Pesti Hírlap, 1937. november (59. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-12 / 257. szám

16 TÖftVtMI Kt­ZtS — Láng-Miticzky Ernő búcsúja a szegedi­ Ítélőtábláid­. Ezegeérőt jelentik. A szegedi Ítélőtábla csütörtökön teljes ülés keretében búcsúzott volt elnökétől, Láng-Miticzky ürítőtől, akit a budapesti ítélőtábla elnökévé neveztek ki. A bírói kar nevében Uaityán István tanácselnök, a fő­ügyészség nevében pedig Zom­bory Jenő főügyész intézett m­eleg búcsúszavakat Láng-Miticzky Ernőhöz, aki meg­­h­atottan válaszolt. — Elítélték az Eckhardt Tibort sértő röpirat szerzőjét. Megírtuk, hogy Eckhardt Tibor egy Pestújhelyen megje­lent röpirat miatt sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsége címén feljelentette a röpirat szerzőjét, Török­ Gá­zát. A pest­vidéki törvényszék dr. Mertdelányi László el­nöklete mellett az elmúlt napokban tárgyalta az ügyet. Török Gáza ügyvédje a valóság bizonyításának megen­gedését kérte. Eckhardt Tibor jogi képviselője, dr. Pfeif­fer Zoltán ellenezte a bizonyítást, mert a vádlottat a cikk megírásánál nem közérdek vezette, hanem csupán sértési szándék. A határozatot csütörtökön délben hirdette ki Mendelényi elnök. A törvényszék a bizonyítási indítványt elutasította. A határozat szerint a kifogásolt cikk egész tartalma arról győzte meg a bíróságot, hogy az politikai életünk­nek egy kétségtelenül jelentős tényezője ellen irá­nyuló durva sértésektől hemzseg. Az ilyen sajtóközlemé­nyek — mondja a határozat — a politikai küzdelmek elfajulására vezethetnek és így egyenesen közörlet­elle­nesek. A perbeszédek után a törvényszék Török Gézát sajtó utján elkövetett becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért háromszáz pengő pénzbüntetésre ítélte. Súlyosbító körülmény a sértések nagy száma és hogy előkelő politikust sértett meg a vádlott, viszont eny­hítő körülmény, hogy a röpiratot csak szőkébb körben, alig ötszáz p­éldányban terjesztette. Az ítélet még nem jogerős. — Életfogytig tartó fegyház férj gyilkoss­­ágért. Kecs­keméti tudósítónk jelenti. Október 3-án reggel a nagy­körösi erdőben átlőtt mellel, holtan találták Kucsera Jó­zsef kertészt. A csendőrség megállapította, hogy Kucserát Ezakáll József kocsis ölte meg Kucseráné felhajtására. Ebben az ügyben csütörtökön volt a főtárgyalás a kecs­keméti törvényszék Pásik­y-tanácsa előtt. Szakáll el­mondta, hogy az asszony biztatta, tegye el a férjét láb alól. Kucsera október 3-án Lajosmizsére ment és az asz­­szon­y megmutatta, hogy merről jön haza és honnan lőhet­ le. (i lesbeállt, első golyója nem talált, erre odalépett hozzá, fegyverét a mellére szorította és úgy sütötte el. Az asszony, aki a csendőrök és a vizsgálóbíró előtt be­ismerő vallomást tett, a­ tárgyaláson tagadta, hogy­ köze van a gyilkossághoz. A keresztkérdések során mégis be­ismerte, hogy tudott a gyilkosság tervéről, de ellenezte. A tanúk terhelő vallomást tettek. A bíróság Szakáll Jó­zsefet és Kucsera Józseffüt életfogytig tartó fegyházra ítélte. Az ügyészség és az elitéltek fellebbeztek. — Agyvérzésre hajlamos idősebb embereknek a rend­kívül enyhén ható természetes „Ferenc József“ keserűviz ■— reggel éhgyomorra egy kis pohárral — nagy­ fontosságú szolgálatot tesz azzal, hogy igen könnyű, lágy szekletet és kielégítő emésztést biztosít. Kérdezze meg orvosát. BM—B—M­IWIMMIIII ...........