Pesti Hírlap, 1937. július (59. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
.Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként, 10 pengő 80 fillér. Egyes pelefányszám ára (pályaudvarokon is) 10 fillér, ja, vasárnapi szám ára 32 fillér, a Képes Vasárnap nélkül 12 fillérPESTI CSÜTÖRTÖK, JÚLIUS 1. Szerkesztőség: Vilmos c.Nászár-út 78. Telefon 1-122-95. Főkiadók: Vilmos császár-út 78. Telefon 1-122 95. Erzsébet-körút 1. Telefon 1-352-96. A fiókok jegyzékét vasárnap közöljük: az apróhirdetések élőrt A magyar írta Preszly Elemér A képviselőházban holnap kezdődik a nyári szünet. Ma ünnepélyesen elfogadják a kormányzóijogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot s utána a képviselő urak élvezhetik a megérdemelt pihenést. Szándékosan írtam megérdemelt pihenésről, mert az elmúlt időszakban a Ház derekas munkát végzett. A viták, beszédek színvonalával, szellemével, a parlamentarizmus minden barátja meg lehet elégedve. Különösen a költségvetés tárgyalása során hangzottak el a Ház minden oldaláról értékes beszédek. Nincs a magyar életnek olyan kérdése, mely megvitatásra ne került volna. Rendkívül örvendetes, hogy az egész Ház egy volt a magyar honvédség megbecsülésében, és nemzetünknek védelemre való kellő felkészültségét és katonai egyenjogosultságunkat erélyes szavakkal minden oldalról követelték. Még örvendetesebb, hogy ez az egység nem erőszakkal jött létre, hanem valóban a lelkekben volt meg. Örvendetes, hogy az egész Ház egy volt a külpolitikai vonalvezetésünk helyességének megítélésében is a külügyminiszterünk iránti bizalomban, amit Kánya Kálmán olyan beszéddel hálált meg, mellyel az egész világsajtó foglalkozott. Örvendetes, hogy nyomatékos hangok szálltak síkra a sajtószabadság mellett, amit a miniszterelnök úr precíz és korrekt kijelentése támasztott alá. És minden számottevő tényező, kormány és képviselők hitet tettek az alkotmányosság és parlamentarizmus mellett. De figyelemreméltó és megnyugtató szociális kijelentések is hangzottak el, közöttük a mezőgazdasági munkások aggkori biztosítása. Személyeskedés itt-ott előfordult, nem olyan mértékben, hogy a kedvező összhatást lerontotta volna. Megállapíthatjuk: a magyar parlamentarizmus egészséges, a parlament munkaképes és erőssége a nemzetnek. Öröm ezt megállapítani, mert vannak olyanok, akik, ha idegen eszmeáramlatok betelepítése ellen szót emelünk, éllel hivatkoznak arra, hogy a parlamentarizmus is idegenből hozott intézmény és nálunk mindössze kilencven éves. Sőt azt is szeretik kiemelni, hogy forradalmi lázban valósult meg. A magyar parlamentarizmus azonban nem idegen intézmények szolgai lemásolása, hanem a nemzet lelkiségéhez hasonló magyar intézmény. A magyar parlamentarizmust jogosan tekinthetjük a régi magyar rendi országgyűlések folytatásának. A rendi országgyűléseken nevelődött nemzet fogadta el a parlamenti kormányformát, melybe saját ősi magyar szellemét ömlesztette át okos vérátömlesztéssel, hosszú időn keresztül a történelmi osztályok képviselői voltak többségben az országgyűlésen. A választójogosultságot is a negyvennyolcas törvényhozás bölcs mérséklettel állapította meg. És a parlamenti kormányformára való áttérés jelentette Magyarországon hosszú évszázadok után a magyar közigazgatásra való áttérést, a magyar parlamentnek felelős miniszteriális rendszert. Jelentette a közigazgatásnak Ausztriától függetlenítését és szerencsés kompromisszumként meghagyta nemzetvédelmi okokból a megyei önkormányzatot is. A magyar parlamentarizmus tehát magyar intézmény, melyet nem forradalmi erő léptetett életbe, hanem a rendi országgyűlés szavazott meg és a király szentesített. A lázas napok Párizs, jan. 30. Franciaország ismét válságos órákat él át. Tavaly főleg szociális megrázkódtatásokon ment keresztül, ez évben mindinkább fokozódó pénzügyi nehézségek kerültek az előtérbe. A jelenlegi válság egy újabb és az eddigieknél súlyosabb kirobbanása ezeknek a pénzügyi bajoknak, amelyek pár év óta nehezednek az országra és tavaly október elsején a frank értékcsökkenését, azóta pedig egy rövidlejáratú fontkölcsönt és valutabiztosítékos fegyverkezési kölcsön felvételét tették szükségessé. Emlékezhetünk arra, hogy már Laval miniszterelnök növekvő költségvetési hiányból származó komoly bajokkal találta magát szemben és már ő is szükségrendeletekkel próbált a helyzeten segíteni. Éppen az ő deflációs politikájával járó szigorú takarékossági intézkedései idézték elő mindenekelőtt a közhangulat balra tolódását és a népfront választási sikerét. Tudjuk azt is, hogy a tőke kiözönlése már Flandin minisztercsak siettették a mindenki által kívánt elintézést. És amikor a szerencsétlen önkényuralom után az uralkodó 1861-ben fel akarta venni az alkotmányosság fonalát, a magyar parlament Deák Ferenc vezérlete mellett klasszikus magaslatba emelkedett, egyértelműleg kinyilvánította, hogy az alkotmányossághoz való visszatérés csakis a negyvennyolcas törvények érvényének elfogadása mellett történhetik meg. És inkább vállalt a meggyötört nemzet újabb szenvedést, újabb önkényuralmat, de közjogi álláspontjából nem engedett. 