Pesti Hírlap, 1937. április (59. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-01 / 72. szám
BUDAPEST, 1937. Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 10 fillér, a vasárnapi szám ára 32 fillér, a Képes Vasárnap nélkül 12 fillér L RTÖK: ÁPRILIS 1 Szerkesztőség: Vilmos császár-út 78 Telefon: 1—122—95. Fokiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél, Erzsébet-körút 1 Tel. 12 052—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük A kisantant Belgrádban Az olasz-jugoszláv egyezmény megkötésétől megriadt cseh politika a kisantant zavartalan egységének bizonyítása céljából Belgrádba invitálta a kisantanttal egyesült három országot. Ugyanazon a helyen, ahol tegnap Ciano és Sztojadinovics ültek, ma Antonescu és Krofta ülnek abban a hitben, hogy a világ azután el is hiszi nekik, hogy a kisantant még ma is az az egység, amivé azt Benes összekalapálta. Ennek az egységnek azonban már jelentékeny folytonossági hiányai vannak. Jugoszlávia volt az első, amely belátta, hogy a kisantant összekovácsolása csak addig szolgálhatta Jugoszlávia érdekeit is, amíg Olaszország ellenséges szemmel méregette. Mióta azonban Olaszország arany tálcán kínálta Jugoszláviának nem csupán a jó szomszédi viszonyt, hanem a politikai és gazdasági barátságot is és a két szomszéd meggyőzte egymást arról, hogy egyik sem akar a másiknak a testébe beleharapni, azóta a helyzet jelentékenyen változott. Még tegnap sikerült Jugoszláviát az abesszin kérdés legforróbb óráiban bevinni a rengeteg állam közé, amely szinteg Olaszország ellen fordult, a hűvös és józan utólagos mérlegelés azonban Jugoszláviával elég korán beláttatta, hogy az Olaszországgal való ellenségeskedés Jugoszlávia gazdasági megbénulását idézi elő. Jóban, a világtörténelem századai és ezrede azt tanúsítják, amit a régi magyar monda: akként fejezett ki, hogy rossz szomszédság török, átok, vagyis az ezredévek azt tanúsítják, hogy a szomszédok éljenek egymással békében Euró, állandó vektorákus megrándulásait úgyis a fiamra és német rossz szomszédság idézi elő. Európa keletén a cseh Luciferek által vezetett kisantant a békeszerződések megkötése óta zárt egységben szegült ellene az általános kibékülés józan követelményének. Magát a kisantantot Masaryk szervezte össze egykoron, az általa »Az új Európa« című könyvében még a háború alatt felállított érvek alapján. Ebből a tervből kimaradt az olaszok szívós ellenállása folytán a cseh-jugoszláv korridor, amely Nyugat-Magyarországon egy területi sávot arra a célra akart kisajátítani, hogy ezen az ölelkező sávon át a cseh és a jugoszláv hadsereg bármely pillanatban egyesülhessen egymással, elválassza Magyarországot Ausztriától és a nyugattól, de egyúttal Olaszországot is elzárja Magyarországtól és részben Ausztriától. Amikor ennek a korridornak a terve dugába dőlt, akkor vették elő a csehek Masaryk második számú tervét, a kisantant megalkotását. Csodálatos mű volt ez, minden korok diplomáciai remekműve, de csak külsőleg. Belsőleg olyan három országot akart összeforrasztani, amely össze nem forrasztható. Íme, alig tizenhét év múltán mit látunk? Románia és Jugoszlávia borzadnak a szovjettől, Románia azért, mert ebül megszerzett területeinek egy részét félti a megrabolt orosztól. Jugoszlávia borzadásának oka megint más. Nem területi, hanem erkölcsi, a dinasztiájával rokon orosz dinasztiát legyilkoló szovjettel épp úgy nem akar barátkozni, mint azzal a szovjettel, amely feldúlta a gazdasági világrendet. Ezzel szemben Csehszlovákia már nem csupán kacérkodik az orosszal, hanem valóságos szövetségesévé vált, sőt katonai szolgalmi jogot engedett neki saját területére és megengedte, hogy