Pesti Hírlap, 1938. február (60. évfolyam, 25-47. szám)
1938-02-04 / 27. szám
H Ginczler Hermann kényszeregyezségi ügye A könyvszakértő feltűnő megállapításai Ginczler Hermann építész kényszeregyezségi ügyé- ben viharos tárgyalás volt csütörtökön dr. Kunszt Győző törvényszéki bíró előtt. Néhány héttel ezelőtt az OHB már megszavaztatta a hitelezőket, akiknek legnagyobb része elfogadta az ötvenszázalékos egyezségi ajánlatot. Néhány hitelező a szavazás ellen észrevételeket jelentett be, mire az OHB az ügyet áttette a törvényszékre. Az egyik kifogást bejelentő hitelező, az Adler és Társa cég jogi képviselője, dr. Rosenberg Sándor fejtette ki azután, hogy miért nem fogadhatja el az egyezséget. — Ginczler Hermann olyan kimutatást terjesztett a hitelezők elé — mondotta dr. Rosenberg Sándor a, amelyből megállapítható, hogy könyvelése teljesen rendszertelen volt és ajánlatát nem is lehet komoly tárgyalás alá venni. Ginczler Hermann hat éven keresztül Budapesten majdnem egy egész városrészt épített, 80—100 iparossal dolgozott, hiteleket vett fel a bankoktól, de könyveket nem vezetett. Szerintem megállapítható Ginczler rosszhiszeműsége és semmi remény sincs arra, hogy a felajánlott egyezségnek eleget tud tenni. Az ügyvéd előterjesztését viharos közbeszólások szakították félbe. Utána más hitelezők is bejelentették csatlakozásukat a kifogásokhoz. Dr. Kagos Béla vagyonfelügyelő ismertette dr. Hegedűs Béla törvényszéki könyvszakértő véleményét. A könyvszakértő a rendelkezésre álló, rövid idő alatt is hatvan olyan könyvelési szabálytalanságra jött rá, amely Ginczler egész könyvvezetését megbízhatatlanná teszi. Kaparások, javítások egész sora szerepel a könyvekben. Ezerpengős tételek tízezerpengősre, százpengősök ezerpengősre, egy 1032 pengős tétel 3032-re van kijavítva, az Ulrich cég egyik tétele 20.000 pengőről 25.000 pengőre lett átjavítva. Egy 39.000 pengős tétel eredetileg csak 9000 pengő volt és a 3-as szám később került elére. Nagyösszegű kifizetések, autóvásárlás, amely a legutolsó hetekben történt, szintén rosszhiszeműségre vallanak, mert ilyen módon csökkentette Ginczler a hitelezők rendelkezésére álló fedezetet. Dr. Rosenberg Sándor kérte, hogy a könyvszakértő megállapításai és a vagyonfelügyelő jelentése alapján a törvényszék tegye át az iratokat a kir. ügyészségre a bűnvádi eljárás megindítása céljából. Az OHB szakértője közölte, hogy bizonyos szabálytalanságokat ő is tapasztalt, de ezekből nem lehet olyan következtetéseket levonni, mint amelyek a törvényszéki szakértő jelentésében vannak. Ginczler Hermann esküt tett ezután arra, hogy a becsatolt vagyoni kimutatás helyes. Dr. Ságváry Sándor mintegy harminc hitelező képviseletében bejelentette, hogy a hitelezők érdeke az, hogy mielőbb pénzhez jussanak. Éppen ezért kéri, hogy a törvényszék hagyja helyben az OHB előtt megkötött egyezséget. Dr. Pete Márton törvényszéki jogi megbízott közölte, hogy a szabálytalanságok neki is feltűntek, mégis leghelyesebbnek tartaná az egyezség jóváhagyását. A bíró végül közölte, hogy a törvényszék határozatát írásban fogja tudatni az érdekeltekkel. Tíz évi fegyházra ítélték a tápiógyörgyei férjgyilkos asszonyt A pestvidéki törvényszék Mendelényi-tanácsa csütörtökön a késő esti órákig tárgyalta a tápiógyörgyei férjgyilkosság ügyét. Sínka Sándorné született Kocsis Anna a múlt év augusztus 21-ikén egy nagy veszekedés után meggyilkolta a férjét, Sinka Sándor gazdálkodót. Délután kezdődött a veszekedés, amikor a férj revolvert fogott az asszonyra. A házbeliek akkor lefogták a felizgult gazdálkodót, aki elvégezte munkáját, majd este lefeküdt az istállóban aludni. Amikor meggyőződött arról, hogy férje már alszik, kihúzta feje alól a pisztolyt és közvetlen közelről agyonlőtte a férjét, aki azonnal meghalt. — Bűnös