Pesti Hírlap, 1937. július (59. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-30 / 171. szám

12 A két fösvény (Vasárnap, 8.10. Budapest, Stúdió) Egy régi francia vígoperát emel ki a feledés homályából a Stúdió va­sárnapi előadása. Dr. Dalnoki Viktor, Operaházunk volt kiváló jellem­­basszistája rendezi a mikrofon előtt a „Két fösvény" előadását. A szöve­get Karácsonyi István fordította, ő is vezényli az előadást. A vígopera szerzője, Girétry (An­dré Ernest Modeste), jelentékeny alakja a 18. sz.-beli francia zene tör­ténelmének, 1742-től 1813-ig élt. Sze­gény muzsikus fia volt, korán kezdett zeneszerzéssel foglalkozni. Pártfogói­nak segítségével Rómába került, de a rendszeres elméleti tanulmányoktól ia­marosan eltérítette a színpad. Egész sereg nagysikerű zenés darabot irt, amelyek a francia vígopera legki­válóbb mesterei közé sorozzák Grétryt. Néhány műve sokáig megőrizte nép­szerűségét. Általános tisztelet vette körül. Még életében szobrot emeltek neki és uteát neveztek el róla Párizsban. Na­póleon az elsők közt nevezte ki a be­csületrend tagjává. Élete utolsó évti­zedét Rousseau egykori birtokán, a montmoreney-i Eremitage-on töltötte. A dallamosság hívének vallotta magát, de erős érzéke volt a szöveg természetes hangsúlya iránt is. Ő ren­dítette meg először azt az eleven, pezsgő ritmust, színes és gazdag hangzást, amely később a francia színpadi zene jellemző sajátsága­, dia­dalmas hatóereje lett. Rendkívüli ha­tást tett a következő korszakok mes­tereire. Boildieu, Adam, Au­ber és mások az ő kezdeményezésének foly­tatói. Tánczene hegedűn (Vasárnap, 10.50, Budapest, Stúdió) Linz Márta azok közé a Hubay­­iskolából kikerült hegedűművészek közé tartozik, akik külföldön is ne­vet szereztek. Németországban él, a berlini zenei társadalomban igen nagy becsü­lésnek örvend. Hegedü­lésen kí­vül zeneszerzéssel foglalkozik s a karmesteri dobogón is bebizonyította muzikális rátermettségét. Vasárnap a rádióban hegedül s ez a föllépése figyelmet érdemel már azért is, mert Linz Márta a szokvá­nyostól eltérő műsort állított­­ össze. A heged­űi­rodalom legszebb klasszikus táncdarabjait válogatta össze. Gavot­­tot Bach Sebestyéntől, menüettet az olasz rokokó nagynevű mesterétől, Martini apáttól játszik­ .Beethovent egy „Kontra-tánc“, Weben-két vngó, Schubertét egy rondo­­a. m. „Kör­tánc" képviseli a sorozatban. Az újabb mesterek közül Sarasata az ő híres spanyol táncaival, Brahms egyik ma­gyar táncával szerepel, Dohnányi művei közül pedig a táncos jellegű Allegro moltot fogjuk hallani. A PESTI HÍRLAP RÁDIÓMELLÉKLETE Műsorkalauz Marsall (Ilél­ő, 8.fő, Budapest, Stúdió) Két másik egyfelvonásossal együtt (Előjáték a Lear királyhoz és Ibolya) mintegy másfél évtizede írta Molnár­ Ferenc ezt a rendkívül izgalmas, ér­­dekfeszítő drataolettjét. A ciklust an­nak idején a Magyar Színház mutatta be igen nagy sikerrel. Mind a három darabot külön-külön is gyakran fel­­újították itthon és külföldön. A cita megértéséhez tudni kell, hogy „Marsall" a neve a darabban végzetes szerepet játszó, nagyértékű vadászfegyvernek. Litvay, a színész, szerelmes báró San-Friano feleségébe. A