Pesti Hírlap, 1937. május (59. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-14 / 108. szám

3037. május 14., péntek­. PESTI HÍRLAP Darányi miniszterelnök képviselőházi beszédének német visszhangja Berlin, máj. 13. A Deutsche Diplomatisch Poli­tische Korrespondenz Darányi Kálmán miniszter­elnök képviselőházi beszédéről a következőket írja: „Bizonyos, hogy ez a beszéd kiábrándítólag fog hatni különböző spekulációk számára, mert a ma­­gyar miniszterelnök beszéde alaposan véget vet kü­lönböző, a valóságtól­­ távol álló híreszteléseknek, amelyek az utóbbi időben azt a látszatot akarták kelteni, mintha Magyarország hajlandó lenne arra, hogy Németországhoz fűződő évszázados barátságát és a római jegyzőkönyvek aláíró államaihoz fűződő bizalmi viszonyát elcserélje politikai agyrémek el­lenében. „Tény az, hogy a magyar miniszterelnök ugyanakor tanúságot tett amellett a felfogás mel­lett, hogy a fennálló baráti kapcsolatok nem zárják ki a más államokhoz való közeledést. Ehhez azon­ban két feltételt fűz, amelyeknek egyaránt észszerű és mérsékelt jellegét hangsúlyozni kell, mert Dará­nyi feltételei valóban az igazi békepolitika magvá­­nak és folytatása egyetlen lehetőségének tekinthetők. „Az egyenjogúság követelésének jogossága fel­­lett tulajdonképpen ma már nem is lehetne vitat­kozni. Az egyenjogúság alapelve abszolút tétel. Ép­pen ezért e természetes tényt nem is szabad politi­kai alkudozás tárgyává tenni. „Darányi követelése arra irányul, hogy végre helyreálljon az életnek az egyenlőség színvonalán álló természetes helyzete. Szervesen összekapcsolódik ezzel a követeléssel Darányinak az a megállapítása, hogy csal­ igazságos kisebbségi politika vezethet a danavölgyi népek békés együttélésére. Ez a régi magyar követelés nemcsak a szerződésileg biztosí­tott jogoknak felel meg, amelyeket Magyarország a ráerőszakolt békeszerződésekből a magyar lakos­ság javára átmentett, de megfelel ez a követelés va­lóban az észszerűségnek és a tapasztalatnak is. „Kiváncsiak vagyunk, vajjon milyen vissz­hangja lesz Darányi nyilatkozatának a világ köz­véleményében, különösen pedig azokban az orszá­gokban, amelyek számára a szerződéses kötelezett­ségek végrehajtása állítólag szívügyet jelent és amelyek igényt tartanak arra, hogy a békés haladás minden lehetőségét a maguk kezdeményezése szá­mára biztosítsák. „A Népszövetségnek is újból alkalma nyílnék arra, hogy e kérdésben nyíltan szint valljon. Da­rányi programmja megmutatja a jelenlegi ellenté­tek áthidalásához vezető járható utat és ezért kon­struktív lehetőségeket nyújt a Duna völgyében ural­kodó áldatlan viszonyok tehermentesítésére és meg­­másítására. _______ Az olasz fascio az olasz király tiszteletére rendezendő ünnepségeken Az olasz királyi pár Budapestre érkezése alkal­mával a magyarországi olasz fasiszták fiale Sulliotti ezredes, az olasz fasio magyarországi rendkívüli meg­bízottja rendeletére testületileg részt vesznek mindazo­kon az ünnepségeken, amelyeket az olasz királyi pár tiszteletére rendeznek, így­ a pályaudvari fogadtatáson, a hősök emlékművénél, az olasz királyi és császári kö­vetségen és az egyéb nyilvános ünnepségek