Pesti Hírlap, 1936. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-17 / 114. szám

1936. m­­ájus 17., vasárnap. PESTI HÍRLAP Magyar légtornászból angol repülő, ily­onöt évvel ezelőtt szokatlan alakú faépüle­teket emeltek a rákosi gyakorlótér mellett, egymás­után készültek el a bányáról, a nemzetközi­­ repülő­versenyen résztvevők repülőgépei számára. Francia, angol, amerikai, orosz repülők egy- és kétfedelű gép­madarai versenyeztek a Rákoson, de ott szorgoskod­­tak már a magyar repülés úttörői is. A verseny után a hangárokba betelepedtek a magyar géprepülők és Adorján János, Székely Mihály, Horváth Ernő, Prn­­dám Guidó, Zsélyi Aladár, Kvasz András, Takács Sán­dor, Takács Béla, Dobos István, Lányi Antal, Svachu­­lay Sándor, Tóth-testvérek és mások küzdöttek ott a külföldi repülőkkel egyidőben a levegő meghódítá­sáért. Nyomorral viaskodva, kezdetleges viszonyok közt, szerény eszközökkel napról-napra kísérleteztek. Ennek a derék ember­csoportnak egyik érdekes, már­­már elfeledett alakja .V­éber Károly, aki egész élete minden küzdelmét áldozta a repülésért, még­sem valósíthatta meg ábrándját: a légjárást. A légtornától a repülésig. A rákosi hangártelep népe, meg az ott ácsorgó kiváncsiak egy téli délutánon meglepődve bámultak fel az egyik hangár tetejére: nyaktörő mutatványokat végzett az oda felállított létra legfelső fokán egy lég­­tornász. Wéber Károly repülőből tört ki még egyszer a múltja: légtornász erőmutatványait ismételte el a csillogó cirkusz közönsége helyett — olajos, szennyes zubbonyt­ repülőtársainak. A közönség közül sokan csak ekkor tudták meg, hogy Wéber Károly a jól jö­vedelmező artista-pályát hagyta ott a repülésért. Hu­szonöt évvel ezelőtt történt ez és életének ez a roman­tikus mozzanata úgy hangzik, mint egy regényfejezet. — Már 13 éves koromban artista voltam — mondja Wéber. — A Budapesten szereplő Beketow­­cirkusz egyik artista csoportjához szerződtem. Aztán én, a pesti születésű légtornász-akrobata tíz évig jár­,­tam a világot. 1908-ban az Egyesült Államokban dol­goztam. Itt láttam az első repülést. A Wright-testvé­­rek felszállásait. Wrighték repülése olyan nagy hatás­sal volt rám, hogy elhatároztam: én is aviatikus le­szek! Az erőművész, aki esténként, az Egyesült Államok nagyvárosainak közönségét kápráztatta el mutatvá­nyaival a cirkusz-porondon, szabad óráiban sikló­­modelleket és gumival hajtott repülőgépmodelleket készített. 1910-ben Londonban működött. Este a va­rieté színpadon szerepelt, nappal kijárt a hendoni repülőtérre és Grahame White aviataikai iskolájában a repülőgép-szerelőtanfolyamot tanulta. 1911 decem­berében szerepelt utoljára, mint artista, Párizsban. 