a szovjet végigrakja a maga katonai repülőtereivel és kaszárnyáival a Felvidéket és a régi Csehországot egészen a német határig. Ezzel Románia, sőt Jugoszlávia is végzetes közelségbe került Oroszországhoz, mert ezernyi kilométerrel jutott mindegyiknek a közelébe az óriási repülőhaddal rendelkező szovjet. Már maguk ezek a körülmények is tátongó ellentétet mutatnak a kisantant hamis szentháromságában egyesült hatalmak között. De egyéb ellentétek is vannak közöttük. Ha a békeforrások történetének lapjait lapozzuk, ott látási küzdelmet, amit magukon a béketárgyalásokon Románia Jugoszláviával szemben lánynak olyan részeit nyilván igen jól esett nek is. Hiába 1 ' i aranyszála a bu¡ ■¡ .* a két népet ne ri, hozni. Másfajta ez vagy a horvát. A román faj szinte n sies, szókimondó s; széljünk azután a jal szemben. A ízeről Masaryk ar jegyezte fel, horított, hogy a zsák elragadja ettől, amely 'na Jugoszlávia lelkéi közeli rokonság A .. belgrádi dinasztiát, ;het ha, és lelki nevezeter a román, mint a szerb, ilturátlan, tisztára balkánig sem érti az egyenes, hébet, vagy horvátot. Nebefaji ellentétről a cseh faj- 3 katonanép, a cseh, amelyma könyvében oly gőgösen nden cseh született hadvezér, minden, csak nem katona. Valóban diplomáciai remekmű volt a kisantant összekovácsolása, amely három olyan népet akart egy nevezőre hozni, amelynek faji tulajdonságai teljesen ellentétesek. A kisantant bomladozásában azonban nem a faji különbözőségek játsszák a főszerepet, hanem a külpolitikai és közgazdasági érdekeknek végtelen kem Jugoszlávia, sem Románia leg a maga jó helyét egy olyan ilyven a cseh gabona és a cseh. Ami összetartja őket, azaz a félelem, Csehország félelme Némiszágtól, a Jugoszlávia gyanakvása Oraszovggal szemben, Románia félelme Oroszország mindháromnak nem egészen, jó lelkiismerete Magyarországgal szemben. Ezek a tegnapi szempontok azonban már részben a múltéi. A Németországgal barátságos viszonybanlönbözőségei nem találhatja a szövetségben, a nagyipar nem régtől fogva levő Jugoszlávia nem törődhetik azzal, hogy Csehszlovákia libabőrözik, ha Németországra tekint. De kikerült a gyanakvás gyűrűjéből Olaszország is, amely éppen most az olasz-jugoszláv egyezmény megkötésével fényes példáját szolgáltatta annak, hogy Mussolinit nem a bosszú érzései vezetik, hanem a világbéke valódi érdekei és könnyen tudja a maga spongyájával letörölni a tegnap látszólagos ellentéteit. Maradna tehát, ami a kisantantot még mindig összekovácsolhatná, a magyar revízió kérdése. Itt azonban megint azt kell látnunk, hogy ebben a kérdésben Jugoszlávia és Magyarország között a legkevesebb ellentét áll fenn. Ami kérdés megoldatlan közöttünk, az bölcs és okos tárgyalások útján a béke valódi szellemében megoldható lenne, ha Jugoszlávia bölcs államférfiainak lelkét az a már-már kibontakozó tudat teljesen be fogja tölteni, hogy a jugoszláv határok biztonságát és a jugoszláv gazdasági érdekeket a legtávolabbról sem fogja érinteni, ha Jugoszlávia területi és gazdasági tárgyalásokba bocsátkozik Magyarországgal. Amint látjuk tehát, már történelmi anakronizmus, hogy Jugoszlávia alakilag még mindig benn van a csehek-kovácsolta kisantantban, amely Jugoszláviának semminemű, sem katonai, sem kulurális, sem gazdasági érdekeit nem szolgálja,mert hiszen Jugoszlávia a maga érdekei teljesülésének száz százalékát csak Olaszország és Magyarország felé találhatja meg. Ilyen körülmények között a kisantant belgrádi értekezletének eredményei többé alig fognak megfelelni Benes eredeti elgondolásainak. Más szellők fujdogálnak már Belgrádban, Rómában, Budapesten és Berlinisén. Az őszinte A kisantant-államok értekezlete