Pesti Hírlap, 1936. november (58. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-03 / 251. szám
4 PEáií HÍRLAPÍ ÜÜü.ii J VCiíiíi ff 0*5 A Pesti Hírlap külföldi tudósítóinak telefonjelentései Mussolini beszédének hatásáról. Meglepetés és csalódás Franciaországban. — A Pesti Hírlap párizsi tudósítójának telefonjelentése. — Párizs, nov. 2. Az érdeklődés középpontjában itt is Mussolini beszéde áll. A lapok első helyen teljes szövegében köztik a beszédet és erősen hangsúlyozzák a Duce minden egyes kijelentését. A franciák figyelmét természetesen mindenekelőtt az olasz-francia kapcsolatokról, a Népszövetségről, az egész biztonsági rendszerről, az olasz-német egyezményről, valamint a Földközi-tengerről tett kijelentések kötik le. Nagy feltűnést keltett a beszédnek Magyarországra vonatkozó része. Az újságok legtöbbje már a címben kiemeli, hogy Mussolini igazságot követelt Magyarországnak. Az olasz kormányfő világos és félreérthetetlenül határozott szavai éppen a legjobbkor hangzottak el, mert Nyugateurópában újabban egyre gyakrabban találkoztunk azzal a feltevéssel, hogy Olaszország dunai politikája módosulni fog és ez az olasz-magyar viszony lényeges lanyhulását fogja eredményezni. Azt is mondották hogy Olaszország és Németország egymáshoz való közeledése megkönnyíti a magyar revíziós törekvések ellenzői számára, hogy befolyásokat érvényesítsenek. Mindezeket a híreszteléseket a legékesebben cáfolja meg a Duce, amikor közvetlenül gróf Ciano németországi látogatása után és pár nappal a bécsi hármasértekezlet előtt, ünnepélyesen hitet tett az olasz-magyar igazság mellett. Mussolininak a magyar revízió érdekében való férfias kiállása elsőrangú jelentőségű. Franciaországban minden újságolvasó és minden rádióhallgató, tehát milliók szereztek tudomást Mussolini szavairól, amelyek a világ lelkiismeretéhez intézett felhívásként hatnak. A francia lapok közül a Petit Parisien közli a Havas-ügynökség sürgönyét, amely szerint Magyarországon abból, hogy Mussolini egyidejűleg nyilatkozott a revízióról és nyilvánította ki rokonszenvét Jugoszlávia irányában, azt következtetik, hogy Jugoszlávia a magyar követelések nagy részét honorálni fog’’. De a francia sajtóvélemény általában az, hogy Mussolini tüntető állásfoglalása a magyar revízió mellett, ismét összekovácsolja a kisantantot és megszünteti a közeledési lehetőséget a római szerződés hatalmai és a kisantant között Ha a jelenlegi válságban — írja a jobboldali Echo de Paris — a szövetségek ingadozókká lettek, ez a beszéd újra összehozta őket. A Populaire szerint a közeledés Olaszország és a kisantant között lehetetlenné vált. A L’Intransigeant azt írja, hogy a beszédnek Magyarországra vonatkozó szakaszai nyugtalanítóak a kisantant szempontjából. A békét akarjuk — mondja a Duce — írja a L’Intransigeant — de ezzel olyan kérdést vet fel, amely könynyen háborúra vezethet. A Paris Soir úgy véli, hogy Mussotni csak sajnálatát fejezi ki Magyarország megcsonkítása miatt, de semmiféle ígéretet nem tesz és ezután nyomban áttér a Jugoszláviával való szimpátia hangoztatására. Részletesen foglalkozik a párizsi sajtó a nyilatkoztának külföldön mutatkozó hatásával. A Paris Soir bécsi tudósítója szerint egyes bécsi körök nem tartják lehetetlennek, hogy a Duce, amikor a négymilló hazájától elszakított magyarról szól, akkor Csehszlovákiának és Romániának azt kívánja sugalmazni, hogy kíséreljék meg a megegyezést Magyarországgal, hogy a túlnyomóan magyarlakta területek kérdéseit békés uton elintézzék. Közölnek még egy Bukarestből keltezett sürgönyt is, amely szerint a Duce beszéde Romániában általában nagy csalódást keltett, főleg azért, mert maga Károly király is Rómába készült Mussolinival való közvetlen tárgyalásra. Valószínű, hogy a francia diplomácia a Duce, kijelentéseit arra igyekszik felhasználni, hogy a kisantantot újra szoros egységbe kovácsolja,és még szorosabbra fűzze a Franciaországgal" való kapcsolatait. Honti Ferenc. A Pesti Hírlap londoni tudósítójának telefon jelenése. London, nov. 2. Mussolini tegnapi milánói beszéde a Londonba érkezett jelentések és az itt szerzett értesüléseink alapján nem egyöntetű fogadtatásban részesült. Az angol sajtó ezúttal rendkívül óvatosan vezércikkezik a Duce beszédéről. Ez érthető is, mert a Duce beszédének egyik lényeges része a brit birodalomra vonatkozik. Az angol ormánytól távolálló lapok annyira mentek az elővigyázatosságban, hogy Mussolini beszédét minden kommentár nélkül, de teljes