Pesti Hírlap, 1937. november (59. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-05 / 251. szám

1937. november 5., péntek. PESTI HÍRLAP Színdarab Erzsébet királynéról Erzsébet, Ausztria császárnéja a c­ale a bécsi Deutsches Volkstheater új nagysikerű színművé­nek. Rendi Georg szerző kilenc képben mutatja be a szerencsétlen koronás asszony életének legmeg­rázóbb mozzanatait. Binder Sybille elragadó mű­vészettel ábrázolja az ifjú Erzsébetet, éppúgy, mint a tragikus életű császárnét, akit Luccheni orgyil­kos a színpadon öl meg mérges tőrével. Egyetlen jelenet játszik Buda várában, ahol gróf Andrássy Gyula egy magyar küldöttséggel keresi fel a ma­gyarok szeretett királynéját, hogy közvetítsen fér­jénél az osztrák-magyar kiegyezés dolgában. Saj­nos, a küldöttség magyar tagjaiként oly nevetséges figurákat állított be a rendező, hogy a darab osz­tatlan sikere érdekében ezt a jelenetet törölték. a Megrázó a Rudolffal való jelenet, aki a magyaro­­kért száll síkra. Ferenc József szerepében Lessen Kurt, Rudolf szerepében Jordan, Zsófia anyacsá­szárnő szerepében Terwin asszony (Moissi özvegye) remekeltek.­nt. * Herczeg Ferenc Berlinben. A berlini közön­ség rövidesen közvetlen ünneplésben részesítheti a Kék rókának illusztris íróját. Herczeg Ferenc Ugyanis csütörtökön repülőgépen Berlinbe utazott és pénteken este megnézi darabjának ottani elő­adását. * Iphigenia Aulisban. (Főpróba az Operaház­ban.) Csütörtökön délelőtt teljesen zárt körben, csak a zenekritikusok és a színház tagjainak je­lenlétében tartotta meg az Operaház első idei Újdonságának főpróbáját. Gluck, akinek másfél­százados halálozási évfordulóját ebben az évben üli meg hódolattal a zenei világ, a párizsi Nagy­opera számára írta Iphigenia Aulisban című ope­ráját, amelyet ebből az ünnepi alkalomból mutat be Operaházunk. 1774-ben volt az Iphigenie pá­rizsi bemutatója, amelynek korszakalkotó jelen­tőséget tulajdonít az operairodalom története és a nagy német zeneköltőnek ezt a hatalmas alko­tását ismeri meg most a magyar közönség az­­Operaház előadásában. A műről és az előadásról a pénteki bemutató után számolunk be, de annyit már a főpróba is megmutatott, hogy az Operaház műsorának igen nagy gazdagodását jelenti ez a Gluck-opera, amelynek szövegét Lányi Viktor fordította magyarra, előadását Rékai András ren­dezte, főszereplői pedig Hámory Imre, Basilides Mária, Báthy Anna, Rosier Endre és Kálmán Oszkár. • * Báró, aki grófot játszik. A Magyar Színház, melynek együttesének már van egy arisztokrata tagja, gróf Haller István, szerződtette báró Podma­­nicsky Frigyest. Az új tag már szerepet is kapott, a Holnap ágyban marad c. Stella—Békeffi vígjátékban egy gróf szerepét. Még egy szerződtetés volt a Ma­gyor Színháznál, három évre szerződtették Simor Erzsébetet, aki az Utolsó fórumban tűnt fel. MAGYAROK CSILLAGA IRTA MARKAI SÁNDOR <32] A jóslat parancsolja ezt, melyet Sarolt még leánykorában kapott, otthon, a Gyulafehérvár fe­letti hegyek között. Ajtonnyal vadászott akkor, a bátyjával, s eltévedt tőle valahogy­ a bozontos erdőben . . . Jobban mondva másvalakit talált a bátyja helyett abban a barlangban, ahol megbe­szélés szerint találkozniok kellett volna, éjszakai pihenőre. Pedig, ahogy