Pesti Hírlap, 1937. március (59. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-07 / 54. szám

18 ­ Beküldött hírek * Az Édes Anna első­ jubileuma. Hétfőn ünnepli a Belvárosi Színház Kosztolányi remekének, az Édes Arm­ának első jubileumát. Az Édes Anna zsúfolt házak során jutott el a 25-ik előadásig és ezután is minden este Bulla Elmával és Peéry Pirivel az élén a nagysi­­i­kerű bemutató kitűnő együttesével szerepel a műso­ I­bon. | I Két akciós est a Nemzeti Színházban KISS FERENCCEL BEETHOVEN Kedden este ! Vasárnap este V2­ órakor 1 8 órakor Pénztárainknál 30%-os engedmény Kósa György: Húsvéti oratórium A „modern“ zene, az új muzsika, az izmusok hőskorában és azontúl is éveken át, a megvetés, az ócsárlás, a rágalom pergőtüzében állott. Ki tudná felsorolni, hogy a rosszhiszeműségtől az elmezava­rodottságig, mi mindennel vádolták meg azokat a szerzőket, akik új utakat, új kifejezési lehetősége­ket kerestek a muzsikában? Ezek mellett a vádak mellett szinte tárgyilagosan igaz megállapításnak tetszik, hogy az új zene, a technika korszakának, a gépkorszaknak a terméke, az érett, sőt túlérett civi­lizációnak a jelensége, amelynek tehát a kultúrá­hoz, a magasabb szellemiséghez köze nincs. Pedig ez a megállapítás is csak egy, a sok igazságtalan, egy­oldalú és elfogult vélekedés között. Várjon mondhatna-e az új muzsika e vádakkal szemben szebb és igazabb védőbeszédet, mint Kósa György: Húsvéti oratóriuma. Íme egy hatalmas, egész estet kitöltő gyönyörű alkotás, amely az új zene sok hiú kísérletén és próbálkozásán megedző­dött legmaibb zenei nyelven a szellem mindenható­ságát, a hit erejét, a krisztusi szeretet csodáját hir­deti. Nemcsak technikát, nemcsak gépiességet, nem­csak a hideg számítás újszerű felfedezéseit és vív­mányait tudja tehát hangokba foglalni az új zene, hanem ki tudja fejezni a mai ember legmélyebbről fakadó és legmagasztosabb érzelmeit, Istenhez való vágyódását is. Kása György: Húsvéti oratóriuma éppen ezért nemcsak a kiváló magyar szerző gazdag tehetségének és nagyszerű tudásának volt fényes próbája, hanem egyenesen ünnepe volt az új mu­zsika felemelkedésének és felmagasztosulásának. Akár az oratórium biblikus idézeteinek sza­badon szárnyaló melodikus megoldásaira és ezek­nek a kórus, a magánénekhangok, az orgona, a zon­gora és a vonószenekar színpompés köntösében való földolgozásaira gondolunk; akár arra a három lírai epizódra, amely a mű középső részében a hegyi be­szédet, a házasságtörő asszony és az urát háromszor megtagadó Péter-történetet foglalja hangokba a ma­gánzenekarok gyöngéd al­ozóiban — egyformán el­ismeréssel kell adóznunk Kása György zenéjének, amely ilyen harmóniát tudott teremteni a természe­tes bensőséges kifejezés és a zenekar és az énekhan­gok megszólaltatásának virtuóz újszerű lehetőségei között. A kitűnő előadást a Székesfőváros Népművelési Bizottsága és a Vajda János Társaság együttesen rendezte. Dr. Paulovics Géza karnagy állott az elő­adás élén, P. Gregor Klára játszott orgonán, a szerző ült a zongora mellett. A magánelőadók közül Tibor Zoltán magaslott ki Jézus-szólamának bársonyosan meleg, ideálisan szép megszólaltatásával. Az elő­adás előtt Molnár Antal tartott tartalmas bevezető előadást. (mja.) * A „Benedek“ bemutatója Bécsben. A