Pesti Hírlap, 1938. április (60. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

wfVuJI&AM t't! BUDAPEST, 193* Előfizetés a Képes Va­sárnappal­­és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­dányszám ára 8 fillér. Vasárnap 12 fillér.­ (a mellékletek nélkül) PÉNTEK, ÁPRILIS 1 PESTI Szerkesztőség: Vilmos császár-út 78. Telefon 112-295. Főkiadók: Vil­mos császár­ út 78. Tel. 112-295. Erzsébet­ körút 1 Tel. 135-296. A fió­kok jegyzékét vasár­naponként az apróhir­detések élén közöljük , f^íSít Sgi . m-’t 1 // Több bátorságot! Irta Urmánczy Nándor Több elszántságot, több önérzetet, több, mélyebb nemzeti érzést! Olyan időket élünk, hogy tétlen várakozást nem engedhetünk meg. Aki másoktól vár segítséget s nem igyekszik a nehéz idők szerint maga irányítani sorsát, le­marad. A hallgató és megalkuvó erősebbnek, élelmesebbnek befolyása alá kerül. Akaratát kihasználják, idegen érdekek szolgája lesz. Igaz a mondás, hogy a ledőlt kereszt előtt nem emelnek kalapot az emberek. Akitől nem remélnek semmit, semmibe sem veszik. Népe­ket, országokat is csak akkor vesznek számba és akkor becsülik, ha értékesek, ha akarni és cselekedni tudnak. Az összeomlás óta hallgatunk. Masok ren­delkeztek velünk. Ellenünk mindent megtettek és mindent megtehetnek. Még a barátságosnak jelzett hatalmak is legfenebb ígértek, de nem segítettek. Több önérzetre, erős nemzeti érzésre van szükségünk. Mindenkire szól ez. Egyesekre, társadalomra és a vezetőkre. Megszoktuk, hogy feldarabolták hazánkat. Sokszor el is feledjük. Nem gondolunk rab testvéreink szenvedésére, a mindennap megújuló üldözésekre. A békés napi munka elvégzése nem elégít­het ki. A gazda megműveli földjét. Az ipar, ke­reskedelem, a vállalat elvégzi munkáját. De a tisztességes munkán felül is van még köteles­ség. Erkölcsi kötelesség. A nemzet erejét, ha­talmát növelni. A nemzeti érzést erősíteni, éleszteni és cselekvő kétségt­­ megedstWH: Az erkölcsi n.mni;á kejt ír A neu feet kegyet^ ^künkben min-, dennap idézzük f.' E a dánt fan a rab magyarság szere;-''-“tie­.. . fájdalmát. Nyug­talanítson helyze v, adjunk és töreked­jünk rabságuk m­egszüntt­ése. A trianoni gaz ítéletet naponta emlegessük és készüljünk meg­döntésére. A szomszédságunkban befejezett történelmi cselekedet minket is nagy mértékben érdekel. Érezzük, hogy egy akarni tudó nagyhatalom került nyugat felől csonka határunkhoz. Most már sokszorosan nagyobb figyelmet és felké­szültséget kell tanúsítanunk és készülnünk kell a megváltozott új helyzettel szemben érdekeink megvédésére. A Darányi-kormány nagyszabású beruházó­­programját megnyugvással vette a nemzet. A hadsereget fejlesztő és felszerelő tervet min­denképpen támogatni kell. A terv végrehajtása a nemzet erejét és tekintélyét fogja emelni. Jól felszerelt és kiképzett katonai erővel bizalom­mal és hittel dolgozhatunk nemzeti célunkért. Mindig azt hirdették, hogy nincs megfelelő hadseregünk. Csak tűrjünk és várjunk a jobb időkig! Most az első határozott lépést megtesz­­szük és ezzel eddigi tehetetlenségünk megszű­nik. Barát és ellenség más szemmel fog nézni és számításba vesznek. Ezért a mi erőnk meg­erősíti a rabmagyarok helyzetét és a trianoni szerződés revíziójának kilátásait is. Ha meglesz a kiegészített és jól felszerelt honvédhadsereg, a csonka ország hangulata is megjavul. Feléleszti a jobb szellemet. Elszánt lesz az akarat és megizmosodik a harci készség. Bizonytalanság gyötörte a védtelen országot. Felkészülve a magunk akaratát tudjuk latba vetni és szabadabban tudunk határozni és cse­lekedni. Ha a közhangulat és a kormány akarata összetalálkozik, akkor a két akarat együtt döntő erővé változik. Minden állam fejleszti hadsere­gét. Hazánk körül van véve felfegyverkezett or­szágokkal. Valóban ideje volt, hogy nekünk is legyen jó és megbízható hadseregünk. Azért üdvözöljük a Darányi-kormányt, mert a had­sereg megerősítését hirdeti és megvalósítását elfogadható formában biztosítja. Bátor kezde­ményezés, amire rég vártunk és amit tisztelet­tel és megértéssel fogadunk. A kormány katonai bejelentése sehol sem támasztott izgalmat. Természetesnek tarthat­ták, hogy a magyar katonakérdés rendezése is napirendre kerüljön Nekünk a csonka ország hallgató és tűrő közönségének volt jóleső meg­lepetés és dicsérjük a bátor elhatározást. Siker nincs is elszántság nélkül. Bármily erős is valamely hatalom, más hatalmak is támad­hatnak rá. A siker éppen akkor nagy és érté­kes, ha ellentámadás nélkül következett be. A magyar hadsereg fejlesztése és felszere­lése is sürgős feladat. Kormány és törvény­­hozás most már minél gyorsabban végezzék el a teendőket, hogy