Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-04 / 2. szám

1 1938. január 4., kedd. ft PESTI HÍRLAP MBWMWMWHWBBHOMW—WBWjBHHB Csurgói útmutató Irta Wagy Emil Felemelő és szép karácsonyi ajándékot hozott szá­momra a posta szülőföldemről, szép Somogy­országból. Angol nyelvű zöld füzetke bontakozott ki a kereszt­kötés alól, s alig akartam hinni szememnek, amikor azt olvastam, hogy ezt a kedvesen kiállított angol nyelvű karácsonyi füzetet, amelyen ott díszeleg a csurgói gimnáziumi épület képe, az iskola tanulói szerkesztették. Az intézet teljes címe: Csurgói ref. Csokonai Vitéz Mihály gimnázium. Lelkem mélyéig meghatódtam, mikor ennek a mi őseredetien magyar, zseniális és szeretetreméltóan bohém költőnknek a ne­vét angolul megjelent folyóirat címlapján pillantot­tam meg. A szerkesztő: Dévai Jenő, nyilván az intézet ta­nára s így Csokonai Vitéz Mihály pedagógus utóda. Ezt onnan következtetem, hogy szerkesztő társainak a nevénél mindenütt fel van tüntetve, hogy hányadik osztály tanulói, csak őnála hiányzik ilyen megjelölés. A szerkesztői beköszöntő rövid és velős szózat a Revízió hatalmas eszméjének a méltatására. Szól a Revíziós Ligáról, kiemeli a Pesti Hírlap nagy elisme­rést érdemlő sok esztendős működését ennek a szent nemzeti eszmének a szolgálatában s hálával emlékezik meg Lord Rothermere-ről, Sir Robert Gower-ről s mindazokról az igazságszerető férfiakról, akik meg­­győződéses hűséggel odaálltak az igaz magyar ügy mellé. El sem lehet képzelni, hogy Csokonai Vitéz Mihály, a tüzesvérű költő, aki bizony nem igen irtózott a drasz­tikus kifejezésektől se, micsoda versekben fakadt volna ki azok ellen, akik Debrecent is és Sárospatakot is, az ő két tősgyökeresen magyar iskolai kultúrideálját, ha­­tárvárosokká tették, ha ugyan a legmerészebb fantá­ziával is el lehetne azt képzelni, hogy ilyen bődületesen gonosz álom lephette volna meg a poétát valamelyik kedélyes mulatozása után. De viszont senki se tudná olyan szépen megírni ennek a csurgói „High School News“ című karácsonyi füzetnek dicsőítő ódáját, mint ő, aki, mint az intézet volt tanára,­személyes elégtétel­lel szemlélné, hogy Somogy ifjúsága megtalálta azt az utat, amelyen honszerelemmel telítve járnia kell... Husvétkor s a tanév végeztével is kiadnak még egy-egy ilyen kis folyóiratot s mindezeket megküldik nemcsak a magyar iskoláknak, hanem az angol és amerikai társintézeteknek is. Aktuális ez a mű, mert éppen mostanában sok szó esik arról, hogy a magyar ifjúság mit ne cselekedjék. Hogy mit cselekedjék, azt megmutatja ez a kis füzet. Elsősorban lázas szorgalommal tanuljon nyelveket, hogy azelőtt uralkodott hibánkat, az öntelt elzárkó­zást, amit már Széchenyi István is eredménytelenül ostorozott, jóvátegyék. Csak általános és sokoldalú nyelvtudással törhetünk utat hazánk ügye számára a nagyvilágban s ez a feladat rólunk az utánunk kö­vetkezőkre hárul s úgy látszik, ezt a nemes és nagy kötelességet átérzik a csurgói diákok. Dolgozzanak az egyetemes, dicső, magyar nemzeti eszmékért, mint tették a márciusi ifjak természetesen más körülmények között, más módon. Ez a magasabb értelemben vett ifjúsági politizálás áldást hozó lesz a nemzet jövőjére. De viszont szigorúan mellőzzenek minden olyan politizálást, ami belső gyűlölség