Pesti Hírlap, 1937. május (59. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-14 / 108. szám
4 Lázár igazságügyminiszter a lázítást, bármely oldalról történjék, a legerélyesebben elfojtja A bírák fizetésrendezését és a zugsajtó megrendszabályozását sürgették az igazságügyi költségvetés vitájában A képviselőház csütörtökön megkezdte a költségvetés részletes tárgyalását. Először az igazságügyi tárca költségvetése került sorra. Krüger Aladár előadói beszéde után Dulin Jenő (függ. kisg.) arról beszélt, hogy a kormánysajtó állami pénzzel való támogatása helyett inkább az igazságügyi tárcát kellett volna jobban dotálni. A bírák régi javadalmazásának visszaállítását és a bírói létszám emelését kívánta. A szabadsajtót félti a zuglapoktól, mert ha a betyár kalandokat nem torolják meg sürgősen és szigorúan, ezzel a sajtószabadságot veszélyeztetik. Lányi Márton (Nép) arra utalt, hogy az új német szellem, amely ellentétben áll a magyar szellemmel, nem érvényesülhet a magyar jogfejlődésben. Rendszabályokat sürgetett a zugsajtó ellen a komoly sajtó tekintélyének megóvása érdekében. Meizler Károly (ker. párt) a lapalapítás kérdésének rendezését, majd a családvédelem törvényes szabályozását sürgette. A szocialisták zajos közbeszólásai között támadta a francia miniszterelnöknek fiatal korában írt, most megjelent könyvét, azután az álláshalmozások megszüntetését és a házassági törvény reformját kívánta. Antal István (Nép) azt fejtegette, hogy a sok törvény nem jelenti a jogbiztonságot, hanem sokszor a jogrend hiányát. A magyar földműves múlt századvégi tragikus összeomlásában nagy része volt a külföldi jogszabályokat lemásoló, a különleges magyar viszonyokra figyelemmel nem lévő liberális törvénygyártásnak. Rupert Rezső: Szegény Szilágyi Dezső! Antal követelte a részvényjog reformját. (Felkiáltások az ellenzéken: Tíz éve követeljük! Horváth Zoltán: Kisajátítják az ellenzék programját.) Sürgeti a magyar banktörvény megalkotását és a szövetkezeti jog modern revízióját. Peyer Károly (szoc.) utalt arra, hogy az ellenzék az előbb elhangzott követeléseket már évek óta sürgette. A pécsi bányászsztrájkkal kapcsolatos bírósági tárgyalásról azt a kijelentést tette, hogy ezt a pert a bányakartel rendelte meg. Lázár Andor igazságügyminiszter: Pert nem lehet megrendelni. Ne tessék ilyeneket mondani. Petainek József (Nép) szerint szükséges lenne a műszaki bíráskodás bevezetése. Fábián Béla (függ. nemz. dem.) arra utalt, hogy Antalnak Gömbös Gyula környezetében módja lett volna törvényeket sugalmazni. Régebben Gömbös sofőrt tempójának tapsoltak, most Darányinak, aki azt mondja, hogy ő nem siet. A miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy ne hordjanak égő fáklyát a falukban. A városban is elég a lőporos hordó, amely felrobbanhat. Vázsonyi János (nemz. dem.) azt fejtegette, hogy nem lehet divatos jelszavak prédájává tenni a magyar törvénykönyvet. Sajtószabadságot kér és nem szabadosságot, amely az igazi magyar sajtónak ellensége. 1 * Szigorúbb eljárást a választási bűncselekmények elkövetői ellen Soltész János (függ. kisg.) szigorúbb eljárást kér a választási büntettek elbírálásánál. Mózes Sándor (függ. kisg.) azt kívánta, hogy a vidéki bírákat is vegyék tekintetbe az előléptetéseknél. Mojzes János (függ. kisg.) szerint ma kétféle törvényt ismernek: az egyiket megtartják, a másikat — amilyen a választási törvényt büntetlenül lehet megszegni. Sztranyavszky Sándor elnök: A magyar törvényhozás házában nem lehet így nyilatkozni a magyar törvényekről. Malasits Géza (szoc.) sürgette a rehabilitációs törvény megalkotását. Drobni Lajos (ker. párt) a bírói függetlenség érdekében a bírák számára nagyobb fizetést kiván. Csoór Lajos (népakarat) szerint a községekben újra be kell vezetni a régi