Deutsches Volkstheater szombat esti bemutatója a volt osztrák­magyar monarchia egyik legérdekesebb történelmi problémáját vitte színpadra. Flatter Richard, akit eddig Shakespeare fordításaiból ismert a bécsi szín­házi világ, nagy szeretettel fogta meg az izgatóan érdekes témát. Benedek táborszernagy Ferenc József erős unszolására vette át 1863-ban a Csehországban harcoló északi hadsereg vezérletét, miután a császár levélben biztosította bizalmáról és arról, hogy min­den felelősségtől feloldja arra az esetre, ha balul ütne ki a harc. Benedek mellé egy töprengő vezérkari fő­nököt osztottak be, aki visszatartotta Benedeket at­tól, hogy 70.000 emberből álló seregével már Skalitz­­nál támadja meg a poroszok 30.000 főnyi csapatát. Ha Benedek kedve szerint járhatott volna el, akkor nem került volna sor a königgrätzi katasztrófára. Benedeket nyugdíjazták és haditörvényszék elé állí­tották. Ferenc Józsefben azonban a lovagias igazság­­érzet győzött és hatalmi szavával beszüntette az el­járást. Hogy a k­­ép megértse a császári kegyelem okát, a bécsi hivatalos lap cikket közölt. Benedeket ez a cikk, amely részben lesújtó ránézve, felháborítja. Kezeiben vannak a császári levelek, amelyek azonnal rehabilitálnák őt, ha azokat közzétenné. De becsü­letszava köti őt a titoktartásra. Kihallgatást kér Bécsben. Amikor­ Ferenc József ezt visszautasítja, végleg elkeseredik, leveti katonai egyenruháját és közzé akarja tenni a leveleket. Ekkor Ferenc József a fiatal Rudolf trónörököst küldi hozzá, kiengeszte­lésül. Rudolf megjelenése annyira meghatja őt, hogy belenyugszik sorsába és elégeti a császár leveleit. Ezt a drámai képet a bécsi közönség nagy érdeklő­déssel fogadta. Hammá Hans Benedek szerepében, leessen Kurt a cikkíró szerepében, Termin Johanna mint Benedek felesége, a fiatal Rohringer mint Ru­dolf személyesítője és a többi szereplők pompás együttest alkottak. Geyer Emil rendezése kitűnő tör­ténelmi érzékre vall. A bemutatón a közönség izgal­mas érdeklődéssel fogadta az új színművet és szer­zőt és szereplőket sokszor hívta a lámpák elé. N. T. PESTI HÍRLAP______________ _________ ________1937. március 7., vasárnap. Uray Tivadar, a Nemzeti Színház kitűnő művésze, nagyszerű biliárd-játékos. Ez azonban nem úgy érten­dő, hogy polgári méreteket tekintve játszik jól, hanem öreg billiárd-rókákat meg­szégyenítő módon bánik a dákóval. Uray művésze a billiárdnak s szenvedélye­sen űzi is ezt a sportot. Rendes kávéházba azonban nem járhat, mert ott nem talál megfelelő játszótársat s igy azt a helyiséget láto­gatja, ahova a billiárd-baj­­nokok járnak. A matadorok évek óta azon dolgoznak, hogy Uray álljon rendszeres tréningbe és vegyen részt a versenye­ken, de erre a Nemzeti Színház művésze nem haj­landó. Neki a billiárd pas­­­szió és semmi több. A napokban ismét ott ját­szott a bajnokok között, akik csodálkozva nézték tö­kéletes dákókezelését. Amikor a 167-ik karam­bolt csinálta, az egyik baj­nok mély szemrehányással mondta: — Hányszor könyörögtem neki, hogy kezdjen el ver­senyezni ... De olyan fur­csa ember... A billiárd kedvéért nem hajlandó le­mondani a színházról... Nincs ennek­ az Uraynak semmi érzéke a művészet iránt... *• A népszerű színész elő­adás után összeakadt egy Jl&ivcnk&c&énw régi barátjával, aki