és irigység magvait hinti el a magyar lelkiség földjében, mert ez gyengíti a magyar ügyet kifelé ... Jól tudjuk, hogy nehéz az élet, elkeserítőek a gaz­dasági viszonyok s ez az állapot különös súllyal ne­hezedik éppen az intelligens ifjúság vállaira. Ilyen szegényes helyzetre szól ez a képletes francia mondás: „Quand le ratelier est vide, les ânes se battent“. (ha a saroglya üres, a szamarak összerugnak.) Ezt az összerugási példát ne kövesse a magyar ifjúság, ez csúnya­ jelenség s ha mások teszik, legyen lelkük rajta, de az ifjúság feltétlenül másfajta uta­kon járjon. Hogy merre, azt ékesen hirdetik Csokonai Vitéz Mihály gimnáziumának derék, lelkes diákjai ezzel a­­ szép, lelkes és emelkedett szellemű karácsonyi haza­­i fias írásukkal. 1 Még erős fagy, gyéren hó Estefelé a Keleti-tengeren megjelent egy kisebb lég­köri képződmény, amely Németországra mérsékeltebb at­lanti levegőt hoz. Afrika felől viharos időzavar közeledik Olaszországhoz, de a mi idő jellegünk egy két napig még alig változik: általában a fagy erejében és a hóesés gya­koriságában csak kisebb ingadozás valószínű, helyileg azonban a felhőzet alakulása a fagyot mérsékelheti. Hivatalos A Meteorológiai Intézet je­lenti Január 3-án este: Kö­­zép-Európában északi szelek mellett egyre tart a hideg időjárás. Többfelé havazik. Hazánkban is mindenfelé voltak kisebb havazások. A hőmérséklet napközben álta­lában csak mirtusz 6--7 fokig emelkedett, este 7 órára az Alföldön m­ár —10, Nagykö­rösön —13 fokra süllyedt a hőmérő higanysága. Esti hórétegjelentések: Do­bogókő 37, Kékes 40, Sváb­hegy 20 centiméter. . Budapesten este 9 órakor a hőmérséklet 18 Celsius fok, a tengerszintre átszámí­tott légnyomás 769 millimé­ter, alig változó irányzatú. Várható időjárás a követ­­kező 24 órára: Északi-észak­nyugati szél. Változó felhő­zet. Reggel helyenkét köd. Több helyen kisebb havazás. A hideg tovább tart. Éjjel, főleg az Alföldön, igen erős lágy­ időjelentés Vízállás. Duna: Komárom­nál árad, másutt apad, Dé­- Vit­ékig? alacsony, lejebb ma­ ' gas Vinállissu. Bécs —122, Po­zsony 43, Komárom 215, Bu­dapest föl,­­ Paks 80, Baja 210, Mohács 228. Dráva: Barcs —­60, Dráva Szabolcs 69, Eszék 128. Száva: Biod 701. Tisza: Vast­u­osnamény— Tiszafüred közt és Csong­rád­nál árad, másutt apad. Ala­csony vízállású: Tiszau­j­iak —80. Vásárosnamény —4, Tokaj 78, Tiszafüred 98, Szolnok 57, Csongrád 14, Sze­ged 88. Szamos: Csenger 24 Berettyó: Berettyóújfalu­­—‘77 Körös: Körössy­akall 28, Békés 82, Gyoma 68. Maros: Makó 120, Balaton: Siófok 104, Velencei tó: Agárd 66. Duna: jege Regensbu­rg—Turiszever­vin között zajlik. Tisza: jege csak Csongrádnál zajlik, m­ás­hol mindenütt áll; az álló jég 5—14 cm. vastag. Bala­ton: jege Siófoknál 12, Ve­lencei tó jege Agárdnál 14 cm­, vastag. ­ Méteres hótorlaszok akadályozzák az országúti közlekedést Az­­ év utolsó napján megindult és huszonnégy órán keresztül tartott sű­rti hóesés legnagyobb tömegben a Du­nántúlt borította el. A közlekedésijén a legnagyobb nehéz­séget a vasárnap megindult hófúvások okozták. A Hédiből hétfőn reggel Budapestre indult autóbusz m­ég osztrák területen, Hamburg és Kopcadny között el­akadt, m majd hosszas lapátolás után elérték a horvátjdi­­falusi magyar határt. Innen többórás késéssel