Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-23 / 18. szám

I­ I­ S 338. Januar vasárnap. ~ PESTI H­I­RLAP KÖZGAZDASÁG Jugoszlávia és Románia Közeledése Németországhoz Senki sem tudja, milyen mértékben sikerül meg­valósítani a nagy világpolitikai jelentőségű tervet: Jugoszláviának és Romániának gazdasági hozzácsato­lását Németországhoz, de ami már eddig is megálla­pítható, a Dunamedence birtokáért való küzdelem sú­lyos lépéssel halad a döntés felé. Ez a két megnagyob­bodott Balkán-állam olyan lábvető pontja a világ­ha­­­talmi mérkőzésnek, hogy eldöntöttnek tekinthető an­nak az impériumnak javára, mely ezeket valóban ma­gáénak mondhatja. Éppen mert ilyen nagy jelentősége volna annak, hogy mind a két Balkán-állam egyszerre vetné magát alá a dunai tér birtokára törő nagyhatalomnak, óva­kodni kell a túlzásoktól, akár a román-német, akár a jugoszláv-német közeledés megítélésénél. Ma még mind a két közeledésnek nagy korlátozások állanak útjában, nem utolsó sorban a két népnek önállósághoz való kisebb-nagyobb ragaszkodása és világpolitikai erők, melyek ezt az önállósághoz való ragaszkodást alátá­masztják. Mind márt hozzátesszük, hogy különösen Romániá­ban az önálló állami élet kiépítésére kívánatos képes­ségek nagyon fogyatékosak és külső hatások számára ezer kapu van nyitva. Magyarország szempontjából, díe a világ szempontjából is, az előttünk lezajló román események azt demonstrálják, hogy Románia nem tud helytállni abban a megnagyobbodott ország­­építő és világpolitikai szerepben, melyet a békeszerző­dések Erdély odaajándékozásával rája bíztak. Ez a megnagyobbodott szerep a legéletrevalóbb nép képes­ségeit is próbára tette volna, hiszen egyazon állam­alakulatnak a nagyon kényes balkáni helyzetből folyó feladatok elvégzésére is képesnek kellett lennie és a merőben más természetű, a Balkán alá nem rendelhető Erdély problémájának megértésére és megoldására is alkalmasnak kellett volna bizonyulnia. Hogy a román állam ennek a kettős állampolitikai feladatnak súlya alatt fog görnyedni és megoldhatat­lanságának úgy belső politikai, mint külső politikai válságát fogja nyögni, éppen a mi számunkra nem meglepetés. Jórészt rajtunk múlik azonban, hogy az európai nyugtalanságot keltő román krízisben a világ is felismerje, miről van szó. A békeszerződések kezére adták Romániának Er­délyt, megtoldva egyéb magyar területekkel és úrrá tették a dunai tér nevezetes részén, az ajándékozó nagyhatalmaknak abban a reménységében,­­ hogy a nagynémet, törekvésekkel szemben ellenálló államala­kulatot hoztak létre. És most azt kell tapasztalniok, hogy a nagynémet eszme nagy kerülőúton, hátulról is be tud osonni ezen az omladékony államalakulaton keresztül a dunai tér keleti védőbástyájába, miközben a nyugati nagyhatalmak tenyerük óvó mozdulatával a szomszédos Ausztria felől akarják felfogni a nagy­német áradatot. Jugoszlávia, minden belső fogyatékossága mellett tömörebb, öntudatosabb, önállóságra nagyobb képes­ségű államalakulat, amely a dunai térbe nem is ha­tolt be olyan mélységbe, mint Románia. Semmi való­színűsége annak, hogy Jugoszlávia a Németországhoz való közeledésben önállóságának feladásáig önként elmegy, még gazdasági alárendeltség súlyát sem haj­landó magára venni. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétrobbantását a nagynémet eszme balkáni térfoglalása vezette be Szeretjük egyszerűsíteni a történelem ránk sza­kadt eseményeit és azt mondjuk: a kettős monarchiát a békeszerződések rombolták szét, holott a bontó munka évtizedekkel előbb kezdődött. Németország olyan szövetség-rendszer létrehozá­sán dolgozott a háborút megelőző korszakban, amely a Dunavölgyén keresztül a Bagdadig terjedő politikai és gazdasági uralomnak veti meg alapját. A német császár a francia—német—orosz szövetség által akarta ezt a nagy, hatalmas célt elérni, amely szövetség ke­zére adta volna a kettős monarchiát és Balkánt, a Bag­dadig terjedő hatalmat. Nem sikerült ezt a szövetsé­get megkötni, de Oroszországot a Japánnal való há­borúja idején rá tudta kényszeríteni olyan kereske­delmi szerződés elfogadására, amely a kettős monar­chia kereskedelempolitikai érdekeivel szöges ellentét­ben volt és különösen a magyar agrártermékektől függetlenítette a német piacot. Megkezdődött a magyar agrártermékek kiszorítá­sával a német piacról a kettős monarchia gazdasági elszigetelése, hatalmi súlyának aláaknázása, amivel szemben, sajnos, sem Bécsben, sem Budapesten a bi­rodalmi érdek gondolatát szembeállítani nem tudtuk. Elfogadtuk, szinte ellenállás nélkül, a német piacról való kiszorításunkat, megelégedtünk azzal, hogy mi is kiszorítjuk a Balkán agrártermékeit és észre sem vet­tük, hogy ezzel kiadtuk kezünkből azt a hatalmat, amellyel vezető szerepet tudunk itt betölteni, mely­­lyel a szomszédos kis államoknak oltalmat tudunk nyújtani, érdekeiket tudjuk istápolni és érdekkörünk­ben mint barátokat megtartani. Mi eltaszítottuk gaz­daságilag ezeket a kis államokat, Németország pedig, mielőtt a kettős monarchiával kötött volna kereske­delmi szerződést, Romániával és Szerbiával csinált kötést és itt megvetve a lábát, lépésről lépésre szorí­totta ki a Habsburg-birodalmakat, amelyek így úgy ke­rültek ki nem egyenlíthető ellentétbe a Balkánnal, ahol a feszültség kirobbanásra vezetett. A kettős monarchia pedig feladván természetes küldetését: a Balkán vezetését és oltalomnyújtását a számára minden idegen befolyás ellen, nagy vámok­kal körülzárkózott. A nagyipar támogatott minden agrár vámkövetelést, a nagybirtok elfogadott minden iparvámot, megalkották a legdrágább ipar és legdrá­gább gabona birodalmát, minél kisebb termeléssel, minél nagyobb árakat elérni és ezzel minél nagyobb gazdasági hatalmat kevesek kezébe koncentrálni és politikai párturalmat felépíteni. Így következett be a dunai hivatás feladásával a kettős monarchia belső gyöngesége is, amely most már nemcsak a balkáni pozíciós védelemre volt kép­telen, de önmagát sem volt képes az egyre nagyob­bodó belső feszülő erők és külső nyomás ellen meg­védelmezni. S amikor a háború kitört, nyíltan kifejtették a német publicisztika és közgazdasági tudományos vi­lág, hogy a kettős monarchia nem állhat meg, helyet kell engednie a nagynémet impériumnak. Eulenburg tekintélyes professzor például kiszámí­totta, hogy egy 1100 kilogram súlyú vas­konstrukció költsége Ausztriában 403 aranykorona, ugyanaz Né­metországban 298 aranykorona. Lehet-e az új biroda­lom építésénél az ilyen drágán termelő Osztrák-Ma­gyar Monarchiát tekintetbe venni? Most ismét megvetette lábát a nagynémet eszme a Balkánon, de most már nem a kis Szerbiában és nem kis Romániában, de ismét a régi nagyhatalmi program megvalósításának céljával. S ami ma szemben áll ezzel a hatalmi céllal: a kényszergazdálkodás eszközeivel körülzárt és elszige­telt kicsiny Magyarország, mely még drágábban termel, mint az 52 milliós monarchia tudott termelni. S olcsób­­bítani csak azon az áron tud, hogy a létminimum alá szorítja az ország átlagos keresetét. A magyar gazdasági elzárkózással lemondunk a mai határunkon túl terjedő és bennünket megillető gazdasági befolyásról és átengedjük ezeket a magyar befolyástól szabadon hagyott területeket másnak. Ez­zel a dunai önállóságát adjuk fel, amint feladta a ket­tős monarchia is, ezért kellett elpusztulnia. És a