meg­hívta vacsorára. A vacsorá­ból szabályos uri-muri lett, borral és cigánnyal, úgy hogy ő népszerűsége hajnali öt órakor került haza meg­lehetősen zilált állapotban. A felesége súlyos szemre­hányásokkal fogadta: — Szégyelheti magát... Hiszen alig áll a lábán ... A művész széles jókedvvel botorkált a hálószoba felé. Útközben mondta: — Drágám, ne törődj a lá­bammal . . . Mondd, hogy biztosan állnék a lába­mon . .. Úgy is mindegy ... Most már lefekszem ... ■X­A klubban arról beszéltek, hogy kit ki vagy mi ösztö­kélt a karrierre. Törzs Jenő a karriert­­áhító büszke dacot az isko­láig vezette vissza. — Az egyik tanárom ész­revette, hogy a füzetemre ezt írtam: Törzs. Se ke­resztnév, se osztály, csak így: Törzs... A tanár na­gyon dühös lett és idege­sen rázogatta a füzetet: — Törzs?! Mi az, hogy Törzs?! Ki az a Törzs?! Kossuth! Ezt lehet írni ... Tisza, ezt is lehet írni... Még azt is, hogy Újházi... De Törzs?! Törzs akkor fogadta meg, hogy karriert csinál, mert jogot akart magának sze­rezni arra, hogy így írhas­sa a nevét: Törzs! (1. a) * Az Operaház eseményen Vasárnap, március 7-én délután három órakor olcsó helyárakkal A mo­soly országa, este Németh Mária fellépésével Az ál­arcosbál. René — Lendvay Andor, először (bérletszü­net, P/1), hétfőn nincs előadás, kedden Pilinszky Zsigmond fellépésével Lohengrin (A,­­%), szerdán Pataky Kálmán fellépésével Márta. Nancy — Szilvásy Margit, Plumkett — Vitéz Tibor, először. Népművelési előadás (bérletszünet, 7y2), csütörtökön Gyenge Anna fellépésével Hon Juan (B, 7y2), pénteken Salome, Az infánsnő születésnapja (C, 1y2), szombaton Pataky Kálmán fellépésével Faust­ Margit — Réthy Eszter, először (0, 7%). Vasárnap, március 14-én délután há­rom órakor rendes helyárakkal Sybill. Este Lakmé, Lakmé — Szabó Ilonka, Mallika — Tury Gizella, elő­ször. Népművelési előadás, jegyek nem válthatók (bérletszünet: 7­2). Hétfőn, március 15-én Pilinszky Zsigmond vendégfellépésével Hunyadi László. Dísz­előadás, a Magyar Cserkészszövetség legfőbb védnöke, Horthy Miklós kormányzó tiszteletére (bérletszünet, 1v2). Kedden, március 16-én Pataky Kálmán fellépé­sével A sevillai borbély. Új betanulással: A tükör. Siklós Albert némajátéka. Vezényli Kenessey Jenő, rendezte Oláh Gusztáv, koreográfiáját készítette Brada Rezső. Szereplői Szalay Karola, Brada Rezső, Sallay Zoltán (A. 782), szerdán, március 17-én, dél­után 4 órakor Gyenge Anna fellépésével Turandot. Ifjúsági előadás, jegyek nem válthatók. * Molnár C. Pálné éveken át Berlinben Stück­­gold főiskolai tanár asszisztense volt. Hangképzés, szereptanítás, német, olasz, francia nyelven is fogad. Telefon bejelentés után: 2—684—58. * A János vitéz gyermekelőadása ma délután n­égy órakor a Zeneakadémián, a Feld-gyermekszínházban. Pe­tőfi világhírű költeménye a legkiválóbb gyermekművé­szekkel ragyogó előadásban és pazar kiállítással kerül színre. Jegyek a Zeneakadémián. KamaraSzínház Hétfő A legvidámabb, Kedd pompás muzsikája Szerda katona-operett: Csütörtök Péntek BvBiSIgtíl Szombat hüím­affila Vasárnap lldlilldy f d A felség csókja. Érdekes estéje lesz vasárnap a rádiónak. Parádés szereposztásban közvetítik Ba­­lassa Emil, az ismert író ,„A felség csókja“ című tör­ténelmi milliőben játszódó három­felvonásos darabját. Az érdekes