tovább in­dulva Magyaróvár előtt újból megakadt és ott a­­hóból valósággal ki kellett ásni. Budapestre a kocsi három és negyedórás késéssel érkezett meg. A Budapestről reggel indult autóbusznak az osztrák területen is nagy nehézsé­gei voltak és csak délután öt órakor futott be Bécsie. A hóakadályok miatt hétfőn délután a Budapest és D­éca közötti autóbuszjáratokat megszüntették. A MÁV igazgatósága közli, hogy hétfő estig a vonat­közlekedésben a havazás és a hóviharok akadályokat nem okoztak. Csak azok a nemzetközi vonatok késnek, ame­lyek a magyar határokra pontatlanul érkeznek. Chamberlain angol miniszterelnök béketerve Párizs, jan. 3. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az Intransigeant jelenti, hogy Chamber­lain angol miniszterelnök nagyszabású béketervet készített elő és rövidesen előterjeszti a nagyhatal­maknak. A béketerv főpontjai a következők: 1. Gazdasági szerződés megkötése a Van Zee­­land-körkérdés alapján. 2. „Európai direktórium“ létesítése az angol, francia, olasz és német kor­mány vezetésével. 3. A versaillesi békeszerződés politikai záradékának törlése és a népszövetségi szerződés reformja. 4. Értekezlet egybehívása a német gyarmati igények megtárgyalása céljából. 5. A fegyverkezés korlátozása, ha nem azonnali hatállyal, akkor öt év múlva az angol nemzeti újjáépítési terv megvalósítása után. A francia lap szerint Chamberlain miniszter­­elnök kijelentette, hogyha ennek a tervnek alap­ján nem sikerül a hatalmaknak megegyezniük, akkor példátlan méretű póker­játszma kezdődik, amelyet feltétlenül Anglia fog megnyerni, mert minden más államnál sokkalta hatalmasabb pénz­ügyi eszközökkel rendelkezik. (Sz.) NAPI HÍREK Szavak A statisztika fontos tudomány, de nem min­denki rajong érette. Magam sem. Ha rajonganék, türelemmel és pontosan megszámláltam volna azt a szót, amit karácsonytól új esztendeig számos magyar és külföldi újságból olvastam. Ennek a szónak a neve: Szeretet. Nem túlságosan népszerű szó. Távolról sem olyan népszerű, mint ezek a szavak: Pénz, Szerelem, Gyűlölet, Hazugság. In­kább családi használatra­ és valláserkölcsi tanítá­sokra tartogatják, azonkívül nagy ünnepek alkal­mával hálás téma politikai, társadalmi és temp­lomi beszédekre. Baj, hogy az élet börzéjén semmi keresletnek nem örvend. A pénzt örökké hajszolják, szerelem mindaddig lesz, amíg tíz, vagy százezer esztendő múltán az utolsó két em­ber is megfagy a hó és jég között a barlangjában. A gyűlölet és hazugság is elkíséri az embert az utolsó kenyérdarab harcáig. Ezek a szavak mind széles skálájú, világren­gető, az élet börzéjén nagy keresletnek örvendő szavak és hatalomra, dicsőségre lehet beváltani. De mi a szeretet? A családi vérség köztársasága, a társadalmi humanitás egyes álmodozóinak ke­­resztrefeszítése. A szeretet nagy erő családi vo­natkozásban, vallási értelemben égi megdicsőülés, de az élet piacán azt kérdezik: — Ki szeret engem? Ki örvend az én jólétem­nek, vagy ki ugrik utánam, ha bárkám süllyed? Mi a szeretet? Jóság. De mindenki csak ahhoz jó, akit szeret. Ha a szerencse magasra emel, sa­ját nagyságomat mások irigységével, gyűlöletük nagyságával, vagy álnok hízelgéseikkel mérem meg. Ibsen, a nagy norvég író azt mondta: — Nem szeretem az embereket, mert min­denki