báró által rendezendő vadászatra is azért érke­zik korábban, hogy az asszonnyal ket­tesben lehessen. A férj felismeri a helyzetet és „véletlenül“ lelövi a szí­nészt. Litvay súlyosan megsebesül és szemére veti a bárónak, hogy kész­­akarva sütötte el a fegyvert. A vádat maga az asszony utasítja vissza, aki ebben a leleplezett szerelmi játékban nem mer tovább menni és az ura mellé áll. A csalódott látvny meg­játssza élete legnagyobb szerepét, hogy megtudja az igazságot. Elhiteti a báróval és a feleségével, hogy nem is sebesült meg és csak az orvosnak mondja meg az igazat. Litvay csak azért vállalta ezt a komédiázást, hogy a féltékeny férj és a flörtölő asszony ne diadalmaskodjanak rajta, együtt távozik az orvossal és mégis, ha szo­morúsággal a szívében, de ő az, aki utoljára nevet. Ellák (Szerda, 8:00, Budapest, Stúdió) Költészetünk századeleji nagy megújhodása előtt mint Arany nyelv- és verskultúrájának nagytehetségű, művészi továbbépítője jelentkezett az irodalmi fórumon Harsányi Kálmán. Lírája — talán az Adyval bekövetke­zett nagy stílus­fordulat következté­­b­en — neki jutott megérdemelt mél­tányláshoz. El is hallgatott mint líri­kus, a filozófia és a történelem felé fordította érdeklődését. Mélyre ható tanulmányai során alkotóösztöne a drámairásban jelentkezett ismét és — megint csak Arany nyomdokait kö­vetve — a hun-magyar mondakör egy részletének feldolgozásával adott költői visszhangot a háború utáni Magyarország tragikus sorsfordula­tára. „Ellák" a Nemzeti­­Színházban jelentős művészi és közönség-sikert aratott. További drámaírói terveinek megvalósításában korai halála akadá­lyozta meg. A Stúdió Barst Ödön rendezéséin újítja fel Harsányi ötfelvonásos tra­gédiáját. Attila, a hunok királya, menyeg­zőjét üli Hidegunddal, a burgund ki­rály leányával. Ellák, Attila legidő­sebb fia, a menyegző ünnepén szembe fordul atyjával és szemére veti, hogy birodalmában lassanként több lesz az idegen, mint a hun. Attila válasza rövid: Ellák seregét elküldi a harc­térre és így teljesen lefegyverzi fiát. Ellák betör Attila sátrába. Szó szót követ, apa és fia kardot ránta­nak egymásra. Hildegund felhasznál­ja az alkalmat és ledöfi Attilát. Ellák a halott hun király kopor­sójánál igyekszik bebizonyítani igaz­ságát és Hildegundot elküldi, hogy el is kisérje Attila koporsóját a Tiszá­hoz. A katonák lenyilazzák mindazo­kat, akik elkísérték a koporsót s igy Hildegund is áldozatul esik a halott nagyúr bosszújának. Ellák csakhamar ráeszmél arra, hogy Attila nélkül a hatalmas világ­birodalom menthetetlenül szét­bomlik, fiatm is bátyja ellen fordul, párvia­dalra kerül a sor, Ellák halálosan megsebesül, de haldokolva is lóra köt­teti magát, hogy népét visszavezesse Ázsiába. Nemzetközi dalosünnep (Péntek, déli 18.05. Közvetítés a Zene­­akadémiáról) A magyar dalosegyesületek orszá­gos szövetsége az idén ünnepli fenn­állásának hetvenedik évfordulóját. A szabadságharc leverésére bekövetke­zett abszolutizmus korában a ma­gyarság életösztönének egyik fontos megnyilatkozása volt, hogy a dalkul­­túra jegyében országos szervezetbe tömörült a művelt középosztály egy része. Nemzeti hivatását