békebíráskodás rendszerét. Rupert Rezső (Kossuth-párt) rendkívül fontosnak tartja, hogy elsősorban a hadsereg tisztikarának és a bíróságnak a fizetését rendezzék. A pereskedés drágaságáról beszélt, majd az ellen emelt szót, hogy a kivételes hatalmat ma is fenntartják. Az igazságügyminiszter a készülő törvénytervezetekről Lázár Andor igazságügyminiszter megköszönte az igazságszolgáltatás szerveiről elhangzott elismerő kritikákat, majd azt fejtegeti, hogy a bíróság és ügyészség teljes erejével igyekszik a jó és gyors igazságszolgáltatás előfeltételeit megvalósítani. Adatokkal világítja meg, mennyire meggyorsult az utóbbi években az igazságszolgáltatás. Maga is azt tartja, hogy a bírói függetlenség elengedhetetlen feltétele az anyagi függetlenség, ezért minden lehetőséget megragad, hogy az ország helyzetéhez képest a bírói kar helyzetén javítson. Gazdasági szaktanfolyamokat rendszeresített a bíróság részére. Hasonló célt szolgál, hogy a polgári perrendtartásban igazságügyi, műszaki és gazdasági tanács létesítését tervezi. Húsz fiatal fogalmazót kiküldött vállalatokhoz egyévi szolgálatra, szakismeretek megszerzésére; ezt az eljárást folytatni fogja. A legszigorúbban utasította az ügyészi kart, hogy■ minden, a nemzet és a társadalom biztonságát veszélyeztető megmozdulással szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel és az ilyen ügyeket a leggyorsabban juttassák befejezéshez. Az ügyészségnek a sajtó ellenőrzésére irányuló munkája sok tekintetben nem egészen hatásos, mert a Sajtótermékek olyan tömege érkezik az ügyészségekhez, hogy azok alapos átvizsgálása igen nehéz feladat. Felkérte a minisztériumokat és egyéb állami hatóságokat, hogy ebben a munkában legyenek az ügyészség segítségére. Azt fejtegeti ezután, hogy nem új törvények alkotása a fontos, hanem a meglevő törvények helyes alkalmazása. Az akadályozó jogszabályokat lehetőleg ki kell küszöbölni, mert a produktív munkának igen gyakran gátlói. (Zajos helyeslés.) A tagosítási munkálatok gyors tempóban folynak. A részvénytársasági jogreform szövegezése az érdekeltségektől beérkezett válaszok feldolgozása alapján rövidesen megkezdődik. Nem tud naptári dátumot mondani. Friedrich István: Pedig Darányi eleget ígért már. Lázár: Darányi Kálmán még mindig megtartotta azt, amit ígért. A részvénytársasági jog keretében fog gondoskodni az oda befektetett vagyon biztonságáról. A szövetkezeti központokról és ellenőrzésükről szóló törvénytervezet elkészült. A polgári perrendtartás reformja előkészítés alatt áll. A törvényjavaslat fel fogja ölelni a polgári perrendtartás egész jogi anyagát. A büntető perrendtartás módosítása terén ugyanilyen munkálatok folynak. A büntetőtörvénykönyv hézagainak pótlására tervezet készül. A sajtótörvény kérdésében akkor lesz módjában a Háznak állást foglalnia, amikor ez a törvényjavaslat ide kerül. Az elkészült tervezet jelenleg hozzászólás végett a társminisztériumokban van. A kereskedelmi eljárásról törvénytervezet kerül rövidesen a Ház elé. Az alkotmányjogi javaslatokról érdemben nem óhajt nyilatkozni. Visszautasította Giigornek azt a kijelentését, hogy a közigazgatási bíróság ellen a kormány büntető expedíciót indít. A jelenlegi főfelügyelet sem befolyásolja a bírói függetlenséget, de az igazságügyminiszter főfelügyelete még ennél is jobban megfelel. Az összeférhetetlenségi kérdésben a miniszterelnök nyilatkozatához nincs hozzátennivalója. Az, hogy egy törvény új, nem biztosítja, hogy jobban betartják, mint a régit. A kivételes hatalomra nézve teljesen egyetért a Kúriával. A kormánynak az a politikája, hogy a fennálló rendeleti intézkedéseket lassan az alkotandó törvényekbe átviszi. Az országnak, hogy produkálni tudjon, békére és nyugalomra van szüksége, ezért a lázítást és