kortársaihoz hasonlít. A nagy szellemek mindenkor csak összességé­ben, az ismeretlen emberiséget szerettek. Az egyé­nek elől elzárkóztak. Bizonyára megvolt rá az okuk. Csalódások álltak közöttük. Az embergyűlölő Ibsen lakásában, két eszten­dővel a halála előtt, rendkívül sok egér volt. Az öreg író hosszú ideig tűrte az egerek vandaliz­musát, de egy decemberi napon elhatározta, hogy egérfogót állít fel. Barátja, Björsen, épp akkor nyitott be hozzá, amikor az író bele volt merülve az egérfogó nézésébe, melyben két kis egér két­ségbeesetten futkosott. — Mit fog velük tenni? — kérdezte Björsen. — Ki fogom őket engedni. — És mire vár, hogy kiengedje őket? — Megvárom, hogy a hideg kissé csökkenjen, — felelte Ibsen. A thermometer fagypont alatt 15 fokot mu­tatott akkor Krisztiániában. Ki mondaná, hogy Ibsennek nem volt szive? ! Imádta az állatokat.­­ L. T. — Dr. Légrády Ottó esküvője. Dr. Légrády Ottó, a Pesti Hírlap főszerkesztője, vasárnap dél­előtt fél 12 órakor a XI. kerületi anyakönyve­­zető előtt házasságot kötött Wossala Judittal, Wos­­sala Sándor székesfővárosi tanácsnok leányával. Tanúk voltak: Légrády Károly és Segesváry Fe­renc. Az egyházi esküvőn, amely vasárnap délután hat órakor volt a máriaremetei búcsújáróhely kegytemplomában, a vőlegény tanúja Légrády Károly, a menyasszonyé Herczeg Ferenc volt.­­• A hercegprímás újéve. Dr. Serédi Jusztinián her­cegprímás az évfordulót esztergomi palotájában töltötte teljes visszavonult­ságban. Esztergomban és Budapesten a prímási palota portáján üdvözlő ívek voltak kitéve. Ezeket mindkét helyen számos közéleti kitűnőség írta alá, hogy ily módon kívánjon boldog újesztendőt a bíbo­ros egyházfejedelemnek, akit egyébként a világ minden részéből és hazánkból is számosan kerestek fel üdvözlő soraikkal. Csütörtökön, Vízkereszt ünnepén délelőtt 9 órakor a hercegprímás az esztergomi bazilikában ünne­pélyes főpapi szentmisét fog pontifikálni, a hét végén pedig Budapestre érkezik, hogy elnököljön a Szent Ist­ván Társulat elnökválasztó rendkívüli közgyűlésén, va­sárnap pedig szentmisét pontifikáljon és szentbeszédet mondjon az örökimádás­ templomában az engesztelő novena bevezetőjeként. — Külföldi kitüntetés, Debrecenből jelent k: Borisz király Balla Bertalan városi tanácsnokot a Szent Sándor­­rend tiszti keresztjével tüntette ki, a magyar-bolgár kap­csolatok előmozdítása és kimélyitése érdekében kifejtett érdemes tevékenységéért. — Egyházi kinevezések. A hercegprímás Soltész István hajnal plébánost a bajóti, Zemanek Vince ás­ványi plébánost a hédervári kerület tanfelügyelő-espe­resévé nevezte ki s ugyanakkor ifj. Tóth János Szent Imre-kollégiumi prefektust a főegyházmegyei irodába rendelte be szolgálattételre. — Vitézzé avattak egy tábornokot. Szegedről jelentik: Meghatóan szép ünnepség keretében avatták vitézzé Bil­leg Antal tábornokot,­ a szegedi 1-es gyalogsági parancs­nokot. Az 5. vegyesdandárparancsnokság és a 9. gyalog­ezred tisztjei jelenlétében vitéz Szendrey László alezre­des, vitézi székkapitány előtt mondta el Sitién Antal tá­bornok az esküt, majd ezután vitéz Méreg László ve­zénylő tábornok, vegyesdandárparancsnok vitézzé avatta. Az ünnepség a Magyar Hiszekegy eléneklésével vég­ződött. — Traeger Ernő — egyházfelügyelő. Dr. Traeger