Pesti Hírlap, 1937. április (59. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

BUDAPEST, 1937. Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, ne­gyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­dányszám ára (pálya­udvarokon is) 10 fillér, a vasárnapi szám ára 32 fillér, a Képes Va­sárnap nélkül 12 fillér L RTÖK: ÁPRILIS 1 Szerkesztőség: Vilmos császár-út 78 Telefon: 1—122—95. Foki­adók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztő­ségnél, Erzsébet-körút 1 Tel. 12 052—96. A fió­kok jegyzékét az apró­hirdetések élén közöljük A kisantant Belgrádban Az olasz-jugoszláv egyezmény megkötésé­től megriadt cseh politika a kisantant zavarta­lan egységének bizonyítása céljából Belgrádba invitálta a kisantanttal egyesült három orszá­got. Ugyanazon a helyen, ahol tegnap Ciano és Sztojadinovics ültek, ma Antonescu és Krofta ülnek abban a hitben, hogy a világ az­után el is hiszi nekik, hogy a kisantant még ma is az az egység, amivé azt Benes összekalapálta. Ennek az egységnek azonban már jelenté­keny folytonossági hiányai vannak. Jugoszlávia volt az első, amely belátta, hogy a kisantant összekovácsolása csak addig szolgálhatta Jugo­szlávia érdekeit is, amíg Olaszország ellenséges szemmel méregette. Mióta azonban Olaszország arany tálcán kínálta Jugoszláviának nem csu­pán a jó szomszédi viszonyt, hanem a politikai és gazdasági barátságot is és a két szomszéd meggyőzte egymást arról, hogy egyik sem akar a másiknak a testébe beleharapni, azóta a hely­zet jelentékenyen változott. Még tegnap sike­rült Jugoszláviát az abesszin kérdés legforróbb óráiban bevinni a rengeteg állam közé, amely szinteg Olaszország ellen fordult, a hűvös és józan utólagos mérlegelés azonban Jugoszlá­viával elég korán beláttatta, hogy az Olaszor­szággal való ellenségeskedés Jugoszlávia gaz­dasági megbénulását idézi elő. Jóban, a világtörténelem századai és ez­rede azt tanúsítják, amit a régi magyar mon­da: akként fejezett ki, hogy rossz szomszéd­ság török, átok, vagyis az ezredévek azt tanú­sítják, hogy a szomszédok éljenek egymással békében Euró,­­ állandó vektorák­us megrán­­dulásait úgyis a fiamra és német rossz szom­szédság idézi elő. Európa keletén a cseh Luci­ferek által vezetett kisantant a békeszerződé­sek megkötése óta zárt egységben szegült el­lene az általános kibékülés józan követelmé­nyének. Magát a kisantantot Masaryk szer­vezte össze egykoron, az általa »Az új Európa« című könyvében még a háború alatt felállított érvek alapján. Ebből a tervből kimaradt az olaszok szívós ellenállása folytán a cseh-jugo­szláv korridor, amely Nyugat-Magyarországon egy területi sávot arra a célra akart kisajátí­tani, hogy ezen az ölelkező sávon át a cseh és a jugoszláv hadsereg bármely pillanatban egye­sülhessen egymással, elválassza Magyarorszá­got Ausztriától és a nyugattól, de egyúttal Olaszországot is elzárja Magyarországtól és részben Ausztriától. Amikor ennek a korridor­nak a terve dugába dőlt, akkor vették elő a csehek Masaryk második számú tervét, a kis­antant megalkotását. Csodálatos mű volt ez, minden korok diplo­máciai remekműve, de csak külsőleg. Belsőleg olyan három országot akart összeforrasztani, amely össze nem forrasztható. Íme, alig tizen­hét év múltán mit látunk? Románia és Jugo­szlávia borzadnak a szovjettől, Románia azért, mert ebül megszerzett területeinek egy részét félti a megrabolt orosztól. Jugoszlávia borza­dásának oka megint más. Nem területi, hanem erkölcsi, a dinasztiájával rokon orosz dinasz­tiát legyilkoló szovjettel épp úgy nem akar ba­rátkozni, mint azzal a szovjettel, amely fel­dúlta a gazdasági világrendet. Ezzel szemben Csehszlovákia már nem csupán kacérkodik az orosszal, hanem valóságos szövetségesévé vált, sőt katonai szolgalmi