alkalmával. Piroska férjhez megy Irta Bydeshusky László A műhely csendjében éleset koppant az olló, Józsi, a segéd, megadással hajolt egy elnyűtt ka­bát fölé. Szemben vele a mester, Lebenye János, orra hegyére csúszott szemüvege fölött mélán né­zett a levegőbe. — Készül a ruhám, Lebenye bácsi? — Az aj­tóban Gorcsák úr állt, vidáman, frissen. Lebenye felrezzent, arcára széles mosoly derült. — Isten hozta, kedves Gorcsák úr. Éppen most szabom. Finom ruha lesz, nem fogja elnyűtni soha. Gorcsák úr a váratlanul pénzhez jutott em­ber fölényességével legyintett. — Nem fontos. — Tudom, tudom — alázatoskodott Lebenye. .— Remélem, ezután is nálam rendeli ruháit. Gorcsák úr enyhe undorral nézett szét a mű­helyben. A gyűrötten lógó ócska ruhák, a sarok­ban tüzesedő vasaló kellemetlen bűzt árasztottak. — Itthon van Piroska? — kérdezte. Lebenyének megcsillant a szeme. ,, Nem, kedves Gorcsák úr, sajnos, nincs itt­hon. De minden pillanatban megjöhet. Gorcsák olyan mozdulatot tett, mintha bele akarna karolni az öreg Lebenyébe, de aztán meg­gondolta magát. — Nézze, Lebenye bácsi, beszélni szeretnék magával, de négyszem között — tette hozzá jelen­tőségteljesen. Lebenyével forgott a műhely, de igyekezett nyugodtnak látszani. — Tessék, Gorcsák úr, tisztelje meg lakáso­mat. Gorcsák követte az öreg Lebenyét a levegőt­len, sötét udvari szobába. Lebenye széket tolt ,eléje. .............. . . _________ — Parancsoljon, Gorcsák úr! Foglaljon helyet! Gorcsák, amint leült, rögtön a tárgyra tért. — Nézze, Lebenye bácsi, maga tudja, hogy nekem van mit aprítani a tejbe. Akit én feleségül veszek, annak jó dolga lesz. Piroska nagyon tet­szik nekem. — Oh ... Gorcsák úr... akadozott nevető szemekkel Lebenye. — Én olyan ember vagyok, aki nem nézem, mije van Piroskának, akármilyen szegény, felesé­gül veszem. No, mit szól hozzá? Szegény Lebenye. Állt szótlanul, megille­­detten. — Kedves Gorcsák úr . . . én nem is tu­dom . . . nagyon hirtelen jött . . . pedig egész életemben arról ábrándoztam, hogy majd egy­szer itt hagy az én Piroskám . . . elviszi va­laki . . . Köszönöm a megtiszteltetést. Megmon­dom Piroskának. — Jól van, Lebenye, majd visszajövök a vá­laszért. Gorcsák elment. Lebenye visszament a mű­helybe, verejtékes homlokát törölgette. — Phü, te, Józsi . . . szép napot értem meg. Gorcsákné lesz Piroskából! Nem fog többé va­salót melegíteni, foltot tisztítani, takarítani. A birtokán él majd, napfényes, szép, úri házban. Gyöngyélete lesz a lelkemnek. — Nem való hozzá Piroska! — robbant ki Jóska. — Nem-e? Hogy az én Piroskám nem hozzá­való? Elhallgass, te bolond! Hát mit gondolsz, miért taníttattam, kinek neveltem? Talán bizony ilyen magadfajta szegénylegénynek?