Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-23 / 18. szám
1938. jaanuár,234 vasárnap. _ PESTI HÍRLAP ti ... . . .•» Vasárnapi Sírésaiba írja Mátrai Sándor EzeregyéjSzó se róla, ez aztán az életrekelt ezeregyéj: a fáraók tizennyolc éves unokája, a világ egyik leggazdagabb országának uralkodója, amint »megveszi» és trónjára ülteti a költői nevű fiatal leányt, akihez romantikus szerelem kötözt gyermekkora óta... mindez tele van mesével és Napkelettel. S mindehhez a keret,amelynek varázsát és ragyogását az európaiképzelet alig tudja követni: a keret, ez az ünneplő Kairó, a Nílus partján, fehér házaival, a milliós város, meghintve mindennel, amit Nyugat kölcsönadhat Keletnek s a mélyben és a titokban megőrizve az évezredekben mindent, ami Kelet titka és sajátja; a város, ahol Rolls Royce-ok és tevék tolonganak az utcákon, ahol Londonban és Párizsban tanult arab nagyurak élik a maguk teljesen civilizált s ugyanakkor édenkertien fülledt, keleti életét; a város és az ország, a Nílus partján, ahol fellahok milliói bámulnak az elrohanó, fehér luxusvonat után, mely viszi a zöld partokon át Kartumba, a Szudánba a telelő, a vadászó, a nyerészkedő és kalandra törő angolokat, az ország, melyen végigvonult évezredeken át minden hódító szellemű nép s amely hódítások és kalandok után is megmaradt nemzetnek, megmaradt Egyiptomnak; a sphinxek és piramisok, tízemeletes cement bérpaloták, minden európai és amerikai mozi-vágyálmot megszégyenítően fényűző szállodák és szállásnélküli embermilliók titokzatos hazája: ez a keret az ezeregyes meséhez. Ragyogó kép, gyöngéd és álomszerű. De a háttere homályos. Ez a fiatal király, aki tizenhét éves korában elfoglalta Egyiptom — mint a fáraók halotti tekercsein írták: Alsó- és Felső-Egyiptom — trónját, Mehemet Ali dinasztiájából származik s rövid uralkodásának néhány eseménye felkeltette a világ figyelmét. Washington éppen úgy figyel mozdulataira, mint London és Róma. I Faruk, aki elmúlt év júliusában lépett trónra, Egyiptom első független uralkodója, vagy, pontosabban, a független Egyiptom első korlátlan szuverénje. Ezt a függetlenséget az ország és a trón számára az egyiptomi nacionalista mozgalom, a wafd verekedte ki. Zaglul pasa és utódja, Nahas pasa, kétévtizedes küzdelem árán tessékelték ki az angolokat az országból, s ha az új szerződés, melyet másfél évvel ezelőtt, az olasz-adesszin háború első hónapjában kötöttek az angolok Egyiptommal, papír és forma szerint bizonyos előjogokat garantál is az egykori hódítóknak és megszállóknak, a valóságban Egyiptom, 1936 augusztusától, független ország, melynek ügyeibe idegen hatalomnak beleszólnivalója nincsen. S ugyanezt a wafd-ot küldte nyugdíjba Faruk király, néhány héttel előbb, esküvője előestéjén. Ez a fordulat, mely legalább úgy érdekli a világot, mint a királyi esküvő ezeregyéji pompája. Európai észjárással nagyon nehéz megérteni és követni azt, ami Egyiptomban történik. Az ország lakosainak több, mint fele írástudatlan, de az országnak van alkotmánya és parlamentje, van általános választójoga s van egy nagy központi pártja, éppen ez a wafd, melyet a fiatal király most szélnek eresztett. A külföldi találgatások két föltevéssel magyarázzák a közelmúlteseményeit. Az egyik föltevés tudni véli, hogy a király megelégelte a wafdpárti vezetők diktatúrás törekvéseit. („Wafd“ annyit jelent, mint „küldöttség“, annak a delegációnak emlékére, mely Zaglul pasa és az egyiptomi nemzeti mozgalom prominenseinek vezetésével először közölte, pontosan húsz év előtt, az egyiptomi angol követtel, hogy elég volt a megszállásból s a nemzeti párt a jövőben mindent elkövet az ország függetlenségének visszaszerzésére) s követelte a nagy párt karhatalmi szervezeteinek, a „kék ingesek“-nek azonnali feloszlatását. Ez a tisztogatási akció állítólag most is tart. E föltevés szerint