terjedelmében közölték, mert még nem tudták, mi lesz a brit kormány álláspontja, így tett a Morningpost, a Daily Herold, a News Chronicle, a Daily Seatch és a Daily Mirror, valamint az összes napközben megjelenő újságok. Maga a Times is csak a második vezércikkében és nagyon óvatosan foglalkozik a milánói beszéddel. A Daily Telegraph, amely tudvalevőleg közel áll az angol külügyminisztériumhoz, a leghatározottabban kijelenti, hogy szó sem lehet Mussolini új orientációjának elfogadásáról. Egyik vezércikkében, amelynek a címe „Mussolini hideg zuhanya“, igen finoman, de határozott hangon válaszol a következőkben: — Mussolini beszéde hideg zuhanyként hatott mindazok munkájára, akik egy őszinte és általános európai kibékülést és teljes biztonságot kívánnak. A németekkel kötött mostani új szerződés semmiképpen sem fog a franciák lelkesedésével találkozni. Mindezeket az új orientációkat úgy körülírni, hogy azok a békeszerető emberek érdekében történnek, egy új magyarázatát jelentik az európai kibékülés megteremtésének és semmikép sem lehet elfogadhatóknak minősíteni. Az angol birodalom véleménye a földközitengeri helyzetben adott felszólításra az, hogy Angliának életkérdése, hogy a legfontosabb kereskedelmi útja nyitva maradjon és minden, ami ennek a biztonságát veszélyezteti, szembe találja magát a mi egyesült erőnkkel. Az ezzel kapcsolatos helyzet egyik fél oldalán sem alkalmas a diktálásra, hanem inkább barátságos eszmecserére, amelyet nem előzhet meg sem a koncesszió, sem pedig oly hang, amely veszedelmesen megközelíti a fenyegetés határát. Magának Mussolini beszédének hasábokat szentel a lap és a Magyarországról szóló részleteket ritkított sorokban közli. Először történt meg a lap történetében, hogy külön alcímben ezt a három szót közli: „Justice for Hungary". A Daily Mail az egyetlen lap, mely nagy lelkesedéssel foglalkozik Mussolini beszédével és követeli az angol kormánytól Abesszínia annexiójának azonnali elismerését. Első vezércikkében részletesen foglalkozik Magyarország igazságos követelésével. Örömmel állapítja meg, hogy Mussolini beszédének Magyarországra vonatkozó része a legnagyobb lelkesedéssel fog találkozni Magyarországon. Magyarország nak igazságot kell kapni — írja a Daily Mail—, mi ezt már több mint tiz év óta követeljük. Ez a követelése és kívánsága egy nemes nemzetnek, mellyel rosszul bántak és Angliának múlhatatlan kötelessége, hogy a legmesszebbmenő segítséget nyújtsa a magyarságnak. Az angol sajtó legnagyobb része feltűnő formában hozza nyilvánosságra Mussolininak a trianoni békeszerződés módosítására vonatkozó mondatait. A News Chronicle és a Daily Mail egy nevezetes és világeseményszámba menő római látogatásról írnak. A Daily Mail bécsi munkatársa, aki a Schuschnigghoz közelálló körökből kapja értesüléseit, azt írja, hogy Mussolini beszédének legfontosabb része a magyar ügyre vonatkozó szakasza. Szerinte a revízió kérdésének egy gyors ütemben való keresztülvitele szoros összefüggésbe hozható ezzel a római látogatással. * Londoni diplomáciai körökben. Mussolini beszédének különösen a Földközi tengerre vonatkozó részével foglalkoznak. A Földközi tengeren — mondják — Anglia politikája változatlanul az, hogy a Földközi tenger nyitva álljon a nemzetközi forgalom számára és nem lehet tufik senki előtt sem, hogy ennek szabadsága érdekében Anglia elmegy a legvégső határokig. Angol kormánykörökben kizártnak tartják, hogy a brit birodalom feladja Földközi tengeri helyzetét és felcserélje azt az ottani hatalom egyensúlyi birtoklásával. Sok helyen úgy magyarázzák Mussolini beszédét, hogy az abesszin helyzet elismerésével kapcsolatosan az olasz kormány nézeteltérésekre számít és rendkívül idegesíti Olaszországot az a fegyverkezés, amelyet Anglia az utolsó hónapokéban a Földközi tengeren végrehajtott. Politikai körökben nagy kiábrándulással beszélnek az együttes biztonságról és az egyetlen követelés, amely őszinte megértéssel találkozott Angliában Mussolini beszédéből, az volt, amely a Magyarországon esett igazságtalanság jóvátételét ígérte. Londonban a beszéd többi része határozottan gyanút keltett. Nem látnak itt semmi okot arra, hogy Olaszország viadalra hívja ki Angliát a jelenlegi földközitengeri helyzet miatt. Mussolininak azt a követelését, hogy Anglia ismerje el Abesszínia elfoglalását, londoni politikai körökben örömmel fogadják el. A brit álláspont ebben a kérdésben az, hogy Olaszország jelenleg valóban birtokolja Abesszíniát és az egyetlenhelyes politika, az, ha a tényeket tudomásul veszik. Értesülésünk szerint is azonban mielőtt erre sor kerülne, a britküzügyminisztérium azt fogja kívánni, hogy jöjjön létre azáltaluk tervezett új Lncarnó Olaszország rész- - vételével. Anglia nyugodtan várja, milyen mértékben tudja Mussolini keresztülvinni tegnapi beszédét. Addig is azonban, értesüléseink szerint, a brit külpolitika képviselői alkalmat fognak találni arra, hogy a legközelebbi napok külpolitikai vitáiban Mussolininak Angliához intézett szavaira megadják a választ. Lederer Lajos. A Pesti Hirar genfi tudósiórána teofon jelentése. Genf, nov. 2. 