Pesti Hírlap, 1936. december (58. évfolyam, 275-298. szám)
1936-12-26 / 296. szám
MOZI A mozi-front is végig magyar Herczeg Pogányokja és még négy új magyar film — Karácsonyi statisztika. — Az Aranyember modern hangja Karácsonyi ajándéknak szánták az elismerést, hogy színházaink, egy kivételével, csupa magyar darabbal búcsúznak az ó-évtől, és hogy a januári újdonságok is szinte mind honiak. A mozik azonban sietve jelentkeztek, hogy miért vonjuk meg tőlük az elismerést, amikor a karácsonyi ünnepek alatt tizenhét kis mozi játszott magyar hangos filmet és ugyanakkor hat bemutató mozi is. ■ És januárra öt újabb magyar hangos film készül el, élükön Herczeg Ferenc Vágányok c. regényének filmváltozata. Hozzá a januári öt között felbukkant az ötvenedik magyar Hangos film. Mi tagadás, így isvan. A karácsonyi ünnepnapon a tizenhat kis mozi hat korábbi magyar hangos filmen osztozkodott. Míg a hat bemutató mozi vásznán négy film pergett. E négy között három moziban úl, a negyedik, korábbi, a Három, sárkány, ám sikere oly nagy, hogy vagy két hónap után, még mindig elsőhetes, a Basino játssza. Most karácsonykor a legnagyobb tömeget az Arany ember mozgatta meg. Pénteken, szombaton, vasárnap 4—4 előadásban játszotta a Kamara, Décsi, Átrium, mindenkor zsúfoltan. Mintegy huszonötezer embert jelent, ez. Ennyit vonzott három napon Jókainak csodálatosan szép meséje. Csak a meséje? E helyen pár nap, előtt Farkas Imre cikke rámutatott az Aranyembernek rejtett regényére. Arra, amely Jókai lelkén viharzott át,mielőtt az Aranyembert megírta volna. A maga átélt tragikus regényét írta meg Jókai az Aranyemberben, elrejtve, bearanyozva, át meg átfantáziálva, a romantika százmeg egy álarcával, úgy el tudta benne rejteni a maga regényét, hogy még a felesége, Laborfalvi Róza se sejtette, kit irt meg valójában Noémiben és kit az aranyemberben, holott a véletlen korábban az ő kezébe játszotta azokat a leveleket, melyeketTókai gyámleányához, egy 48-as honvédtiszt árvájához irt. Csak Fesztőiné Jókai Róza látott tisztán, ahogy emlékirataiban teljes nyíltsággal meg is írja Az olvasóknak távoli százezrei persze nem látták egyebet az Arany emberben, mint megejtően bű-bájos romantikát. Szemük dehogy is vette észre a romantika mögött a férfinak örök, épp, ezért mindig modern tragikumát, . . . ’ De a film kinyitotta a szemeket és modernné tette a mesét.. Nem céltudatosan, majd hogynem , azt kell mondani, a film ártatlan az egészben. Csak éppen megelevenítette Komáromot, az elrabolt, szűz magyar várost, Senki szigetét, Balatont — és főleg megelevenültek a mozgás és a hang ereje révén maguk az alakok. A főhős a kettős érzés sodrába emek, alámerítő forgójába került férfinak tragédiája a filmben túlnő a romantikus környezeten. Látjuk és halljuk, micsoda kínok gyötrik az aranyembert, hogy aztán kiszakadjon belőle. — Miért is kell kettős életet élni az embernek, amikor csak egy életre született. Ezt olvasvaaforizmaként hat, de ahogy Kiss Ferenc e szavakkal feljajdul, ahogy megmutatja meztelenül vergődő szivét, kifakadása véres, nagy életigazságként markol a néző szívébe. A kitűnően megcsinált film az elindító erőt a siker útjára a ....................................................... halhatatlan regénytől kapta. De, hogy a film sikere minden várakozást felülmúl, azért van, mert megmutatja a mai nézőnek, hogy az Aranyemberben a sok romantika mögött mennyi örök, mennyi modern probléma van. Míg az Aranyember már hetek óta fut, a boszorkányosan felnagyított