Pesti Hírlap, 1936. július (58. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-03 / 150. szám

12 A PESTI HÍRLAP rádiómelléklete. Budapestet átveszi London. /Vasárnap, 6.15. Budapest, Stúdió.) Eléggé gyakori eset, hogy budapesti leadásokat a külföld átvesz. Nem szól­va az európai műsorcserék útján és inás nagyobb alkalmakkor közvetített szimfonikus hangversenyekről, eddig főként a cigányzene volt az, ami — mint magyar különlegesség — a kül­földet elsősorban érdekelte. Most a rá­diónk szalonzenekara is sorra kerül, ami jele annak, hogy jó hírnévnek ör­vend. A Bartha István vezetése alatt működő szalonzenekar vasárnapi műso­rát este t­.l6-től kezdve a londoni 11. B. C. is kapcsolja. A műsoron Kacsóh János vitézéből való részletek, Losonczy székely ver­bunkosa, Siklós régi magyar társ­ai, Bartók „Este a székelyeknél“ című hangulatképe és Dohnányi C-dúr rap­szódiája szereppel. Ezekből a külföld zs­ekefű­velői igen jó benyomást fognak szerezni az újabb magyar műzenei ter­més értékéről. Őnagysága ruhája. (Vasárnap, 8.16. Budapest, Stúdió.) A háború előtti években lett világ­hírű Knoblanch Edward angol író neve néhány eredeti ötletű, merész föl­­építésű színdarabja révén. Faun-ját (Rajnai Gábor híres alakításával a címszerepben) a mi Nemzeti Színhá­zunkban óriási sikerrel játszták. Ő írta a Mérföldköve­k­ et is, azt a darabot, amelynek alapgondolata: az idők vál­tozásának tükröződése egy család tör­ténetében, — azóta számos színdarab­nak, főleg igen sok film­mesének volt szülőanyja, őnagysága ruhája, amelyet most a Stúdió fölelevenít, Heltai Jenő kitűnő fordításában szintén nagy si­kert aratott. Úgynevezett keretes da­rab. Egy nagyvilági nő lelki válságá­nak történetét adja a keret. Ezen belül álomszerűen játszódik le a divat­­fényűzés gazdasági és szociális fonák­ját megmutató képsorozat. A szerző moralizáló szándéka igen tetszetős színpadi csomagolásban jut el a né­zőhöz. New York egyik finoman berende­zett lakásában a szép Anna várja a divatszalonból új estélyi ruháját. Ma különösen igézőnek kell lennie, hogy ne tudjon nemet mondani a vén Har­rison, amikor az estélyen majd Anna férje részére állást kér tőle. Főfájása ellen csillapítót vesz be. Végre meg­hozzák őnagysága ruháját. A ruha persze drága. John, a férj szerint a nő nem gondol az ezernyi bajra, amely a ruha tán minden egyes díszéhez kü­­lön-külön fűződik ... összevesznek. Anna az estély előtt elszenderedik. Ál­modik. Egy barcelonai kis takács selyem­­szövő műhelyében tüdőbeteg férj mel­lett Anna magát álmodja önfeláldozón halálra dolgozó feleségnek. A csipke története 1660 körül kezdő­dik Flandriában. A piperkőc Jonkhoor Jan van der gomnak varrja nyakába Mű­sorkalauz, magát kedves, gyerekes csellel a szép­séges Antje. A féltékenység drámájának fojtott­­sága izzik a keletszibériai prémvadász történetében, amely Anna kis gyerme­kével kapcsolatban a cobolyprém sor­sához fűződik. Az önfeláldozó testvéri szeretet könnyes-mosolyos felmagasztalása a rdzso-csináló Annie történetei. A divatszalonban megismétlődik a ruhapróba, a mannequinek felvonu­lása, az irigy barátnők rosszindulatú csipkelődése. Megjelenik a népszerű