nyugtalanságkeltést, bármely oldalról jöjjön is, a legerélyesebben el fogja fojtani. (Helyeslés.) A rehabilitáció kérdésével komolyan óhajt foglalkozni; a Balogh Jenő-féle törvényt teszi kiindulópontul, örömmel látta azt az általános vágyat, hogy Magyarország igazságszolgáltatása, amelyre méltán lehetünk büszkék, olyan maradjon, amilyen volt és a jövőben lehetőleg még jobb is legyen. (Taps a kormánypárton.) Ezután részleteiben is elfogadták az igazságügyi költségvetést. Pénteken a honvédelmi tárca kerül sorra. takból. Hát csak maradjon itt! . . . tartsa meg magának! Dühösen megfordult és kirohant az ajtón. Lebenye csak most kezdett dühöngeni. Morogva járt az asztal körül. Egyszer csak megállt a segéd előtt. — Hanem az mégsem járja hogy maga a hátam mögött csinál ilyeneket! Elcsavarja a leányom fejét és hagyja, hogy ilyen helyzetbe kerüljek. Hát miért nem szólt nekem már előbb? Józsi kínosan hümmögött. — Ne haragudjék, főnök úr . . . régen szeretjük egymást . . . meg is akartuk mondani, de féltünk ... nem a főnök úrtól, hanem attól, hogy ha nem lesz együtt az a kis pénz, amivel új üzletet nyithatunk, akkor nem is kérhetem meg Piroska kezét. — Aztán honnan szedte össze azt a sok pénzt? — Négy év óta kuporgatom. Különmunkáts vállaltam. Ünnepnaponkint, éjszakánkint dolgoztam. Józsi várta, hogy majd mond valamit Lebenye, de az hallgatott. — Főnök úr — kérdezte félénken. — Azért nem akarja nekem adni a leányát, mert én csak iparos vagyok? ... Lebenyének olyan dühösen csattant fel a hangja, hogy Józsi ijedtében minden reménységről lemondott. — Ne beszéljen ilyen szamárságokat! Hát én nem vagyok az? Hát nem becsületes kenyér ez? ... Ilyet mondani! . . . Jobb lesz, ha bemegy Piroskához és megmondja neki, hogy kiadtam Gorcsák úr útját ... Lebenye egyedül maradt. Egy darabig csöndesen állt, aztán ócska bőrtárcát húzott el, kivett belőle egy fényképet. Sokáig nézte elérzékenyült arccal. — No, anyus — motyogta magában — Piroska férjhez megy . . . Mégis neked lesz igazad . . . Mesterné lesz a leányunkból is ... Istenem! . . négy évig dolgozott, kuporgatott érte . . . akárcsak én valamikor . . . érted . . . Hát miért ne lennének ők is boldogok? PESTI HÍRLAP 1537. május 14., péntek". Hiány vagy többlet van-e a főváros 1936. évi zárszámadásában? A főváros pénzügyi szakbizottsága csütörtökön dr. Karafiáth Jenő főpolgármester elnöklésével ülést tartott. A főpolgármester közölte, hogy az 1937. évi költségvetés módosításának tárgyalását levették a napirendről és így a bizottság a főváros 1936. évi zárószámadását vette tárgyalás alá. Bejelentette azt is, hogy a zárószámadás átvizsgálására kiküldött albizottság befejezte munkáját és a vizsgálat eredményeképpen kialakult megállapításait és javaslatait előterjesztette Az előterjesztést Homolyay Rezső főjegyző olvasta fel. A jelentéshez elsőnek dr. Láng Lajos (szabadságpárti) szólt hozzá. Az autonómia sérelmét látja abban, hogy a zárszámadások áttanulmányozására időt nem engednek. Megemlítette, hogy a pénzügyi bizottság tagjai nem hivatalos adatokból, hanem csak újságközleményekből ismerik a főváros pénzügyi helyzetét. Januárban például cikkek jelentek meg arról, hogy a főváros Berlinben az 1930. évi külföldi tartozása ügyében nagyszerű egyességet kötött, ami a fővárosnak milliós hasznot hozott, — erről a körülményről a zárszámadások említést sem tesznek. Ez a rendszer az autonómia teljes elsorvadására vezet. A felszólaló szerint a zárószámadás nem alkalmas a tényleges helyzet megismerésére. A zárszámadás szerint 1.212.000 pengő a deficit. Ha azonban a zárszámadás önmagához következetes akar lenni, akkor az IMI miatt beállított 1.800.000 pengős nem létező terhet számításon kívül kell hagyni és így a zárszámadás szufficites lenne. Ez nem felel meg a