1912 január elsején már a Rákoson volt. Lázas munka folyt a hangárok homályában. Csat­togtak, koppantak a szerszámok, szúrtos-olajos ruhá­ban dolgoztak a gépszerkesztők, meg a szerelők, egy­mást érték az új légjáró gépek. Horváth Ernő tanár egyfedelű gépén Prodám­­Guidó repülgetett. Mindkettő­jük nevét ismerte már az egész ország újságolvasó kö­zönsége. A világcsavargó, artista hozzájuk szegődött, mint művezető és repülő-jelölt. Prodám volt a mestere a rákosi repülőtéren. Tavaszra elkészült a ,.Horváth 111. C.b új karcsú egyfedelű, a súlya 300 kg., a motorja 1­30 lóerős! A rá­kosi repülők azonban nem riadtak vissza a nehézsé­gektől, gyenge vázú, kiserejű repülőgépeken nekivág­tak a homokbuckás, gurulásra alkalmatlan tér fölött a légtengernek. Horváth Ernő repülőgépe legalább ke­­ménykötésű alkotmány volt és Wéber Károly ugyan­csak ujjongott, amikor végig repülte a rákosi mezőt. Wéber már ekkor fölvetette a hurokrepülés (looping) megkísérlését, de ehhez aztán ugyancsak erős szörnyazátú, kitűnő motorú gép kellett volna. Két évvel előzte meg a gondolattal a francia Pegoudt, aki 1914-ben­ Budapesten is bemutatta a hurok-repü­lést. 1913-ban új gép készült a hangártelepen, a Létai­­testvérek kétfedelű repülőgépe, Wéber Károly ezzel a géppel már sok sikeres repülést végzett. Akkoriban fel­tűnést keltett, hogy vakmerően éles fordulókkal szállt el a kőbányai sörgyár kéménye fölött! 1913-ban az ilyen repülés sikerszámba ment és mindenki megbá­multa. A szentistvánnapi repülőversenyre Wéber meg­kísérelte a pilótavizsga letételét, de a vizsgarepülés második részében baj történt.­­ A motor annyira elgyengült az olajhiány miatt, hogy a gép elvesztette sebességét — beszéli el Wéber. — Hirtelen oldalt billent és lecsúszott. Nem kötöztem magamat a gépbe, tehát, hogy ki ne zuhan­jak a hátára fordult masinából, belekapaszkodtam a kormánykerékbe, így csüngtem a levegőben, de még mielőtt a gép földet ért volna, elengedtem a kormány­kereket. Sikerült is elérnem, hogy nem kerültem a roncsok alá! Ám egyre inkább belátta a rákosi küzdelmei céltalanságát. Megtakarított pénze elfogyott, keresni pedig nem tudott. Angliában pilótává avatják, aztán­­ internálják a rákosi repülőt. Wéber még 1912-ben kapott ajánlatot Grahame White-től, akinél a szerelői tanfolyamot végezte Ang­iidban. 1913-ban újabb felhívás érkezett Londonból: kedvező fizetést ajánlott neki egykori főnöke. A sok reménytelen küzdelem után Wéber itthagyta a Rá­kost és 1914 februárjában már a hendoni repülőtéren folytatta repüléseit. A rákosi hangártelep nemrég még reménytelen szerelője 1914 június 3-én Hendonban letette a pilóta­vizsgát­­és heti nyolc angol font fizetéssel oktató pi­lótává szerződtették. A Lizzy nevű 50 lóerős Gnome­­motorral felszerelt kétfedelű repülőgépen a hurok­repülést is megcsinálta — ám ekkor már Hendonban­­nyolc légjáró mutatta be a nyaktörő légi mutatványt. — A háború kettétörte pályámat, szép terveim­nek vége! — mondja sóhajtva, borongva Wéber Ká­roly. — Haza nem jöhettem, nyomban szigorúan el­lenőrizték a hajóra szálló utasokat. Csakhamar in­ternáltak Knochal­e Peel Isle of Mann szigetére és itt voltam fogoly 1919 februárig. Ekkor hazautaztam Budapestre és alig vártam már, hogy viszontlássam a Rákost. A rákosi telepről eltűntek a hangárok és a repülőgépeinket megsemmisítettél­. 