Pesti Hírlap, 1937. december (59. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-04 / 276. szám
1937. december 3., szombat. PESTI HÍRLAP TÖRVÉNYKEZÉS A letartóztatott szombathelyi rendőrkapitány hat év óta folytatta visszaéléseit. Szombathelyi tudósítónk jelenti: Dr. Fekete Lajost, a letartóztatottszombathelyi rendőrkapitányt pénteken hallgatta ki a vizsgálóbíró. A kihallgatás egész délelőtt tartott, azután a vizsgálóbíró elrendelte további fogvatartását. Fekete felfolyamodást jelentett Ie. Néhány óra múlva a vádtanács is döntött és helybenhagyta a vizsgálóbíró végzését. Fekete ügyében különben még folyik a vizsgálat, mert az a gyarul, hogy további szabálytalanságok nyomára akadnak. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a kincstárt nem érte kár, a magánjeleket ellenben meglehetősen nagy károsodás éri. A végső összeget még nem tudták megállapítani. Fekete Lajos körülbelül hat év óta folytatta üzelmeit, de úgy, hogy a házivizsgálatok és rovancsolások alkalmával nem jöttek rá visszaéléseire, sőt minden alkalommal dicséretben részesítették Feketét, akit ebben az évben neveztek ki címzetes kapitánnyá. Tisztázódott az is, hogy a rendőrkapitány hogyan követte el a visszaéléseket. Bár nem lett volna szabad pénzt átvennie, mint rendőri büntetőbíró kiszabta a pénzbírságokat és átvette a pénzösszegeket, de azokat nem fizette be a számvevőség pénztárába. Gyakran megtörtént, hogy végrehajtást is vezettek azok ellen, akik a bírságot a kapitánynak adták át. — Gyomor-, bél-, vese-, máj- és epehólyagbetegek szívesen isznak reggelenként egy-egy pohár természetes,Ferenc József“ keserűvizet, mert annak hashajtó hatása gyors és biztos; igen enyhe s ezért nagyon kellemes. Kérdezze meg orvosát. — Befejezték a tanúkihallgatást a váci fegyintézet volt igazgatójának sajtóperében. A pestvidéki törvényszékben- Delényi-tanácsa pénteken egész nap tárgyalta a váci fegyintézet volt igazgatójának, dr. Ruszthy-Rusztek Lajosnak sajtórágalmazási perét. Egész sereg fegyőrt és fegyintézeti tisztviselőt hallgattak ki pénteken is, a különböző szállításokkal kapcsolatosan. Dr. Schüszler Rezső, a fegyház jelenlegi igazgatója, azt vallotta, hogy elődje elvitetett egy könyvszekrényt az irodából, amely a fegyház tulajdona volt és egy fegyenc által készített értékes órát is el akart vitetni, de ebite már a minisztérium is beleavatkozott és az óra így a börtönügyi múzeumba került. Egyes tanuk azt vallották, hogy a fegyintézet részére az igazgató saját gazdaságából lefölözött tejet szállított teljes tej helyett. Dr. Kemény Gyula fegyintézeti főorvos elmondotta, hogy a fegyencek élelmiszerét megvizsgálva, gyakran talált igen gyenge minőségű vizezett tejet, azt azonban nem tudja, hogy ez a tej a volt igazgató gazdaságából származott-e. Starczinka Lajos igazságügy miniszteri főtanácsos, mint szakértő, kijelentette, hogy mivel a visszaéléseket éveken át követték el, kizártnak tartja, hogy önül a volt igazgatónak ne lett volna tudomása. Véleménye szerint ezzel az államkincstárt kétségtelen kár érte. Este nyolc órakor fejeződött be a tanuk kihallgatása. Szombaton kerül a perbeszédekre a sor. szju&vu&vákéb trukulásca !), 1.50 Mhzsc, IsivÁH-1U 4. MAGYAROK CSILLAGA IRTA MÁRKÁ! SÁNDOR (53) — Hogy segítsek neked a munkádban, Krisztusért . . . S hogy ő boldog lenne, ha ketten — Ha ketten? — nézett fel István. — Együtt halnánk itt meg . . . elnyerve a mártírok