Pesti Hírlap, 1937. december (59. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-04 / 276. szám

1937. december 3., szombat.­ PESTI HÍRLAP TÖRVÉNYKEZÉS ­ A letartóztatott szombathelyi rendőrkapitány hat év óta folytatta visszaéléseit. Szombathelyi tudósítónk je­lenti: Dr. Fekete Lajost, a letartóztatott­­szombathelyi rendőrkapitányt pénteken hallgatta ki a vizsgálóbíró. A kihallgatás egész délelőtt tartott, azután a vizsgálóbíró elrendelte további fogvatartását. Fekete fel­folyamodást jelentett I­e. Néhány óra múlva a vádtanács is döntött és helybenhagyta a vizsgálóbíró végzését. Fekete ügyében különben még folyik a vizsgálat, mert az a gyarul, hogy további szabálytalanságok nyomára akadnak. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a kincstárt nem érte kár, a magánjeleket ellenben meglehetősen nagy károsodás éri. A végső összeget még nem tudták megállapítani. Fekete Lajos körülbelül hat év óta folytatta üzelmeit, de úgy, hogy a házivizsgálatok és rovancsolások alkalmával nem jöttek rá visszaéléseire, sőt minden alkalommal dicséret­ben részesítették Feketét, akit ebben az évben neveztek ki címzetes kapitánnyá. Tisztázódott az is, hogy a rendőr­­kapitány hogyan követte el a visszaéléseket. Bár nem lett volna szabad pénzt átvennie, mint rendőri büntető­­bíró kiszabta a pénzbírságokat és átvette a pénzösszege­ket, de azokat nem fizette be a számvevőség pénztárába. Gyakran megtörtént, hogy végrehajtást is vezettek azok ellen, akik a bírságot a kapitánynak adták át. — Gyomor-, bél-, vese-, máj- és epehólyagbetegek szí­vesen isznak reggelenként egy-egy pohár természetes­­,Ferenc József“ keserűvizet, mert annak hashajtó hatása gyors és biztos; igen enyhe s ezért nagyon kellemes. Kér­dezze meg orvosát. — Befejezték a tanúkihallgatást a váci fegyintézet volt igazgatójának sajtóperében. A pestvidéki törvényszék­ben- Delényi-tanácsa pénteken egész nap tárgyalta a váci fegy­intézet volt igazgatójának, dr. Ruszthy-Rusztek Lajosnak sajtórágalmazási perét. Egész sereg fegyőrt és fegyinté­zeti tisztviselőt hallgattak ki pénteken is, a különböző szállításokkal kapcsolatosan. Dr. Schüszler Rezső, a fegy­­h­áz jelenlegi igazgatója, azt vallotta, hogy elődje elvite­tett egy könyvszekrényt az irodából, amely a fegyház tu­lajdona volt és egy fegyenc által készített értékes órát is el akart vitetni, de ebite már a minisztérium is beleavat­kozott és az óra így a börtönügyi múzeumba került. Egyes tanuk azt vallották, hogy a fegyintézet részére az igaz­gató saját gazdaságából lefölözött tejet szállított teljes tej helyett. Dr. Kemény G­yula fegyintézeti főorvos­ el­mondotta, hogy a fegyencek élelmiszerét megvizsgálva, gyakran talált igen gyenge minőségű vizezett tejet, azt azonban nem tudja, hogy ez a tej a volt igazgató gazda­ságából származott-e. Starczinka Lajos igazságügy minisz­teri főtanácsos, mint szakértő, kijelentette, hogy mivel a visszaéléseket éveken át követték el, kizártnak tartja, hogy önül a volt igazgatónak ne lett volna tudomása. Véleménye szerint ezzel az államkincstárt kétségtelen kár érte. Este nyolc órakor fejeződött be a tanuk kihallga­tása. Szombaton kerül a perbeszédekre a sor. s­zju&vu&vákéb trukulásca !), 1.50 Mhzsc, IsivÁH-1U 4. MAGYAROK CSILLAGA IRTA MÁRKÁ! SÁNDOR (53) — Hogy segítsek neked a munkádban, Krisz­tusért . . . S hogy ő boldog lenne, ha ketten — Ha ketten? — nézett fel István. — Együtt halnánk itt meg . . . elnyerve a mártírok