háttal állt neki, mikor ő a barlangba lépett s a tüzet rakta, Sarolt úgy látta, Ajtony az. Hangja is az övé volt, mellyel kö­szöntésére visszamozdult. De Sarolt nagyon fá­radt volt s álmosan hevert a tűz mellé, nem so­kat ügyelte . . . Csak később fordult feléje a má­sik s akkor a tűz lángjain keresztül ismeretlen arc tekintett reá . . . Ő zsibbadtan bámulta, nem tudott megmozdulni s hangot adni sem . . . Bronz­­arcú, sötétszemü ifjú volt az idegen. Sokkal ma­gasabb, mint Ajtony, most már jól látta. Sarolt­nak hevesen dobogott a szíve. Nem ismert ilyen­forma férfit errefelé. A legfurcsább az volt, hogy úgy érezte, már régóta beszélgetnek. A gyer­mekről. Az idegen úgy beszélt, mint aki csak folytatja, egyetértőleg, természetesen ... A gyer­meket el kell rejteni előlük, mondta, mert ezek sohasem ismernének el uruknak valakit, aki kö­zöttük nőtt fel s mindennap látták. Azt gondol­nák, csak olyan, mint ők s miért éppen ő? . . . Idegenül, csodamód kell megjelennie előttük s hatalommal . . . Ha előbb sejtenék, ki lesz belőle, ezerszer is megölnék . . . Mert másféle ur lesz, mint elődei . . . Igazi úr, egyetlen s a szava tör­vény, századokra. Sarolt értően bólintott, így kell lennie, gon­dolta, természetes. Az idegen azonban tovább beszélt, arról, hogy a gyermeknek se szabad is­mernie azokat, akiken uralkodni fog. Minden a szívéből kell jöjjön, mondta. Mindent magának kell kitalálnia. Addig fog gyötrődni, amíg rájön, miért született. A lány felcsapott hirtelen. Sarolt összeráz­kódva ült fel fektéből. Ajtony horkolva aludt a­­ kihúnyó parázs mellett. Derengett a hajnal s hű­vös szellő lebbent meg a barlangban. Künn va­lahol fájdalmasan s édesen csattogott egy ma­dár . . . Másnap megérkezett a vár alá a magyari Nagyur fia, a fejedelmi zászlóval. Ellenségesség feszült a Nagyur s Gyula ur között. Sarolt tudta ezt. Apja bizalmas volt hozzá, nagy terveinek tudójává tette. Küszöbön állott a háború. Miért jött az Árpádfi, nem tudni, de aligha jár jóban. Sarolt féltette az apját, megérezte a veszedelmet. Szemébe akart nézni a hívatlan vendégnek. Bele is nézett . . . Földbe gyökerezett a lába . . . Alig tudott kiszédelegni ... A Nagyúr fiában ott ál­­lott előtte eleven valóságban az az álomkép, aki­vel a barlangban beszélgetett. Nem, nem éppen az, de mégis ő. Mintha most ennek a fiatal em­bernek szeme mélyén rejtőzve, nézne reá. __ Mint valamennyi ősének, az egész babonáshitü Árpád­családnak titkos íz­e. Soha, senkinek nem mondta el Sarolt ezt a csodát. Szive legmélyére temette. Volt idő, mikor el is homályosodott az emlékezetében. De mikor a fia megszületett, egyszerre parancsoló erővel tört fel belőle megint s attól kezdve didergő en­gedelmességgel vitt végbe mindent így épült meg az esztergomi vár s igy lett a fiúcskából rejtegetett fogoly. De Sarolt nem az a valaki volt, aki megelégedett volna ennyivel. Eléje ment a veszedelemnek, hogy saját testével fogja fel azt. A nőstény tigris vérszomjas gya­núja fejlődött ki benne. Mindenki gyanús lett előtte s mindenben fia ellen csúszkáló veszedel­met látott. Álmatlan rettegés lett az élete, maga mint a nyugtát nem találó kóbor lélek. Félelme lassanként valóságos betegséggé növekedett. Ahogy az évek