Corzóban egészen új az Évforduló. Nem kapaszkodik sem egy korábbi regénynek, sem színdarabnak sikerébe. Nincsen sikerese. De a siker önönmagáért, melyet művészi eszközökkel vív ki. Egészen friss a Dumaparti randevú, alloyal Apollo újdonsága. Viccekre épült elejétől végig. R. r. * Megint az ötösikrek. „Reunion“ címmel megjelent a kanadai ötös ikrek második filmje. Fő cél ebben is a babák szerepeltetése, tert együl az szolgál, hogy ünnepelik az orvost, akit már az első ikerfilmből ismerünk,, abból az alkalomból, hogy a háromezredik gyermeket segíti világrajönni. Meghívják az illető gyermekeket, akik időközben megnőttek, és sok mindenféle figura jelenik meg, akik közt a cselekmény bonyolódik. Az ötösikrek mindegyike külön ponyfogaton jelenik meg kis inassal, az ikrek zongoráznak és játékhangszereken muzsikálnak, aztán nagyszerű uzsonnát csapnak. Főszereplő :Jean Jiersholt, a jó öreg doktor. Az első film legtöbb főszereplője megmaradt. — Isten veled, almavirág! — mondta neki, amikor a kis kertajtóhoz értek, amin túl a kertészház fehérlett zöldre festett ablakaival. S ott lehajolt hozzá és megcsókolta a friss, piros száját. Azután kilépett az ajtón, keresztülment az udvaron, a ház előtt, az akácfa alatt várta őt Villám, a gyönyörű fehér paripa. Eloldotta a köteféket. A hátára vetette magát, megszorította a gyeplőt, aztán hajrá, lefelé a hegyről, hogy csak úgy szikráztak a patkók a köveken. A fiatal lány nézett utána, amíg csak a fehér ló és fehér lovasa el nem tünt az egyik kanyarulatban. Akkor megint elfogta az előbbi érzése, mintha mindörökre eltűnt volna szemei elöl. Mintha sohasem láthatná többé. Amikor mégis visszajött, akkor érezte rajta a messzeségeket, amik elválasztották tőle, amiket bejárt azóta, hogy tőle búcsút vett, egy nappal előbb ... — Bolondság! — gondolta ilyenkor. És hogy megnyugtassa magát, apróra kikérdezte, hol járt, mit csinált azalatt, mig tőle távol volt.És Szentgyörgyi Dénes őszintén elmondta. — F.löbb két órát barangoltam a hegyek közt. Visszajövet betértem a plébániára és ott időztem egy keveset az esperes urnál. Onnan hazamentem. Vacsora előtt apámmal a vívóteremben karddal verekedtünk., Akkor, lementünk, a kápolnába, egy kicsit imádkoztunk az anyám sírja fölött. Utána fölmentünk, vacsoráztunk. Vacsora után apám a zongorához ült, játszott, én pedig olvastam és hallgattaie ,a játékot. Később felnyitottuk a rádiót és éjfélig hallgattuk a nagyvilágot. Akkor lefeküdtünk, aludtunk. Reggeli után munkához láttunk mind a ketten. Ó, a mester és én, az inasa. Dolgoztunk délig. Akkor Vendégek jöttek" Budapestről. Velük voltam egész ,mostaniig, míg egy kicsit le nem szöktem ide, hogy* lássalak, így volt, vagy hasonlóan, csak más változatban. El lehetett hinni minden szavát. És mégis, amikor elment, a bizalmatlanság kifejezésével nézett utána. Várjon annál a kanyarulatnál, ahol a fóval együtt eltűnt előle, nem emelkedett föl a levegőbe? Nem szállt föl olyan magasra, ahova még a gépmadarak sem tudnak felszállni? Nem repül át az Operencián az aranyalmák kertjébe, ahol a zengő almafa alatt az igazi párja, a tündérkirálylány várja? És ott tölti az éjszakát és reggelre hazajön a fehér lovon, amelynek nem látni szárnyait? Mikor egyszer aztán elmondta ezt neki és azt hitte: amaz ki fogja őt nevetni ezért a furcsa, babonás elképzelésért, akkor meglepődött, milyen komolyan tekint rá vissza és milyen különös fájdalmas vonás telepszik az ajkai köré. — Mindnyájan így vagyunk, Katus — mondta neki. — Mindnyájunknak van egy elvarázsolt kertje, ahova vágyódunk és ahova nem juthatunk be soha. Álmunkban legfeljebb. Egyebet nem mondott neki. Ki sem nevette Megsimogatta az arcát és kék szeme messzire nézett, olyan messzire, ahova már a leány gondolatai nem értek s ahova egyszerű fantáziája követni nem tudta ... 