koronáját, — suttogta Gizella. — De ha súlyosabb megpróbáltatás várna rám, mondta, ha egy hosszú életet kellene . . . akkor is az Úr akarata . . . ■— Köszönöm, — állott fel István. — Ennyit akartam tudni . . . Feláldoztad magad, Krisz­tusért . . . Megkönnyítem ... — Ezt , mondta!... — rebbent fel Gizella. — Mit akarsz? . . . —­ Egy kérésem volna csak. — Uram vagy. Engedelmeskedem. — Nem. Csak kérni akarlak. Apám, tudod, beteg. Ő szeretné. Azért. Mutasd egy kicsit, mintha . . . — Mindent, amit akarsz. —■ hajolt a sötétben arcához Gizella. — Nem érted . . . nem értheted meg . . . Ma is apáca vagy te ... Ez a házasság ... Mi nem is vagyunk házasok ... És csak azt akartam kérni, mutasd az apám előtt, mintha igazán azok volnánk . . . Nem él sokáig . . . Gizella szédülten kapaszkodott a falhoz. — Hogy mondhatod ezt? — jajdult fel.— Az Úr szolgája adott össze minket. Örökre a felesé­ged vagyok s te a férjem, az uram . . . Én en­gedelmes leszek, István . . . Engedelmes ... — Kész a mártírhalálra! — csattant fel Ist­ván, kínlódva. — Arra is, — lehellte reszketve Gizella. — Mit vétettem? . . . Mivel bántottalak meg? . . — Nem bántottál. S nem tehetsz róla ... Én hát megyek . . . Feküdj le, Gizella. Pihenj, s fe­lejtsd el, amit kértem . . . — István! — Olyan különös volt ez a tört hang. — Most már értem . . . — Mit? — fordult meg a férfi. — A küldetésemet . . . hogy miért lesz olyan borzasztó nehéz? Ó, Krisztusom, hát ezt kell el­hordanom? — Keservesen felsírt, karjaira bo­rulva a lócán. — Ne félj. Mondtam, megkönnyítem. Csak mások előtt kell tetetned. Egyedül nem látsz többet . . . Minthogy gyűlölsz ... —• Gyűlöllek? — sikoltott fel Gizella s meg­ragadta a karját, hozzálépve. — Hát ezt gon­dolod? . . Akkor . . . akkor te nem tudod, mit t­eszélsz . . . Hiszen a te gyűlöleted a kereszt, ahát rám mért az Úr . . . Te gyűlölsz engem . . . Mert én . — én . . . Fekete köd szakadt szét István szemei előtt. Megrendülve, ámulva, fölremegő sejtelemmel érezte a forró könnyeket leperegni Gizella arcát simogató kezén, a sötétben. S most magához karolta. Érezte, hogy pu­hán simult hozzá egész testével s fáradt-boldogan hajtja vállára fejét. —­ Gizella! . . . Hát nem? . . . Hát igazán? . . . Hát akarsz az enyém lenni, magamért, egészen?... — Én nem tudom ... — zokogta Gizella. — Én semmit se tudok már, István . . . De azt ér­zem, hogy jó itt, nálad . . . Csak itt jó . . . Élve, halva . . —­ Nem volt hát álom csak! — kiáltotta Ist­ván, szorosabban ölelve magához. — A Boldogsá­­gos Szűz elhozta nekem a szivedet is, a harcba, a munkába, ami kettőnkre vár! — A kép ... a kép! — suttogta Gizella. — Te aludtál a szivemben már akkor is ... Lassan derengeni kezdett a hajnal. Fölrezzentek. A kelő nap sugarai bíborba bo­rították a szobát. Pirosan lángoltak komoly ar­cukon s fölgyújtották az érintetlen fehér vánko­sokat, mint titokzatos áldozati máglyát.­­ István nagyot lélekzett, szembefordult a nap­pal s kitárta karjait: — Neked ígértem, Boldog Anya! . . . Legyen tiéd minden: életem, országom, népem, gyer­mekeim ... . Gizella, arcán­­ és szemeiben a nap ragyogá­sával, felemelt fejjel, karjait szelíden leengedve lépett hozzá: — Itt vagyok. II. Ottó császár nem adhatott volna többetmondó ajándékot Istvánnak, akit testvéréül fogadott a Civitas Dei-ben. Az augsburgi győztes ereklyés dárdája, melynek felemelésére egykor Véres Bulcsu kalandja s vele a régi magyar dicsőség fúlt gya­lázatba, a német törzsek