Pesti Hírlap, 1937. november (59. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-05 / 251. szám
1937. november 5., péntek. PESTI HÍRLAP Színdarab Erzsébet királynéról Erzsébet, Ausztria császárnéja a cale a bécsi Deutsches Volkstheater új nagysikerű színművének. Rendi Georg szerző kilenc képben mutatja be a szerencsétlen koronás asszony életének legmegrázóbb mozzanatait. Binder Sybille elragadó művészettel ábrázolja az ifjú Erzsébetet, éppúgy, mint a tragikus életű császárnét, akit Luccheni orgyilkos a színpadon öl meg mérges tőrével. Egyetlen jelenet játszik Buda várában, ahol gróf Andrássy Gyula egy magyar küldöttséggel keresi fel a magyarok szeretett királynéját, hogy közvetítsen férjénél az osztrák-magyar kiegyezés dolgában. Sajnos, a küldöttség magyar tagjaiként oly nevetséges figurákat állított be a rendező, hogy a darab osztatlan sikere érdekében ezt a jelenetet törölték. a Megrázó a Rudolffal való jelenet, aki a magyarokért száll síkra. Ferenc József szerepében Lessen Kurt, Rudolf szerepében Jordan, Zsófia anyacsászárnő szerepében Terwin asszony (Moissi özvegye) remekeltek.nt. * Herczeg Ferenc Berlinben. A berlini közönség rövidesen közvetlen ünneplésben részesítheti a Kék rókának illusztris íróját. Herczeg Ferenc Ugyanis csütörtökön repülőgépen Berlinbe utazott és pénteken este megnézi darabjának ottani előadását. * Iphigenia Aulisban. (Főpróba az Operaházban.) Csütörtökön délelőtt teljesen zárt körben, csak a zenekritikusok és a színház tagjainak jelenlétében tartotta meg az Operaház első idei Újdonságának főpróbáját. Gluck, akinek másfélszázados halálozási évfordulóját ebben az évben üli meg hódolattal a zenei világ, a párizsi Nagyopera számára írta Iphigenia Aulisban című operáját, amelyet ebből az ünnepi alkalomból mutat be Operaházunk. 1774-ben volt az Iphigenie párizsi bemutatója, amelynek korszakalkotó jelentőséget tulajdonít az operairodalom története és a nagy német zeneköltőnek ezt a hatalmas alkotását ismeri meg most a magyar közönség azOperaház előadásában. A műről és az előadásról a pénteki bemutató után számolunk be, de annyit már a főpróba is megmutatott, hogy az Operaház műsorának igen nagy gazdagodását jelenti ez a Gluck-opera, amelynek szövegét Lányi Viktor fordította magyarra, előadását Rékai András rendezte, főszereplői pedig Hámory Imre, Basilides Mária, Báthy Anna, Rosier Endre és Kálmán Oszkár. • * Báró, aki grófot játszik. A Magyar Színház, melynek együttesének már van egy arisztokrata tagja, gróf Haller István, szerződtette báró Podmanicsky Frigyest. Az új tag már szerepet is kapott, a Holnap ágyban marad c. Stella—Békeffi vígjátékban egy gróf szerepét. Még egy szerződtetés volt a Magyor Színháznál, három évre szerződtették Simor Erzsébetet, aki az Utolsó fórumban tűnt fel. MAGYAROK CSILLAGA IRTA MARKAI SÁNDOR <32] A jóslat parancsolja ezt, melyet Sarolt még leánykorában kapott, otthon, a Gyulafehérvár feletti hegyek között. Ajtonnyal vadászott akkor, a bátyjával, s eltévedt tőle valahogy a bozontos erdőben . . . Jobban mondva másvalakit talált a bátyja helyett abban a barlangban, ahol megbeszélés szerint találkozniok kellett volna, éjszakai