később is becsülettel betöltötte a magyar dalos­­ügy ápolására és vezetésére hivatott szövetség. Pályázatok kiírásával, ke­rületi és országos versenyek rendezé­sével fejlesztette a magyar férfikar­irodalmat és a dalárdák előadóművé­­szetét. A dalosversenyek, amelyekre két évenként más-más városban gyü­lekeztek össze az ország dalosai, a bé­keidőben fontos társadalmi és kultu­rális események voltak. A háború után is igyekezett fönntartani a szö­vetség a versenyek intézményét, de a megváltozott viszonyok közt már ke­vesebb sikerrel. Újabban az az irány­zat lép előtérbe, amely a daloskörök nyilvános versengése helyett más, művészibb eszközökkel törekszik a dalkultúra emelésére. A hetvenéves évforduló alkalmá­ból nem versenyt rendez a szövetség, hanem dalosünnepet, amely hat ide­gen állam dalosainak részvétele foly­tán nemzetközi jelleget kap. Az egyik ünnepi hangversenyen, amelyet a Ze­neakadémiáról a rádió is közvetíti, Dánia, Lengyelország, Ausztria és Ju­goszlávia dalosügyet reprezentáló karegyesületek szerepelnek érdekes és élvezetes műsorral. 1937 Vili. 1­7-ig. A PESTI HÍRLAP RÁDIÓ-MELLÉKLETE Heti műsor 1937 augusztus 1­7-ig HullÁmhock Energia 204.8 Pécs 1.25 208.6 Miskolc 1.25 227.1 Magyaróvár 1.25 245.5 Bologna 60 261 Frankfurt 26 257.1 Svájci oríisbi 15 259.1 Kassa 10 261.1 London Hat. 20 265.2 Torino 7 267.4 Nyiregyháza 6.25 269.5 M. Ostrava 112 271.7 Nápoly 2 276.2 Zágráb 0 7 291 Königsberg 100 298.4 Pozsony 13.6 304.3 Genova 10 312 * P. Parisien 80 515.8 Boroasle 100 318.8 Algir 11.8 321 9 Brüsszel­­ 16 325.4 Brünn 32 328 6 Toulouse 60 331.9 Hamburg 100 338.6 Grác 15 342.1 London K. 60 349.2 Strassburg 120 356.7 Berlin 100 364.5 Bukarest 12 368.1 Milánó 60 377.4 Lemberg 60 382.2 Lipcse 120 395.8 Kattowitz 12 405.4 München 100 420.8 Róma 60 426.1 Stockholm 65 431.7 Paris P.T.T­ 120 437.3 Belgrád 2.8 455.9 Köln 100 463 Lyon 100 470.2 Prága 120 483.9 Brüsszel 1 15 491 8 Firenze 20 606.2 Bécs 120 514.6 Riga 15 622.6 Stuttgart 100 631 Pa­lermo 3 639.5 Svájci n. 100 650.5 Budapesti 120 669.3 Laibach 6­ 3 765 Beszterce 18 834.5 Budapest □ 20 il1.4 Oslo 60 1293 Lunemnburg 200 1339 Varsó 120 1500 Drottwich 150 1571 Deutechl. 60 1648 Radio Parti 80 1876 Brassó 160 Alant (elsorolt adóállo­mások közvetítő (relait) kapc­sulotban állanak e műsoruk is túlnyomóan azonos i ■áss . Grác, Innsbruck, Klagenfurt, Linz. Berlin — Stettin, Königs­­wusteibausen. Boroszló — Gleiwitz. Budapest I — Nyíregy­háza. Miskolc. Pest. Magyaróvár. Frankfurt — Kassel. Hamburg — Bréma. Ban­­nover, Kiel. Flensburg Königsberg — Heile­berg Danzig. Langenberg — Aachen, Köln, Münster, Lipcse — Drezda. Milánó — Torino. Genova. Firenze, Trieszt. München — Augsburg, Nürnberg. Kaiserslaut. Roma *• Nápoly. Stockholm =• Göteborg. Kopenhága *=• Kahmdb. Motala, Hörthy, Sund­­­v­­au. BUDAPEST (550.5 m.) Műsorközlést 9.13—3.00 Loránd 9.45—7.35 Fido 7.30—9.00 »kübli« 9 30 Hitek. 10­ 00—10.55 Heformi­tia istentisetület a Kál­­vin-téri templomból. Pré­dikál Muraküzy Gyula lelkipásztor. 