■'HM———M MAGYAROK CSILLAGA IRTA MAKRAI SÁNDOR ,37, 4. FEJEZET. I. Nagy messziről a közeledő vadászok zaja szű­reing­ett át a sűrűn. Tisztás közepén szolgák rak­ták a máglyát, világítani a vacsorához. Mások sátrakat feszítettek a vendéguraknak, éjjeli szál­lásul, a tölgyek sokszázados koronái alatt. Las­san sötétült s a tűz lángjain reszkető csillagok gyúlása villant át. Bennebb más tüzek izzása vöröslött a lombo­zaton keresztül s az erdők illatába nyársonforga­­tott pecsenyék gőzei keveredtek. A nagy tűzrakás mellett, a kiáradó meleg hullámán túl, hosszú alacsony asztal s bőrökkel takart lócák. Az urak vacsorázóhelye. Fel­eritve s megrakva ezüsttalpú fatányérokkal, telt boros­vedrekkel, ékes ivókupákkal. Most még senki sem ül az asztalnál, de a kiszolgáló legénye mindeniknek ott áll már a helyénél, hogy majd a kést nyújtsa s a bort töltse neki. Udvarbiró, vár­nagy izgatottan loholnak ide-oda, parancsokat osztva. Már zeng az erdő az érkező vadászok kürt­jeitől. Szövétnekek lobbannak meg a sötétben. Lódobogás, kurjongatás, kacagás, káromkodás min­denfelől. Lovas ugrat ki a fák mögül. Karcsú alakja felragyog a tűzvilágban, amint nyergéből hátra­fordulva, visszakacag valakire. Trillázó, csalogató kacagás, de hátborzongató is, mint a párductorok forró herrenése. Pillanat múlva a tűz mellett szökken le nyergéből Sarolt, odaáramodó szolgá­nak vetve a kantárszárat. Karjait fellökve nyúj­­tóztatja gyönyörű testét s a kacagása kéjes só­hajtásba hal. Férfimódra öltözött, tagjaihoz si­muló zöld vadászruhába. Lábai a pici piros csiz­­mácskákban, mint egy kisfiúé. Csak boszorkány teheti magát ilyen bűvölő fiatallá. Az erdő szélén ropogva dőltek szét a tiprott cserjék Másik lovas jelent meg. Tűzfénytől va­kítva rántotta vissza a torpanó mén száját. Szé­les fekete orcáion bosszús izgalom lángol, sze­mei fehérjékkel villámlanak. Hatalmas vállai, mint a bölény r­úr­ia, in­ciniit előreszegett n­yaka fölé. Amint visszahőköl s hátraveti magát s a nyeregben, óriás mellkasa félelmesen dombo­­­­rodik elő s felbődül, mint a csalódott oroszlán, mely elől a zsákmány megugrott. A föld meg­­dündül, ahogy a lóról lerobban. Koppány ur. — Itt vagyunk! — villannak Sarolt menyét­­fogai széthúzott vörös ajkai közül. — Jó rohanás volt, Koppány úr! Köszönöm! . . . — Letértél a szarvasfutásról, Nagyasszony! — Közben Koppány, még mindig pislogva a fénytől. — Már majdnem beértük! . . . — Nem hallottad a kürtöt? — nevet Sarolt. — Vége a vadászatnak. A szarvas már szabadult. Összehúzott szemhéjjal alól nézi Koppány s láz nyargal végig az erein: — Gyönyörű szarvastehén volt . . . Akár a legszebb asszony! — Még rátalálhatsz . . . máskor! — villan Satolt szeme s az arca csupa kétértelmű rejtelem. — Máskor! — mormog Koppány. — Mikor le­szek még így, veled, Nagyasszony? — Mellettem lesz a helyed, Koppány úr! m­int Sarolt, az asztal felé lépve. — Az urak ér­keznek. Jöjj! De előrefutott, a tisztás szélére, ahol, egy­mást bevárva, gyülekeztek a nyeregből szálló va­dászok. A Nagyúr jött, Istvánnal a jobbján, elől. Mögötte az urak, csoportokba szakadozva. Koppány leszegett fejjel indult Sarolt után. Most nem láthatta az arcát, amint az urnéba emelte, tele remegő aggodalommal. A Nagyúr homlokon csókolta feleségét s ke­zük erősen összekulcsolódott. — Jól, szivem, — dünnyögte a fejedelem. — Kibírom. Ne félj! . . . Rettenetes játék volt ez a három nap, a ha­lállal. Szemközt nézte a Nagyúr s minden erejét megfeszítve, parancsolta el magától. A Rém en­gedett az embert felülmúló akaratnak. Megelége­dett azzal, hogy csak olykor markoljon egyet­­egyet a szívén, mikor, ritka pillanatokra, egye­dül maradtak Sarolttal. Csak, hogy el ne felejtse: az övé már. — Jó-jó! — sziszegte a Nagyúr. — Tudom. De most takarodj innen! Most még én parancsolok, én! S parancsolt. Az­­arcának, hogy a kegyetlenül kémlelő szemek előtt ne sá­nadjon viasz. Karjá­nak, hogy a körülötte kérkedő izmok között el­sőnek s legjobban feszí tse 07 lírát. halit«* a dárdát. Teed-mek, hogy szorítá^-ik alatt szökk­^­n­­jen s le­ro^ei 7.,’ ..077 ^ pAn. plísmorvo lírát És a szájának, hogy vig s kemény szavakkal