Pesti Hírlap, 1938. február (60. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-04 / 27. szám

H Ginczler Hermann kényszeregyezségi ügye A könyvszakértő feltűnő megállapításai Ginczler Hermann építész kényszeregyezségi ügyé- ben viharos tárgyalás volt csütörtökön dr. Kunszt Győző törvényszéki bíró előtt. Néhány héttel ezelőtt az OHB már megszavaztatta a hitelezőket, akiknek legnagyobb része elfogadta az ötvenszázalékos egyez­ségi ajánlatot. Néhány hitelező a szavazás ellen észre­vételeket jelentett be, mire az OHB az ügyet áttette a törvényszékre. Az egyik kifogást bejelentő hitelező, az Adler és Társa cég jogi képviselője, dr. Rosenberg Sándor fej­tette ki azután, hogy miért nem fogadhatja el az egyezséget. — Ginczler Hermann olyan kimutatást terjesztett a hitelezők elé — mondotta dr. Rosenberg Sándor a­, amelyből megállapítható, hogy könyvelése teljesen rendszertelen volt és ajánlatát nem is lehet komoly tárgyalás alá venni. Ginczler Hermann hat éven ke­resztül Budapesten majdnem egy egész városrészt épített, 80—100 iparossal dolgozott, hiteleket vett fel a bankoktól, de könyveket nem vezetett. Szerintem megállapítható Ginczler rosszhiszeműsége és semmi remény sincs arra, hogy a felajánlott egyezségnek ele­get tud tenni. Az ügyvéd előterjesztését viharos közbeszólások szakították félbe. Utána más hitelezők is bejelentet­ték csatlakozásukat a kifogásokhoz. Dr. Kagos Béla vagyonfelügyelő ismertette dr. Hegedűs Béla törvényszéki könyvszakértő véleményét. A könyvszakértő a rendelkezésre álló, rövid idő alatt is hatvan olyan könyvelési szabálytalanságra jött rá, amely Ginczler egész könyvvezetését megbízhatatlanná teszi. Kaparások, javítások egész sora szerepel a köny­vekben. Ezerpengős tételek tízezerpengősre, százpen­gősök ezerpengősre, egy 1032 pengős tétel 3032-re van kijavítva, az Ulrich cég egyik tétele 20.000 pengőről 25.000 pengőre lett átjavítva. Egy 39.000 pengős tétel eredetileg csak 9000 pengő volt és a 3-as szám később került elére. Nagyösszegű kifizetések, autóvásárlás, amely a legutolsó hetekben történt, szintén rosszhisze­műségre vallanak, mert ilyen módon csökkentette Ginczler a hitelezők rendelkezésére álló fedezetet. Dr. Rosenberg Sándor kérte, hogy a könyvszakértő megállapításai és a vagyonfelügyelő jelentése alapján a törvényszék tegye át az iratokat a kir. ügyészségre a bűnvádi eljárás megindítása céljából. Az OHB szakértője közölte, hogy bizonyos sza­bálytalanságokat ő is tapasztalt, de ezekből nem lehet olyan következtetéseket levonni, mint amelyek a tör­vényszéki szakértő jelentésében vannak. Ginczler Hermann esküt tett ezután arra, hogy a becsatolt vagyoni kimutatás helyes. Dr. Ságváry Sándor mintegy harminc hitelező képviseletében bejelentette, hogy a hitelezők érdeke az, hogy mielőbb pénzhez jussanak. Éppen ezért kéri, hogy a törvényszék hagyja helyben az OHB előtt meg­kötött egyezséget. Dr. Pete Márton törvényszéki jogi megbízott kö­zölte, hogy a szabálytalanságok neki is feltűntek, mégis leghelyesebbnek tartaná az egyezség jóváha­gyását.­­ A bíró végül közölte, hogy a törvényszék határo­zatát írásban fogja tudatni az érdekeltekkel. Tíz évi fegyházra ítélték a tápiógyörgyei férjgyilkos asszonyt A pestvidéki törvényszék Mendelényi-tanácsa csütörtökön a késő esti órákig tárgyalta a tápiógyör­­gyei férjgyilkosság ügyét. Sínka Sándorné született Kocsis Anna a múlt év augusztus 21-ikén egy nagy veszekedés után meggyilkolta a férjét, Sinka Sándor gazdálkodót. Délután kezdődött a veszekedés, amikor a férj revolvert fogott az asszonyra. A házbeliek ak­kor lefogták a felizgult gazdálkodót, aki elvégezte munkáját, majd este lefeküdt az istállóban aludni. Amikor meggyőződött arról, hogy férje már alszik, kihúzta feje alól a pisztolyt és közvetlen közelről agyonlőtte a férjét, aki azonnal