna egy nagy Wagner-ciklus, hiszen e célra építették valamikor a Városi Színházat. S ha az angolok és amerikaiak különös rokonszenvet mutatnak a magyar zene iránt, akkor ezt is igen alaposan rendezni kell. A magyar nemzeti vonások régi zenénkben tulajdonképen már nemzetközi értékek, mert hiszen Liszttől Lehárig és Kálmán Imréig a külföld műsora tele van magyar zenei motívumokkal, a hivatásos magyar zeneköltőkről, Kodály, Bartók, Hubay, Dohnányi, nem is beszélve. Cigányaink tartották fönn századokon át ezeket a nemzeti motívumokat, ezért meg kellene becsülni most is azokat a cigányzenekarokat, amelyek művészi színvonalon vannak. S ha idegenforgalmunk koronás dísze, Edward angol király tudott műélvezetet találni a magyar zenében egy cigányzenekar közvetítésével, akkor egy műértéssel s zenetörténeti tudással összeállított magyar zene ciklus az idegenforgalomnak is vonzereje lehet s a reánk való emlékezést vendégeink lelkébe oltaná. Amikor még élt Blaha Lujza és volt Népszínház, három évtizeddel ezelőtt, az ország előkelő urai, művészei, cigányzenekarai egy teljes hónapon át megteremtették a magyar dal és zene renaissanceát. A kurucdalok méltóságos fölzendülése is beletartoznék abba a műsorba, amivel idegenfogalmunk vendégeit megnyerhetjük. De külön angsúlyozzuk, hogy csak hozzáértő, komoly rendezéssel, mert a vásári túlzás a »malacbandákban« éppúgy árt fővárosunk hírnevének, akár a művészieben túlzó jazzband. Sokszor emlegettük, hogy koronként elkelne Budapesten egy kis izlés-razzia. Mikor külföldről jönnek hozzánk látogatók, ezt az ellenőrzést ki kellene terjeszteni mindarra, amit vendégeinknek mutogatnak. Zsolt. *- 'am-. . . • -?-? 'r,W--' . - - r . ?' , PESTI HÍRLAP 1936. május 3., vasárnap. é kelme, Indanthron festés 2.590 anyag, Indanthr., 140 szél. 1.48 'markizett, 150 cm széles 2.70 Horgolótű.....................................5 fillér 300 cm széles ékra tüki . . . . 3.60 lá0om sz. selymezett függöny ripsz 4.90 300 cm széles csipkeszövet . . . 5.20 200 cm széles függöny gitter . . . 5.50 130 cm széles selymes mintás ripsz 5.50 Kész függöny csipkeszöv. szárnyak 18.50 Csipkeszövet, sztör rojttal, 150 X 270 9.— Csipkeszövet vitrázs....................................1.25 Bridge cigarettatartó..........................1.50 Toili4nl/ •* siffonra rajzolt 80 X 80 —.98 I cl NUR kézi filé vitr.-kendő 22 cm —.78 Fiié terítő, kézimunka, 100X100 cm 4.50 Ékrü tüll terítő, filc rát., 100X100 5.80 Kombinált terítő, színes hímzéssel 6.80 Fiié terítő, kézimunka, 50X50 . . 1.20 Uihimnnl;!) konyhakészlet, lamolin, 5.20 llcZIllllllIEtd hímzett tálcakendő . . —90 Hímzett asztalközép, csipke széllel . 3.50 strandtáskák ) kezdve 2.50 retikül [anyaggal 1.30 övék ) együtt 1.20 Modern gobelin párnalap . . . . —.48 Kézimunka zsebkendő szín. és fehér —.48 Blis ■» trikó anyag, sok színben . III A garant. színtartó kreton Dirndii, selymezett vászonból . . . Dirndli-kendő, kézi hímzéssel . . . Kombiné, Crepe de Chine, kézi himz. Hálóing, Crepe de Chine, kézi himz. Gyermekruha, magyaros hímzéssel. Színes női zsebkendő............................... Zsúrkészlet, 4 asztalkendővel . . . Zsúrkészlet előrajzolva, 4 asztalkend. Ágykabát 3.10 3.10 13.70 3.15 4.90 7.80 3.30 —35 5.20 1.60 4.80 8.50 Czanyon Kész kelim r°i‘tal . ■. : OzUlljfCy perzsaszőnyeg, jó minőség, négyzetméter ár . . . . . 