Ernő miniszterelnökségi osztályfőnököt a dombóvári evangé­likus egyházközség felügyelő-elnökké választotta meg. — A belga király Kitzbühelban. Kitzbüheli magánje­lentés szerint Up­ót belga király rangrejtve Kitzbü­helbe érkezett és a Grand Hotel­ben szállt meg. Magánjelenté­sek szerint lady Anna Cavendish Banting is Kitzbühelbe érkezett és ott a Villa Ernában szállt meg. Amint isme­retes, a belga királynak legutóbbi angliai utazásával kap­csolatban sok szó esett a királynak a portlandi herceg unokájával, lady Anna Cavendish Bantinggal történt eljegyzéséről, amit azonban megcáfoltak. — Steier Lajos meghalt. Steier Lajos történetíró és közíró, szellemi és tudományos életünk egyik kiemelkedő egyénisége, 53 éves korában Bécsben meghalt. Steier La­jos 1885-ben született Liptószentm­iklóson. Középiskolái­nak elvégzése után a Liptó című hetilapot és a Felvidéki Úr című folyóiratot szerkesztette. Ifjúkora óta nagy ér­deklődéssel tanulmányozta a tót nemzetiségi kérdést. 1912-ben jelent meg „A tót kérdés és a tót nemzetiségi mozgalom története“ című alapvető munkája, amely a tót nemzetiségi kérdés nélkülözhetetlen forrásmunkája. Az összeomlás előtt mindent elkövetett a menthető megmen­tésére és a tótokat igyekezett ráeszméltetni a csehekkel való egyesülés veszélyeire. A békekötés után folytatta történelmi tanulmányait és a budapesti és bécsi levéltá­rakban végzett értékes kutató munkát, amelynek ered­ménye „A tót nemzetiségi kérdés 1848—19-b­en“ című két kötetes munkája volt. A szabadságharc korszakára vo­natkozó művei közül kiemelkedett az a tanulmánya, amelyben Beniczky Lajosnak, a volt felvidéki kormány­biztosnak, német nyelvű feljegyzéseit tette közzé. Sok eredeti és eddig ismeretlen okmányt és levelezést tartal­mazott az 1849-iki trónfosztásról, Görgeyről és Kossuth­­­ról, Haynauról és Paskievicsről szóló munkája is. Alapí­tója, majd legutóbb elnöke volt a Felsőmagyarországi Tu­dományos Társaságnak. 1987 őszén a kormányzó kor­­­mányfőtanácsossá nevezte ki. A magyar integritás meg­mentéséért, illetve visszaszerzéséért tevékenyen harcoló kiváló tudós súlyos gyomorbajban szenvedett. Néh­ány nappal ezelőtt megoperálták a bécsi Auersperg szanató­riumban, azonban a súlyos betegségen az operáció sem segített, úgyhogy Steier Lajos pár nappal az operáció után meghalt. Utolsó kívánságához képest holttestét Budapestre hozták és kedden délelőtt félti­zenkettőkor temetik el a rákoskeresztúri temető halottasházából. — Egy kisfiú halálos szánkóbalesete. Dr. Domokos Gézának, a Katolikus Szanatóriumegyesület igazgató­főorvosának nyolcéves Géza nevű fia nagyapjánál, Mon­zák Albertnál Kőbányán töltötte a karácsonyi szünidőt. A fiúcska Szilveszter napján kiment a közelben fekvő szánkópályára és szánkóján le akart siklani. El is in­dult, de a szánkó egy fagyott göröngybe ütközött és nagy ívben lerepülve, a dombot szegélyező nyolcméteres szakadékba zuhant. A fiúcska a havas mélység alján levő köveken összezúzta magát.. A mentők a Horthy Miklós-kórházba vitték, de segíteni nem lehetett rajta, mert koponyaalapi törést szenvedett és az éjszakai órákban meghalt. 9 x­ok­os nő nem szenved, ha nem muszáj! ALGOCRATINE-t vesz be menstruációs fájdalmak ellen. 1, 3 és 8 ostyás dobozok minden gyógytárban.

Next