mester, Jaquelin. Pletykák, intrika, gonoszság vihará­ban megtisztulva ébred Anna. Nem akarja a ruhát. Nem akarhat büszkél­kedni azzal, amiért annyi ember „tü­lekedett, küzdött, gyűlölt és szeretett“. John okos szavakkal adja vissza a megbolygatott lélek nyugalmát. Bécsi muzsika. (Kedd, 8:00. Budapest, Stúdió.) A héten megint átvesz a magyar rá­dió egy kis tősgyökeres bécsi muzsikát. Az osztrák rádió keddi műsora „Streich- u. Blechmusik“ összefoglaló címmel a bécsi szimfonikusok és a Deutschmeister-zenekar együttesének hangversenyét közvetíti. A műsor a bé­csi népzene hagyományos indulóit és táncdarabjait foglalja össze s az egy­kori császárváros elpusztíthatatlan hangulatát idézi fel. Faulwetter, Her­mann, Kozak, Föderl, az idősebb Strauss, hamisítatlan bécsi muzsikus­nevek vannak a szerzők névsorában. Ott van köztük persze a mi Lehárunk, akinek zenéjét Bécs büszkén vallja a magáénak. És nem hiányozhat Ziehrer sem, akinek békebeli katonás jellemda­rabja, a „Rezervista álma“ fejezi be az osztrák rádió műsorát. Holzer Jó­zsef és Hermann Julius, a népszerű bécsi karmesterek dirigálják a zene­kart Dalol a kalapács. (Szerda, 8.10. Budapest, Stúdió.) Szalay László három részből álló életképét Kiss Ferenc rendezésében mutatja be a Stúdió. Bosnyák Ilonka, elszegényedett buda­pesti úricsalád gyermeke Isten h­áta­­mögötti, kis faluba kerül tanítónőnek, ahol semmi kultúra, még posta és vasút sincsen. Kilátása van, hogy egy évi próbaszolgálat után berendelik a fővárosba, ahol a vőlegénye is van: Huszárka Sándor tanár. A falucská­ban a tanítókisasszony Csöngős kisgaz­dáiknál kap lakást és kosztot a gazda legény fia, Sanyi könyörgésére. Ez né­hány középiskolát végzett gazda és ko­vács egy személyben. Megesik a szíve a szép és gyámoltalan kis tanítónőn, akinek senki se akar szállást adni. A tanítókisasszonyt gyötri a hon­vágy Budapest után, Sanyi vigasztalja, mesél, danolgat neki és felhívja a figyelmét a puszta szépségeire. De köz­be Göbölyös Maris, a gazdag árva pa­rasztkisasszony, aki szemet vetett Sa­nyira, igen sok kellemetlenséget okoz a kis tanítókisasszonynak. Elmúlik az év, az áthelyezés nem jön meg, s a tanítókisasszony buda­pesti vőlegénye, Huszárka tanár úr is felbontja az eljegyzést... A tanítókis­asszony kétségbe van esve, hiába vi­gasztalja a jó öreg plébános és Sanyi. Egy szép napon aztán megjön az áthe­lyezés Budapestre. Az első percben a tanítókisasszony tombol örömében. De mikor előh­ívja Sanyit és közli vele az örömhírt és látja annak megrendülé­sét, ráeszmél arra, hogy ő szerelmes Sanyiba, a vállára borul és a felesége lesz. Megnyílik a hírös hét. (Szombat, 10.30. Helyszíni közvetítés.) Kecskemét városa az idért is meg­tartja gazdasági és kulturális értékei­nek bemutatása céljából a „hirös“ he­tet. A szombati ünnepélyes megnyitást a rádió is közvetíti. A „hirös" jelző ho­vatovább általános diszítő szava lesz mindennek, amivel Kecskemét a nagy­világ előtt büszkélkedni tud és szeret. Van már hirös ménes, hirös gulya, hi­rös barackpálinka. (A kecskeméti da­lárda, amely a magyar karének-kultú­­rában egyre jelentősebb szerepet ját­szik, megelégszik azzal, hogy „hirös“ legyen.) Nem árt emlékezetbe idézni, hogy Kecskemét a legnagyobb magyar lírikusnak köszönheti az újabban élel­mesen felkapott szócégért. Petőfi kezd­te egyik jóízű népies versét ezzel a sorral: „Hirös város az Alföldön Kecs­kemét.