teltek, mind lobbanékonyabb lett, sokszor igazságtalan, sőt kegyetlen is. Rémülettel s botránkozva beszéltek róla min­­­­denfelé. A valóságot híresztelések, kitalálások, rágalmak vastagították. Igaz is, hogy efféle Nagy­asszonya nem volt még a magyarlaknak. Gonosz bizánci vér, talán boszorkány is, rebesgették. Úgy lehet. Különben is Erdélyből hozta az ura, a ba­­­­bonás rengetegek közül, ahonnan csak vad mesék jutottak el a Tiszán s a Dunán át, az itteni ma­gyarlak szállásaihoz. Miféle asszony lehet ez, hogy a legvadabb, leggarázdább férfiak között forog, vadűzésben s ivásban túltesz rajtuk, állí­tólag még verekedett is velük, mikor részegen megkörnyékezték? Igaz lehetett ez is, az is. De a legigazibb mégis csak az, hogy mindent kiszedett belőlük, azt is, ami talán még csak készülődött, ami alig ébredő vágyként moccant bozontos koponyá­jukban. Nem volt titok, hogy sok férfi dicsekedett szép ígéretekkel. Egyébbel azonban egy se dicse­kedhetett. Viszont sustorogták, hogy akadt olyan is, akit úgy cipeltek f­el a találkáról, tőrszúrással a bordái közt. Közben pedig állhatatosan, kegyetlen eréllyel épült az álcázott hatalom István számára. Erről azonban maga a fiú keveset tudott. Hiszen min­dent magából, magának kell kitalálnia, paran­csolta a jóslat. Sohase magyarázták meg neki, miért kell eltűnnie a váratlan vendégek elől? Csak rideg, szigorúan ellenőrzött s megtorolt pa­rancs volt, hogy soha nem szabad átlépnie a kije­lölt játszóhelyet vagy vadászterületet. Soha nem beszélhetett mással, mint akit melléje rendeltek, vagy akihez küldték. S mivel nem volt szabad megismernie azokat, akiken uralkodni fog, idegen pap s idegen lovagok nevelték, fejedelmi utasítás szerint. Hagyták birkózni a saját szivével. Csak­ Sarolt tudta, mit jelent ez, milyen iszonyú szen­vedést az anyaszívnek, így kellett szeretnie az egyetlenegyet, akiért pokollá tette a saját életét is. . . . Most, mióta belenyilallott szivébe ura életerejének hirtelen megrendülése, az egész asz­­szony egyetlen, fürkésző, nyugtalan, égő szemmé vált, lesve: észrevették-e mások is a halál árnyé­kát azon az arcon s mire készülnek, mit forral­nak, hogy elrabolhassák István örökségét? Ahogy átlebbent előttük, a Nagyúr hosszasan nézett utána. Vad fájdalom vonaglott az arcán, szivébe szúrt az elválás szörnyű félelme. Szemé­ben az életért való sóvárgás égett. István meg­rendülve nézte. (Folytatjuk.) * A milánói Scala a Városi Színházban. Megírtuk, hogy a jövő héten két este vendége lesz a Városinak Stracciari, a newyorki Metropolitan világhírű bari­tonistája. A rákövetkező héten a milánói Scala együt­tesét látja vendégül a Városi , a Rigolettoban és a Traviatában. Vezényel Vittorio Gui. * A berlini Nemzeti Magyarok Kulturszövetsége a berlini énekakadémián csütörtökön este magyar hangversenyt rendezett. A hallgatóság soraiban meg­jelent Sztójay Döme magyar követ és báró Vay László földmivelésügyi államtitkár is. A hangverse­nyen Linz Márta, Nagy Izabella, Kresz Lily és de­mentis Klára lépett fel, a zongorakíséretet pedig Kiss Pál látta el. * Új olasz operák. A római királyi Operaház a klasszikusokon kívül tizenkét élő szerzőt juttat szó­hoz. Teljesen új Vittadini dalműve: Caracciolo. A milánói Scala