meghalt. — Bűnös vagyok — mondta zokogva az asszony a bíróság előtt. — 1920-ban mentem férjhez, amikor még alig voltam húszesztendős. Csak rövid ideig volt boldog a házasságunk, később azután majdnem na­ponta veszekedtünk. Kétszer külön is költöztünk. Apósommid sok bajom volt, ezt elpanaszoltam a fér­jemnél­, aki azonban nem szeretett engem, hanem más nők után járt. Zárt tárgyaláson, mondotta el azután az asszony, hogy a férje augusztus 21-ikén miért fogott rá fegy­vert, majd nyílt tárgyalásrn vallotta, hogy augusztus 20-ikán egy jósnő megmondta neki, hogy rövidesen gyilkosság fog történni a családjában vagy ő öli meg a férjét, vagy a férje fog végezni vele A jóslás föl­kavarta a kedélyállapotát. Másnap összevetek és a férje meg is ütötte. — Esküszöm, hogy főleg meddig önkívületben vol­tam már,­ amikor alvó férjem feje alól kihúztam a fegyvert. Remegett a kezem és véletlenül sült el a pisztoly. A tanuk részletesen vallottak a házaspár áldatlan családi életéről. Az orvosszakértők után dr. Knorr Fe­renc főügyészhelyettes szándékos emberölés címén kérte az asszony súlyos megbüntetését. Dr. Lázár Ernő védő viszont azt fejtegette, hogy Sinkáné erős felindu­lásban követte el tettét. Kétórás tanácskozás után este kilenc órakor hir­dette ki dr. Mendelényi László elnök az ítéletet. A tör­vényszék Sinka Sándort két szándékos emberölés bűn­tettéért tíz évi fegyházra ítélte. A törvényszék nyoma­tékos enyhítő körülménynek vette a vádlott szomorú életsorsát, elromlott házaséletét, férjének durva bánás­módját­, a Sűrű bántalmazásokat és végül hogy két gyermeke van. Az ítélet még nem jogerős. Megkezdődtek a Singapore- tengeri hadgyakorlatok London, febr. 3. Éjféltájban dördültek el az első ágyúlö­vések a singaporei nagyarányú hadijátékokon, amelyeken harminc hadihajó, száztíz repülőgép és 12.000 főnyi haderő vett részt. A hadgyakorlatok célja a húszmillió font költséggel felépített erődök ellen­állásának kipróbálása keletről jövő tengeri, száraz­földi és légitámadásokkal szemben. Az ellenséges „kék“ haderő torpedóromboló flottája indította meg az első támadást a keleti védőművek ellen, de a parti ütegek zárótüze visszaverte a kísérletet. A döntőbíróság meg­állapította,­­ hogy a támadók által leejtett néhány bomba célt tévesztett s hogy az első támadás a véde­lem sikerével zárult. A singaporei támaszpont megtámadhatatlannak látszik Singapore, febr. 3. A két napja folyó manőver ed­digi tanúsága szerint megtámadhatatlannak látszik a flottatámaszpont. A csütörtökre virradó éjszaka sike­rült ugyan az ellenséges flottához tartozó „Eagle“ re­­pülőgép anyahajónak és több torpedórombolónak a sö­tétség leple alatt a singaporei sziget közelébe jutniuk, a parti ütegek és légi torpedógépek azonban a zuhogó eső ellenére harcképtelenné tették a támadókat. Ko­moly háború esetén a repülőgépek egyike sem érte volna el Singaporet.­­ Csütörtökön reggel az ellenséges flotta újabb tá­madást kezdett és heves zárótűz védelme alatt csapa­tokat próbált partraszállítani. Ez a támadás szintén meghiúsult. A manőver eddigi tanúsága szerint a vé­delem legnagyobb erőssége a légiflotta, még­pedig el­sősorban a felderítőgépek és az új típusu­ torpedó-re­pülőgépek. Fontos szerepet játszanak a védelemnél a nagy számban felvonult tengeralattjárók is. A pestvidéki és az egri ügyvédi kamara az ügyvédi zárt­szám bevezetését kéri A Pestvidéki Ügyvédi Kamara dr. Aradi Béla el­nöklete mellett vasárnap rendkívüli közgyűlésen fog­lalkozott az ügyvéd zártszám kérdésével. A közgyűlés iránt nemcsak az ügyvédek, hanem az érdekelt ügy­védjelöltek részéről is óriási érdeklődés nyilvánult meg. Dr. Láday Győző kamarai titkár hosszabb beszéd­ben ismertette a választmány álláspontját. A választ­mány javaslata úgy szól, hogy a pestvidéki kamara egész területére rendelje el az