egységének­ lett szimbó­lumává. Frank, bajor, szász akkor fogott össze először, feledve az egymást rontó torzsalkodást. S akkor forrt össze az emberrel a német föld is, első ízben, örökre emlékezetes módon. Kiáradó folyók, utatzáró hegyek, lebuktató erdők harcol­tak a páncélosok szövetségében a barbár vezérek, Bulcsu és Lél ellen. Rettenetes bosszút állott Germánia, ötven esztendő folyton vacogtató ré­mületéért. Azóta, ha német ember meglátta ezt a szent jelvényt, tüstént feledte, milyen törzsbeli: a vér közösségének misztikus hatalma hozta lázba. Ezért tört ki az akaratlan lelkesedés István német lovagjaiból is, mikor Hermán gróf azt a dárdát felmutatta. Egyébként azt sem kell feledni, hogy egye­dül Bulcsu leverése tette lehetővé Nagy Ottónak azt, amire voltaképpen vágyott. Csak ezután for­díthatta arcát Itália felé, hogy a római impérium újjáteremtésének álma a valóság peremén jelenn-­ hessék meg. Ez meg viszont a magyari Nagyim­nak lett szerencséjévé: meglapulhatott s felké­szülhetett a jövőre. Nagy és sokrétű múlt ködét kavarta meg hát most a hires dárda nyele. Igaz, ezúttal a béke és a szövetségi hűség je­léül szánta a küldője. De azért, ahogy Gizella is észrevette, meg­rándult István keze, mikor utánanyúlt s megsá­padt a magyúr orcája is. És a gyűlöletes emlé­kezés zúgása moraj lett végig azokon a magyaro­kon, akik nem tudtak feledni. Akkor, az első pillanatban, Istvánon, is át­nyargalt a tiltakozó magyar vér lázadása. De a császár szép gondolatának meglátása azonnal fe­bbe kerekedett. Aki kiadta kezéből a német di­csőség jelét s éppen az övébe, az hitet tett ezzel a világbéke és testvériség új valósága mellett. Ezt kiáltotta akkor a vitézek felé s ahogy fellökte jobbjával, a mozdulatában benne volt az is: jaj annak, aki ezt a békét megtöri. Erre rán­tottak kardot s hajjogtak körülötte a katonák. De a zúgolódók szemében mindez csak egyet jelentett: az idegenek harcát a szabad magyarok ellen. Semmi se hirdethette volna nekik világo­sabban, mint ez a jelenet, hogy a fiatal Árpádfi eladta magát s maga áll a gyűlölt ellenség élére. Néhány nap múlva már Koppány hadait zú­dította meg a dárda szele. ’1 . .­­Folytatjuk.. . KÖZGAZDASÁG A búza minőségi értékesítése öt-hét peerével jobb árat érnek el, akik nagy­­tétekben minőségi búzát szállítanak Az ÖMGE közgazdasági szakosztályán Szily Már­ton képviselő előadást tartott „A búza minőségi érté­kesítése“ címmel. Rámutatott, hogy a magyar búza külföldi hírnevének megvédése és piacainak biztosí­tása érdekében szükségünk van arra, hogy az egységes minőségi típusok szerint kerüljön forgalomba. Az óriásméretű külföldi malmok ugyanis­ egységes, kevés­számú liszttípusokat állítanak elő nagy tömegekben, amire mindig ugyanazon minőségű és típusú búzára van szükségük. A magyar búza minőségi típusok sze­rinti osztályozását pedig csak a­ közraktári hálózatunk teljes kiépítése útján tudjuk megvalósítani. Javasolja az állam tulajdonában levő Molinum-malmoknak tár­házakká való átalakítását és ezeknek a földművelési minisztérium fennhatósága alá való helyezését. Ez alapja volna nálunk a tőzsdei és kereskedelmi forga­lomban lévő búza minőségi típusok szerinti árjegyzé­sének. Történelmi jelentőségű munkát végez az — mondja Szily —, aki ezt a régóta vajúdó kérdést ná­lunk megoldja. Dr. Hankóczy Jenő az argentínai búza- és tárházi törvényre hívta fel a figyelmet és nálunk is szükséges­nek tartja ennek törvényes rendezését. Beliczey Géza