11.00—12.15 Egyházi ének és szentbeszéd a kir. udv. és várplébánia­­templomából. A szentbe­­szédet mise közben P. Takács Ince O. Fr. M teológiai tanár mondja. Énekel a Szent­imrevárosi cisztercita plébániatemp­lom énekkara. Előadás­ra­ kerül Har­matti Ar­thur: Magyar kismiséje Vez.: Sugár Jenő. 12.20 Pontos időjel­zés, időjárás- és vízállás­jelentés. 12.30 Az Operaház tag­­jaiból alakult zenekar. Vezényel Rajter Lajos. 1. Cherubini: Anacreop — nyitány. 2. Rimszkij- Korzakov: Spanyol cap­riccio. 3. Weiner: Ma­gyar szvit. 4. Schubert* N­L szimfónia, D-dúr. —• Szünetben kb. 1.15 ..Egészségügyi Ka­lendárium." (Az Orszá­gos Közegészségügyi In­tézet közleménye.) Fel­olvassa Faragó Ferenc dr. 2:00 Hanglemezek: 1. Liszt: XIII. magyar rap­szódia (Misa Lovitzki). 2 Mozart: Don Juan — ária (Pataky Kálmán) 3. Weber: Oberon — Oceán-ária (Németh Má­ria). 4. Kies: La caprio­­ciosa (Yehudi Menuhin) 5. Verdi: Othello — Cre­do (Wilhelm Bede). 6. Granados—Casals: Spa­nyol tánc (Pablo Casals). 7. Charpentier: Louisa — bölcsődal (Marcel Journet). 8. Coppélia-ka­­ringő (Galli-Curci). 9. Puccini: Tosca — levél­­ária (Gigli). 10. Kreisler: Polichinelle-szerenád (Jr. Kreisler). 11. Flotow • Márta — éneknégyes (Helge Roswaenge, Hed­wig Debicska, Emrai Leisner, Rudolf Watzke). 12. Straus«—Grünfeld­ , Bécsi este IQaxol Stre­ei]» 3.00 „A telepítési tör­vény ég végrehajtási rendeletének ismerteté­se." Hajdú István dr. miniszteri titkár előadá­sa. (A holdmivelésü­gyi Minisztérium rádióelő­­adássorozata.) 2.50 A Magyar Wag­gon- és Gépgyár ,■■Egyet­értés" dalköre férfikará­nak műsora. Vezényel Helényi Gyula. 1. Hän­del: Arioso (Demény fel­dúlj 2. Xondria Géza: Babylonnak vizei mellett. 3. Demény De­zső: A tamási bíró háza. 4. Kodály: a­ Husit; b) Katonadal; c) Kit kéne elvenni. 5. Hermann László: Balatoni him­nusz. 6. a) Sej, beporoz* tűk; b) Ej, haj gyöngy­virág (Boldia Dezső fel­dolgozása). .7. Látod-e ba­bám (Török Zoltán fel­dolgozása). 8. Kis nép* dal-szvit (Bartók gyűjté­se; Vaszy Viktor feldol­gozása). 9. Ádám Jenő: Balaton-somogyi nóták. 4 30 Erdély és Mar­tinuzzi." Wellman Imre előadása. (Közművelődé­si előadássorozat ) 5.00 Lakatos Tóni és Misi cigányzenekara. 6.00 A rádió szalon­zenekara. 1. Csajkov­szkij: Augusztus az ,,tv­­pzakók­­ból. 2. Kalmár Imre: Részletek a ,,Ci­gányprímás" c. operett­ből. 3. S­avo­ta Rezső: Koncert mazurka. 4. Far­kas Ferenc: Tar au teil­a. 5. Lányi Ernő: Mese. 6 Szirmai Albert: Rinaldó­­keringő. 7. Gabriel Ma­rie: Paprika Jancsi-mu­zsika. Közben: 6*30——74­5 Magyar­­ország—Svédország válo­gatott vizipólómérkőzést a Császárfürdő uszodá­jában. Beszélő Pl­uh­ár István. 7.35 Repülő pántli­ka." Móricz Zsigmond el* beszólás*. (Felolvasás.) 8­00 Rporteredmények 8.10 „A két fösvény" vigopera ismertetése. 8 20 „A két fösvény.“ Vigopera egy fal vonás­ban. Irta: Fenvillet du Falbarrt. Zenéjét szer­zett M:­urétty. Fordította és vezényel Karácsonyi István. Rendező Dalnoky Viktor. Személyek: Mar­tin Roueset­üzér — Dsó­­ka Béla. Junuit, unoka­öccse — ifj. Toronyi Gyula. Gripen, pénzváltó — Sugár Frigyes. Hen­riette, unokahuga —* God­a Gizella. Madelop—­­Kisfaludy Melanie. Ali, a janicsárok parancsno­ka — Pusztay Sándor. Musztafa —Onody Ákos. Utána kb.: 9*45 Hírek, sportered­mények. 