* A segéd szemében szomorúság és kétségbe­esés fénylett. — Na, hagyjuk, Józsi. Nem akartalak bán­tani, csak ne avatkozz a családi dolgaimba . . . A további beszédnek Piroska érkezése vetett véget. — Itt vagyok, apus — rontott a műhelybe. — Ebédeltél már?. — Nem én, kislányom, megvártalak. Gyere, mert fontos mondanivalóm van! Piroska kedves, fiatal arcán meglepetés lát­szott. Ránézett a segédre, rögtön észrevette, mi­lyen sápadt és szomorú. Kedvetlenül követte apját. Józsi sokáig maradt egyedül. Dologtalanul ült maga elé meredve. Egyszer csak ismerős hang riasztotta fel. — Jó napot! Hol van a mester? Józsi úgy nézett Gorcsákra, mint valami utálatos szörnyre. Kelletlenül morogta. —• Majd kihívom. Odament a kis ajtóhoz és beszólt: — A Gorcsák úr van itt. Azzal visszaült asztalához, elővette az elnyűtt kabátot és olyan dühösen varrta, hogy a tű szisz­­szenve surrant át az ócska szöveten. —­Jó napot, Gorcsák úr. — Lebenye arca szürke és komor volt. — No, Lebenye bácsi, mi újság? Megmondta neki? — Meg. — És mit mondott? Lebenye rövid habozás után kinyögte: — A lányom köszöni a megtiszteltetést, de... — Micsoda? Azt akarja mondani, hogy Piroska nem jön hozzám feleségül? Lebenye kényszeredetten, de határozottan fe­lelt: — Bizony azt. Gorcsák dühbe gurult, arca vörös lett, szemei kidülledtek. — Nahát! Ez kellett nekem . . . Így bánnak el velem! Nem kell az úriember, mi? Nem kell a szép élet . . . inkább a rongyos szegénység . . . Erre már Lebenyében is megmozdult a vér, az ő szeme is villámokat szórt. — Az én leányomat nem lehet megvásárolni! Nyugodjék bele! — Nyugodjam bele? Ha a ragyogóját! Ez a köszönet, amiért ki akartam emelni ebből a vacak 3 Indanthren /Sasétt már a kiraktónőjével? Idei nyaralásához, illetőleg falun való tartózkodásához bizonyosan ő is az indanthrenfestésű holmikat fogja ajánlani, akár elegáns ruháról, egy egyszerű blúz­ról, vagy­ dirndli ruháról van szó. Indanthren - anyaggal nincs semmi vesződségünk, az ilyen ruhaholmit gyorsan és fáradság nélkül moshatjuk, mert színe nem fakul sem a víz, sem pedig a nap­­behatására. A fürdőholmirtás természetesen elsősorban fontos, hogy indanthronfestésű­ anyagból legyen. Románia kisebbségellenes belpolitikája veszélyezteti a világbékét - írja egy francia képviselő Párizs, máj. 13. A francia sajtó aggodalomtel­jes cikkeket szentel Románia kisebbségellenes bel­politikájának. A Petit Journalban Pierre­ Bloch kép­viselő rámutat arra, hogy ez a politika súlyos ve­szélyeket rejt magában s a kisebbségek üldözése nyílt ellentétben áll a szerződések intézkedéseivel. 1 — Az angol képviselőházban Adams képviselő április 20-án felhívta az angol külügyi kormány figyelmét arra, hogy a romániai nemzeti és vallási kisebbségek ellen tervbe vett megkülönböztető intéz­kedések törvénytelenek, — írja a francia képviselői — Jogunk van attól tartani, hogy a világbékét ve­szélyeztető súrlódások fognak bekövetkezni. — A ro­mániai szellemi munkások egyleteinek szövetsége nagygyűlésének munkarendjére a következő kérdést tűzte ki: A kisebbségeknek a szabad pályákról való kiszorítása.­­ A román ügyvédek szövetsége érte­kezletén követelték a romániai ügyvédi kar „romá­­nosítását". Úgy látszik, hogy Romániában fütyül­nek a nemzetközi kötelezettségekre és a faji kivá­lasztás elveit akarják alkalmazni. A francia diplo­mácia, — mint azt már tapasztalatból tudjuk —, nem akar beleavatkozni szövetségeseinek belpoliti­kájába. De a jelen esetben ennek az elvnek az al­kalmazása bűnös közöny volna. tartósabbak, élesebbek, erősebbek, keményebbek rosszak és A HOSSZ|___ NYÍLÁSSAL

Next