Pesti Hírlap, 1937. június (59. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-23 / 140. szám

1937. június 23., szerda. PESTI HÍRLAP ____ — " 11 —^1^—W———— I — T e g ív.4 p és Ma Magyar szó a világban Két irodalmi szakirat jelent meg a közel­múltban; mindkettő, tűrhető pontossággal, hírt ad a magyar könyvek külföldi sikeréről. Az egyik — »Irodalmi tájékoztató, 1937« — felso­rolja a magyar könyvek jegyzékét, melyek belga, bolgár, dán, észt, spanyol, finn, hollan­dus, litván, norvég, lengyel, román, svéd, cseh, szerb, horvát, német, angol, olasz és francia nyelven napvilágot láttak. E nyelvterületekre már behatolt a magyar könyv. A másik füzet, melyet a párizsi világkiállítás alkalmából fran­cia nyelven adott ki, Hankiss János szerkesz­tésében, a Magyar Könyvkiadók és Könyvke­reskedők Egyesülete, számot ad a magyarra fordított francia, a külföldi nyelvekre fordított magyar, s végül a magyar nyelvű, bibliophil kiadású könyvekről, melyek a párizsi kiállítás könyv-pavillonjában helyet találtak. Mindkét füzetet nagy örömmel forgatja a magyar író és olvasó, mert e tárgyi és adatszerű bizonyítékok meggyőznek róla, hogy a magyar szellem, a tu­dományos és a szépirodalom, a múltban is, a je­lenben is hatalmasan előre tört a világban. Már csak a közöny és rosszakarat tagadhatja külföldön irodalmunk ismeretét. A sztereotip hírecske, mely lapjainkban időnként feltűnik, s »Magyar író sikere külföl­dön« címmel beszámol arról, hogy valamelyik írónk, vagy tudósunk egyik művét lefordítot­ták idegen nyelvre, egy zárt nyelvterületen élő és alkotó kis nép életében mindig felér egy ki­sebb, megnyert ütközettel. Nem mond­om, hogy a kiválasztás mindig szerencsés,, nem dicseked­hetünk, hogy legnagyobb íróink legszerencsé­sebb művei eljutottak már a nagyvilágba. A ki­választás gyakran ötletszerű, a propaganda néha mesterkélt, a föltétlen irodalmi szem­pontok nem érvényesülnek minden alkalommal — de mit számít ez, ha az egészet­ nézzük, e sokszáz­ magyar könyv gyönyörű külföldi pa­­rádéját,­ e kisebbfajta könyvtárra való,­­ idegen nyelvek szellemi köntösébe öltöztetett magyar szellemiséget! A skála minden véglete és ár­nyalata megmutatkozik e jegyzékben, irodalmi kultúránk minden színe, és jellegzetessége meg­csillog, Herczeg Ferenctől Tamási Áronig, Tóth Tihamértól Szabó Dezsőig, Justh Zsigmondtól és Jókaitól a legfrissebb, divatos pesti szépíró­­kig mindenfajta magyar szellemi törekvés el­jutott már valamely világnyelven külföldre. Amíg mi itt szépen és keserűen veszekszünk, jobb- és baloldali irodalomról perelünk, politi­kai és világnézeti szempontok szerint osztá­lyozzuk íróinkat, a magyar szellem, a magyar nyelv egységesen tör előre, meghódít idegen kultúrákat, hírt ad a magyar világról, áttöri ez elzárt nyelvterület határait. Csak az egész,szá­mít! S az eredmény lelkesítő, szívdobogtató. A »Magyar Ízó sikere külföldön, eltekintve néhány nagyon ritka, szerencsés kivételtől, leg­többször erkölcsi siker. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy egy ügynök, vagy fordító szeme, néha egészen ötletszerűen, megakad valamely magyar, irodalmi terméken; a könyvet jók rosz­­szul, de legtöbbször inkább csak­ közepesen, — (fordítás, óh­­a magyar iró kálváriájának kü­lön fejezete ez) — lefordítják idegen nyelvre, az iró kap szerződést, megkapja az idegen nyel­ven megjelenő mű egy kötött és egy fűzött példányát, megkapja a vállveregető, elismerő, vagy lecsepülő kritikákat, s végül, ha nagyon szerencsés, kap egyszer ötven fontot, vagy hat­száz lévát, vagy valamilyen hasonló, egyszóval teljesen jelentéktelen összeget, hogy aztán soha többé az életben ne halljon idegen nyelven megjelent­ művéről, sem külföldi kiadójáról. Ez és ennyi a »magyar író sikere külföldön« az író számára­, a gyakorlatban. Az író így is boldog. Örül, mert műve külföldi példányát odaállít­hatja a könyvespolcra, örül, mert írói naivitásá­ban azt hiszi, hogy felragyogott számára a vi­lágsiker csillaga, s végül örül, mert úgy érzi, sikerült hazája szellemisége iránt érdekeltetni a külföldet, s mint a magyar szellem közkato­nája, megnyert egy kisebbfajta ütközetet. Ez így is van... s meggyőződésem, hogy mesterséges eszközökkel nem lehet siettetni e folyamatot, hivatalos szelekcióval, állami tá­mogatással sem lehet eredményesebben eljut­tatni a világba egy kis nép szellemi kultúráját. A szelekció rejtélyes, nem mindig igazságos, s mégis ez az egyetlen lehetséges út. A könyvek­nek van bizonyos átütő erejük, vagy nincsen, néha várni kell, néha sokáig­­kell várni, néha ■ bele kell halni a várakozásba’ ' (lásd szegény Kurucz Aladár ‘külföldi sikerét!),­­de a könyv végül is megkapja az elismerést, melyet meg­érdemel. A két füzet, melyről szólottunk, bi­zonyság erre. A magyar könyv él, itthon és a világban. Néha agyonütik itthon, s feltámad külföldön, néha mesterségesen élesztgetik kül­földön, s mégis halott marad idehaza. De az egész, az az összetett valami, amit »irodalmi élet «-nek neveznek, a magyar szellemi kultúra él és hat a világra. Ne döngessük mellünket, de ne is szégyenkezzünk. Élünk, írunk, tudni kell rólunk. Márai Sándor, j 6 Chautemps a késő éjféli órákban megalakította kormányát Az új minisztérium kedden mutatkozik be Párizs, jún. 22. Chautemps kormányalakítási, kí­sérletét politikai körökben, valamint a sajtóban egy­aránt élénk rokonszenvvel fogadták. Chautemps mind a szenátus, mind a képviselőház köreiben nagy sze­mélyi tekintélynek örvend. Az általános, nézet az, hogy a jelenlegi súlyos válság­ megoldását a köztár­sasági elnök nem bízhatta volna jobb kezekre­ . Chautemps kormányalakítási tárgyalásai lassab­ban haladtak előre, mint ahogyan politikai körök eleinte gondolták. Chautemps hétfőn a­­ radikálisok értekezletén ki­jelentette, hogy sem a népfront-kormány többségének, sem a népfront programjának­­módosítására­ nem­­gon­dol, mindamellett, mivel­­Blum pénzügyi politikája zátonyra futott, ő szabadelvű , pénzügyi politikát akar folytatni. Szociális szempontból — mondotta Chau­temps — ha feladatom megoldása sikerül,, akkor a megenyhülés, a rend, a társadalmi fegyelem és munka kormányát fogom megalakítani­­ a népfront keretei között. A Chautemps-kormány végleges összeállítása. Blum helyettes miniszterelnök . ‘. ... ■ ' ■ [ '» ?i4 .'.. y.. ■ - • j.