10 00 Közvetítik a Du­­napalota-szál­lóból. Já­vor Sándor jazz-zenekara játszik. 10.50 Linz Márta hege­dül, zongorán kíséri Pol­gár Tibor. Táncok: 1. a) Bach: Gavott; b) Mar­tini: Menüett; c) Beetho­ven: Kontra-tánc; d) Weber: Keringő; e) Schubert: Rondo. 2. a) Sarasate: Spanyol tánc; b) Brahms: Magyar tánc; c) Dohnányi: Mol­to allegro. 11.25 Közvetítés a Ket­te­r­-étteremből. Lakatos Flóris és cigányzeneka­ra muzsikál. Kubányi György énekel. 12.05 Hírek külföldi magyarok számára. Budapest II. (834.5 m.) Műsorközlő: Sztankovits 11.15—12.15 Hangle­mezek: 1. Strauss Já­nos: Pizzicato-polka (Ze­nekar). 2. Tauber—Fa­­bér: Heimgefunden — dal (Richard Tauber). 3. Melloy: Love's old eweet song — amerikai dal (Ga-Ui-Curoi). 4. Molex­­kowski: Szerenád (Ricar­da zenekar). 5. Derick­­­sen—Brown: It must be love — amerikai dalke­ringő (Nick Lucas). 6. Brown—Tüzér: Dear, when I met you — dal (Jeanette MacDonald). 7. Waldteufel: Estudiantina — keringő (Berlini fil­harmonikusok). 8. Robi­son : My blue ridge mountain home cowboy —­­Tal (Dalhart és Robi­son). 9. Elizondo—Men­dez: Ojos tapatlos — mexikói szerelmi dal (Ar­mand Grabbé). 10. Te és én ... egyveleg (Aulikki, Rautawaara és Peter Andere). 11. Egyveleg Bing Crosby számaiból (New Mayfair zenekar). 12. Hubay: Megértés (Zerkovitz szövege) (dr. Szedő Mikló®. 13. Szé­kács Aladár: Fülembe cseng egy dal (Nagy Margit).* 14. Mólnás M*: A négy fekete ló (Lován­szy szövege) (Kalmár Pál). 15. Vig induló —­egyveleg (Lajos Béla ze­nekara). 3.00— 4.15 Országos Postászenekar. Vezényel Eördögh János. 1. Eör­­dögh: Magyar nyitány. 2. Kálmán Imre: Vivat Hungária. 3. Lehár: Vig özvegy — keringő. 4* Kapech: János vitéz —­­egyveleg. 5. Straws Já­­nos: Déli rózsák — ke­ringő. 6. Mascagni: Pa­­rasztbecsület —­ ábránd. 7. Vincze Zsigmondi 8*ép vagy, gyönyörűl vagy Magyarország. J. Nagy Frigyes: Román n. 9. Pigedy Sándor: Toldi Miklós induló. 6.06—6.20 Lakatos Tóni és Lakatos Misi ci­gányzenekara. 6.25—6.50 Julian u® barát, az legelső magyar utazó". Bendeffy László dr. előadása. 7.10—8.10 Hangleme­zek. I. rész. 1. Strausz János: Gyorsulás — Ac­celeration — keringő (Berlini fi­lh­a­rmon­iku­sok). 2. Millöcker: Dal a „Gaaparone" c. ope­rettből (Erna Sack). 5* Toeti: Marechiare — ná­­polyi dal (Jos. Schmidt). 4. Giordano: Caro mit* ben (Eva Liebenberg). 5* Pavese: Oh corapon —* spanyol dal (Marisz Haara). 6. Radice Bélát Titánia — keringd (Klég Lajos zenekara). 7. Freie­re—Beda: Ay, ay, ay­ (Erna Sack). II. rész­­ 1. 1937 tangót­ táncol (dr. Szedő Miklós). 2. Hudson—Kuthy: Verkli, szól (Weygand Tibor). 3. 1937 keringőt jár (dr. Szedő Miklós). 4. Dr Fries Károly: Oly sze­relmes vagyok (Szántó— Szécsén szövege) (Wey­­gand Tibor). 5. Butt­ola, Szived az én szivem (Harmath szövege) (Sza­bó Miklós). 6. Divat/A keringők (Buttola-zene­­kar). 7. Hajdú Inner Álom, csak álom (Zágon­ István szövege) (Weya­gand Tibor). 8. Kerekest Vasárnap kirándulunk (Szécsén szövege) (Szabó Miklós). 9. Új foxtrot­t­­ritmusok (Buttola Ed­e zeneka­ra). 8.15—6-40 „A Nemzeti Színház és a főváros"* Dr. Gárdonyi Albert élőn adásai 1 VASÁRNAP, AUCUSZTU8 1 .3

Next