jogot engedett neki saját területére és megengedte, hogy a szovjet vé­gigrakja a maga katonai repülőtereivel és ka­szárnyáival a Felvidéket és a régi Csehországot egészen a német határig. Ezzel Románia, sőt Jugoszlávia is végzetes közelségbe került Oroszországhoz, mert ezernyi kilométerrel ju­tott mindegyiknek a közelébe az óriási repülő­haddal rendelkező szovjet. Már maguk ezek a körülmények is tátongó ellentétet mutatnak a kisantant hamis szentháromságában egyesült hatalmak között. De egyéb ellentétek is van­nak közöttük. Ha a békeforr­ások történetének lapjait lapozzuk, ott lát­á­­si küzdelmet, amit magukon a béketárgyalásokon Románia Jugo­szláviával szemben lánynak olyan részeit nyilván igen jól esett nek is. Hiába 1 ' i aranyszála a bu¡ ■¡ .* a két népet ne ri, hozni. Másfajta ez vagy a horvát. A román faj szinte n sies, szókimondó s; széljünk azután a jal szemben. A í­ze­ről Masaryk a­r jegyezte fel, hor­ított, hogy a zsák­­­ elragadja ettől, amely 'na Jugoszlávia lelké­­i közeli rokonság A .. belgrádi dinasztiát, ;het ha, és lelki nevezete­­r a román, mint a szerb, ilturátlan, tisztára balkáni­g sem érti az egyenes, hé­bet, vagy horvátot. Ne­be­­faji ellentétről a cseh faj- 3 katonanép, a cseh, amely­­ma könyvében oly gőgösen nden cseh született had­vezér, minden, csak nem katona. Valóban diplomáciai remekmű volt a kis­antant összekovácsolása, amely három olyan népet akart egy nevezőre hozni, amelynek faji tulajdonságai teljesen ellentétesek. A kisantant bomladozásában azonban nem a faji különbö­zőségek játsszák a főszerepet, hanem a külpo­litikai és közgaz­dasági érdekeknek végtelen ke­­m Jugoszlávia, sem Románia leg a maga jó helyét egy olyan ilyven a cseh gabona és a cseh­­. Ami összetartja őket, az­­az a félelem, Csehország félelme Ném­iszágtól, a Jugoszlávia gyanak­vása Oraszov­ggal szemben, Románia félelme Oroszorszá­g mindháromnak nem egészen, jó lelkiismerete Magyarországgal­ szemben. Ezek a tegnapi szempontok azonban már rész­ben a múltéi. A Németországgal barátságos viszonyban­lönbözőségei­ nem találhatja a szövetségben, a nagyipar nem­ régtől fogva levő Jugoszlávia nem törődhetik azzal, hogy Csehszlovákia libabőrözik, ha Németországra tekint. De kikerült a gyanakvás gyűrűjéből Olaszország is, amely éppen most az olasz-ju­goszláv egyezmény megkötésével fényes pél­dáját szolgáltatta annak, hogy Mussolinit nem a bosszú érzései vezetik, hanem a világbéke valódi érdekei és könnyen tudja a maga spon­­gyájával letörölni a tegnap látszólagos ellenté­teit. Maradna tehát, ami a kisantantot még mindig összekovácsolhatná, a magyar revízió kérdése. Itt azonban megint azt kell látnunk, hogy ebben a kérdésben Jugoszlávia és Ma­gyarország között a legkevesebb ellentét áll fenn. Ami kérdés megoldatlan közöttünk, az bölcs és okos tárgyalások útján a béke valódi szellemében megoldható lenne, ha Jugoszlávia bölcs államférfiainak lelkét az a már-már ki­bontakozó tudat teljesen be fogja tölteni, hogy a jugoszláv határok biztonságát és a jugoszláv gazdasági érdekeket a legtávolabbról sem fogja érinteni, ha Jugoszlávia területi és gazdasági tárgyalásokba bocsátkozik Magyarországgal. Amint látjuk tehát, már történelmi ana­kronizmus, hogy Jugoszlávia alakilag még min­dig benn van a csehek-kovácsolta kisantantban, amely Jugoszláviának semminemű, sem kato­nai, sem kul­urális, sem gazdasági érdekeit nem szolgálja,­­mert hiszen Jugoszlávia a maga érdekei teljesülésének száz százalékát csak Olaszország és Magyarország felé találhatja meg. Ilyen körülmények között a kisantant belgrádi értekezletének eredményei többé alig fognak megfelelni Benes eredeti elgondolá­sainak. Más szellők fujdogálnak már Belgrádban,­ Rómában, Budapesten­ és Berlinisén. Az őszinte A