valóságnak. A közgyűlés most szavazott meg 28 millió újabb kölcsönfelvételt, többek között azzal az indokolással, hogy az 1936-os év deficitje hatmillió. Ha most azt mutatjuk ki, hogy deficit nincs, akkor a kölcsön felvételének indoka elesik és akkor a kölcsönhöz kormányhatósági jóváhagyás el nem érhető. A főváros a deficit fedezésére újabb és újabb kölcsönök felvételével operál. Ha a korábbi évek deficitje el is homályosul, ennek oka az a körülmény, hogy az üzemek évről-évre nagyobb összeget adnak a községi háztartás céljaira és hogy a polgárság teherbíró képessége a maximumon túl van. Indítványt terjesztett végül elő, hogy az Elektromos Műveket utasítsák, hogy a közönségtől az árammérő használatáért külön díjat ne szedjen. A zárszámadást nem fogadta el. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester megígérte, mindent el fog követni, hogy jövőben a zárszámadás április 15-én a bizottsági tagokhoz jusson. Szendy Károly polgármester kijelentette, hogy a törvény rendelkezése szerint a zárszámadást május 15-ig kell a kormányhoz fölterjeszteni, előzőleg azonban sok munka van ezzel, mert különböző fórumokon kell ennek átmennie. Reméli, hogy a főpolgármester kívánságának a jövőben meg fognak tudni felelni. Dr. Révész Mihály (szocdem.) rámutat arra, hogy a zárszámadás kedvező eredménye elsősorban abból ered, hogy a tisztviselők és a munkások fizetését nagymérvben csökkentették. Ezt azonban mai arányában fenntartani nem szabad. A takarékosságot általában helyesli, de csak addig, amíg az az életmenet fejlődésének akadályául nem szolgál. Dr. Ernszt Sándor nem látja a közgazdasági élet javulását a gyakorlatban. A kiadások is folyton emelkednek és már elérték azt a felső határt, amelyen túl nem volna szabad menniök, de erre semmiféle garanciát nem lát. Dr. Deményi Aladár (Nép) kifogást emel a zárszámadás ellen, mert ebben 5.221.000 pengő költségvetésszerű pénzhiány jelentkezik, amelyik hiány fedezéséről gondoskodás nem történt. Dr. Bródy Ernő (szabadságpárt) a városok polgári lakosságának elviselhetetlen terheit teszi szóvá. A borfogyasztási adót, amely a városokat illeti, a felére szállították le, a városok forgalmi adórészesedését óriási mértékben csökkentették s most arról vitatkoznak, hogy milyen mértékben vonják meg a városoktól az eddig élvezett városi vámokat. Szendy Károly polgármester válaszolt. A kedvező külföldi tárgyalásokról azért nem adtak ki hivatalos jelentést, mert ezek a tárgyalások még nem fejeződtek be. Megállapította, hogy a költségvetés nem túlzottan optimista, mert ugyan bizonyos fokú gazdasági javulás tapasztalható. Tény hogy a nyugdíjterhek állandóan növekedtek, de ez általános jelenség, mert az életkor kitolódott. A fővárosnál senkit idő előtt nem nyugdíjaznak. A fiatalság problémájával állandóan foglalkozik a főváros vezetősége is s aggodalommal kell megállapítani, hogy a szellemi szükségmunkások nagy része idővel a fővárosnál ragad, ami nem helyes, mert ezt a problémát egészen más módon kell megoldani. Ami a városi vámok kérdését illeti, itt bizonyos hangulatkeltés mutatkozik a fővárossal szemben, mintha a főváros a városi vámok szedésével a drágaságot növelné. Szemben a vidéki városokkal, melyek néhol 10—12 százalék vámot szednek, a főváros mindössze másfél százalék városi vámot ró ki s az ebből befolyó, mintegy hétmilliónyi összeget a Közmunkatanács rendelkezésére bocsátják, a város fejlesztése céljából. Dr. Bódy László tanácsnok is részletesen válaszolt a felszólalásokra és kilátásba helyezte, hogy amint a tarifareform kedvező hatása mutatkozik, akkor a villany- és a gáz-árammérő díjakat revízió alá veszik. A maga részéről szintén cáfolja azt az állítást, mintha azért lennének magas élelmiszerárak, mert a főváros magas városi vámokat szed.