2. „Éjszaka nagyszépen megérik almája, Tie reggelre fáján egy sem marad vala.“ Most pedig repült karcsú, fehér lován hegynek föl, völgynek le, mintha alatta az állat csakugyan szárnyakat kapott volna. Valami csodálatos könynyűség és vidámság volt most benne, amiről érezte, hogy erősen testi érzés, semmi köze a lélekhez. A csókoktól jött, amiket adott és kapott. A fiatal vére száguldott így vele előre és zúdította reá azt az örömet, aminek oka és magyarázata nincs, ami önmagáért való elem, valami ősi és pogány érzés. A fiatal vér himnusza. Az erei daloltak benne s ezt a dalt átvették körülötte az erdők és most mind vele daloltak, együtt a madarakkal és a szakadékokban lezúduló patakokkal. — Hajhó! — kiáltotta oda az erdőknek és az erdők hangja visszaküldte hozzá a kiáltást: — Hajból ilyenkor volt, hogy annyira közel érezte magát a Természethez, mint soha máskor. A fák nedvének keringését érezte testében s mintha rügyeket hajtana benne minden erő, ami összeköti a földdel, a kúppal és a levegővel. Titkos források megnyílását érezte magában és mámorossá tette az a tudat, forvaménye egybefolyt mindennel, ami az ősi alkotás lényege, a legtöbb Lényeg, a teremtő erő, mely világokat hoz létre. És tisztának érezte magát vérének ebben az ujjongásában és az a kis mélabu, amit ott lenn a kertben érzett, mikor a fiatal lány a „bundásokról“ beszélt, már messzire volt tőle. Azt is elfelejtette, hogy művész s hogy az apja „inasa“, ahogy mondani szokták ketten. Azapja büszkén, ő pedig azzal a borzongó tisztelettel, amit az öreg titánnal szemben érzett. Ez, ami benne volt, ez valami más volt, mint amit az „öreg“ meg tudott volna mintázni és szoborba tudott volna önteni. Ezt semmi tapintható formaanyag ki nem fejezheti. Ehhez zene kellene. És mert ezt érezte, megint felemelte hangját és belekiáltotta az erdőkbe hosszan, csengőn, elnyújtva: — Haihó! Hajhói Mikin- az út megint fölfelé vezetett a hegy gerincén, megeresztette a kantárszárat és engedte, hogy a ló lassú. Ütemes lépésekkel vigye fölfelé a tetőre. Ott egy pillanatra megfordította lovát az utak felé, amelyeken jött és a hegyormok között, fenn a magasban, hirtelen megpillantotta Szentgyörgyvárát, a tündöklő csodát, amint sziporkázva, piros fénnyel égett a lemenő nap sugaraiban. — Bőr önöm, szép börtönöm! — gondolta magában, elnézve az égbemeredő alak felé, mely a déli bástyán állt kinyúlva és fölemelt pajzsa úgy égett, mintha egyetlen darab rubinból lett volna. Szents György lovag szobra volt ott a magasban, aki őseinek patrónusa volt és akinek nevét viselte. (Folytatjuk.) *: Iti ■ JZ 1 PESTI HÍRLAP 1936. december 29., tedd. Operaházi jegyakció Vasárnap este %7 órakor: Hovanscsina Drága rokonaink Metro A közönség az ünnepek hetében mulatni és szórakozni akar, — hirdeti a Metro karácsonyi műsora. Szerintünk a filmművészet valamelyik remekműve jobban illik az ünnepi hét ünnepi hangulatához. Stan és Fan filmjei pedig nem remekművek. Nem is lehetnek azok, mert ez a komikus pár önmagát ismétli és néha mégis mulattató. Természetesen az új vígjátékban is akad kacagtató részlet bőven, már maga az alapötlet is kitűnő: a „Drága rokonok" Stan és Pan ikertestvérpárja. De amíg a