ősbemutatói lesznek: Refice: Marghe­­rita da Cortona, Renzo Bianchi: Proserpina. Az ola­szok persze dominálnak, de tizenkét elhunyt külföldi komponista műve is szerepelne a munkaprogramban. Wagner tetralógiáját Rómában is, Milánóban is fog­ják adni. Genuában csak a Trisztánra készülnek. Ős­bemutatók: Lattuada: La caverna di Salamance. Rocca: Donata. A nápolyi San Carlo Operaház ere­deti bemutatója. Barbieri: Nicoletta e Alcassino. Beküldött hírek : Művészestély. A Fészek szombaton este fél 11 órakor ,művészestélyt rendez. Közreműködnek: Gyuri­kovics Mária, Szende Mária, Francis Cassel, Jacques Margolies, Beregi Oszkár, Laczó István. Dohnányi Beethoven-est ma 7. fél 9. Zongorabérlet I. est. (Koncert.) Magnani holnapi estje elmarad. MOZI Heltai Jenő: a 111-es Mindketten prolongáltuk! ROYAL APOLLO CORSO Szombatra, vasárnapra már ma gondoskodjék jegyről! SPORT Az Üllléi­ után november 7-én délután 2 órakor kez­dődő Ferencváros—Szürketaxi és az előtte 12 órakor eldöntésre kerülő Hungária—Nemzeti nemzeti bajnoki labdarúgómérkőzésekre jegyek elővételben kaphatók a Pesti Hírlap Vilmos császár­ út 78. és Erzsébet­ körút 1. sz. alatti főkiadóhivatalaiban. ÖKÖLVÍVÁS Énekes helyett Podány vesz részt a német-magyar ökölvívóversenyen, mert Európabajnokunk szédülésről panaszkodik. A magyar-német viadalon különben egy holland, egy belga és egy svájci bíró fog pontozni. KERÉKPÁR A Törekvés nyerte Magyarország pályabajnokságát. A MKSz versenyintéző bizottsága nyilvánosságra hozta az 1937. évi egyesületi pályabajnokság eredményeit, me­lyek alapján az első osztályú bajnokságot a Törekvés nyerte 1287.5 ponttal az FTC 785.5 pontjával szemben. — Székrekedésnél és emésztési zavaroknál, gyomor* égésnél, májduzzanatnál, vértódulásnál, fejfájásnál, álmat­­lanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert hatása gyors, biztos és kellemes. Kérdezze meg orvosát! * 1 LABDARÚGÁS Svájc válogatottja remekelt az olaszok elleni mér­kőzésen. Genfből jelentik a Pesti Hírlapnak: Svájc labdarúgó válogatottja, a magyar labdarúgás legköze­lebbi ellenfele, vasárnap Genfben az olaszok ellen sze­repelt és ellenük 2:2 arányú döntetlent ért el. Ez a félsiker igen nagy teljesítmény, mert 2:1 arányú svájci vezetésnél a­­svájciak elvesztették Bickel jobbszélsőjü­ket, aki kulcscsonttörést szenvedett. A svájci csapat já­téka meglepett. A közelmúltban megtartott bécsi mér-­­kőzésen már szembeötlött, hogy Svájc labdarúgása fej­lődőben van. Gyors labdaleadás és remek kiugrások mindig nagy veszélyt jelentenek. A labdarúgás hírei. Vasárnap Szófiában a cseh-bol­­gár­ világbajnoki selejtezőmérkőzést Barlassina olasz bíró vezeti.­­ Az angliai útra készülő cseh válogatott november 17-én próbajátékot tart, amelyen a Szürke­taxi lesz a csehek ellenfele. — Sárosi III. egyelőre még nem szerepel a Ferencváros első csapatában, ahol előre­láthatóan csak a téli út alatt próbálják ki. — Egyip­tomban játszik november végén a magyar főiskolai vá­­­­logatott csapat. 15 A tegnapi díszelőadáson 96 kacagó hullám, 15 nevető bomba, 6 nyíltszíni tapsvihar jutalmazta EGY LEÁNY AKI NYER című szenzációs Paramount-vígjátékot Főszereplők: JEAN ARTHUR, RAY MILLAND és EDWARD ARNOLD Ma prem­ier RÁDIUS

Next