Pesti Hírlap, 1936. augusztus (58. évfolyam, 175-198. szám)
1936-08-01 / 175. szám
, 1936.— %---------LVIII. ÉVFOLYAM, 175. Silotoll arak: hónapra 4 pengő nap ede,évenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 12 fillér, vasárnaponként 32 fill., a Pesti Hírlap Vasárnapja nélkül 12 fillérPESTI A bakonyi minisztertanács előtt. Irta: Ráth Zsigmond m. kir. titkos tanácsos, a m. kir. Kúria nyug. másodelnöke. , A kormánypárt kebeléből kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnökünknek egészségállapota hosszantartó súlyos betegsége után olyan örvendetesen javult, hogy szabadságidejének elteltével, augusztus 9-én, már átveheti hivatalának vezetését és hazánk politikai életének irányítását. E hírek szerint a miniszterelnöknek elhatározott szándéka, hogy már ő fog elnökölni a kormánynak az utóbbi évek szokása szerint Bakonyban, augusztus végével megtartandó azon a minisztertanácson, mely hivatva lesz megállapítani az októberben összeülő parlament munkarendjét s ennek irányelveit. Előrelátható, hogy parlamentünknek hoszszú ideig tartó szünete után ennek a minisztertanácsnak bő és fontos tárgysorozata lesz, mely a kormánypártban köztudomás szerint lappangó s különösen a pártszervezkedés kérdésében felmerült nézeteltéréseknél fogva nagyobb izgalmak forrása is lehet s a miniszterelnöknek közismert erélyét és vezéri képességét is próbára teheti. Emellett a mostani zavaros élére állított külpolitikai viszonyok kormányunkat, különösen annak elnökét és külügyminiszterét, a hazánk jövőjének fejlődését illetően igen nehéz feladatok elé állíthatják. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben velünk magyarokkal szemben világszerte megnyilvánult széleskörű rokonszenv s annak elismerése, hogy a világháború után reánk kényszerített békeszerződés hazánk sérelmére olyan nagy igazságtalanságokat foglal magában, melyek okvetlenül revízióra szorulnak. —• külpolitikai helyzetünket kedvezőbb színben tünteti fel. Elérkezettnek látszik tehát annak az ideje, hogy kilépjünk az eddigi paszszivitásból s kormányunk megtegye azokat a diplomáciai lépéseket, melyek szükségesek ahhoz, hogy az irányadó külföldi hatalmakat a revíziót előkészítő lépések megtételére indítsák. Minden elfogulatlanul gondolkodó politikusnak éreznie kell, hogy kormányunknak ebben a kérdésben nagy körültekintéssel s megfontolással kell eljárnia. Az elhamarkodott s a lehetőségek nem kellő figyelembevételével megindított mozgalom ugyanis a passzivitásnál is többet árthat a revízió kérdésében, viszont a kellő alkalom és az elérhető eredmény elmulasztása meg pótolhatatlan hátrányokkal járhat. A közvélemény tehát érthető érdeklődéssel várja a kormánynak erre a kérdésre vonatkozó állásfoglalását s a miniszterelnök önbizalma reményt nyújt arra, hogy a külföld előtt hazánk érdekeit ebben a kérdésben is kellő tapintattal s a nélkülözhetetlen eréllyel fogja képviselni. Ezen fontos kérdés mellett a kormány a belpolitikai kérdések gyökeres reformját sem halaszthatja tovább, mert ez a belbéke s az ország erkölcsi színvonalának emelése szempontjából is sürgős feladat. A legutóbbi országgyűlési képviselőválasztások alkalmából ugyanis olyan szomorú tapasztalatok merültek fel, melyek a politikai erkölcs, a közigazgatásunk pártatlansága s a köztekintély fogyatékossága, de különösen a választójog minden meg nem engedett befolyás nélküli szabad gyakorlása szempontjából súlyos kifogás alá esnek s közállapotainkat nagyon kétes megvilágításban tüntetik fel. Ebben az irányban tehát hazánk jó hírneve szempontjából is felette kívánatos, hogy mi kormány mielőbb a cselekvés terére lépjen, ezért ezeknek a kérdéseknek sürgős szabályozása sokkal fontosabb kormányfeladat, mint