gaz­dasági elszigetelődéssel belső erőinknek is meg kell roppannia, amint megroppanóban volt a kettős mon­archia belső ereje és egyensúlya. A dunai tér önállóságának feladásából keletkező román válság az összes dunamedencei népek rendkívül súlyos válságára szélesedhetik ki, ha nincs erőteljes ellenhatás a történelmi hivatást átérző Magyarország felől. Erőteljes magyar demonstráció a dunai önálló­ság eszméje mellett és nagy határozottsággal végre­hajtott védő mozdulatban egyesíteni minden dunai népakaratot: ez az egy mód kínálkozik a Románia fe­lől fenyegető bomlás ellensúlyozására. Itt van mellettünk rögtön Ausztria a dunai gon­dolat védelmére és Jugoszláviát is ideköti igazi élet­érdeke. Ilyen jegesedő pont körül a dunai rendet ke­reső világhatalmi erők is el tudnak rendeződni és a szükséges ellenhatást ki tudják fejteni. Magyarország mai gazdasági elzárkózásában kény­telen tehetetlenül szemlélni a román fejleményeket. Csetényi József: Magyar Magtenyésztési r­ t. Budapest—Monor, heti jelentése. A tavaszi belföldi vetőmag-szezon köze­ledésére a korai vetésű magvak iránt megindult az érdeklődés. A tőzsdei magpiac forgalma e hét folya­mán sem volt kielégítő. Egyedül szöszösbükköny iránt mutatkozott élénkebb érdeklődés, emelkedő árak mel­lett. A heremagvak közül a lucernamag ára tartott volt, míg a lóheremag ellanyhult. Tavaszbükköny és ősziborsó árában nincsen változás. Repce iránt újab­ban élénnkebb érdeklődés mutatkozik. A borsópiacon csak zöldborsóban voltak kötések. A mák piaca to­vábbra is csendes. A fehér napraforgómagot élénkeb­ben keresik. A tökmagüzletben nincsen változás. — Hivatalos nyersáruárak per 100 kg ab állomás: Köles, fehér 16—18, köles vörös 14—15, köles egyéb 13—13.50, napraforgómag, fehér 20—21, napraforgómag, tarka 21—21.30, tökmag, nagy 28.5—30.5, tökmag, kicsi 26.5— 27, tökmag, dohos 24.75—25.5, mák, kék 102—105, vikt. borsó 18,5—19, expr. borsó 18­—19, ősziborsó 17—18, lencse, nagy 40—45, lencse, közép 36—40, lencse, kicsi 30—34, lucernamag, ny. 185—220, lucernamag, ólom­zárolt 270—280, lóheremag, ny. 108—123, lóheremag, ólomzárolt 154—159, bíbor heremag 62—64, muhar­mag 15—16, tavaszi bükköny 15.5—16, szöszös bükköny, 41—47, csillagfürt 12.75—13.25. OF­A Holzindustrie A. G., Gent. A társaság folyó hó 21-én tartotta meg Genfben az 1030—37. évi rendes közi gyűlését, amely az igazgatósági jelentést és zárszámadá­sokat egyhangúlag elfogadta és úgy határozott, hogy a­ kimutatott 101,437.20 sv. fr. nyereséget új számlára ve­zeti elő. A már előző évekről áthozott nyereségegyenlegek­kel együtt az uj üzleti évre áthozott nyereség így össze­sen 330,214.35 sv. fr. A közgyűlés az igazgatóságot Char­les Gonet, a Wandtländischer Forstverband, Nyon igaz­gatója, dr. Rudolf Hofer, a Schweizerische Diskontbank­ ügyvezető komité tagja, dr. René Pfersich, a Schweize­rische Diskontbank igazgatója és Oscar Schnabel főkon­­zul, az Amstelbank­ ügyvezető igazgatósági tagja, újon­nan választott igazgatósági tagokkal egészítette ki. V­ÁSÁR Valóban vásárt jelent, amelyen n­a­g­y é­r­t­é­k­ű­ egyes darabokat vehet mélyen leszállított árba a A vásár január 24-én kezdődik, ÖNT IS VÁRJUK aGYERMEKRUHA OTTHON­BAIV IV., Sütő-utca 2, Vili., Baross-utca 77, I., Mészáros-utca 2 Árverésre GÖDÖLLŐN január 20-án 8 órakor a híres KÖZPONTI SZÁLLÓ 2 emeletes, 7500 köbméter épülettel, nagy adómentesség, étterem, kávéház, sok vendégszoba stb., szanatóriumnak is. Kikiáltási ár 50.259 P. Feléért megvehető. Tájékoztat: Stesniczky, Budapest, Nagyfuvaros­ u. 12. Telefon: 136-592. Andrássy-ut 4 II. emelet nagy urasági­­lakás kiadó Bővebben: VI., Andrássy-ut 4. Központi iroda A Hangya 