vagyok — mondta zokogva az asszony a bíróság előtt. — 1920-ban mentem férjhez, amikor még alig voltam húszesztendős. Csak rövid ideig volt boldog a házasságunk, később azután majdnem naponta veszekedtünk. Kétszer külön is költöztünk. Apósommid sok bajom volt, ezt elpanaszoltam a férjemnél, aki azonban nem szeretett engem, hanem más nők után járt. Zárt tárgyaláson, mondotta el azután az asszony, hogy a férje augusztus 21-ikén miért fogott rá fegyvert, majd nyílt tárgyalásrn vallotta, hogy augusztus 20-ikán egy jósnő megmondta neki, hogy rövidesen gyilkosság fog történni a családjában vagy ő öli meg a férjét, vagy a férje fog végezni vele A jóslás fölkavarta a kedélyállapotát. Másnap összevetek és a férje meg is ütötte. — Esküszöm, hogy főleg meddig önkívületben voltam már, amikor alvó férjem feje alól kihúztam a fegyvert. Remegett a kezem és véletlenül sült el a pisztoly. A tanuk részletesen vallottak a házaspár áldatlan családi életéről. Az orvosszakértők után dr. Knorr Ferenc főügyészhelyettes szándékos emberölés címén kérte az asszony súlyos megbüntetését. Dr. Lázár Ernő védő viszont azt fejtegette, hogy Sinkáné erős felindulásban követte el tettét. Kétórás tanácskozás után este kilenc órakor hirdette ki dr. Mendelényi László elnök az ítéletet. A törvényszék Sinka Sándort két szándékos emberölés bűntettéért tíz évi fegyházra ítélte. A törvényszék nyomatékos enyhítő körülménynek vette a vádlott szomorú életsorsát, elromlott házaséletét, férjének durva bánásmódját, a Sűrű bántalmazásokat és végül hogy két gyermeke van. Az ítélet még nem jogerős. Megkezdődtek a Singapore- tengeri hadgyakorlatok London, febr. 3. Éjféltájban dördültek el az első ágyúlövések a singaporei nagyarányú hadijátékokon, amelyeken harminc hadihajó, száztíz repülőgép és 12.000 főnyi haderő vett részt. A hadgyakorlatok célja a húszmillió font költséggel felépített erődök ellenállásának kipróbálása keletről jövő tengeri, szárazföldi és légitámadásokkal szemben. Az ellenséges „kék“ haderő torpedóromboló flottája indította meg az első támadást a keleti védőművek ellen, de a parti ütegek zárótüze visszaverte a kísérletet. A döntőbíróság megállapította, hogy a támadók által leejtett néhány bomba célt tévesztett s hogy az első támadás a védelem sikerével zárult. A singaporei támaszpont megtámadhatatlannak látszik Singapore, febr. 3. A két napja folyó manőver eddigi tanúsága szerint megtámadhatatlannak látszik a flottatámaszpont. A csütörtökre virradó éjszaka sikerült ugyan az ellenséges flottához tartozó „Eagle“ repülőgép anyahajónak és több torpedórombolónak a sötétség leple alatt a singaporei sziget közelébe jutniuk, a parti ütegek és légi torpedógépek azonban a zuhogó eső ellenére harcképtelenné tették a támadókat. Komoly háború esetén a repülőgépek egyike sem érte volna el Singaporet. Csütörtökön reggel az ellenséges flotta újabb támadást kezdett és heves zárótűz védelme alatt csapatokat próbált partraszállítani. Ez a támadás szintén meghiúsult. A manőver eddigi tanúsága szerint a védelem legnagyobb erőssége a légiflotta, mégpedig elsősorban a felderítőgépek és az új típusu torpedó-repülőgépek. Fontos szerepet játszanak a védelemnél a nagy számban felvonult tengeralattjárók is. A pestvidéki és az egri ügyvédi kamara az ügyvédi zártszám bevezetését kéri A Pestvidéki Ügyvédi Kamara dr. Aradi Béla elnöklete mellett vasárnap rendkívüli közgyűlésen foglalkozott az ügyvéd zártszám kérdésével. A közgyűlés iránt nemcsak az ügyvédek, hanem az érdekelt ügyvédjelöltek részéről is óriási érdeklődés nyilvánult meg. Dr. Láday Győző kamarai titkár hosszabb beszédben ismertette a választmány álláspontját. A választmány javaslata úgy szól, hogy a pestvidéki kamara egész területére rendelje el az igazságügyminiszter a