darabban a letűnt korok stílusához illői finom zeneszámokat illesztettek a közelmúltban el­­hunyt Szántó Mihály műveiből. „A felség csókja“ há­­rom felvonása három történelmi korszakot mutat be, három szerelem bontakozik ki a három különböző kor levegőjében. Honthy Hanna, Csortos Gyula, Rajnay Gábor, Jávor Pál, Makláry Zoltán és Dénes György a főszereplői a hangulatos darabnak. Minden szereplő három különböző szerepet játszik. Az első felvonási­ban a XV. századbeli bakonyi királyi kastélyban pél­dául Honthy játssza a királynét, Csortos a királyt, Jávor Pál pedig az udvari bolondot. A harmadik fel­vonás a múlt század elejei Schönbrunnba viszi a hall­gatót, itt Honthy Hanna lesz Elssler Fanny, Csortos Ferenc császár, Jávor pedig a délceg testőrtiszt Né­é­meth Antal rendezi a hangjátékot. * Március 15-ike a Nemzeti Színházban. A ma­gyar szabadság ünnepnapját Herczeg Ferenc •'Ócskát/! brigadérosának előadásával ünnepli a Nemzeti Szín­ház. Az ünnepi estét a Himnusz nyitja meg, utána Ignátz Rózsa, a Nemzeti Színház művésznője elsza­­valja Arany János: A magányban Cimű költeményét A jövő hét műsorán természetesen az Amerikai Elektra uralkodik. Vasárnap, szerdán C. bérletben, pénteken, szombaton és jövő kedden, máricus 16-án van műsoron. Az Amerikai Elektra előadásai min­dig 7 órakor kezdődnek. A Szülők lázadása most va­sárnap délután és hétfőn K. bérletben, a Beethoven kedden és jövő vasárnap, 14-én este, a Hódítás jövő vasárnap, 14-én délután kerül színre. Csütörtökön, 11-én a Roninok kincsét tűzte műsorára a Nemzeti Színház abból az alkalomból, hogy szerzője, Kállai­ Miklós a Roninok kincsével nyerte el a Petőfi Tár­saság idei Madách-nagydíját. .............. * Hangverseny: Nermi (Misner) Mária, a kiváló mezzoszoprán énekesnő március 20-án tartja a Vigadóban egyetlen ária- és dalestjét MA régeiRLENE DIETRICH ívárt színes csodafilmje: KUKK ' ‘ 1 JER A férfi főszerepben*» CHARLES BOY A Pesti Hírlap nyolcnapos kalauza 1937 március 7-től március 14-ig MAGYAR NEMZETI MÚZEUM. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (Üllői­ út 33.). Naponta 9— 1/22-ig. — Ráth György Mú­zeum (Vilma királynő­ út 12.) Naponta hétfő kivételével 9 — 122-ig. — NÉPRAJZI MÚ­­ZEUM (Hungáriai körút 347). Naponta, szombat kivételével, 90%-ig. — SZÉPMŰVÉSZE­TI MÚZEUM (Városliget). Met­­szet és grafika kiállítás. Na­ponta 10—942-ig. — Régi és modern képtár. Közép- és ujabbkori gipszmásolatok. Na­ponta, h. és p. kiv., 10—942- ig. Antik és modern szobor­­gyűjtemény. Vas. és péntek 10—942-ig. Uj magyar képtár (Andrássy út 69.) Naponta, hétfő kivételével 10—1­2-ig. Történelmi arcképcsarnok (Akadémia­ utca 2.). Vasárnap, sze., p. 10—1-ig. — TERMÉ­SZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (Muzeum-körut 14.). Ásvány­tár. Vas., hétfő, szerda, pén­tek 9—922-ig. Állattár. Vas. k., cs., szomb. 