végre tiszteletet parancsoló helyzetbe kerüljön hadseregünk. Mindig azt hirdettük, hogy közhangulatot kell teremtenünk és a nemzeti érzést kell ural­kodó hatalommá fejlesztenünk. Ha az ország hangulata és nemzeti érzése erős, a hatalom irányítására is befolyhat. A hadsereg kérdésé­ben egységes az ország és a vezetők akarata, így a siker nem maradhat el. Ilyen egységes legyen az ország és kormány akarata minden nemzeti kérdésben. Ha a nép és kormány a rabmagyarok jogait akarja ki­harcolni, akkor egységes fellépéssel sikereket érhet el. És ha nép és kormány egységesen dol­gozik a trianoni igazságtalan béke megdönté­séért, akkor egy akarati ptl elérheti célját. Több bátorságot. Ezzel kezdtem és ezzel végzem. Bátor és elszánt akarat vezet csak céljainkhoz. Ma több kilátással folytathatjuk a harcot. A nemzetközi helyzet és hangulat ma kedvezőbb, mint az eltelt igazságtalan béke­években bármikor. A világháborút követő béke­kötések rendre mind megdőltek. A magyar igazságtalan béke áll még megdönthetetlenül. De már kívülről is ostromolják a trianoni ször­nyűséget.­­ “­­ Most kell a magyar bá­rság. Magyar bátor­sággal tudjuk csak megtörni Trianon átkát! ­ A Pesti Hírlap angol cikke nyomán állandó eszmecserék folynak az angol politikai körökben a magyar kisebbségek helyzetének rendezéséről Madane képviselő kijelentette, hogy nincs meg­­elégedve Chamberlain válaszával s nem nyug­szik, mig ígéretet nem kap arra nézve, hogy a magyar kérdés rendezését a brit kormány az általános béke érdekében vállalja Henriot francia képviselő nagy feltenést keltő előadást tartott a békeszerződésekről - Kije­lentette, hogy Franciaország nem fog harcba­­szállni azért a Csehszlovákiáért, amely lakos­ságának felét megakadályozza abban, hogy óhaja szerint rendelkezzék sorsáról Csehországban általános gyűléstilalmat rendeltek el Egy kitűnő francia politikus, Henriot Phi­lip egyik jobboldali csoport vezére Párizsban , barátainak egyesületében rendkívül ér­dek­­es­­előadást tartott a mai külpolitikai hely­zetről, beleszőve a középeuropa. -kArl... Nen­ emlékszünk arra, hogy francia petitika,­­ilyen rendkívüli tisztán, lással ismer­e volna azt a helyzetet, amelyet a teljesen elhibázott békeszerződések teremtettek Európában. Henriot főleg a cseh kérdésre hívta fel a francia közvélemény figyelmét. Rámutatott arra, hogy Ausztriának és Magyarországnak egy-egy kihasított részéből tákolták össze Cseh­szlovákiát és kényszerítették együvé az ellen­séges vagy bizalmatlan cseheket, németeket, tótokat, magyarokat, ruténeket, lengyeleket egy belső kohézió nélkül való mechanisztikusan létrejött állam keretei közé. Franciaországnak nem szabad harcbaszállania azért, hogy Cseh­szlovákia lakosságának a felét megakadályozza abban, hogy óhaja szerint rendelkezzék sorsá­ról. Henriotnak a középeurópai kérdés kitűnő ismeretére valló fejtegetéseit kiegészíthetnénk azzal, hogy Csehországon beteljesedett a neme­­zis. A mai Közép-Európa a Masaryk- és Benes­­féle cseh propaganda műve s a békeszerződések készítői főleg azokat az elveket vették irány­adóul, amelyeket a cseh köztársaság mostani elnöke fejtett ki a „Détruisez l’Autriche-Hon­­grie“ című, 1915-ben megjelent röpiratában. Régi francia politikai dogma volt, hogy az Oszt­rák-Magyar­ Monarchiát, ha nem volna, ki kel­lene találni. Clemenceau munkatársai erre feledkeztek meg, amikor bosszújukban Kő E­roca ,­rmész­etes i -gecesenésű frontjá A­­.ti Hírlap angol vezércikke­ a IV politikai­­körökben igen urely és tartós hí keltett, si középeurópai kérdés valósággal i pikérdéssé lett. Madane képviselő kijelentett a Pesti­ Hírlap munkatársának, hogy Chamber­lain miniszterelnöknek szerdán az alsóházban elhangzott válaszával nincs megelégedve és nem nyugszik addig, míg ígéretet nem kap arra nézve, hogy a magyar kérdés rendezését a brit kormány az általános béke érdekében vállalja. Legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a Pesti Hírlap cikkéről Sir Robert Gower is. Taylor tengernagy, konzervatív képviselő kijelentette, hogy „a történelmi igazság nem várat magára sokáig és előbb-utóbb azok jóslata fog betelje­sedni, akik a háború utáni igazságtalan béke­­szerződések folytán Közép-Európát Európa puskaporos hordójának nevezték“. A revízió kérdése Angolországban napi kér­déssé lett és úgy látjuk, hogy rövidesen azzá lesz Franciaországban is, mihelyt ott a belső politikai válság elsimul. A revízió ma könnyen megvalósulhat,­ ha meglennének ehhez itt ná­lunk az elengedhetetlenül szükséges feltételek. /■ LX. ÉVFOLYAM: 73. (19.506) SZÁM / ----------------------------laa—-------------f-jr -‘:r—■

Next