zárt számot, vagy ha ezt nem fogadná el, állapítsa meg az egyes járásbírósági területekre az ügyvédek számát Az előadó beszédét a teremben levő mintegy ötven ügyvédjelölt ismételt közbeszólással zavarta meg. Éleshangú vita indult meg azután. Dr. Rajki Móric kijelentette, hogy nem fogadja el azt a javaslatot, amely le akarja zárni a sorompókat a már gyakorlatot folytató ügyvédjelöltek előtt is. Dr. Kux Sándor azt indítványozta, hogy azok az ügyvédjelöltek, akik 1937. március 23-án az ügyvédi rendtartásról szóló törvény kihirdetésének napján már be voltak jegyezve, a Kamara sorába felvehetők legyenek. Hasonlóan érvelt a többi felszólaló is. Dr. Láday Győző titkár válaszolt a vita szónokainak, beszédét azonban az ügyvédjelöltek állandó és viharos közbeszólásokkal szinte lehetetlenné tették. A titkár indítványára végül a közgyűlés 29 szavazattal 24 ellenében az ügyvédjelölteket kizárta a közgyűlésről. Az ügyvédjelöltek a szomszédos szobába vonultak, a titkár azonban közölte velük, hogy ott sem tartózkodhatnak, hanem kötelesek elhagyni a kamara helyiségét. Erre nagy felzúdulás támadt, már-már rendőri segítséget akartak igénybe venni, amikor végül Aradi Béla elnök tapintatos közbelépése rendet teremtett. Az elnök ugyanis megengedte, hogy az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének két tagja a közgyűlési teremben maradhat, a többiek pedig a szomszédos irodahelyiségben tartózkodhatnak, ha csendben viselkednek. Az izgalmak lecsillapulta után szavazás következett. A Kamara 45 szavazattal 28 ellenében az ügyvédi zártszám behozatalának szükségessége mellett szavazott, 36 szavazattal 28 ellen azonban azzal a módosítással, hogy akik a törvény kihirdetése napján már bejegyzett ügyvédjelöltek voltak, azok a tagok sorába felvehetők. Az egri kamara határozata Eger, febr. 3. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Az egri ügyvédi kamara dr. Petro Kálmán orsz. képviselő elnöklete mellett szerdán közgyűlést tartott, amelynek napirendjén a zártszám kérdése szerepelt. A kamara választmánya a zártszám bevezetése mellett foglalt állást és azt javasolta, hogy a heves megyei ügyvédei számát 140-ről 100-ra csökkentsék. A javaslat értelmében Egernek 40, Gyöngyösnek 30, Hatvannak 10, Hevesnek 10, Tiszafürednek 8 és Pétervásárának 2 ügyvédje lesz. A közgyűlés 23 szavazattal 7 ellen elfogadta ezt a javaslatot. A közgyűlés által elfogadott határozat hangoztatja, hogy azért foglalt állást a zártszám mellett, mert attól tart, hogy az ország más ügyvédi kamarái is bevezetik a zártszámot és már előre meg kell akadályozni, hogy a más kamarák területéről kiszorult ügyvédek az egri kamara területére özönöljenek. Halász Vilma ismert fényképésznő megmérgezte magát és meghalt Öccsének halála miatt követte el az öngyilkosságot Halász Vilma 53 éves, ismert belvárosi fényképésznőnek a Kristóf-tér 2. számú házban volt a műterme, ahol művészi fényképeket készített. Együtt élt a műteremlakásban 80 éves édesapjával és Ferenc nevű öccsével. Halász Ferenc festőművész volt. Valamikor Balló Edénél tanult, majd később Drezdában és Münchenben folytatta tanulmányait. A festőművész púpos, beteg ember volt. Nővére, Halász Vilma valósággal feláldozta az életét, hogy elfeledtesse vele szenvedéseit, Halász Ferenc pedig azzal igyekezett viszonozni nővére önfeláldozó viselkedését, hogy segített neki a műteremben dolgozni, ő állította be a felvételeket. A festő három hónappal ezelőtt súlyosan megbetegedett. Gerincelferdülésével kapcsolatos kór támadta meg szervezetét, nem lehetett segíteni rajta és hosszú szenvedés után kedden reggel meghalt. Halász Vilma idegei ekkor összeomlottak, alig tudták elszakítani öccse holttestétől. Utóbb kiderült, hogy nemcsak az öccse temetési költségeit fizette ki, hanem a saját