kisantant-államok értekezlete csütörtökön kezdődik meg Belgrádban Az értekezlet egyik legfontosabb tárgya: a kisantant viszonyának tisztázása Magyarországgal és Ausztriával Belgrád, márc. 31. A csütörtökön kezdődő belgrádi kisantant-konferencia legfőbb program­pontja, a kormányhoz közelálló Politika értesü­lése szerint, annak a kérdésnek a megvizsgálása lesz, milyen kapcsolatok állanak fenn az egyes kis­­antant-államok és a római jegyzőkönyvek államai között. Főleg az Ausztriával és Magyarországgal való viszony kérdését akarják tisztázni. Szóba kerül a bolgár-jugoszláv barátsági szer­ződés, valamint az olasz-jugoszláv politikai és gaz­dasági egyezmény is. Mindezekből a szerződések­ből — írja a Politika — ki fogják hámozni azokat a pozitív elemeket, amelyek a kisantant másik két államának is hasznára lehetnek. A lap végül azt írja, hogy belgrádi jól értesült körök véleménye szerint a kisantant külügyminiszterei között előre­láthatóan teljes egyetértés fog kialakulni a napi­renden szereplő kérdésekben. A kisantant és Olaszország Róma, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A kisantant csütörtökön kezdődő érte­kezlete alkalmából a hivatalos Giornale d’Italia azt írja, hogy a belgrádi tanácskozás egyik legfon­tosabb tárgyi is Obi ■ •***■*** ahoz való viszony meg­beszélése lesz. ■ i .. • goszlávia a@. Olas­. ághoz való v£s&,› tyt uj w. uaiaiban, ki m­­­mtám­ad­ás és a tanács­kozás alapjára helyezte Románia az utóbbi h­­ben különféleképen, An­tonescu külügyminiszter­­ilatkozatai útján, addis­­abebai konzulátus létesítésével, kereskedelmi szer­ződéssel és másként jelet adta, hogy javítani kí­vánja Olaszországgal való politikai kapcsolatait. Ezáltal a kisantant elvesztette egyik szerepét, az olaszellenességet. Mi a­­­­santant fontos válasz­úton van és ezért a belgrádi megbeszéléseket élénk figyelemmel kell kisérni. (Sz.) Krofta szerdán Belgrádba utazott Prága, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Krofta külügyminiszter szerdán délután Belgrádba utazott a kisantant állandó tanácsánál­ értekezletére. Elutazása előtt hosszabb kihallgatás­­on volt Benes elnöknél. A tanácskozások után Krofta Belgrádban marad és ott várja meg Benese elnök vasárnapi belgrádi hivatalos látogatását. (Sz.) A Temps a kisantant külpolitikájáról Párizs, márc. 31. A Temps vezető helyen a kis­antant külpolitikájával foglalkozik. A kisantant-álla­­mok egymás közötti kapcsolataiban a látszat ellenére sem következett be lényeges változás — írja a lap —. Ezzel szemben a kisantant és az európai nagyhatal­mak viszonya eléggé mélyreható módosuláson ment át, ami a nagyhatalmak erőviszonyaiban beállott el­tolódásoknak tudható be. A kisantant annak idején azért jött létre, hogy tagjait megoltalmazza a magyar követelésekkel szem­ben. Ez az alakulat csakis Párizsban, valamint a Népszövetségnél kereshetett támogatást és éveken át szükségszerűen azt a politikát kellett folytatnia, ame­lyet Benes, Titulescu és Jesuics neve jelöl meg. De a helyzetben áltozások álltak be. Németország és Olaszország ereje megnövekedett. Másrés Anglia távolinaj 'hon !›;egyvei/ ! tüni fel. úgy átszőtt tov egy Fi­nciao X tö'-V.i­j. jolitik ~i j irta ’ ’ sö viszálya • i menők nev. 1 a teuer I A Te»..» ____e szerint a ... nt­ u‚ AlLamok vj ' politikája csak kényszerhelyzet következménye. Olasz­ország és Németország továbbra is igen veszélyes szomszéd a kisantant-államok számára és a két nagy­hatalom egyike sem adhatja meg nekik azt a bizton­ságot, amelyet az erős és teljesen önzetlen Franciaor­szággal való szoros szövetkezés a Népszövetség keretei között nyújtott nekik. Délkeleteurópában ezt át is látták. Azok a diplomáciai építmények, amelyeket ott mostanában összeütnek, inkább csak átmeneti tábor-

Next