igazságügyminiszter a zárt számot, vagy ha ezt nem fogadná el, állapítsa meg az egyes járásbírósági területekre az ügyvédek számát Az előadó beszédét a teremben levő mintegy öt­ven ügyvédjelölt ismételt közbeszólással zavarta meg. Éleshangú vita indult meg azután. Dr. Rajki Móric kijelentette, hogy nem fogadja el azt a javaslatot, amely le akarja zárni a sorompókat a már gyakorlatot folytató ügyvédjelöltek előtt is. Dr. Kux Sándor azt in­dítványozta, hogy azok az ügyvédjelöltek, akik 1937. március 23-án az ügyvédi rendtartásról szóló törvény kihirdetésének napján már be voltak jegyezve, a Ka­mara sorába felvehetők legyenek. Hasonlóan érvelt a többi felszólaló is. Dr. Láday Győző titkár válaszolt a vita szóno­kainak, beszédét azonban az ügyvédjelöltek állandó és viharos közbeszólásokkal szinte lehetetlenné tették. A titkár indítványára végül a közgyűlés 29 szavazattal 24 ellenében az ügyvédjelölteket kizárta a közgyű­lésről. Az ügyvédjelöltek a szomszédos szobába vo­nultak, a titkár azonban közölte velük, hogy ott sem tartózkodhatnak, hanem kötelesek elhagyni a kamara helyiségét. Erre nagy felzúdulás támadt, már-már rendőri segítséget akartak igénybe venni, amikor végül Aradi Béla elnök tapintatos közbelépése rendet te­remtett. Az elnök ugyanis megengedte, hogy az Ügy­védjelöltek Országos Szövetségének két tagja a köz­gyűlési teremben maradhat, a többiek pedig a szom­szédos irodahelyiségben tartózkodhatnak, ha csendben viselkednek. Az izgalmak lecsillapulta után szavazás követke­zett. A Kamara 45 szavazattal 28 ellenében az ügyvédi zártszám behozatalának szükségessége mellett szava­zott, 36 szavazattal 28 ellen azonban azzal a módosí­tással, hogy akik a törvény kihirdetése napján már bejegyzett ügyvédjelöltek voltak, azok a tagok sorába felvehetők. Az egri kamara határozata Eger, febr. 3. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Az egri ügyvédi kamara dr. Petro Kálmán orsz. képviselő el­nöklete mellett szerdán közgyűlést tartott, amelynek napirendjén a zártszám kérdése szerepelt. A kamara választmánya a zártszám bevezetése mellett foglalt állást és azt javasolta, hogy a heves megyei ügyvédei­ számát 140-ről 100-ra csökkentsék. A javaslat értel­mében Egernek 40, Gyöngyösnek 30, Hatvannak 10, Hevesnek 10, Tiszafürednek 8 és Pétervásárának 2 ügyvédje lesz. A közgyűlés 23 szavazattal 7 ellen el­fogadta ezt a javaslatot. A közgyűlés által elfogadott határozat hangoztatja, hogy azért foglalt állást a zárt­szám mellett, mert attól tart, hogy az ország más ügyvédi kamarái is bevezetik a zártszámot és m­á­r előre meg kell akadályozni, hogy a más kamarák te­rületéről kiszorult ügyvédek az egri kamara területére özönöljenek. Halász Vilma ismert fényképésznő megmérgezte magát és meghalt Öccsének halála miatt követte el az öngyilkosságot Halász Vilma 53 éves, ismert belvárosi fényképész­nőnek a Kristóf-tér 2. számú házban volt a műterme, ahol művészi fényképeket készített. Együtt élt a mű­teremlakásban 80 éves édesapjával és Ferenc nevű öccsével. Halász Ferenc festőművész volt. Valamikor Balló Edénél tanult, majd később Drezdában és Mün­chenben folytatta tanulmányait. A festőművész púpos, beteg ember volt. Nővére, Halász Vilma valósággal feláldozta az életét, hogy elfeledtesse vele szenvedé­seit, Halász Ferenc pedig azzal igyekezett viszonozni nővére önfeláldozó viselkedését, hogy segített neki a műteremben dolgozni, ő állította be a felvételeket. A festő három hónappal ezelőtt súlyosan megbetegedett. Gerincelferdülésével kapcsolatos kór támadta meg szervezetét, nem lehetett segíteni rajta és hosszú szen­vedés után kedden reggel meghalt. Halász Vilma idegei ekkor összeomlottak, alig tud­ták elszakítani öccse holttestétől. Utóbb kiderült, hogy nemcsak az öccse temetési költségeit fizette ki, hanem a saját temetését is