temetését is megrendelte. Szerdán késő délután tért haza Kristóf téri műteremlakásába. Itt idegroham tört ki rajta, megrongálta műtermének bútorait, majd bezárkózott a kamrába. Nyolcvan éves édesapja, id. Halász Ferenc, a kimerültségtől már elaludt szobájában és minderről semmit sem tudott. Éjféltájban felébredt és aggódni kezdett. Bement leánya hálószobájába, de nem találta az ágyában. Rosszat sejtve, segítségül hívta a házfelügyelőt és mivel Halász Vilmát a lakásban sehol sem találták, az apa feltörette a kamra ajtaját. A sötét kis kamra kövén holtan találták Halász Vilmát. A gázcsövet egész a torkáig ledugta és így szívta magába a nyitott csapból kiáramló gázt. Segíteni már nem lehetett rajta, órákkal előbb meghalt. Megtalálták az öngyilkos fényképésznő megrázó búcsúlevelét is, amelyben a többi között a következőket írja: „Jeltelen tömegsírban temessenek el. Temetésemen senki se jelenjék meg. Ez a végső kívánságom. Mártírium volt az életem, ilyen legyen az elföldelésem is . . .“ A levél így végződik: „Életem legboldogabb pillanata ez." Az öngyilkos fényképésznő holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. A Halász-család drámája nagy részvétet és megdöbbenést keltett. A két tragikus sorsú testvért pénteken délután három órakor temetik a rákosi temetőben. „Modern fejlődés a Duna völgyében“ Dr. Ludwig Ede, az osztrák sajtókamara elnökének előadása Budapesten Dr. Ludwig Ede rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az osztrák sajtókamara elnöke, a Magyar Külügyi Társaság meghívására „Modern fejlődés a Duna völgyében“ címmel előadást tartott az Országháza delegációs termében. Az előkelő közönségsoraiban megjelent Kozma Miklós volt miniszter, Gajzágó László nyug. rendkívüli követ, Lukács György volt miniszter, Baar-Baarenfels osztrák követ, Erdmannsdorf német követ, Fisa csehszlovák követség), tanácsos és sokan mások. Kenéz Béla rektor, a Külügyi Társaság elnöke nyitotta meg az ülést, majd Ludwig Ede tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását. — A középdunamenti régi közös gazdasági terület szétzúzása Ausztriát és Magyarországot érintette a legsúlyosabban — mondotta többek között Ludwig Ede. —• A közös szerencsétlenség következménye az a törekvés, hogy az új helyzetben megkeressük a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útját. — A római hármasszerződés az első gyakorlati eredménye a középeurópai építő politikának. Ez az egyezmény volt a bevezetője a Dunamedencében az általános gazdasági és politikai megértésnek, de megmutatja a talpraállás és a jobb jövő útját az egész művelt Európa nemzeteinek. Az általános kulturális fejlődésnek fontos tényezői a kis államok is. Bár a kis államok kénytelenek egész politikájukat életképességük fenntartására irányítani, az önfenntartásra és a béke megóvására irányuló törekvéseket azonban csak akkor valósíthatják meg, ha, erre erőt nyernek a gazdasági és kulturális együttműködésből. A római hámasszövetség kellő alapot nyújt erre. A továbbiakban az előadó a békeszerződésekről beszélt és rámutatott arra, hogy az igazi európai fejlődés teljes nem ismerése vezetett a régi osztrák-magyar monarchia szétzúzására, holott a monarchia a középeurópai kérdések legszerencsésebb megoldása volt. A békeszerződések alakilag még érvényben vannak, valójában azonban már annyira áttörték őket, hogy nem lehet őket többé hatékony nemzetközi tényeknek tekinteni. Európában csak új nemzetközi megállapodásokkal lehetne olyan tanácskozó szervezetet teremteni, amely egyúttal végrehajtó szerve lenne az időközönként összeülő értekezleteknek. Pedig csak ily módon, lehetne megfelelően újjászervezni a Népszövetséget. A Magyar Külügyi Társaság esti vacsorát adott Ludwig Ede tiszteletére. f fest !HimLAP 1938. február 4., péntek.