1922-ben repültem utoljára, most a mátyásföldi repülőtéren dolgozom mint szerelő és műszerész ... Az egykori rákosi repülő szomorúan elhallgat. A most negyvennyolcéves pilóta az egyik repülőtár­saságnál mint műszerész és szerelő dolgozik, szerény­­ fizetéssel. Amire artista pályáján megtakarított pén­zét és fiatalságának küzdelmeit áldozta, pilóta­ pá­­lyájából semmi sem lett. Álmai nem valósulhattak meg, mint a többi rákosi repülőt, őt is elsodorta a világháború. Egyszerű­ szavakkal elmondott élettör­ténete mögött egy elmúlt világ bontakozik ki. Hova lettek a magyar repülés úttörői? Takács Sándor, a magyar géprepülés első vértanúja még a Rákoson , lelte halálát, mint Zsélyi Aladár, a kitűnő gépszer- é­kesztőmérnök is. Wittman Viktor mérnökpilóta re­pülőgépkipróbálás közben, Takács Béla ugyancsak a­­ háború idején zuhant le és halt meg. Juhász Ferenc­­ a forradalom napjaiban vérzett el repülőgépjének romjai alatt. A többi rákosi repülő jobbára visszatért korábbi polgári foglalkozásához, vagy új kenyérkereseti for­rást keresett. Horváth Ernő az egyik budapesti kö­zépiskolában tanít fizikát és számtant, Prodám Guidó ismét gyógyszerész lett, Kvasz András mint okleveles pilóta — autótaxisofför! Csak Dobos István maradt meg a repülőpályán, egy ideig sportrepülőket oktatott, most egy géptulajdonos magánpilótája. 1929-ben hiába kilincselt a rákosi repülők küldöttsége a székesfővárosnál. Taxiengedélyt kértek, meg is ígérték nekik, de a rendszámot mások kapták meg! Huszonöt év után mindenki elfeledkezett a magyar­­repülés úttörőinek érdemeiről, csak az a vigasztalá­suk maradt, hogy egykor talán tanítják majd nevü­ket az iskolában . . . Tamás Ernő. 1896 május! Pont negyven esztendeje. Az 1896. év május havának első napján a főváros ! díszt öltött! Zászlók lobognak mindenfelé. ..A házakon 1 óráról-órára­ több a diszités, az erkélyeket, párkányokat­­ drapériák vonják be, címereket, transparenseket szegez-­­ nek ki.“ Az udvar megérkezett. Erzsébet királyné egyenesen Miramaréból jött meg a kiállítás megnyitására. A király a Déli vasútnál várta. Nyitott kocsin, hajtattak fel a Várba.* Május másodikán nyílt meg az Ezredéves kiállítás.­­ Ezt írja róla az egykori krónikás: „Mintha tündérek varázsoltak volna elő egy fényes, ragyogó, csillogó várost, melynek pompás palotái, épületei teleszelve vannak a legváltozatosabb kincsekkel . . . Hiú dolog volna megkísérelni, hogy a kiállításról egy rövid cikkben beszámoljunk . . . arról, hogy mi minden látható itt, ezen az 520.000 négyszögméternyi területen s annak 230 épületében, óriási tükör ez, mely csoda módon tárja elénk államunk, nemzetünk ezeréves múltját és jelenét! * Május hó harmadikán kivilágították Budapest váro­sát. Az egész város fényárban úszott. Május hó 4-én megnyitották az új Műcsarnok Millenáris kiállítását. Körülbelül 335 művész állított ki 1200 képet. A Mun-­­ bácsy-pavillonban meghatott tömegek csodálták a világ-­­ hírű művész ,,Ecce Homo“-jét. ■Sí­Másik színházi hír: „Blaha Lujza asszony diadal­mas vidéki útjáról visszatérve, e. hó 0-án,este Török birónét játszotta a „Piros bugyelláris“-ban. Zajos, lel­kes ünnepi este volt ez, mert jubileumi este volt. Hu­szonöt éve, hogy először lépett föl a Népszínházban a nagy művésznő, aki Budapest magyarosítására művé-­­­szete egész varázsával és dalaival annyira hatott, hogy azt mondhatjuk: az ő ajkáról szállott szét a magyar nóta, diadalmaskodva a bécsi couplet és jodler-nóta fölött!