pihenőre. Pedig, ahogy háttal állt neki, mikor ő a barlangba lépett s a tüzet rakta, Sarolt úgy látta, Ajtony az. Hangja is az övé volt, mellyel köszöntésére visszamozdult. De Sarolt nagyon fáradt volt s álmosan hevert a tűz mellé, nem sokat ügyelte . . . Csak később fordult feléje a másik s akkor a tűz lángjain keresztül ismeretlen arc tekintett reá . . . Ő zsibbadtan bámulta, nem tudott megmozdulni s hangot adni sem . . . Bronzarcú, sötétszemü ifjú volt az idegen. Sokkal magasabb, mint Ajtony, most már jól látta. Saroltnak hevesen dobogott a szíve. Nem ismert ilyenforma férfit errefelé. A legfurcsább az volt, hogy úgy érezte, már régóta beszélgetnek. A gyermekről. Az idegen úgy beszélt, mint aki csak folytatja, egyetértőleg, természetesen ... A gyermeket el kell rejteni előlük, mondta, mert ezek sohasem ismernének el uruknak valakit, aki közöttük nőtt fel s mindennap látták. Azt gondolnák, csak olyan, mint ők s miért éppen ő? . . . Idegenül, csodamód kell megjelennie előttük s hatalommal . . . Ha előbb sejtenék, ki lesz belőle, ezerszer is megölnék . . . Mert másféle ur lesz, mint elődei . . . Igazi úr, egyetlen s a szava törvény, századokra. Sarolt értően bólintott, így kell lennie, gondolta, természetes. Az idegen azonban tovább beszélt, arról, hogy a gyermeknek se szabad ismernie azokat, akiken uralkodni fog. Minden a szívéből kell jöjjön, mondta. Mindent magának kell kitalálnia. Addig fog gyötrődni, amíg rájön, miért született. A lány felcsapott hirtelen. Sarolt összerázkódva ült fel fektéből. Ajtony horkolva aludt a kihúnyó parázs mellett. Derengett a hajnal s hűvös szellő lebbent meg a barlangban. Künn valahol fájdalmasan s édesen csattogott egy madár . . . Másnap megérkezett a vár alá a magyari Nagyur fia, a fejedelmi zászlóval. Ellenségesség feszült a Nagyur s Gyula ur között. Sarolt tudta ezt. Apja bizalmas volt hozzá, nagy terveinek tudójává tette. Küszöbön állott a háború. Miért jött az Árpádfi, nem tudni, de aligha jár jóban. Sarolt féltette az apját, megérezte a veszedelmet. Szemébe akart nézni a hívatlan vendégnek. Bele is nézett . . . Földbe gyökerezett a lába . . . Alig tudott kiszédelegni ... A Nagyúr fiában ott állott előtte eleven valóságban az az álomkép, akivel a barlangban beszélgetett. Nem, nem éppen az, de mégis ő. Mintha most ennek a fiatal embernek szeme mélyén rejtőzve, nézne reá. __ Mint valamennyi ősének, az egész babonáshitü Árpádcsaládnak titkos íze. Soha, senkinek nem mondta el Sarolt ezt a csodát. Szive legmélyére temette. Volt idő, mikor el is homályosodott az emlékezetében. De mikor a fia megszületett, egyszerre parancsoló erővel tört fel belőle megint s attól kezdve didergő engedelmességgel vitt végbe mindent így épült meg az esztergomi vár s igy lett a fiúcskából rejtegetett fogoly. De Sarolt nem az a valaki volt, aki megelégedett volna ennyivel. Eléje ment a veszedelemnek, hogy saját testével fogja fel azt. A nőstény tigris vérszomjas gyanúja fejlődött ki benne. Mindenki gyanús lett előtte s mindenben fia ellen csúszkáló veszedelmet látott. Álmatlan rettegés lett az élete, maga mint a nyugtát nem találó kóbor lélek. Félelme lassanként valóságos betegséggé