azoknak a törvényeknek megalkotása, melyeknek hatálya csak évek múltával következik be. Nagy felelősség fogja terhelni a kormányt, ha mereven ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy ezeket a belpolitikai kérdéseket egyelőre nem kívánja szőnyegre hozni. Az ezekkel kapcsolatos közállapotok ugyanis a külföldiek előtt is szemet szúrnak s a békerevízió szempontjából is kedvezőtlen következményekkel járhatnak. Igaz ugyan, hogy alig egy hónap választ el bennünket a bakonyi minisztertanácstól, ez azonban nem lehet akadálya a kormány elhatározásának. Ezek a kérdések ugyanis évek óta olyan kimerítő megbeszélés tárgyai, hogy azok bővebb tanulmányozására nincs szükség. A kormány tehát a rendelkezésre álló adatok alapján annál inkább megállapíthatja a vonatkozóan előterjesztendő törvényjavaslatainak irányelveit, mert hiszen nyílt titok, hogy ezekre a kérdésekre vonatkozóan a kormány tagjainak már kialakult a nézete s a kormányelnök csak párttaktikai okokból halasztotta el a korábban, általa is nyíltan vallott törvényjavaslatok előterjesztését. Erre a halogatásra pedig pártjának nagy többsége mellett a kormánynak most már, ,nincs szüksége. AUGUSZTUS 1. Szerkesztőség: Vilnság császár-ut 78. Telefon 1—122—95. Főkiadók a Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél. Erzsébet-körut . Tel. 1—352—96. A fiókok jegyzékét az apró hirdetések élén közöljük A német és olasz kormány elfogadta a meghívást az öthatalmi értekezletre. Berlin, júl. 31. Báró Neurath birodalmi külügyminiszter ma fogadta az angol és a francia nagykövetet, továbbá a belga követet és közölte velük, hogy a német kormány elfogadja az angol, francia és belga kormány meghívását a nyugateurópai egyezmény elérésére irányuló öthatalmi értekezletre. Berlin, júl. 31. (Német Távirati Iroda.) Az angol és francia nagykövet, valamint a belga követ fogadása alkalmával báró Neurath birodalmi külügyminiszter különösen azt hangsúlyozta, hogy az öthatalmi értekezlet már az értekezlet programja miatt is minden szempontból gondos diplomáciai előkészítést igényel. A német kormány elhatározásáról ilyen értelemben tájékoztatták a berlini olasz nagykövetet is. Róma, júl. 31. Hivatalosan jelentik, hogy gróf Ciano külügyminiszter ma délelőtt fogadta Franciaország nagykövetét, valamint az angol és belga ügyvivőt. A külügyminiszter a július 27-én neki tett közléssel kapcsolatban kijelentette, hogy az olasz kormány nagy örömmel részt vesz az öt hatalom értekezletén. Hozzátette, hogy az értekezlet rendkívül fontos kérdéseire való tekintettel az olasz kormány szükségesnek tartaná, hogy az értekezletet alaposan készítsék elő a szokásos diplomáciai után folytatott beható eszmecserék útján. Erről a közlésről a külügyminiszter értesítette Németország nagykövetét is. A nyugati államok a teljes szabadság és jogegyenlőség alapján akarnak tárgyalni Német- és Olaszországgal. Cranborne lord külügyi államtitkár nyilatkozata az angol alsóházban, Srendon, júl. 31. Az alsóház pénteki ülésén az elnapolási indítvánnyal kapcsolatban Noel Baker munkáspárti ellenzéki képviselő, volt külügyi államtitkár a nemzetközi helyzetet hozta szóba. Az ezt követő vitában igen sok képviselő szólalt fel a különböző pártok részéről, így a többi között Moore ezredes is felszólalt. A németi fegyverkezés indokait abban találja, hogy Franciaország a szövetségek sorozatát hozta létre előbb Lengyelországgal, azután a kisantanttal és végül a szovjettel. Az utóbbinak béke idején 3 millió főnyi hadserege van, amelyet 12 millióra növelhet. A köteles óvatosság parancsolta tehát a német kormánynak, hogy megfelelő védelemről gondoskodjék az ilyen fenyegető veszedelemmel szemben. Fletcher képviselő nyomatékosan