szerepcserék viharosan mulatságos csúcspontja elérkezik, sok bolondos részletet kell a közönségnek átbejtölnie. . (mja.) SPORT A műkorcsolyázó-versenyeken nagy küzdelmeket várnak Kevés az új tehetség A városligeti műjégen van egy elkerített külön kis térség, amely a műversenyzők részére van fenntartva." Ha a műjégen csendes is minden, hokimérkőzés izgalmai nem vonzzák a jégsport híveit, a műversenyzők térségén mindig lüktető az élet és a területet elzáró korlátok mögött állandóan sok az érdeklődő, akik nem tudnak szabadulni a jégen keringő, vagy bravúros figurákat rajzoló műversenyzők mutatványainak hatása alól. Ez a látványosság azonban nem csábítja követőkre a műkorcsolyázók csodáiért. A leányok között még csak akad jelölt, a fiúkra azonban a műkorcsolyázás nem gyakorol követésre ingerlő vonzóerőt. A fiúknál még gyorskorcsolyázó is alig akad, mert valamennyinek egyetlen vágya a jéghokizás. A közeli versenyek érdekességéből ez természetesen mit sem von le! A hölgyeknél például még sohasem volt annyira nyílt a küzdőtém,mint ezúttal. .. Botond-nővérek, Szilassy Nadiné és Erdős Klára teljesen egyenrangú versenyző és csak a pillanatnyi diszpozíció dönt közöttük!" A többiről nem lehet, egyelőre elsőrangú teljesítményt várni, míg az utánpótlás, sajnos, még gyenge. A férfiaknál Pataki és Terták áll versenyen kívül az élen. Terták szemre már behozta Patakit, a versenyeken mutatott formáktól függ, hogy ez a versenyeken is megnyilvánuljon. Kertész állandó harmadik, míg a második klasszist Hostyánszky, Kállai, Barcza Rober és Király Zoltán képviseli. A fiúknál az Utánpótlás az egyedüli Király Edére, szorítkozik. Végül a párosban az első színvonalat a Szekrinyessy-testvérpár képviseli. A Balázs—Tusási-pár nem mutat fejlődést, programjuk teljesen elavult, már felfrissítés is aligha segíthet. Az Imrédy-Ker(Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.) tészpár összetétele sokat ígérő, de csak a versenyeken fog kiderülni, hogy mennyire értékes és nehéz anyaggal mutatkoznak be a nézőknek és a pontozóbibáknak. A többiről nem sokat tudunk. Szorgalmasan dolgozik a Király Zoltán—Klenátzky-pár és a Horváth-testvérpár is. A Szekrényessy-testvérpár nagy sikert aratott Berlinben. Karácsonykor a berlini sportpalota műjegén jégünnepélyt rendeztek, amelyen műkorcsolyázó bemutató is volt. Schäfer világbajnok, a magyar Szekrényessytestvérpár, valamint Terták Elemér részvételével. Karácsony első napján a kanadai Kimberley Dynamiters jégkorongcsapata a Berliner Schlittschuh Klub ellen 4:1-re győzött. Harmadok: 0:0, 2:0, 2:1. A szünetekben a műkorcsolyázó bemutatók során Schäfer világbajnok mellett óriasi sikerük volt Szekrényessyéknek, akikről a német sportsajtó egyhangúlag megállapította, hogy tel- 1 új ékítményük , tökéletesen felért a Herber—Bátor, s világbajnoki együttes által bemutatottakhoz. —« Szefcrédyessy Piroska és Attila december 20-én és 20-án Boroszlóban, december 31-én pedig Schreiberhauban tartanak bemutatót. A második napon a ■ Kimberley 4:2 (1:0, 0:2, 3:0) arányban győzött a German Canadians ellen. Magyar jéghokicsapatok külföldi útja. A BBTE Innsbruckban 1:0-ra győzött, Garmisch-Partenkirchenben 6:2-re vesztett a berlini Zehlendorfer „Wespen“ ellen. Az FTC Sankt Moritzban a helyi csapattól 1:0 arányú vereséget szenvedett. Gyomor- és bélbajoknál, a máj és az epeutak megbetegedéseinél, reggel felkeléskor egy pohár természetes Ferenc József, keserűvíz kortyonként elfogyasztva igazán remek hashajtó. Az orvosok ajánlják.