40 éves jubileuma. A Hangya-központ igaz­gatósága a központ alapításának negyvenedik évforduló­ját együttes Ülésen ünnepelte, amelyen dr. Balogh Elemér m­. kir. titkos tanácsos mondott beszédet. Az ünnepi ülés után az igazgatóság küldöttsége dr. Balogh Elemér elnök és dr. Wünsch­er Frigyes vezérigazgató vezetésével Fót községbe ment, s az ottani templom kriptájában koszorút helyezett a Hangya szövetkezeti mozgalom halhatatlan emlékű alapítójának, gróf Károlyi Sándornak a sírjára. A Szent István-évi Nemzetközi Vásár minden eddigi­nél nagyobb arányú lesz. Most kedden jár le az a határidő, ameddig a kiállító cégek 10 százalékos kedvezményt kap­nak a rendes helydíjakból. A magyar ipar a Nemzetközi Vásár által nyújtott ezt a fontos előnyt már eddig is vá­rakozáson felüli mértékben vette igénybe. Szombat délig közel 000 kiállító jelentkezett a vásárra! 23 Koland­ Faiskola Szeged nagyválasztéka és elsőrangú gyümölcsfákkal, díszfákkal, bogyósokkal, fenyőkkel, rózsákkal Értékpiac A mai értéktőzsde a kedvező külföldi jelentésekre­ és jó osztalékhírekre barátságos. Az utótőzsde jól tar­tott és bizakodó volt. A Bauxit 3.50, Kőszén 3, Acél 2.50, Urikányi 1.50, Nasici 1 pengővel emelkedett. A bankpapírok magánforgalmában kisebb áremel­kedések voltak. Kereskedelmi Bank 100—101.75 (100—­ 101.50), Hitelbank 41.75 (41), Pesti Hazai 80.50 (80) pengő. A járadékpiacon az 1914-es fővárosi kötvény kissé gyengült, az 1927-es típus árnyalatilag drágult. Részvényárfolyamok: (Zárjelben a zárlat és az emelkedés [+], vagy esés […] mértéke a tegnapi zárlathoz képest. A zárlat utáni­­ jel azt mutatja, hogy tegnap óta az árfo­lyam nem változott, ha jelzés nincs, úgy nem volt kötés az előző napon.) Nemzeti Bank 186 (185.50, —0.50), Fonciére Bizto­sító 60 (60.50), Bauxit 240—245 (244, +3.50), Kohó 30-75 (30.75, +0.25), Aszfalt 13.75—14.25 (14.25, +0.05), Kő­szén 445—443.50 (444, +3), Nagybátonyi 50.25—50.75 (50.50, +0.50), Salgó 45.51­—46.10 (46, +0.40), Urikányi 51.90— 53.30 (53, +1.50), Franklin 16 (16), Fegyver 73—­ 73.40 (73.25, +0.30), Ganz 30—29.60 (29.80, +0.30), Acél 42.50 (42.50, +2.50), Rima 102.75—101.50 (102.25, —0.75), Ofa 27 (26.50,­­), Nasici 76 (76, +1), Levante 0.80— 0.85 (0.80, —0.05), Tröszt 91 (90.50, +0.25), Délcukor 69 (69, 5), Magyar Cukor 160.20—159.60 (159.80, —0.45), Georgia 33 (33, —0.20), Stummer 117 (117, 5), Izzó 195.50 (195.50, +0.50), Gyapjú 6.50 (6.50, —0.10) pengő- Záloglevelek és kötvények. Leszámítoló Bank 7.50 százalékos dollár 92—93 (92) pengő. Fővárosi kölcsön. 1914. évi 314.50 (314.50), 1927. évi 87 (87) százalék. Valutazárlat. Font. 16.80— Bukarest 3.41—3.44, Istán* 17.00, Belga. 56.85—57.45, Ka­­bul 268.00—271.00, Kopén* nadai dollár 332.00—337.00, hát*a 75.25—75.85, London Cseh 11.00—11.70, Dán 75.05 16.85—17.00, Milano 17.66— —75.85, Dinár 7.20—7.75. 17.8864, New York 337.30— Dollár 335.90—339.90, Frank 339.90 Oslo 84.70—85.40, Pa­ 10.90— 11.40, Holland 187.50 rizs 11.06—11.44, Prága 11.79 —189.50, Zloty 60.00—61.40, —11.93, Szófia 4.11—4.15, Lei 2.85—3.00, Leva 3.00— Stockholm 86.90—87.60 Var-4.00, Líra 16.90—17.90 Kor­­só 63.95—64.45, Zürich 77.90 vég 84.50—85.40, Sch­illing —78.60 pengő.’ 80.00—80.70, Svájci fr. 77.70­­—78.60, Svéd 86.70—87.60 Zürichi devizazárlat, Berlin, pengő. 174.25. Amsterdam 241.15. Devizazárlat, Amsterdam New York 432.75, London 187.90— 18. 50, Athén deviza- 21.6312, Párizs 14.45, Milano tomp. 3.025—3.055, Belgrád 22.775. Prága 15.20, Buka- - 7.82—7.88, Berlin 135.70— Pest 3.25, Varsó 82.00, Biguaz-136.70, Brüsszel 57.03—57.47 szel 73.175. BUICK AUTÓSZALON, 1938 TÍPUSOK már kaphatók a képviseletnél Andrássy-út 8

Next