koronáját, — suttogta Gizella. — De ha súlyosabb megpróbáltatás várna rám, mondta, ha egy hosszú életet kellene . . . akkor is az Úr akarata . . . ■— Köszönöm, — állott fel István. — Ennyit akartam tudni . . . Feláldoztad magad, Krisztusért . . . Megkönnyítem ... — Ezt , mondta!... — rebbent fel Gizella. — Mit akarsz? . . . — Egy kérésem volna csak. — Uram vagy. Engedelmeskedem. — Nem. Csak kérni akarlak. Apám, tudod, beteg. Ő szeretné. Azért. Mutasd egy kicsit, mintha . . . — Mindent, amit akarsz. —■ hajolt a sötétben arcához Gizella. — Nem érted . . . nem értheted meg . . . Ma is apáca vagy te ... Ez a házasság ... Mi nem is vagyunk házasok ... És csak azt akartam kérni, mutasd az apám előtt, mintha igazán azok volnánk . . . Nem él sokáig . . . Gizella szédülten kapaszkodott a falhoz. — Hogy mondhatod ezt? — jajdult fel.— Az Úr szolgája adott össze minket. Örökre a feleséged vagyok s te a férjem, az uram . . . Én engedelmes leszek, István . . . Engedelmes ... — Kész a mártírhalálra! — csattant fel István, kínlódva. — Arra is, — lehellte reszketve Gizella. — Mit vétettem? . . . Mivel bántottalak meg? . . — Nem bántottál. S nem tehetsz róla ... Én hát megyek . . . Feküdj le, Gizella. Pihenj, s felejtsd el, amit kértem . . . — István! — Olyan különös volt ez a tört hang. — Most már értem . . . — Mit? — fordult meg a férfi. — A küldetésemet . . . hogy miért lesz olyan borzasztó nehéz? Ó, Krisztusom, hát ezt kell elhordanom? — Keservesen felsírt, karjaira borulva a lócán. — Ne félj. Mondtam, megkönnyítem. Csak mások előtt kell tetetned. Egyedül nem látsz többet . . . Minthogy gyűlölsz ... —• Gyűlöllek? — sikoltott fel Gizella s megragadta a karját, hozzálépve. — Hát ezt gondolod? . . Akkor . . . akkor te nem tudod, mit teszélsz . . . Hiszen a te gyűlöleted a kereszt, ahát rám mért az Úr . . . Te gyűlölsz engem . . . Mert én . — én . . . Fekete köd szakadt szét István szemei előtt. Megrendülve, ámulva, fölremegő sejtelemmel érezte a forró könnyeket leperegni Gizella arcát simogató kezén, a sötétben. S most magához karolta. Érezte, hogy puhán simult hozzá egész testével s fáradt-boldogan hajtja vállára fejét. — Gizella! . . . Hát nem? . . . Hát igazán? . . . Hát akarsz az enyém lenni, magamért, egészen?... — Én nem tudom ... — zokogta Gizella. — Én semmit se tudok már, István . . . De azt érzem, hogy jó itt, nálad . . . Csak itt jó . . . Élve, halva . . — Nem volt hát álom csak! — kiáltotta István, szorosabban ölelve magához. — A Boldogságos Szűz elhozta nekem a szivedet is, a harcba, a munkába, ami kettőnkre vár! — A kép ... a kép! — suttogta Gizella. — Te aludtál a szivemben már akkor is ... Lassan derengeni kezdett a hajnal. Fölrezzentek. A kelő nap sugarai bíborba borították a szobát. Pirosan lángoltak komoly arcukon s fölgyújtották az érintetlen fehér vánkosokat, mint titokzatos áldozati máglyát. István nagyot lélekzett, szembefordult a nappal s kitárta karjait: — Neked ígértem, Boldog Anya! . . . Legyen tiéd minden: életem, országom, népem, gyermekeim ... . Gizella, arcán és szemeiben a nap ragyogásával, felemelt fejjel, karjait szelíden leengedve lépett hozzá: — Itt vagyok. II. Ottó császár nem adhatott volna többetmondó ajándékot Istvánnak, akit testvéréül fogadott a Civitas Dei-ben. Az augsburgi győztes ereklyés dárdája, melynek felemelésére egykor Véres Bulcsu kalandja s vele a régi magyar dicsőség fúlt gyalázatba, a német törzsek