csütörtökön kezdődik meg Belgrádban Az értekezlet egyik legfontosabb tárgya: a kisantant viszonyának tisztázása Magyarországgal és Ausztriával Belgrád, márc. 31. A csütörtökön kezdődő belgrádi kisantant-konferencia legfőbb programpontja, a kormányhoz közelálló Politika értesülése szerint, annak a kérdésnek a megvizsgálása lesz, milyen kapcsolatok állanak fenn az egyes kisantant-államok és a római jegyzőkönyvek államai között. Főleg az Ausztriával és Magyarországgal való viszony kérdését akarják tisztázni. Szóba kerül a bolgár-jugoszláv barátsági szerződés, valamint az olasz-jugoszláv politikai és gazdasági egyezmény is. Mindezekből a szerződésekből — írja a Politika — ki fogják hámozni azokat a pozitív elemeket, amelyek a kisantant másik két államának is hasznára lehetnek. A lap végül azt írja, hogy belgrádi jól értesült körök véleménye szerint a kisantant külügyminiszterei között előreláthatóan teljes egyetértés fog kialakulni a napirenden szereplő kérdésekben. A kisantant és Olaszország Róma, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A kisantant csütörtökön kezdődő értekezlete alkalmából a hivatalos Giornale d’Italia azt írja, hogy a belgrádi tanácskozás egyik legfontosabb tárgyi is Obi ■ •***■*** ahoz való viszony megbeszélése lesz. ■ i .. • goszlávia a@. Olas. ághoz való v£s&,› tyt uj w. uaiaiban, ki mmtámadás és a tanácskozás alapjára helyezte Románia az utóbbi hben különféleképen, Antonescu külügyminiszterilatkozatai útján, addisabebai konzulátus létesítésével, kereskedelmi szerződéssel és másként jelet adta, hogy javítani kívánja Olaszországgal való politikai kapcsolatait. Ezáltal a kisantant elvesztette egyik szerepét, az olaszellenességet. Mi asantant fontos válaszúton van és ezért a belgrádi megbeszéléseket élénk figyelemmel kell kisérni. (Sz.) Krofta szerdán Belgrádba utazott Prága, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Krofta külügyminiszter szerdán délután Belgrádba utazott a kisantant állandó tanácsánál értekezletére. Elutazása előtt hosszabb kihallgatáson volt Benes elnöknél. A tanácskozások után Krofta Belgrádban marad és ott várja meg Benese elnök vasárnapi belgrádi hivatalos látogatását. (Sz.) A Temps a kisantant külpolitikájáról Párizs, márc. 31. A Temps vezető helyen a kisantant külpolitikájával foglalkozik. A kisantant-államok egymás közötti kapcsolataiban a látszat ellenére sem következett be lényeges változás — írja a lap —. Ezzel szemben a kisantant és az európai nagyhatalmak viszonya eléggé mélyreható módosuláson ment át, ami a nagyhatalmak erőviszonyaiban beállott eltolódásoknak tudható be. A kisantant annak idején azért jött létre, hogy tagjait megoltalmazza a magyar követelésekkel szemben. Ez az alakulat csakis Párizsban, valamint a Népszövetségnél kereshetett támogatást és éveken át szükségszerűen azt a politikát kellett folytatnia, amelyet Benes, Titulescu és Jesuics neve jelöl meg. De a helyzetben áltozások álltak be. Németország és Olaszország ereje megnövekedett. Másrés Anglia távolinaj 'hon !›;egyvei/ ! tüni fel. úgy átszőtt tov egy Finciao X tö'-V.ij. jolitik ~i j irta ’ ’ sö viszálya • i menők nev. 1 a teuer I A Te»..» ____e szerint a ... nt u‚ AlLamok vj ' politikája csak kényszerhelyzet következménye. Olaszország és Németország továbbra is igen veszélyes szomszéd a kisantant-államok számára és a két nagyhatalom egyike sem adhatja meg nekik azt a biztonságot, amelyet az erős és teljesen önzetlen Franciaországgal való szoros szövetkezés a Népszövetség keretei között nyújtott nekik. Délkeleteurópában ezt át is látták. Azok a diplomáciai építmények, amelyeket ott mostanában összeütnek, inkább csak átmeneti tábor-