hazudja a visszanyert egészséget, megújult életkedvet s töretlen akaratot, minden ur felett űrként pa­rancsolni. Mégsem bírta volna, egyedül. De az asszony hű lelke, tüzes szíve, bűvölő akarata harcolt vele, érezte, benne. Sikerült. Látta, hiába titkolták, a megzavarodást, a bosszús csalódást, a dühös hunyászkodást azok­nak szemében, akik hullára gyűlnek ide, azt hitték. Jól megfigyelte, hogy mérték s tagolták fel Istvánt is a szemük késével. Megállapította ennek eredményét: nem félnek tőle, azaz nem félné­nek ... de őt, őt rettegve nézi meg valamennyi. Ha ő nem volna, könnyen elbánnának a fiúval, azt hiszik. Koppány legalább is azt, bizonyára. De nem baj. Végre meglátták s tudják: ez az! S most már, amíg az ő hatalmas karja áll mögötte, felemelve kemény fenyegetéssel, egy se moccan. Csak ezt akarta elérni ezzel a vadászattal, éppen csak ezt. Mert még nincs kész minden s ezeknek azzal kell innen hazakullogni, hogy ő él, áll s jaj annak, aki ellenérezzen. Nincs véle­ménykérés, utódjelölés, amire vártak. Éppen ezért csődítette őket ide, hogy tudják meg: nincs! . . . Vége a régi módnak. Most új törvény szerződött bikafejüknek: a Nagyúr bemutatta utódját s nincs tovább! . . . Most már csak a kard követ­kezik, ha nem tetszik nekik. De mindez a barátság és vendégeskedés színe alatt történt, ahogy akarta. Tudja ő, hogy a gye­pűn túl csapatokat hagytak ezek az erdőkben, jeladásra várakozva s azok is tudják bizonyára, hogy jól fedezve nagyobb erő lapul körülöttük, mint amekkora látszik. De el kellett fogadniok a meghívást, ha látni akarták, mire számíthatnak. Tanácskozást, gyűlést szerettek volna. Hogyne. Ez adja az alkalmat a szenvedélyek kirobbanására, ürügyet a támadásra, ha könnyűnek látszik a si­ker. De erre­­ugyan hiába vártak. Fejedelmi vendéglátó bőség, atyafi nyájasság, nagyszerű vadászzsákmány, örömgyullasztó lakomák s gondtalan tréfaszó az, amit kaptak. Mókás visz­­szaütéseken csorbultak ki a tán élesnek szánt szó­vágások. Itt mindenki tudta a dolgát. S ott volt, mindenütt a Nagyasszony, aki előtt nem is le­hetett volna kezdeni. Csupa édes bűbáj volt min­denkihez s ömlő szívesség. (Folytatjuk.) PESTI HÍRLAP KÖZGAZDASÁG Kereskedők a kereskedelmi foglalkozás képesítéshez kötése ellen A­ kereskedelmi foglalkozás képesítéshez való kö­tése régi problémája a kereskedelemnek. Főként a vi­déki kereskedők s a pestiek sorából pedig a fűszeresek és vaskereskedők sürgetik állandóan ennek a kérdés­nek a rendezését, annak az eddigi állapotnak a meg­szüntetését, hogy ma bárki minden előzetes képzettség nélkül boltot nyithat s működésével esetleg erősen ve­szélyeztetheti a komoly felelősségérzéssel és reális ár­­számítással dolgozó kereskedelem erkölcsi tekintélyét, avagy rosszhiszemű versenyt támaszthat az önköltségi tényezőket mindenkor komolyan mérlegelő cégeknek. A képesítés kérdése most váratlanul komoly for­dulathoz jutott azáltal, hogy a kereskedelmi miniszter 18 pontból álló kérdőívet küldött az összes kereskedői érdekképviseleteknek arra vonatkozóan, hogy mi az álláspontjuk a kereskedelem képesítéshez való kötésé­nek ügyében. A kereskedelmi kormány a válaszok be­érkezése után külön értekezletet fog összehívni s ennek eredményéhez képest fog dönteni a kérdésbe­n. A kereskedelem kebelében máris erős megmozdu­lás támadt a képesítés ügyének legújabb napirendre tűzésével kapcsolatban, így a fővárosban szervezkedés indult meg a képesítéshez való kötés ellenzőinek so­raiból s rövidesen állásfoglalásra készülnek azok a ke­reskedők, akik a kereskedelmi szabadság újabb meg­­­szorítását látnák a képesítéshez való kötés elrendelésé­ben s attól is félnek, hogy különböző politikai és világ­nézeti szempontok is érvényesülni fognak a kereskedői képesítés