1934. október elején Mussolini milánói beszédét, épp úgy mint a mostanit, úgy tekintették Genfben, mint hivatalos külpolitikai programot. A két milánói beszéd részein bizonyos fokig le lehet mérni azt a nagy távolságot, amelyet az olasz és az európai külpolitika ez alatt a két év alatt megtett. Míg azonban a nemzetközi kritika 1934. őszén Mussolini nyilatkozata jelentőségének egy részét azzal ütötte el, hogy azok a belföldi helyzetnek és az olasz népnek szóltak, a tapasztalatok után a genfi körök óvatosabbak a mérlegelésben és most nem tettek lényeges különbséget aközött, hogy mit mondott Mussolini diktátori minőségében hazafelé és mit mondott mint felelős államférfi a külföld számára. Legőszintébb megítélésben részesült Mussolini beszédének Svájcra vonatkozó része is. A meleg baráti nyilatkozatban ezúttal a két év előtti ellentétről most nincs egy szó sem. Nincs szó Tessin olasz jellegének megőrzéséről, amely akkoriban Svájcot nagyon érzékenyen érintette A svájci sajtó nagy megnyugvással és megelégedéssel fogadta a biztosítást nagy déli szomszédja barátságáról, mert az általános európai helyzet miatt Svájc minden szükséges katonai intézkedést is megtesz arra, hogy adandó alkalommal ne jusson Belgium sorsára. Mindenki felfigyelt Svájcban Mussolini beszédének Magyarországra vonatkozó részére és a legképtelenebb találgatások indultak meg, milyen tény rejlik a kijelentés mögött, amely szerint az olasz népnek Magyarország iránt érzett rokonszenve rövidesen beszédes kifejezést fog nyerni. A két év előtti helyzettel szöges ellentétben áll Mussolininak Jugoszláviához intézett baráti felszólítása és annak a ténynek a megállapítása, hogy Olaszország és Jugoszlávia között az őszinte barátságnak ma már megvannak a szükséges gazdasági, politikai és erkölcsi előjelelei. Mussolini tehát a három kisantant országot nem tartja egységes egésznek. Ez a magatartás — amint, a bukaresti rádió-kiadások is’ közlik —, a román fővárosban ■■■any ngUnkranságot leleti és ez a nyugtalanság valószínűleg átterjed a prágai körökre is. * v' Általános feltűnést keltett, hogy a locarnói tárgyalásokról egyetlen szóval sem emlékezett meg. A Franciaországhoz intézett szavai tulajdonkép felszólítást tartalmaznak, hogy Párizsvégre ismerje el Abesszínia annexióját. Franciaország ebben a tekintetben valószínűleg London után fog igazodni,, de Blum helyzete sokkal kényesebb, mint az angol kormányé. Népszövetségi körökben az angol vezető lapok sürgetését, hogy a brit kormány is számoljon végre le a tényleges abesszíniai helyzettel, úgy fogják fel, hogy a Népszövetségnek a legelső alkalommal foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Azt a tényt, hogy német részről Abesszínia elfoglalásának az elismerése már hivatalosan is megtörtént. Anglia valószínűleg fel fogja használni arra, hogy a Népszövetségen keresztül a többi állammal is elismertesse az új afrikai helyzetet. Vannak, akik azt hiszik, hogy ha Genfben formálisan is elismerik az olasz abesszin császárságot, akkor Musolini lényegesen engedni fog mostani ridegségéből a Népszövetséggel szemben. Szigorú elvi bírálata a kollektív biztonságról, az őszinte békéről, a leszerelésről és általában a wilsoni elvekről, a népszövetségi titkárság körében csak fokozta a bizonytalanság érzését. A beszéd legsúlyosabb részének az Angliára vonatkozó szakaszát tartják és döntő jelentőségűnek mondják a londoni hivatalos állásfoglalást. Bár az első angol sajtóvisszhang nem ítélte meg kedvezően Mussolini beszédének hangját, mégis remélik Genfben, hogy a brit kormány tárgyalni kezd Romével a földközitengeri, kérések tisztázása céljából. Olaszország külpolitika végeredményben mégis csak az angol-olasz iszony további alakulását szabja meg. Ebből a zempontból nézve jelenthet, Mussolini ,beszédes fordulópontot . Európa, sőt ,a világ politikájában : is- Szekula Ágnes*.