38.ERMA Kézimunka és Lakásművészeti Áruházak VI., Teréz-körút 4. —Vill., József-körút 11. Olcsó maradék árusítás! A hetvenöt esztendős Országos Magyar Képzőművészeti Társulat jub társ kiállítása a Műcsarnokban. A hetvenötödik esztendejét ünneplő Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és székháza, a Műcsarnok, olyan jubiláns kiállítással teszik emlékezetessé ezt az évfordulót, amely nemcsak a Társulat nagy hagyományaihoz méltó... hanem ahhoz az eszméhez is, amelynek jegyében megalapították, hogy kegyes „alma mater“-je legyen az egész magyar képzőművészetnek. Ez a hatalmas tárlat valóban magábaöleli mai képzőművészetünk teljességét, amelynek igazi keresztmetszetét mutatja meg. A jobbszárny békés egyetértésben tárja fel itt értékeit a balszárnnyal és az a százrétűség, amelyről a magyar művészet ezen a kiállításon tanúságot tesz, végeredményében a legszebb és legteljesebb egységet adja. És ami még ennél is fontosabb: úgy befelé, mint kifelé a magyar képzőművészetnek valósággal páratlan gazdagságát hirdati. Az emlékező kegyeletnek szentelte dr. Csánky Dénes, a kiállítás kiváló rendezője, a Műcsarnok újonnan megnyitott ötös számú termét, amelyben a Képzőművészeti Társulat alapítására vonatkozó érdekes okmányok és ereklyék mellett, felvonulnak azok a klasszikus festőink, akik a Társulat első kiállítói voltak: Barabás, Ligeti, Kelety, Weber, Than, Orlay Petries, Székely Bertalan, stb. Nem nézhetjük megindultság nélkül ezeknek a nagy úttörőinknek alkotásait, hiszen ők voltak a forrás, amely mai képzőművészetünk nagy, európai folyamává növekedett háromnegyed évszázad alatt. Az első teremben, a bejárattal szemben, Kisfaludi Stróbl Zsigmond erőteljes szobor-arcmását látjuk Horthy Miklós kormányzóról, akinek elsősorban köszönhető az a szép és termékeny művészbéke, amely csak itt, ezen a kiállításon érezteti áldásos hatását. Köröskörül a régi, új és legújabb irányok mesterei, egy egy kiemelkedő alkotásukkal: Bosznay István és Szlányi Lajos fűszeresen levegős tájai, Csók István két jellegzetes képe, Iványi Grünwald Béla szép virágai, Szőnyi Istvánnak holdfényből és mezőillatból szőtt pompás kompozíciója, Glatz Oszkár és Nádler Róbert erős magyarérzésű festményei, Márton Ferenc klasszikus csendélete, Balló Ede nemesen hagyományos arcképei, Krünwald Cézár és Edvi Illés Aladár erőteljesen jellemző tanulmányfejei, Vidovszky Béla finom fehér színtanulmánya, Aba Kovák Vilmos színpompás cirkuszjelenete. A további termekben (összesen tizenhat van) kezdi Kovács László három elragadó tájkölteménye emelkedik ki különösen a hatalmas anyagból. Az egyik táj ragyogó színekben mondja el az ősz sugarja bánatát, a másik a finom köd őszi románcát dalolja, a harmadik puha, rózsás színekben egy havas alkonyat költészetével gazdag. Igazi eseményei a kiállításnak Kemslok Károly komor, ősi erejű Ádám és Évája, Bernáth Aurélnak egy régebbi és egy újabb munkája, az utóbbi: Csillagok, egyszerű kifejezésében is csupa mélység. Márffy Ödön képei közül különösen egy lehelletfinomságú női arckép emelkedik ki, Molnár C. Pál trocento-áhitata Egyiptomi menekülésén nem