1867-ben az alkotmányos alapra való viszszatérés Deák Ferenc következetes kitartása folytán a negyvennyolcas törvények érvényének elismerése mellett történt meg. 1867 csak kiegészített 1848, a negyvennyolcban nem rendezett, Ausztriával közös kérdések megoldása volt. Deák Ferenc nagy sikere a nemzetet kissé elkábította, azt hitte, parlamentjével mindent megvalósíthat, a teljes nemzeti függetlenséget is. Talán hiba volt a kiegyezés utáni boldog békeévekben a közjogi kérdések folytonos felszínen tartása, ahelyett, hogy gazdasági, szociális, kulturális téren erősítettük volna a nemzetet. Azt is fel szokták hozni, hogy a választójog fokozatos kiterjesztése, új néprétegeknek angol példára a parlamentbe áradása egészségesebbé, a forradalommal szemben ellenállóbbá tette volna a parlamentet, háttérbe szorította volna a gravaminális politikát. De a nemzet közjogi kettészakadásáért nem a parlamentarizmus vonható felelősségre. Régi atavisztikus bizalmatlanság, felfakadó keserűség voltak ennek okozói, részben erőnk túlbecsülése, a magyarság európai helyzetének fel nem ismerése. És kétségtelen, hogy a kiegyezés korának parlamentarizmusa a kiváló magyarok egész galériáját termelte ki, egyetlen ország parlamentje sem mutathat fel ragyogóbb államférfiakat. Lehettek a magyar parlamentben nagy csaták, éles harcok, soha nem akadt egyetlen magyar politikus, tartozott bármely, párthoz, aki elnöksége idején aggasztó méreteket öltött. Hogy a marxista szocialistákat, sőt a kommunistákat is magába foglaló népfront választási győzelme ezt a folyamatot növelte, az csak természetes. Súlyosabította a helyzetet a szociális válság és a Blum- kormány kapkodó pénzügyi politikája is. A mostani válság közvetlen oka a pénz újabbi kiözönlése és a valutakiegyenlítési alap aranykészletének kimerülése volt. Bonnet pénzügyminiszter tegnapi megállapításai szerint június 1 és 22-ike között több mint 5 milliárd frank hagyta el az országot, 22—25-ike között pedig 2,5 milliárd frank. Ez a kiözönlő pénzáradat kiapasztotta a valutakiegyenlítési alap készletét, úgyhogy a kormánynak nem maradt alkalmas eszköze a franki legkisebb megállapított árfolyamának fenntartására és az arany további menekülésének megállításán Másfelől az államkincstár is kiürült és sem az év végéig esedékes 10 milliárdnyi kölcsönkötő a nemzet jogát megtagadta volna, a hatvanhetesek épp olyan erősen hangsúlyozták a nemzeti jogait, mint a negyvennyolcasok, csak az őszi szeütközés következményeitől féltették a nem* zetet, számításba vették a nemzet erejét. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a hatvanhetes korszaknak sok mulasztást kel* lett pótolni, sokat kellett építeni, alkotni és en* nek becsülettel eleget tett. A közjogi kérdések mellett fontos volt az ország pénzügyeinek rendbehozatala, ami fényesen sikerült.s . A közoktatásügyi törvények a legalsó fokozattól a legmagasabbig; a bíróság elkülönítései a közigazgatástól, bírói függetlenség törvényibeiktatása, igazságügyi szervezet kiépítése; anyagi és alaki törvények megteremtése; a közigazgatást megújító törvények. Hiba volt, hogy a nemzet megerősítéséről,, a védelem kiépítéséről nem kellően gondos* kodott. A világháború alatt a parlament igen sokszor mutatta a régi nagy parlamentek képét, a nemzet védelme nehéz percekben egyesítette a pártokat, elnémította az ellentéteket. Kár, hogy ez nem maradt meg a háború befejezéséig. Az összeomlás és forradalom vihara első* pörte nálunk is, mint az összes vesztes orszá* gokban a parlamentet, de épp ezekben a tör* vényen kívüli időkben éreztük, mikor életünk nem volt biztonságban, mit jelent a jogrend, a parlament, az alkotmányosság nemcsak a nemzetnek, de minden állampolgárnak. Ennek általános felismerése eredményezte a visszatérést az alkotmányossághoz, létrehozta; a nemzetgyűlés után 1926-ban a két kamarás országgyűlést, mely ma letéteményese a nemzeti és állampolgári jogoknak, előkészítője a boldogabbmagyar jövendőnek. Reméljük, hogy ősszel, ha a honatyák újrai összeülnek, pihent idegekkel, nyugodt légkörben, a nemzet javára megalkotják a Szerencsésen tagolt felsőház egyenjogúságát, a titkosságon alapuló választójogi reformot és alkotnak, sok-sok szociális törvényt a szegényebb nép*p tatályok javára. A francia képviselőház és a szenátus megszavazták a pénzügyi felhatalmazási törvényjavaslatot A francia kormány letér az aranyalapról és nagy kölcsönt vesz fel a Francia Banktól — Amerika és Angolország a pénzügyi újjáépítésben támogatják Franciaországot — A Chaulemps-kormány működése jó előjelekkel kezdődik Csütörtökön a francia tőzsdék újból megnyílnak — A Pesti Hírlap párizsi tudósítójának telefonjelentése — El