a király meg akarja törni a legnagyobb központi párt hatalmát, éppen az alkotmányosság védelmében, mert Nahas pasa és pénzügyminisztere, Makras pasa berlini és római körútjuk után elérkezettnek látták az időt arra, hogy a párturalmat kiterjesszék az ország fölött s katonai jellegű alakulatokkal is támogassák a párt egyeduralmát az ellenzékkel szemben. Ez az egyik föltevés. A másik, melyet csak a jövő igazolhat, hogy a fiatal király, aki már eddig is rendkívüli politikai és uralkodói képességeket árult el, megelégelte a legnagyobb párt politikai terrorját s pártok és parlament fölött olyan uralmat készít elő, mely a szuverén uralkodó kezében központosít minden politikai és végrehajtó hatalmat. A tizennyolc éves király igazi szándékait nem ismeri senki. De mindkét föltevés élénken foglalkoztatja a világot, mert Egyiptom sorsa nem közömbös a nyugati hatalmak s főként nem közömbös Olaszország számára. Ha a „kék inges“-ek s a „wafd“ száműzött pasái nem nyugosznak bele a királyi kegy elvesztésébe s megkísérlik visszaszerezni nagy tradíciókon felépített hatalmi helyzetüket. Egyiptom a belső forrongás, az utcára taszított politikai mozgalmak korszaka elé néz, s egy forrongó Egyiptom már egyáltalán nem ezeregyéji idill az érdekelt hatalmak számára, melyek minden figyelmükkel és minden eszközzel ellenőrzik a szuezi kanális birtokosát. Ilyen árnyak lappanganak a fiatal király nászának keleti ragyogása és pompája mögött. Faruk király teljesen európai nevelésű ember, akik látták, állítják, hogy külső megjelenésében is tökéletesen európai, aminthogy az elfinomodott egyiptomi arisztokrácia általában nem hat már színesen. Nagyság és nemesen érett dekadencia jellemzi ezt a fajtát s valamilyen csodálatos faji és nemzeti öntudat, mely évezredek viszontagságain át is meg tudta őrizni egyéniségét a keveredések, a rablóhadjáratok és a megszállások viszontagságai között. Egyiptom a végletek országa. Az Izlám világának fellegvára ez a különös birodalom , ami Kairóban és Alexandriában történik, döntő jelentőségű a keleti világ számára, ma legalább annyira, mint ahogy négy-ötezer év előtt Théba bel- és külpolitikája eldöntötte a Kelet Sorsát. A pánarab mozgalom legfelsőbb szintje Egyiptomban épült ki. Ha Mussolini két év előtt nem indítja meg az abesszin hadjáratot, az angolok nem siettek volna visszaállítani Egyiptom függetlenségét. De a wafd győzött, mert Anglia minden áron békét akart Szuez uraival. S a győztes wafd pasái és muftijai, kortesei és karhatalmi szervezetei most az utcáról nézik a nászi pompát — a világ nyugtalanul kérdi, nyugodtan nézik-e? A fiatal király és a szép királyné a fényűző yachton elindultak e romantikus nászútra, mely a, csodálatosan kék és álomszerűen sima, de klimatikusan és politikailag egyformán izgalmas Földközi-tengeren vezeti őket sorsuk elé. Ezeregyes meséinek hangulata övezi őket útjukon. S London, Róma és Párizs figyelő szeme. Ez a tizennyolc éves ember birodalmak sorsának kulcsát tartja kezében. S birodalmak figye-lik aggódva mozdulatait, átnyujtja-e, s ha igen, kinek nyújtja át egy napon ezt a kulcsot? ... Darányi Kálmán miniszterelnök tanácskozása gróf Bethlen Istvánnal Szombaton délelőtt a felsőház külügyi bizottságának ülése után Darányi Kálmán miniszterelnök, parlamenti dolgozószobájában, gróf Bethlen István látogatását fogadta. A volt miniszterelnök közel két óra hosszat volt Darányi Kálmánnál. Gróf Bethlen István a tanácskozás után kijelentette, hogy a miniszterelnökkel megvitatta az öszszes belső és külső politikai kérdéseket. Később Chorin Ferenc kereste fel a miniszterelnököt. Joger Boussart párizsi segédpüspök előadása Budapesten, a Katolikus Kör dísztermében. A belgazóság első sorában Cinek, Maugras francia követ, Serédi Jusztinián hercegprímás, gróf Zichy János, Bász István táb. püspök, Huszár Károly.