“ A magyar­ költészet oly kevés igazán sikerült „provincializmust“ tud felmutatni, hogy ez­t az eredeti zamata Petőfi-verset már csak ezért is meg kell becsülni. Maga Kecskemét pedig várjon gondolt-e már rá, hogy a nagy költő kultuszát ennél a helyi vonatko­zásnál fogva szívügyévé tegye. Ilyes­mire kitűnő alkalmat lehetne találni évente a híres hét ünnepségei során. A pusztából kinőtt magyar város gyönyö­rűen hódolhatna a magyar puszta Hal­hatatlan költőjének. Szeszély. (Szombat, 8.30. Budapest, Stúdió.)" A francia poétikai szótár „proverbe“­­nek, „példabeszédének nevezi azt a drámai műfajt, amelyet a nagy forra­dalom utáni Franciaország lánglelkű­ költője, Musset Alfréd művelt. A finom elmésség, a nagyvilági érzelmesség, a fölényes humor pompás szópárbajai azok az egyfelvonásosak, amelyeket a nagy lírikus a színpad számára köl­tött. Fordításban is megőrzik bájukat. Voltaképen mindegyikükre ráillene az a cím, amelyet a szombati Studió-órán a Musset-darab visel: Szeszély. A költői lélek szeszélybuborékjai fognak felröp­penni, amikor két kitűnő szóművé­­szünk: Bajor Gizi és Urai Tivadar megszólaltatja a csillogó Musset-párbe- Szideket. 1936. VII. 5—11-ig. " A PESTI HÍRLAP X .. RÁDIÓ-MELLÉKLETE r-uu.»—T--tr „■ ■■■■■III I­II Il­m_ Hulámbocsa Energia 204.8PéCs 1.25 208.6Miskolc 1.26 227.1Magyaróvár 1.25 245.0Trieszt 10 251 Frankfurt 25 257.1Svájci olasz 15 269.1Kassa 10 261.1London Nai 20 263.2Torino 7 267.4Nyíregyháza 6.25 269.5M. Ostrava 11.2 271.7Nápoly 1.5 276.2Zágráb 0.7 291 Königsberg 60 298.8Pozsony 13­6 304.3Genova 10 312.8P. Parision 60 315 8Boroszló 100 318.8Algír 115 321.9Brüsszel­­ 16 325.4Brünn 32 328.6Toulouse 60 331.9Hamburg 100 338.6Grácz 342.1London R. 60 349.2Strassburg 33 356.7Berlin 100 364.5Bukarest 12 368.6Milano 60 377.4Lemberg 16 382.2Lipcse 120 395.8Kattowhta 12 405.4München 100 420.8Róma 60 426.1Stockholm 65 431.7Paris P.T.T.7 437.3Belgrád 2­0 455.9Köln 100 470.2Prága 120 483.9Brüsszel 1­15 491 8Firenze 20 506.8Bécs 100 514.6Riga 10 522.6Stuttgart 100 531 Palermo 3 639.6Svájci n. 100 549­ 5Bpest I 120 669.3Laibach 6.3 833.3Bpest II 20 1154 Oslo 60 1304 Luxemburg 160 1339 Varsó 120 1500 Dreitwirh 150 1571 Deutschl. 60 1648 Radio Paris 80 Alant felsorolt adóállo­mások közvetítő (retais) kapcsolatban állanak s műsoruk is túlnyomóan azonos Bécs =­ Grac, Innsbruck, Klagenfurt, Linz, Berlin­­= Stettin. Königs­­wusterhausen. Boroszló — Uleiwits. Budapest I­I- Nyíregy­háza. Miskolc. Pécs, Magyaróvár. Frankfurt = Kassel. Hamburg ■= Bréma. Han­­nover. Kiel. Plenpberg Heilsberg — Königsberg, Danzig. Langenberg — Aachen, Köln, Münster. Lipcse = Drezda, Milano — Torino. Genova. Firenze. Trieszt München *­ Augsburg. Nürnberg, Kai­erslant Kopenhága — Kalundb. Róma — Nápoly. Stockholm — Göteborg. Motala, Hörthy, Ri­nde­­walL BUDAPEST (549.5 m.) 9.30 Hírek. 10.00— 10.55-ig Refor­mátus istentisztelet a Kálvin-téri templomból. Prédikál dr. Szabolcska László Budapest hegyvi­déki lelkész. 