szeretjük Szent József divatos, pettyes sollját. Karlovszky Bertalantól néhány előkelően nagyszabású arcképest látunk, finom színhatású Benkhard Ágost „Sakkozók“ című jelenete, szemfényvesztően virtuóz Győrffy István üveges csendélete, szép munka Áldor János László női aktja, csupa lila Magyar- Mannheimer.Gusztáv téli hangulata, Mendlik Oszkár, Czencz János is igen jó művekkel szerepelnek, Boldizsár István virágzó fái, Udvary Pál •„Hajóvontatás“ című kompozíciója, és Horthy Béla két erőteljes képe közül különösen? a Lovak a kastély előtt cinjit, a kiállítás értékei közé tartoznak. Kézdi Kovács Elemér erős hangulatú tavaszesti tája, Müller Ágota erőteljes egyszerűségű arcképei, Szánthó Mária hatásos, elegáns portréi, Sárdy Brutus levegős, friss tájai, Pap Domokos harmonikus szín- és vonaljátékú arcképe, Mellinger Dezső derűs jelenete, Juszkó Béla ősmagyar hangulatú lovasképei, Halasi Horváth István puha pasztelltájai, Basilides Sándorköltői érzésű téli utcarészlete különösen említésre méltók. Márk Lajos nagyvilági megjelenésű arcképei, dr. Kunffy Lajos manet-i erejű Spanyol csendőrje mellett Gábor Móric finoman stilizált női arcképe tűnik fel. A fiatalok közül Dési Hubert István, H. Mattioni Eszter, Jándi Dávid, ifj. Czene Béla, Bene Géza, Istókovits Kálmán, Apátfalvy Czene János, Benedek Kata, B. Pollatschek Lilly érdemelnek említést, de Remsey Jenő, Z. Hadzsy Olga, Wagner Géza, Pécsi Pilch Dezső is jól képviselik a maguk irányát, világnézetét. Gazdag és változatos a szobrászati anyag is. Pátzay Pál egyszerűségükben oly erőteljesen jellemző arcmásai, Medgyessy Ferenc és Farkas Zoltán finom a plasztikájú tanulmányfői, Ambrózy Sándor megkapó kifejezésű női feje, Petri Lajos rodini igényű márványkompozíciója és igen finom női arcmása, Sidló Ferenc két nagyszabású csoportja, Szent- Györgyi István életteljes aktja. Dósa Farkas Sándor hatalmas erejű Magyar Feltámadása mellett Csorba Géza, Körmendi Frimm Jenő, Margó Ede, Halmágyi István, Sóváry János, Spalt János egy-egy munkára állít meg. Horvai János egy nagy jelképes szoborművel és egy Beethoven-tanulmánnyal szerepel. A grafikusok közül Kossa Gábor, Haranghy Jenő, Beck-Schwarz Elza, D. Wolf Irma, Szügyi Elemér, Ágoston Vencel, Jaschik Álmos, Biczó András, Hessky Iván, Jeges Ernő, Hende Vince, Diósy Antal, Unghváry Sándor, Baranski E. László egy-egy szép művét kell kiemelnünk, az építészek között pedig különsen Kende Ferenc, Györgyi Dénes, Árkay Bertalan, Pogány Móric szerepelnek nagyszabású és időszerű munkákkal. Hetvenöt év nagy idő, de ahhoz a fejlődéshez és kiteljesedéshez képest, amelyet a mai, magyar képzőművészetnek ez a seregszemléje mutat, háromnegyed évszázad nem lett volna elegendő a magyar tehetség és életerő csodálatos ősforrása nélkül. _________________________________________f. j. Vér-, bőr- és idegbajosok igyanak hetenként többször, reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert ez mindig alaposan kitisztítja és méregteleniti a gyomorbélcsatornát s ezenkívül az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. Az orvosi tudomány legjelesebb képviselői már régóta hangoztatják, hogy a Ferenc József víz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve. Az orvosok ajánlják.