9—V£2-ig. Nö­vénytár (Akadémia­ utca 2.). Vasárnap, szerda, péntek 10— 1-ig. _ TÖRTÉNETI MÚ­ZEUM (Múzeum-körút 14.). Népvándorláskori gyűjtemény. Naponta 9—11­ 2 ig. Többi tár átrendezés alatt zárva. Hopp Ferenc múzeum (Andrássy­ út 103). Vasárnap, szerda, szom­bat 10—2-ig. TÖBBI MÚZEUM. Akadémia (Akadémia­ u. 2.) Goethe-, Széchényi-, Vörös­­marty-szoba. Naponta 10—12. — Aquincumi múzeum (Szent­endrei-út). Naponta 9—12-ig és 3—6-ig. — Erzsébet király­né emlékmúzeum (Királyi pa­lota). Hétk. 9—%4-ig. Vas. és ünnepen 9—%2-ig. — Köz­lekedési Múzeum (Hermina­ut 16.) Vas. ée ünnep 10—1. — Magyar Zsidók Muz. (Dohány­­u. 2.) Cs. 4—7. szomb. és vas. 10—12-ig. — Mentők Múzeu­ma (Markó-utca 22.). Pénte­ken 9—2-ig. — Mezőgazdasági Múzeum (Széchényi-sziget.) Vasárnap összes táj nyitva 10 —1-ig. Kedd, csütörtök, szom­bat V210—1-ig. összes táj nyitva. Csütörtök 10—12 ig. Erdészet/ halászat, vadászat szerdán 10—1-ig. — Ország­gyűlési Múzeum (Országház, XVII. kapu). Naponta 9—2-ig. — Petőfi ház (Bajza­ utca 17.) Vas. 10—2 ig. — Postabélyeg Mú­zeum (Krisztina­ körút 12.) K. és p. 10—1-ig. — Székes­fővárosi képtár (Egyetem­ utca 6.) H. és ce. kivételével na­ponta V210—V2­2-ig. — Társa­­dalomegészsésügyi Muzeum (Eötvös utca 3) Zaj ebenes ki­áll. Ma: 5-kor megny. H., cs. 10—1-ig, vae. 3—5-ig. _________KÖNYVTÁRAK.________ Akadémia (Akadémia­ u. 2.) Hétk. 3—7-ig. — Egyetemi (Ferenciek-tere 5.). Hétközna­­ponkint olvasóterem 8—8-ig, folyóiratosztály %9—2-ig és 3—8, kölcsönző %9—2-ig. — Földtani Intézet (Stefánia­ ut 14.) H., szer., p. 3—5-ig. — Fővárosi Könyvtár (Reviczky utca). Hétk. 9—7-ig. Vas. és ünnepen 10—1-ig. — Iparmű­vészeti (Üllői-ut 33.) Hétköz­nap 10—12-ig, szám. 10— 1212-ig. V. és ünn. zárva. — Mezőgazdasági (Széchényi-szi­g­et). Hétk. h. kiv. 10—1-ig. O­rszágos Széchényi Könyvtár (Nemzeti múzeum). Olvasóte­­rem hétk. 9—2-ig. — Techno­lógia (József-körut 6.) Olvasó­terem hétk. 9—1-ig és 5—8- pont. 9—12. Szám. d. u. 5— 8-ig, vas. 9—12-ig. Kölcsönzés hétk.­­z 10—11-ig, kedden d. u.­­6—948-ig, vas. 10—9412- ig. — Társadalomegészségügyi (Eötvös­ utca 3.). Hétköznapon­­kint 10—2-ig. ___________________________________________ _________KIÁLLÍTÁSOK._________ Ernst Muzeum (Nagymező u. 8.) Batthyány Gyul gyűjt. ki­áll. Naponta 9—2. —■ Ipar­művésze­t Társulat (Andrássy­ 111. 68.) Államidó mint a ki­állót­ás. Hétk . 9—2-ig; vas. és ünnep: 10—2-ig. — Magyar ősteh­et­­ségek kábitása (Erzsébet tér 2.) Vas. és, ünnepen 9—2-ig; hétk. 9—6.­­— Műcsarnok (Vá­rosliget): Téli zárdlat. Ma :10 —2-ig. Záráé. — Műterem (Kossuth Lajos­ u. 12.) Kár­­páthy Jenő festőm, kiáll. Ma* nyitás ti-kor. Vas.: 9—2-ig, hétk.: 9—6-ig. — Nemzeti Szalon. Belga reprezentatív; kiáll. Ma: 9—5-ig. Záráé. Szem.-tól: Szepesi Szövetség kiáll. Naponta 9—5-ig. —• Szépművészeti kiáll. helyiségei (Mária Valéria­ u. 8.) Berény Róbert festőm, gyűjt, kiáll. Hétk. 9—6-ig; vas. 9—2-ig. HANGVERSENYEK. Ma: Marga Wa­’dron tánc­­matiné Z. D. e. 11 (K.) — Kosz­­tolányi-emlékzet Z. % 9 (R.) — Viola Mitchell hegy­es Z. %9 (R.) — Hétfő: Zenekari est. Városi Szinház V28 (R.) — Fay Rafael heg. est Z. 8 (K.) — Marga Waldron táncest V. 8 (K.) — Lea Lubo­shutz heg. es­t Z. *29 (K.) — Kedd: Jusey Björling ária- és dal est V. 8 (K.) — Weier Margit zong. est Z. 1/29 (R.) — Szerda: Dohná­­nyi—Thibaud szonátaest Z. 8 (K.) — Láng Erzsébet, cem­­balo-eet W. 8 (R.) — Thelma Reif, go­rd. est Z. 8 (R.) — Csütörtök: Ngota Inyok­a hin­du táncm. estje Z. 8 (R.) — Péntek: Zenekari est. Váróss Sizhnáz 8 (R ) — Piero Piero­­t c ária- ét* dalest Z. 8 (R) — Szambát: Mi’da Langenfel d ária­ ... driest Z 8 (R.) — Manhat'an-kvarie*1 Z. 8 (R.) — Vasárnap: Waldbauer-vo­nósnégyes 7. 49 (R.)

Next