tanácsolta, hogy kezdjék végre a Népszövetséget a sérelmek orvoslására, az igazságtalanságok jóvátételére és a kegyetlenségek megszüntetésére használni. Adamson és Miss Rathbone képviselők azt az aggodalmukat fejezték ki, hogy a német politika most elsősorban Csehországot fenyegeti. Egy hang: Hajlandó volna-e a kormány Abeszsziniának fegyvereket eladni? Cranborne: A helyzet most az, hogy sem Abeszsziniának, sem más országnak nem adhatunk el fegyvereket. A Népszövetség reformjával kapcsolatban kijelentette lord Cranborne, hogy szerinte is a Népszövetség egyik legfontosabb feladata a háború megakadályozása, de hasonlíthatatlanul fontosabb a háborúk okainak kiküszöbölése. (Lelkes éljenzés a Ház minden oldalán.) Az utóbbi hónapok eseményei arra mutatnak, hogy — legalább bizonyos nemzetek — a Népszövetségnek ilyen, sokkal inkább építőjellegű tevékenysége felé fordítják figyelmüket. A montreuxi értekezlet olyan példát szolgáltatott, amit minden oldalon dicsérettel emlegetnek. Az osztrák-német megegyezés célja a közvetlenül érdekelt felek szerint a két ország együttműködése és a súrlódások okainak kiküszöbölése. Ha ez sikerrel jár, bizonyára mindenki örömmel üdvözli Angliában. — A nemzetközi helyzet tagadhatatlanul roszszabbodott —, folytatta a külügyi államtitkár. — A jelek azt mutatják, hogy a nemzetek távolodnak egymástól, bizalmatlanok egymás iránt, fegyverkeznek egymás ellen és az a veszedelem fenyeget, hogy fegyveres csoportok alakulnak egymással szemben. A legutóbbi londoni megbeszélések azonban kedvezőbb hajlandóságról tettek már tanúságot. Franciaország, Belgium és Anglia kijelentették, hogy ellenzik ilyen csoportok alakulását, s a teljes szabadság és jogegyenlőség alapján akarnak tárgyalni Németországgal és Olaszországgal, hogy közös együttműködéssel oldják meg a közös kérdéseket. Nagy haladást jelentene, ha Németország és Olasz- ország elfogadná a meghívást. — Egy szó sem igaz azokból a külföldi sajtóhíresztelésekből, — folytatta lord Cranborne — mintha, a francia szocialista kormány hatalomra jutása bírta volna rá Baldwin miniszterelnököt, hogy lemondjon a franciaországi nyaralásáról. A miniszterelnök a legszorosabb kapcsolatban kíván maradni a nemzetközi helyzettel és ez teljesen érthető. Ami pedig a spanyolországi helyzetet illeti, a Spanyolországba eladott repülőgépek polgári gépek voltak és az angol kormánynak nincs joga ezek eladását befolyásolni. Az a tény, hogy az eladás megtörtént, még nem jelenti azt, mintha az angol kormány se ügyletet helyeselte volna. Egyébként a spanyol kormány nem kért engedélyt fegyverek vásárlására Angliában és ha ilyen kérést terjesztene elő, ezt az angol kormány törvényes uton bírálná el. Végtelenül bonyolult a spanyolországi helyzet és minél kevesebbet beszélnek róla, annál jobb. Angliában mindenki a legőszintébb részvétet érzi a spanyol nép iránt mostani megpróbáltatásai miatt. — A kormány külpolitikájának célja a béke ésaz együttműködés biztosítása valamennyi nemzet között — mondotta a külügyi államtitkár, célozva, azokra az ellenzéki kijelentésekre, amelyek a kormány külpolitikáját gyengeséggel és habozással vádolják. Ha a locarnoi öt hatalom értekezlete elegendő haladást ér el, akkor lehetségessé válik az együttműködés kiterjesztése egyéb távlatokra is azoknak a kérdéseknek megoldása végett, amelyeknek elintézése olyan fontos Európa békéje szempontjából. A Ház minden tagja nagyjából egyetért ezeknek az alapelveknek tekintetében és így remélem, hogy a kormány az egész Ház támogatására számíthat. Lord Cranborne beszéde után az alsóház ülését október 29-ig elnapolták. Egyben felhatalmazták az elnököt, hogy sürgős közérdekből ennél korábban is összehívhassa a Házat.