í- ‘ • J- • — . Párizs, jún. 22. (Havasi Az­­új kormány végleges összeállítása a következő. ) , Miniszterelnök:­Chautemps Camille, radikális, szo­cialista szenátor. , .s ., - Államminiszterek: Sarraut Albert, és Violette Mau­rice,. radikális , szocialista,,,illetőleg .szo­cialista egyesi­­lési párti székátor.' Fejűre Pituf,..szocialista, nem. kép­viselő.' ... ülö, luxilie? I»ab 1 'Helyettes' miniszterelnökö' Blum Léon, Szocalista képviselő. ' ” Né­h­etvédelmi miniszter: Daradter, radikális szo­cialista képviselő. Külügyminiszter: Delbos, radikális szocialista kép­viselő. . . . üi­­ . Igazságügyminiszter... Auriol­ Vingeny szocialista képviselő. Belügyminiszter: Dormoy, Marx,­­szocialista, kép­viselő. ... .. Pénzügyminiszter: Bonnit Georges, radikális kép­viselő. Haditengerészeti miniszter: Campinchi, a radiká­lis szocialista képviselői csoport elnöke. Légügyi min­iszter: Cot Pierre, radikális szocialista képviselő. Közoktatásügyi miniszter: Zay Jean, radikális szo­cialista képviselő.­­ Közmunkaügyi miniszter: Queuille, radikális szo­cialista szenátor. Kereskedelmi miniszter: Chapsal, radikális szocia­lista szenátor. Földmivelésügyi miniszter: Monnet Georges, szo­cialista képviselő. .Gyarmatügyi miniszter: Moutet Marius, szocialista képviselő. Munkaügyi miniszter: Fevrier André, szocialista képviselő. Nyugdíj­ügyi miniszter: Riviere Albert, szocialista képviselő. Postaügyi miniszter: Lebas, szocialista képviselő. Közegészségügyi miniszter: Rucart Maré, radikális szocialista képviselő. Az államtitkárok névsora a következő: miniszterelnökség: Bertrand, külügyminisztérium: Tessan, belügy: Aubaud radikális szocialista képviselők; pénzügyminisztérium: Serol, haditengerészeti minisztérium: Blancho, légügyi minisztérium: Andraud, közoktatásügy és sportok: Lagrange, szocialista képviselők; műszaki oktatás: Julien, földművelés: Liautey, gyarmatügyi minisztérium: Monnerville, radikális szocialista képviselők; közmunkaügy: Ramadier, kereskedelmi tengerészet: Tasso, kereskedelemügy: Hymans, szocialista képviselők; , , munkaügy: Serre, az „Ifjú köztársaság­“ csoport k­épviselője. Ez a csoport a szocialista egyesülés párt­jától csak árnyalatokban különbözik. Bonnet hazaindult Amerikából Washington, jún. 22. (Havas.) George Bonnet washingtoni francia nagykövet,, aki legutóbb búcsu­­kihallgatáson jelent meg Roosevelt elnöknél, szerdán New Yorkban a „Queen Mary“ angol óceánjárón visszautazik Európába. A nagykövet június 28-án ér­kezik meg Párizsba.. Bonnet képviselő nagyköveti megbízatása, amely hat hónapra terjedt, tudvalévően most járt le. A francia jogszokások értelmében ugyanis a parlament tagját diplomáciai megbízatással csak hat hónapra lehet ellátni és azután dönteni kell arról,­­ hogy mandátumát, vagy diplomáciai , megbízatását tartja-e meg. Chautemps nyilatkozata Párizs, jun. 22. Chaute­mps ...az Elysée-palótában fogadta az újságírókat és közölte velük a­ miniszté­rium , névsorát. — Fel fog tűnni önöknek — mondotta azután—, hogy megszüntettem, a gazdasági minisztériumot. Ezentúl a pénzügyminiszter, lesz a közgazdasági bizott­­ság elnöke. Ezzel szemben külügyi államtitkárságot létesítettem és néhány változtatást­ tettem a többi ál­lamtitkárság elosztásában. Különleges hálám és kö­szönetem­ illeti meg kitűnő barátomat, Blum Leót, aki értékes együttműködését szívesen­­felajánlotta, nekem és Daladiért,­­ aki önként lemondott a helyettes mi­­niszterelnökségről Az új kormány hű marad a vá­lasztók összessége által lefejezett akarath­oz­­és? A nép­­arcvonal programját kívánja megvalósítani a­ polgári béke és a munka légkörében. A legsürgősebb feladat kétségtelenül a pénzügyi bajok orvoslása. Nem haboztam, hogy meghívjam Bonnet-t, aki munkatársam volt az előző miniszté­riumban és akinek szakképzettségét nem lehet kétség­­bevonni. Az országgyűlés két házának bizalomtól su­­gallt együttműködésétől remélem, hogy megoldhatom a nehéz feladatot, amelyet a köztársaság elnöke rámbízott. Nyilatkozata végén Chautemps bejelentette, hogy a kormány kedden mutatkozik be a kamara előtt. A pénzügyminiszter e pillanatban uton van Franciaország felé és jelenléte nélkülözhetetlen. Éjjel féltizenkettőkor valamennyi új kormánytag az Elyséebe érkezett, hogy letegye az esküt. Egyedül a szocialista Serol .hiányzott, helyette az ugyancsak szo­cialista Bérner René képviselő veszi át a pénzügyi ál­lamtitkárságot. Tizes­kétévi s­úlyos bürtönre ítéltek egy bécsi mérnököt, aki „bombamerényletekkel akarta megváltoztatni Ausztria mai kormányrendszerét“ Bécs, jún. 22. Az országos törvényszék esküdtszéke kedden tárgyalta gyorsított eljárásban Woitsche­­ Fri­gyes mérnök bűnperét. Woitsche 34 éves állampolgár­ság nélküli mérnök mellett két másik vádlottja is van a pernek, Hyslinger Antal 27 éves cukrászsegéd és Kelter­ Miksa 34 éves diák. Woitsche Frigyes mérnököt most csupán a rob­bantószerekről szóló törvény alapján vonják felelős­ségre, mert a múlt év szeptemberében bombát helye­zett el a bécsi nyugati pályaudvaron és az egyik Bécsből induló vonaton. W­oitsche gyorsírással készült napló jegyzeteiben azonban olyan részletek fordulnak elő, amelyek valószínűvé teszik, hogy Woitsche osztrák vezető politikusok ellen tervezett merényletei útján erőszakkal meg akarta változtatni Ausztria mai kor­mányrendszerét. Ezeknek a naplójegyzeteknek alap­ján Woitsche ellen hazaárulási per is indult. A bíróság előtt Woitsche nem ismerte be, hogy a bombák elhelyezésével kapcsolatban szerepe volt.­­ Működése Ausztriában arra irányult, hogy újbóli te­vékenységre bírja az osztrák nemzeti szocialistákat. Még délamerikai tartózkodása során Chilében az ot­tani osztrák egyesületben nemzeti szocialista tevé­kenységet fejtett ki és ezér­t osztrák állampolgárságá­tól megfosztották. 1935-ben álnéven visszatért Ausz­triába és ekkor kezdte meg tevékenységét. A tartományi törvényszék gyorsított tanácsa este kilenc órakor hirdette ki az ítéletet. A bíróság a rob­banóanyagokról szóló törvény megszegésének bűntet­téért Woitsche mérnököt tizenkét évi, Koller Miksa egyetemi hallgatót öt évi súlyos börtönre ítélte, Has­linger Antal cukrászsegédet egy évi börtönre ítélte. Woitsche már régebben elvesztette osztrák állampol­gárságét és az ítélet az ország területéről való kiuta­sítását is kimondja. Woitsche mérnök egyébként rövidesen újból bíró­ság elé kerül feleségével és több társával együtt. Eb-­­ ben a második perben hazaárulás büntette miatt kell felelnie.

Next