hangsúlyozta, hogy a tiszavidéki búza régi jó hírnevének a tokaji bor neve mellett okvetlenül meg kell maradnia. Eszenyi Jenő rámutatott, hogy a minőségi típusok szerint osztályozott búzáért 5-7 pengővel többet kap­nak már eddig is azok, akik nagy tömegben tudják azt a külföldi vevők részére rendelkezésre bocsátani. A tőzsdén is megvan a jószándék a minőség szerinti jegyzés szerint való áttérésre, csak a kormány való­sítsa meg a minőségi jegyzés alapját képező gabona­­tárházi rendszert. Reményi-Schneller Lajos deviza- és valutapoliti­kai szempontból tartja sürgősnek a kérdés megoldását, mert évente tizenötmillió pengőt veszít az ország és a gazdatársadalom azért, mert minőségi osztályozás nél­kül adja el búzáját a külföldnek, ami nagy vesztesége a nemzetnek s nagy feladatok megoldására volna al­kalmas. Dr. Rege Károly főtitkár javasolta, hogy a szak­osztály küldjön ki egy állandó bizottságot a gabona­­minőségi értékesítés kérdésének végleges megoldása érdekében. A szakosztály ezután meg is választotta a búza minőségi értékesítési kérdésének megoldására alakult bizottságot. Wien I. Hotel Sacher. Tradicionálisan előkelő. Teljesen modernül újjáalakítva. . Étterem. Kávéház. Bár. szöveti Jröi&vet&m a gyánl/vt Jrunkhahn iv.tfinAajtzAq Otfio&á/r­u & v uJe­t/t­­furrut 8. VIDÉKRŐL HEU MA KÉRJE SZÖVETMIN­TÁIN­KA A/ 13 Elértünk-e a konjunktúra csúcspontjára? Kresz Ká­roly, a TÉBE igazgatója, erről a kérdésről tartott elő­adást a Cobden-szövetségben. Éppúgy, mint az 1933. év fordulóján — fejti ki Kresz — az volt a legfontosabb probléma, vájjon túlvagyunk-e a mélyponton, úgy ma a világ gazdasági és pénzügyi közvéleményét egyaránt az a probléma foglalkoztatja, várjon a rövid néhány jobb esztendő után elértünk-e a konjunktúra csúcspontjára? Nagy vonalakban áttekintést nyújtott a gazdasági fellen­dülés fokozatos kifejlődéséről. A világgazdaság irányadó államainak pillanatnyi gazdasági helyzetét vizsgálva, végre arra a megállapításra jut, hogy a mai gazdasági fejlődés lényegesen különbözik az 1029—31. évi válságot, megelőző évekétől. Ennek a különbségnek legfontosabb tényezője, hogy az­ elmúlt nagy világgazdasági válság legfőbb oka a jóvátételi és szövetségközi háborús adós­ságokra vezethető vissza, amelyek a nemzetközi fizetések rendszerét teljesen felborították. A másik különbség az 1929—31. évi, a válságot megelőző helyzettel szemben az, hogy az a túltermelés és a világkészletek felhalmozódása, mely részben előidézője volt az akkori válságnak, ma nem áll fenn. Mindebből azt a következtetést vonja le, hogy bár a­­jövő év folyamán bizonyos visszaeséssel a világ­­gazdasági helyzetben számítani kell, általánosságban a gazdasági feltételek a további kedvező fejlődésre fenn­­állanak. Ingyen és bérmentve U.MARKLIN árjegyzékünk Budapest, IV., Kecskeméti* utca 14. A Baross Szövetség Kék könyve. A Baross Szövetség nagytanácsában Ilovszky bejelentette, hogy a tavalyi ará­nyokkal szemben rendkívül kedvező és megnyugtató mér­tékben emelkedett a vásárlások száma a szakítzletekben. Bemutatták az ülésen a Baross Szövetség 1938. évi Kék könyvét, amelynek szétküldését hétfőn kezdi meg a Ba­ross Szövetség. A biztosító társaságok munkaszünete. A biztosító in­tézetek fővárosi központjai és vidéki fiókjai hétfőn, a kormányzó nevenapján munkaszünetet tartanak. Gyümölcspálinkaüzlet. A gyümölcspálinkaüzletben a héten változatlan élénkéüil­ kereslet mellett a multiteti árakon történtek üzletek.

Next