megrendelte. Szerdán késő dél­után tért haza Kristóf­ téri műteremlakásába. Itt ideg­roham tört ki rajta, megrongálta műtermének búto­rait, majd bezárkózott a kamrába. Nyolcvan éves édesapja, id. Halász Ferenc, a ki­merültségtől már elaludt szobájában és minderről semmit sem tudott. Éjféltájban felébredt és aggódni kezdett. Bement leánya hálószobájába, de nem találta az ágyában. Rosszat sejtve, segítségül hívta a házfel­ügyelőt és mivel Halász Vilmát a lakásban sehol sem találták, az apa feltörette a kamra ajtaját. A sötét kis kamra kövén holtan találták Halász Vilmát. A gázcsövet egész a torkáig ledugta és így szívta magába a nyitott csapból kiáramló gázt. Segíteni már nem le­hetett rajta, órákkal előbb meghalt. Megtalálták az öngyilkos fényképésznő megrázó búcsúlevelét is, amelyben a többi között a következő­ket írja: „Jeltelen tömegsírban temessenek el. Temetése­men senki se jelenjék meg. Ez a végső kívánságom. Mártírium volt az életem, ilyen legyen az elföldelé­­sem is . . .“ A levél így végződik: „Életem legboldo­gabb pillanata ez." Az öngyilkos fényképésznő holttestét a törvény­­széki orvostani intézetbe szállították. A Halász-család drámája nagy részvétet és megdöbbenést keltett. A két tragikus sorsú testvért pénteken délután három órakor temetik a rákosi temetőben.­­ „Modern fejlődés a Duna völgyében“ Dr. Ludwig Ede, az osztrák sajtókamara elnökének előadása Budapesten Dr. Ludwig Ede rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter, az osztrák sajtókamara elnöke, a Ma­gyar Külügyi Társaság meghívására „Modern fejlő­dés a Duna völgyében“ címmel előadást tartott az Országháza delegációs termében. Az előkelő közönség­­soraiban megjelent Kozma Miklós volt miniszter, Gajzágó László nyug. rendkívüli­ követ, Lukács György volt miniszter, Baar-Baarenfels osztrák követ, Erd­­m­annsdorf német követ, Fisa csehszlovák követség), tanácsos és sokan mások. Kenéz Béla rektor, a Külügyi Társaság elnöke nyitotta meg az ülést, majd Ludwig Ede tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását. — A középdunamenti régi közös gazdasági terü­let szétzúzása Ausztriát és Magyarországot érintette a legsúlyosabban — mondotta többek között Ludwig Ede. —•­ A közös szerencsétlenség következménye az a törekvés, hogy az új helyzetben megkeressük a szo­ros gazdasági és kulturális együttműködés útját. — A római hármasszerződés az első gyakorlati eredménye a középeurópai építő politikának. Ez az egyezmény volt a bevezetője a Dunamedencében az általános gazdasági és politikai megértésnek, de meg­mutatja a talpraállás és a jobb jövő útját az egész művelt Európa nemzeteinek.­­ Az általános kulturális fejlődésnek fontos­ té­nyezői a kis államok is. Bár a kis államok kénytele­nek egész politikájukat életképességük fenntartására irányítani, az önfenntartásra és a béke megóvására irányuló törekvéseket azonban csak akkor valósíthat­ják meg, ha, erre erőt nyernek a gazdasági és kultu­rális együttműködésből. A római hám­asszövetség kellő alapot nyújt erre. A továbbiakban az előadó a békeszerződésekről beszélt és rámutatott arra, hogy az igazi európai fej­lődés teljes nem ismerése vezetett a régi osztrák-ma­gyar monarchia szétzúzására, holott a monarchia a középeurópai kérdések legszerencsésebb megoldása volt. A békeszerződések alakilag még érvényben van­nak, valójában azonban már annyira áttörték őket, hogy nem lehet őket többé hatékony nemzetközi té­nyeknek tekinteni. Európában csak új nemzetközi megállapodásokkal lehetne olyan tanácskozó szerve­zetet teremteni, amely egyúttal végrehajtó szerve lenne az időközönként összeülő értekezleteknek. Pedig csak ily módon, lehetne megfelelően újjászervezni a Népszövetséget. A Magyar Külügyi Társaság esti vacsorát adott­­ Ludwig Ede tiszteletére. f­ fest !HimLAP 1938. február 4., péntek.

Next