növekedett. Ahogy az évek teltek, mind lobbanékonyabb lett, sokszor igazságtalan, sőt kegyetlen is. Rémülettel s botránkozva beszéltek róla mindenfelé. A valóságot híresztelések, kitalálások, rágalmak vastagították. Igaz is, hogy efféle Nagyasszonya nem volt még a magyarlaknak. Gonosz bizánci vér, talán boszorkány is, rebesgették. Úgy lehet. Különben is Erdélyből hozta az ura, a babonás rengetegek közül, ahonnan csak vad mesék jutottak el a Tiszán s a Dunán át, az itteni magyarlak szállásaihoz. Miféle asszony lehet ez, hogy a legvadabb, leggarázdább férfiak között forog, vadűzésben s ivásban túltesz rajtuk, állítólag még verekedett is velük, mikor részegen megkörnyékezték? Igaz lehetett ez is, az is. De a legigazibb mégis csak az, hogy mindent kiszedett belőlük, azt is, ami talán még csak készülődött, ami alig ébredő vágyként moccant bozontos koponyájukban. Nem volt titok, hogy sok férfi dicsekedett szép ígéretekkel. Egyébbel azonban egy se dicsekedhetett. Viszont sustorogták, hogy akadt olyan is, akit úgy cipeltek fel a találkáról, tőrszúrással a bordái közt. Közben pedig állhatatosan, kegyetlen eréllyel épült az álcázott hatalom István számára. Erről azonban maga a fiú keveset tudott. Hiszen mindent magából, magának kell kitalálnia, parancsolta a jóslat. Sohase magyarázták meg neki, miért kell eltűnnie a váratlan vendégek elől? Csak rideg, szigorúan ellenőrzött s megtorolt parancs volt, hogy soha nem szabad átlépnie a kijelölt játszóhelyet vagy vadászterületet. Soha nem beszélhetett mással, mint akit melléje rendeltek, vagy akihez küldték. S mivel nem volt szabad megismernie azokat, akiken uralkodni fog, idegen pap s idegen lovagok nevelték, fejedelmi utasítás szerint. Hagyták birkózni a saját szivével. Csak Sarolt tudta, mit jelent ez, milyen iszonyú szenvedést az anyaszívnek, így kellett szeretnie az egyetlenegyet, akiért pokollá tette a saját életét is. . . . Most, mióta belenyilallott szivébe ura életerejének hirtelen megrendülése, az egész aszszony egyetlen, fürkésző, nyugtalan, égő szemmé vált, lesve: észrevették-e mások is a halál árnyékát azon az arcon s mire készülnek, mit forralnak, hogy elrabolhassák István örökségét? Ahogy átlebbent előttük, a Nagyúr hosszasan nézett utána. Vad fájdalom vonaglott az arcán, szivébe szúrt az elválás szörnyű félelme. Szemében az életért való sóvárgás égett. István megrendülve nézte. (Folytatjuk.) * A milánói Scala a Városi Színházban. Megírtuk, hogy a jövő héten két este vendége lesz a Városinak Stracciari, a newyorki Metropolitan világhírű baritonistája. A rákövetkező héten a milánói Scala együttesét látja vendégül a Városi , a Rigolettoban és a Traviatában. Vezényel Vittorio Gui. * A berlini Nemzeti Magyarok Kulturszövetsége a berlini énekakadémián csütörtökön este magyar hangversenyt rendezett. A hallgatóság soraiban megjelent Sztójay Döme magyar követ és báró Vay László földmivelésügyi államtitkár is. A hangversenyen Linz Márta, Nagy Izabella, Kresz Lily és dementis Klára lépett fel, a zongorakíséretet pedig Kiss Pál látta el. * Új olasz operák. A római királyi Operaház a klasszikusokon kívül tizenkét élő szerzőt juttat szóhoz. Teljesen új Vittadini