“ -X­A Petőfi-társaság május 10-iki ünnepélyes ülésén .Ábrányi Emil gyönyörű költeményt olvasott föl. Olvas­suk ... és könnyek gyűlnek a szemünkbe! Íme egy strófa: Állj be bátran Árpád népe, Munkás népek versenyébe. A dicsőség, a szabadság Soha földed el ne hagyják, Magyar legyen a legelső mindenütt. Ott is, ahol a műveltség napja süt, •Jó barát szeressen, ellenség csodáljon — Hired égig szálljon! -X­Május 9-én kezdődött az igazi ünnepi hét, ünnepelt az egész ország. Az ország összes iskoláiban ezredéves ünnepet tartottak; mindenfelé hazafias szózatok, költe-­­­mények hangzottak el, zászlók alatt, nemzeti kokárdák­kal vonultak templomba és ünneplő helyekre. Budapest fővárosa e hó 11-én egymillió forintot szavazott meg az ezredéves ünnep alapítványául, fele­részben közművelődési, felerészben jóté­kony célra. 9 Egy nagy karriert befutott ma­gyar fiúnak, amerikai és európai mammutlapok nagystílű ripor­terének világsikere. A cseresznye­virág és a forradalmak orszá­gának mai képe. Megjelenik 16 nyelven egyszerre! Harminckét műmelléklettel, fűzve P 4.80, kötve P 5.80. DANTE KIADÁS. Az Ezredéves Kiállítás kapui felé tódul a nép­ .A közlekedő eszközök kevésnek bizonyultak, úgyhogy egész népvándorlás indult meg az Andrássy-uti és Ist­­ván-uti főkapuk felé. Május hó 10-én, vasárnap, az And­rássy-uti főkapun csakis napi belépőjegyekkel 21.104 ember jött a kiállításra, a II-ik (Király­ utcai) főka­pun 14.267 napijegyes látogató, a III-ik kapun 209­3, a negyediken 2772. Mindent egybevetve, ezen a vasárna­pon a kiállításnak 55.000 000.000 látogatója volt. A be­­számoló-kimutatás megjegyzi, hogy az 1886-iki kiállítá­son a legnagyobb forgalmú nap 38.170 látogatót tünte­tett föl. Az Erzsébet-téren május 15-én jótékonycélú vigalmat rendeztek Budapest előkelő hölgyei. Jegyezzük fel a pár hölgy kedves nevét. Résztvettek a „vigalmon“ (mennyivel szebb szó ez, mint a Harden Party): Beksics Gusztu­mé, Mede.1. Vincémné, K. Vadszár Emma, Rupp Imréné, Wlassics Gyuládé, Dániel Ernődé (sátorfő), gróf Keglevich Arturné, Náday Ilonka, Hegyi Aranka, Kivid Gyuládé, Hegedűs Sán­­dorné (sátorfő), Bartolucci Viktória. Chorin Ferencnél Vaitnay Andorné, Bersericzy Albertné, Münnich A­urélnél, Zsedényi Béláné. 1 -X­ Emlékezzünk meg végezetül a Kisfaludy-Társaság fölemelő ünnepségéről is, amely az 1996. év május hó 27-i kére esett Varga Gyula hazafias ódájában zendült ez a strófa: Álljon hazánk, ameddig a világ. Túl balsorson, időn, enyészeten. Szárnycsattogtatva égbe száll imánk — örökké élj s virulj én nemzetem!­­X­Az egykori krónikás megjegyzi, hogy a „legöregebb emberek sem emlékeztek olyan szép tavaszra“, mint aminő akkor volt. Egész hónapon keresztül alig volt felhő, ragyo­gott, kacagott a napsugár és édesen illatoztak a virágok. Ezernyolcszázkilencvenhat, május . . .! -X Farkas Imre. Locsolótömbő vásárlásánál ragaszkodjék a vörös csíkos O HÍMHEZ©!! viztömlőhöz 45 év gyártási tapasztalatával készült. Kérje kifejezetten a vörös csikós EMERGÉ viztömlőt és ne fogadjon el helyette mást. GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR

Next