megadásánál. A képesítés ellenzői küldöttséget fognak menesz­teni a kormányhoz, elő fogják terjeszteni a képesítés­sel szembeni aggodalmaikat. Miért lanyha az amerikai tőzsde? Mint New Yorkból jelentik, a Chase National Bank elnöke, Aldrich most megjelent feltűnést keltő tanulmányában megállapítja, hogy a newyorki tőzsde lanyh­asága, amely hetek óta iz­galomban tartja a pénzügyi körüket és a világ vala­mennyi tőzsdéjének irányzatát befolyásolja, nem alapvető gazdasági okokban nyeri magyarázatát, mert hiszen a gazdasági tevékenység Amerikában egész augusztusban és szeptemberben aránylag kedvező volt, hanem abban, hogy a rendkívül szigorú hatósági ellenőrzi" Intézkedések, a túlzott tőkenyereség-adó és a magas fedezeti kötelezett­ség következtében a newyorki értékpapírpiac ,,elvékonyo­dott“, aminek az is hatása, hogy csekély forgalom is nagy áringadozásokra vezet. A kiviteli adómegtérítés kulcsa csak a belső adó terhére emelhető. A hivatalos lap közli a pénzügymi­niszter rendeletét egyes áruk kiviteli adómegtérítési kulcsának módosítása, illetve megállapítása tárgyában. A rendelet a felsorolt egyes árukat tényleg terhelő forgalmi adóváltságnak megfelelően olyan mértékben emeli fel az eddig érvényben volt kiviteli forgalmi adó­­megtérítés kulcsát, hogy a külföldre szállított áru belföldi forgalmiadó-terhe teljes összegében megtérül­­jön. A rendelet melléklete kiviteli adómegtérítésben ed­dig nem részesült újabb árukra — többek közt egyes faládákban vagy rekeszekben exportált mezőgazdasági terményekre — is kiterjeszti a kiviteli adómegtérítést. Értékpiac A mai értéktőzsde a külföldi tőzsdék kedvező je­lentéseire barátságos irányzatú volt s bár maga a for­galom kisterjedelmű volt, a legtöbb részvény nyere­séget ért el. Zárlat előtt az árfolyamok kissé vissza­estek, az utótőzsdén azonban újabb árjavulások vol­tak. A Kőszén 8.50, Bauxit 5.50, Rima 3, Nemzet Bank 2 pengővel drágult. A bankpapírok magánforgalmában jóltartott ár­szint alakult ki. Néhány tájékoztató árfolyam (zár­jelben a tegnapi árak): Kereskedelmi Bank 16ShP (100—101), Hitelbank 41 (41), Moktár 28 (28), Pesti Hazai 78 (78) pengő. A járadékpiacon kissé javultak a dollár névértékű kötvények árfolyamai. Ma jegyezték elsőizben az 1937. évi kibocsátású Tabáni kötvényt és pedig 93,5-ös ár­folyam mellett. A nem jegyzett kötvényeknél csak néhány címlet iránt volt érdeklődés. Néhány tájékoztató árfolyam (zárjelben a tegnapi árak): Népszövetségi Kö­csön svájci frank címlete 94.25 (94) százalék, Kényszerköl­­csön 79—79.25 (78.50—79) százalék, Aranyjáradék 18— 13.25 (17.25—18.25) pengő. A valutapiacon a dollár 40 ponttal drágult, az északi valuták 5—5, a svájci frank 10, a holland forint 15 ponttal esett. Részvényárfolyamok: (Zárjelben a zárlat és az emelkedés [+], vagy esés [—] mértéke a tegnapi zárlathoz képest­­i zárlat utáni ) jel azt mutatja, hogy tegnap óta az árfo­lyam nem változott, ha jelzés nincs, úgy nem volt kötés az előző napon.) Nemzeti Bank 180 (180, +2), Borsodi Gőzmalom 11 (11), Hungária Gőzmalom 38.80 (38.80, +0.05), Bauxit 243—245 (245.5, +5.50), Beocsini 25 (25), Bor­sodi Szén 19—19.35 (19.30, +0.50), Lőrinci 17.90 (17.30, +0.10), Cementia 167.5 (167), Aszfalt 17 (16.80, 8), Kőszén 467—469.50 (467, +8.50), Nagybátonyi 51 (51, + 0.25), Salgó 49.90—49.20 (49.20, +0.70),­­ Urikányi 67.25—68 (66.75, +1.25), Fegyver 85.50-87.50 ,86, +0.25), Ganz 31.20—30.60 (30.70, +0.30), Láng 52 (52, 4­0.50), Rima 116.25—117.75 (116.5, +2), Ofa 33—32 (31.50, +0.50), Nasici 86.25—87 (86.75, +1), Délivasút 17 (17, --), Nova 21.90—21.70 (21.70, —0.10), Tröszt 94—93 (93, +0.10), Délcukor 69.50 (69.50, +1.50), Magyar Cukor 177.60—177 (177, —0.25), Georgia 24— 1937. november 12., péntek.

Next