11.00— 12.15-ig Egyhá­zi ének- és szentbeszéd a kir. udvari és várplébá­nia templomból. A szent­beszédet mise közben dr. Pogor (Pusch) Ödön ke­gyesrendi tanár mondja. Énekel a zuglói egyház­község Sz. Antal kórusa. Laskó Emil karnagy ve­zetésével. Előadásra ke­rül: Halmos L.: Kyrie; Gasparini: Adoramus Te; Laskó E.: Sanctus; Be­nedictas; Pikéry T.: Édes Jézus; Jósvay G.: Angyaloknak királynéja. Orgonái: Kopasz Aurél és Péter József. 12.20 Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelen­tés. 12.30 Hanglemezek: 1. Berlioz: Beatrice és Be­nedikt — nyitány. (Ber­lini filharmonikusok, ve­zényel: Kopich). 2. Ros­sini: A szevillai borbély — Figaro belépője (Ga­­leffi). 3. Verdi: Truba­dúr — ária (Homer). 4. Massenet: Werther — ária (Rogacsevszkij). 5. Thomas: Mignon — Is­mered ama hont? (Far­rar). 6. Glazunov: Hege­dűverseny, a-moll, op. 82. (Jascha Heifetz). 7. Gounod: Faust — Valen­tin imája (Carlo Galoffi). 8. Saint-Saëns: Sámson és Delila — ária (Louise Homer). 9. Wagner: Lo­hengrin — Grál elbeszé­lés (Rogacsovszkij). 10. Wagner: Tannhäuser — nyitány (Amsterdami Concertgebouw zenekara, vezényel Mengelberg). 1.45 Bura Sándor és cigányzenekara. 2.45 ,,Egészségügyi Ka­lendárium**. (Az Orszá­gos Közegészségügyi In­tézet közleménye, felol­vassa:­ Budinszky Sán­dor). 3­00 ,,A homoktalajja­­vítás**. Báró Jeszenszky Tibor miniszteri titkár, előadása. (A Földműve­lésügyi Minisztérium rá­dióelőadássorozata). 3.50 K. Commensoli Mária zongorázik. 1. Bach: Kromatikus fan­tázia és fuga. 2. Schu­bert: a) Moment musical, Asz-dur; b) Impromptu, f-moll. 3. Szkrjabin: Etűd, Desz-dur. 4. Strauss—Dohnányi: Ci­gánybáró — keringő. 4.30 „Az ép fogak és a jó egészség“. Dr. Ora­­vecz Pál előadása. (Köz­művelődési előadássoro­zat). 5.00 A rádió szalon­zenekara. Vezényel Ber­tha István. 1. Adam: A nürnbergi baba — nyi­tány. 2. Brahms: Ma­gyar táncok, 5. és 6. sz. 3. Bion: Holdog és a rheimsbergi tónál. 4. Bortkiewicz: Gavotte caprice. 5. Székely—Ber­tha: Magyar rapszódia. 6. Cortopassi: Rustica­­nella. 7. Coates: By the Tamarisk — intermezzo. 8. Grieg: Norvég tán­cok, I., II. és IV. szám. 6.00 „Bridzs**: Beleki Klára csevegése. 6-30 A rádió tárgy­­sorsjáték ismertetése. 6.45 Lendvai Andor énekel, zongorán kíséri: Környei Béla. 1. a) Schu­bert: A képmás. b) Strauss Richárd: Aján­lás. 2. Puccini: A kö­peny — Marcell áriája. 3. Giordani: Andrea Che­nier — Gérard áriája. 4. Boito: Mefistofele — Prolog. 7.20 Közvetítés az at­létikai bajnokságról a Beszkárt hungáriauti sporttelepéről. Beszélő: Pluhár István. (Viaszle­mezfelvétel.) 7.E0 Lugossy István tárogatózik, zongorán ki­séri Kazacsay Tibor. 1. Lugossy—Thegze: Ma­gyar népdal ábránd; a) Nagy szomorúság; b) Ke­vés öröm; c) Szerelem; d) Vigasság. 