egységének lett szimbólumává. Frank, bajor, szász akkor fogott össze először, feledve az egymást rontó torzsalkodást. S akkor forrt össze az emberrel a német föld is, első ízben, örökre emlékezetes módon. Kiáradó folyók, utatzáró hegyek, lebuktató erdők harcoltak a páncélosok szövetségében a barbár vezérek, Bulcsu és Lél ellen. Rettenetes bosszút állott Germánia, ötven esztendő folyton vacogtató rémületéért. Azóta, ha német ember meglátta ezt a szent jelvényt, tüstént feledte, milyen törzsbeli: a vér közösségének misztikus hatalma hozta lázba. Ezért tört ki az akaratlan lelkesedés István német lovagjaiból is, mikor Hermán gróf azt a dárdát felmutatta. Egyébként azt sem kell feledni, hogy egyedül Bulcsu leverése tette lehetővé Nagy Ottónak azt, amire voltaképpen vágyott. Csak ezután fordíthatta arcát Itália felé, hogy a római impérium újjáteremtésének álma a valóság peremén jelenn- hessék meg. Ez meg viszont a magyari Nagyimnak lett szerencséjévé: meglapulhatott s felkészülhetett a jövőre. Nagy és sokrétű múlt ködét kavarta meg hát most a hires dárda nyele. Igaz, ezúttal a béke és a szövetségi hűség jeléül szánta a küldője. De azért, ahogy Gizella is észrevette, megrándult István keze, mikor utánanyúlt s megsápadt a magyúr orcája is. És a gyűlöletes emlékezés zúgása moraj lett végig azokon a magyarokon, akik nem tudtak feledni. Akkor, az első pillanatban, Istvánon, is átnyargalt a tiltakozó magyar vér lázadása. De a császár szép gondolatának meglátása azonnal febbe kerekedett. Aki kiadta kezéből a német dicsőség jelét s éppen az övébe, az hitet tett ezzel a világbéke és testvériség új valósága mellett. Ezt kiáltotta akkor a vitézek felé s ahogy fellökte jobbjával, a mozdulatában benne volt az is: jaj annak, aki ezt a békét megtöri. Erre rántottak kardot s hajjogtak körülötte a katonák. De a zúgolódók szemében mindez csak egyet jelentett: az idegenek harcát a szabad magyarok ellen. Semmi se hirdethette volna nekik világosabban, mint ez a jelenet, hogy a fiatal Árpádfi eladta magát s maga áll a gyűlölt ellenség élére. Néhány nap múlva már Koppány hadait zúdította meg a dárda szele. ’1 . .Folytatjuk.. . KÖZGAZDASÁG A búza minőségi értékesítése öt-hét peerével jobb árat érnek el, akik nagytétekben minőségi búzát szállítanak Az ÖMGE közgazdasági szakosztályán Szily Márton képviselő előadást tartott „A búza minőségi értékesítése“ címmel. Rámutatott, hogy a magyar búza külföldi hírnevének megvédése és piacainak biztosítása érdekében szükségünk van arra, hogy az egységes minőségi típusok szerint kerüljön forgalomba. Az óriásméretű külföldi malmok ugyanis egységes, kevésszámú liszttípusokat állítanak elő nagy tömegekben, amire mindig ugyanazon minőségű és típusú búzára van szükségük. A magyar búza minőségi típusok szerinti osztályozását pedig csak a közraktári hálózatunk teljes kiépítése útján tudjuk megvalósítani. Javasolja az állam tulajdonában levő Molinum-malmoknak tárházakká való átalakítását és ezeknek a földművelési minisztérium fennhatósága alá való helyezését. Ez alapja volna nálunk a tőzsdei és kereskedelmi forgalomban lévő búza minőségi típusok szerinti árjegyzésének. Történelmi jelentőségű munkát végez az — mondja Szily —, aki ezt a régóta vajúdó kérdést nálunk megoldja. Dr. Hankóczy Jenő az argentínai búza- és tárházi törvényre hívta fel a figyelmet és nálunk is szükségesnek tartja ennek törvényes rendezését. Beliczey