dalműve: Caracciolo. A milánói Scala ősbemutatói lesznek: Refice: Margherita da Cortona, Renzo Bianchi: Proserpina. Az olaszok persze dominálnak, de tizenkét elhunyt külföldi komponista műve is szerepelne a munkaprogramban. Wagner tetralógiáját Rómában is, Milánóban is fogják adni. Genuában csak a Trisztánra készülnek. Ősbemutatók: Lattuada: La caverna di Salamance. Rocca: Donata. A nápolyi San Carlo Operaház eredeti bemutatója. Barbieri: Nicoletta e Alcassino. Beküldött hírek : Művészestély. A Fészek szombaton este fél 11 órakor ,művészestélyt rendez. Közreműködnek: Gyurikovics Mária, Szende Mária, Francis Cassel, Jacques Margolies, Beregi Oszkár, Laczó István. Dohnányi Beethoven-est ma 7. fél 9. Zongorabérlet I. est. (Koncert.) Magnani holnapi estje elmarad. MOZI Heltai Jenő: a 111-es Mindketten prolongáltuk! ROYAL APOLLO CORSO Szombatra, vasárnapra már ma gondoskodjék jegyről! SPORT Az Üllléi után november 7-én délután 2 órakor kezdődő Ferencváros—Szürketaxi és az előtte 12 órakor eldöntésre kerülő Hungária—Nemzeti nemzeti bajnoki labdarúgómérkőzésekre jegyek elővételben kaphatók a Pesti Hírlap Vilmos császár út 78. és Erzsébet körút 1. sz. alatti főkiadóhivatalaiban. ÖKÖLVÍVÁS Énekes helyett Podány vesz részt a német-magyar ökölvívóversenyen, mert Európabajnokunk szédülésről panaszkodik. A magyar-német viadalon különben egy holland, egy belga és egy svájci bíró fog pontozni. KERÉKPÁR A Törekvés nyerte Magyarország pályabajnokságát. A MKSz versenyintéző bizottsága nyilvánosságra hozta az 1937. évi egyesületi pályabajnokság eredményeit, melyek alapján az első osztályú bajnokságot a Törekvés nyerte 1287.5 ponttal az FTC 785.5 pontjával szemben. — Székrekedésnél és emésztési zavaroknál, gyomor* égésnél, májduzzanatnál, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert hatása gyors, biztos és kellemes. Kérdezze meg orvosát! * 1 LABDARÚGÁS Svájc válogatottja remekelt az olaszok elleni mérkőzésen. Genfből jelentik a Pesti Hírlapnak: Svájc labdarúgó válogatottja, a magyar labdarúgás legközelebbi ellenfele, vasárnap Genfben az olaszok ellen szerepelt és ellenük 2:2 arányú döntetlent ért el. Ez a félsiker igen nagy teljesítmény, mert 2:1 arányú svájci vezetésnél asvájciak elvesztették Bickel jobbszélsőjüket, aki kulcscsonttörést szenvedett. A svájci csapat játéka meglepett. A közelmúltban megtartott bécsi mér-kőzésen már szembeötlött, hogy Svájc labdarúgása fejlődőben van. Gyors labdaleadás és remek kiugrások mindig nagy veszélyt jelentenek. A labdarúgás hírei. Vasárnap Szófiában a cseh-bolgár világbajnoki selejtezőmérkőzést Barlassina olasz bíró vezeti. Az angliai útra készülő cseh válogatott november 17-én próbajátékot tart, amelyen a Szürketaxi lesz a csehek ellenfele. — Sárosi III. egyelőre még nem szerepel a Ferencváros első csapatában, ahol előreláthatóan csak a téli út alatt próbálják ki. — Egyiptomban játszik november végén a magyar főiskolai válogatott csapat. 15 A tegnapi díszelőadáson 96 kacagó hullám, 15 nevető bomba, 6 nyíltszíni tapsvihar jutalmazta EGY LEÁNY AKI NYER című szenzációs Paramount-vígjátékot Főszereplők: JEAN ARTHUR, RAY MILLAND és EDWARD ARNOLD Ma premier RÁDIUS