2. Eredeti kuruc dalok: a) Hallgas­sátok meg magyarim; b) Eredeti Rákóczi nóta. 3. Eredeti magyar dalok (Kerényi gyűjtése) : a) Nem arról hamnallik; b) A cseroldalt összejártam. fi.10 Vígjátékelőadás a Stúdióban. „őnagysága ruhája“. Játék 3 felvo­násban, 8 képben. Irta: Edward Knoblauch. For­dította: Heltai Jenő. Rendező: dr. Bánóczy Dezső. I. kép. „Otthon“. Anne — Bajor Gizi; John — Törzs Jenő; Leonie — Mándy Fazekas Edith. II. kép. „A selyem“. Mi­guel — Rajnay Gábor; Anita — Bajor Gizi; Mateo —­­ Juan — Törzs Jenő; Rodriguez — Ihász Lajos. III. kép. ,,A csipke“. Mynheer Cornélis — Fenyő Ala­dár; Antje, a leánya — Bajor Gizi; Moeder Kaat­­je — Vágóné Margit; Jonkheer Jan van der Bomn — Rajnay Gábor. IV. kép. „A prém**. An­na — Bajor Gizi; Iván — Törzs Jenő; Luka — Bihary József; Jermák — Kertész Lajos. V. kép. „A rózsa". Annie — Bajor Gizi; Liza — Fi­­lippi Irén; Jack Maj­tány Antal; Sam Moss — Fenyő Aladár; Moss­­né — Lányi Irma. VI. kép: „A ruha“. Harison —­­ Anne — Bajor Gizi; Miss Appleby — Gá­lfy Ica; Péter — Ma­­tány Antal; Miss Collis­­son — Kökény Ilona; Jacquelin — Ihász La­jos; Sylvia — Fillippi Irén. 10.00 Hírek, sportered­­mények. 10.20 Az Operaház tag­jaiból alakult zenekar. Vezényel Rajter Lajos. 1. Mendelssohn: Ruy Bias­t nyitány. 2. Svendsen: Karnevál Pá­rizsban. 3. Csajkovszkij: Capriccio italien. 4. Pongrácz Géza: Lakodal­mas nyitány. 5. Hollósy Kornél: Menüett. 6. Ke­­nessey Jenő: Tánciy presszió. 7. Borodin: Po­­loveci­ táncok. 11.45 Francianyel­vű hírszolgálat az Interpar­lamentáris Tim­e buda­pesti kongresszusáról. Előadó: báró Wimpffen Iván. 12.05 Hírek. Budapest II. (833.3 m.) 11.10—12.20 Hangle­mezek: 1. Delibe­s: Syl­via balett — pizzicato polka (Mark Ham­­bourg); 2. De Curtis: Carmela — nápolyi dal (Gigli); 3. BeriQ—­Ka­tik): Amor di pastorelloi — dal (Rosetta Fernia­to); 4. Hillemachem Gavotte tend­re (Pablo­ Casals); 5. De Curtiss! Torna a surriento —* nápolyi dal (Tito Schi*4 pa); 6. Delettre: En 90 regardant (Lucienne Boyer); 7. Albeniz—­ Kreisler: Tango — he­­gedűszóló (Fritz Kreiss­ler); 8. Davidovszkij :! Bandura — ukrán dal«­egyveleg („Les 5 Svetr lannos“); 9. Burleigh­t Oh wasn’t dat a wide, wide ribber — néger dal (Marion Anderson) ; 10. Schönberger: A sut­togó orgona (Ernst Fi­scher); 11. Nin: Malan guena — spanyol tánc«­dal (Michele Fleta); 12. Rupynamba: Ranghin« ho brazilero »— brazil­ dal (Armand Grabbé)* 13.­­Löhr: Szerelmes szerenád —— vibrafon­­szóló (Herbert Hers­trampf); 14. Künnecker Ich bin nur ein armed Wandergesell (Peter Anders); 15. Amalio:­ Que si quieros membrilla Jocquina (Pilar Arcos); 16. Conor—Desgrangest Pistonetto — polka (Fo* veau); 17. Auf der Alm* da gibts ka Sund — dal jódlival (Ulrich Ber*­­ner); 18. id. Kiss Béla: Pusztai üdvözlet (Kiss Lajos és cigányzeneka­­ra); 19. Dostal: Szer­­vusz Bécs! — dalegyve­leg (Paul Hörbiger). 20. Sommerfeld: Die lustin­gen Drei — galoppe­r (Walter Sommerfeld). 3.00—3.14 Bura Sán­­dor cigányzenekara. 3.16—3.40 Budapesti m. kir. állami Népgyári „Acélhang“ Dalárda. Vezényel Zimay-Noseda, Károly. 1. Noseda: Nem­ hallottam soha ily­enk harangszót (a bariton­szólót énekli Bardócz Dénes); 2. Noseda: Da nem jó annak; 3. Meg-­ mondtam egy piros ró­­zsafának — népdal (férfikarra alkalmaztat Koller János); 4. De­­mény: Esik eső; 5. And­­rássy Katinka grófné ? Krasznahorka büszkej vára; 6. Noseda: Katal­linpusztai nóták, 6.15—6.45 A rádió szalonzenekara. Vezé­­nyel Bertha István. 1* Kacsóh Pongrác: János vitéz — egyveleg. 2. Lo­­iOsLtfX Dizaői Heti műsor 1936 Július 5-től 11-ig.­ ­ VASÁRNAP, JÚLIUS 5.

Next