Géza hangsúlyozta, hogy a tiszavidéki búza régi jó hírnevének a tokaji bor neve mellett okvetlenül meg kell maradnia. Eszenyi Jenő rámutatott, hogy a minőségi típusok szerint osztályozott búzáért 5-7 pengővel többet kapnak már eddig is azok, akik nagy tömegben tudják azt a külföldi vevők részére rendelkezésre bocsátani. A tőzsdén is megvan a jószándék a minőség szerinti jegyzés szerint való áttérésre, csak a kormány valósítsa meg a minőségi jegyzés alapját képező gabonatárházi rendszert. Reményi-Schneller Lajos deviza- és valutapolitikai szempontból tartja sürgősnek a kérdés megoldását, mert évente tizenötmillió pengőt veszít az ország és a gazdatársadalom azért, mert minőségi osztályozás nélkül adja el búzáját a külföldnek, ami nagy vesztesége a nemzetnek s nagy feladatok megoldására volna alkalmas. Dr. Rege Károly főtitkár javasolta, hogy a szakosztály küldjön ki egy állandó bizottságot a gabonaminőségi értékesítés kérdésének végleges megoldása érdekében. A szakosztály ezután meg is választotta a búza minőségi értékesítési kérdésének megoldására alakult bizottságot. Wien I. Hotel Sacher. Tradicionálisan előkelő. Teljesen modernül újjáalakítva. . Étterem. Kávéház. Bár. szöveti Jröi&vet&m a gyánl/vt Jrunkhahn iv.tfinAajtzAq Otfio&á/ru & v uJet/tfurrut 8. VIDÉKRŐL HEU MA KÉRJE SZÖVETMINTÁINKA A/ 13 Elértünk-e a konjunktúra csúcspontjára? Kresz Károly, a TÉBE igazgatója, erről a kérdésről tartott előadást a Cobden-szövetségben. Éppúgy, mint az 1933. év fordulóján — fejti ki Kresz — az volt a legfontosabb probléma, vájjon túlvagyunk-e a mélyponton, úgy ma a világ gazdasági és pénzügyi közvéleményét egyaránt az a probléma foglalkoztatja, várjon a rövid néhány jobb esztendő után elértünk-e a konjunktúra csúcspontjára? Nagy vonalakban áttekintést nyújtott a gazdasági fellendülés fokozatos kifejlődéséről. A világgazdaság irányadó államainak pillanatnyi gazdasági helyzetét vizsgálva, végre arra a megállapításra jut, hogy a mai gazdasági fejlődés lényegesen különbözik az 1029—31. évi válságot, megelőző évekétől. Ennek a különbségnek legfontosabb tényezője, hogy az elmúlt nagy világgazdasági válság legfőbb oka a jóvátételi és szövetségközi háborús adósságokra vezethető vissza, amelyek a nemzetközi fizetések rendszerét teljesen felborították. A másik különbség az 1929—31. évi, a válságot megelőző helyzettel szemben az, hogy az a túltermelés és a világkészletek felhalmozódása, mely részben előidézője volt az akkori válságnak, ma nem áll fenn. Mindebből azt a következtetést vonja le, hogy bár ajövő év folyamán bizonyos visszaeséssel a világgazdasági helyzetben számítani kell, általánosságban a gazdasági feltételek a további kedvező fejlődésre fennállanak. Ingyen és bérmentve U.MARKLIN árjegyzékünk Budapest, IV., Kecskeméti* utca 14. A Baross Szövetség Kék könyve. A Baross Szövetség nagytanácsában Ilovszky bejelentette, hogy a tavalyi arányokkal szemben rendkívül kedvező és megnyugtató mértékben emelkedett a vásárlások száma a szakítzletekben. Bemutatták az ülésen a Baross Szövetség 1938. évi Kék könyvét, amelynek szétküldését hétfőn kezdi meg a Baross Szövetség. A biztosító társaságok munkaszünete. A biztosító intézetek fővárosi központjai és vidéki fiókjai hétfőn, a kormányzó nevenapján munkaszünetet tartanak. Gyümölcspálinkaüzlet. A gyümölcspálinkaüzletben a héten változatlan élénkéüil kereslet mellett a multiteti árakon történtek üzletek.