Pesti Hírlap, 1938. április (60. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

1938 április 1., pántét PESTI HÍRLAP. Az új román kormány kiáltványban hozta nyilvánosságra programját Bukarest, márc. 31. A lapok az építő munka kor­mányát üdvözlik a második Cristea-kormányban és fenntartás nélkül helyeslik az új kormányprogramot, amelyet Cristea Miron pátriárka miniszterelnök kiált­vány formájában hozott nyilvánosságra. A kormányprogram főbb pontjai a következők: az állam szerkezetének reformja, a közigazgatás egy­szerűsítése, a bürokrácia lefaragása, a közpénzek ke­zelésének fokozottabb ellenőrzése, ötéves gazdasági munkaterv, amelyet, szakértőkből álló bizottság fog elkészíteni, elsősorban a hadsereg felfegyverzésének, a mezőgazdaság támogatásának, a közlekedési utak kiépítésének, a népegészségügy fejlesztésének, vala­mint a parasztság és a munkásság minél erősebb fog­lalkoztatása jegyében. Románia külpolitikája­­ folytatja a kiáltvány — az állandó nemzeti érdekek parancsoló szükségességét tartja szem előtt és célja a béke fenntartása, valamint az ősi román terület megvédelmezése a jelenlegi vég­leges országhatárok között. Az új román kormány to­vábbra is ragaszkodik hagyományos szövetségeseihez és barátaihoz és ápolni kívánja a baráti kapcsolatokat az összes többi államokkal is, különösen pedig a szomszédállamokkal. A vasgárda a kormányválság hátterében Párizs, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az Information értesülése szerint a román kormány átalakítása annak a nyomásnak a következ­ménye, amelyet a vargárda fejt ki továbbra is a ki­rályra. A király igyekszik ellenállást tanúsítani és most folyik az utolsó fejezete a királyi ház és Zelea Codreanu közötti harcnak. Thierry francia követnek Bukarestből való elutazását is a romániai belpolitikai események miatt halasztották el. (Sz.) Nyugd­­azták a román képviselőház és szenátus tisztviselőit Bukarest, márc. 31. Az Epoca című lapot öt napra indokolás nélkül betiltották. A hivatalos közlöny ren­delettörvényt közöl, amely a képviselőház és a sze­nátus tisztviselőit és alkalmazottait nyugdíjazza. „Nem szabad többé Erdélyről írni­. Bukarest, márc. 31 A Cristea-kormány által tervbe vett közigazgatási reform, a csütörtökön elter­jedt hírek szerint el fogja törölni az egyes országré­szek történelmi megjelölését. Nem szabad többé Er­délyről, Bukovináról és Besszarábiáról írni, az egyes vidékeket csak megyéjük szerint szabad megjelölni. Új megyebeosztást is hajtanak végre és a történelmi országrészek határain fekvő megyék beosztását a tör­ténelmi határok tekintetbevétele nélkül állapítják meg. Ezek a megyék tehát két országrészre fognak kiterjedni, hogy ezzel is dokumentálják a történelmi határok megszüntetését. Lerida városa lángokban ál! A vörös csapatok kétségbeesetten igyekeznek elhárítani a nemzetiek előnyomulását A Pesti Hírlap és az International News Service különtudósítójának jelentése. Copyright by Pesti Hírlap, Salamanca, márc. 31. Lerida város minden része ég. Az aragóniai hadszíntéren Franco tá­bornok irányítja a Lerida elleni utolsó nagy tá­madás előkészületeit. A vörös védők erélyes el­lenállásával szemben Yaquez tábornok csapatai, amelyek főleg marokkói egységekből állnak, dél­ről és északról körülzárták a várost, nyugaton pedig Franco csapatai három kilométerre közelí­tették meg a város belsejét, de ott igen erős el­lenállásra akadtak. A vörös csapatok földből és betonból erődszerű állásokat építettek és ott két­ségbeesetten igyekeznek elhárítani a nemzetiek benyomulását. A városban egész házsorok égnek. A vörös csapatok Lerida körül több petróleum­tartályt felrobbantottak, vagy felgyújtottak, de ezzel sem tudják feltartóztatni az előretörő nem­zeti hadsereget. Leridától délre Fraga mellett a Cinca folyó zsilipeit kinyitották, a víz kiáradt és elsodorta az utászok által rögtönzött hidakat. Az utászok gyorsan erősítést kaptak és így rövid idő alatt helyreállították a hidakat. Francia légelhárító ágyuk tüzeltek a francia terület fölött elszálló» nemzeti bombavető gépekre A Pesti Hirlap és az International News Service különtudósítójának jelentése. Copyright by Pesti Hirlap, Perpignan, márc. 31. A francia légelhárító ágyuk tüzeltek a spanyol nemzeti bombavető re­pülőgépekre, amelyek Portbou bombázása után francia terület fölött szálltak el. A portboui vas­útállomáson, amely a repülőtámadás célpontja volt, Barcelonának szánt élelmiszerekkel megra­kott francia vonatok álltak. A Festi Hírlap angol vezércikke brit politikai körökben az érdeklődés első vonalába állította a csehszlovákiai magyar kisebbségi kérdést Madane képviselő nem tartja kielégítőnek Chamberlain válaszát — A Festi Hírlap londoni tudósítójának telefonjelentése — London, márc. 31. Angol politikai körökben az utolsó napokban a Pesti Hírlap angol cikke nyo­mán élénk eszmecsere folyt a csehszlovákiai ma­gyar kisebbségek helyzetének rendezéséről. Érte­sülésünk szerint a Lordok Házának, valamint az alsóháznak számottevő része igen nagy súlyt he­lyez arra, hogy a brit kormány, amidőn a közép­európai egyensúly fenntartása céljából Prágának tanácsokat ad a német kisebbség helyzetének meg­javítására, ne mulassza el ugyanolyan súllyal lat­­bavetni tekintélyét a magyar kisebbség érdeké­ben is. Tény az, hogy a Pesti Hírlap cikke az an­gol politikai életben a magyar kisebbségi kérdést ismét az érdeklődés első vonalába hozta. Ha vala­mikor szükséges volt az angol politikai közvéle­mény lelkiismeretéhez szólni, ugy annak most volt az ideje. A cikk hatását láthatjuk a parlamentben is, ahol csupán e héten három kérdést intéztek e tárgyban a miniszterelnökhöz. Madane képviselő kijelentette előttünk, hogy a miniszterelnöktől szerdán kapott válasszal nincs teljes mértékben megelégedve és nem nyugszik, amíg kielégítő választ, illetve ígéretet nem kap arra nézve, hogy a ma­gyar kérdés rendezését a brit kormány az általános béke érdekében vállalja. Rhys­ Davies képviselő is újabb interpellációt jegyzett be, amely így szól: „Kérdem a miniszter­­elnök úrtól, várjon a további európai összeütkö­zések megelőzése céljából hajlandó-e lépéseket tenni egy dunai értekezlet sürgős összehívására, amely alkalmas lenne a középeurópai és kelet­európai kisebbségekkel kapcsolatos megoldatlan kérdések rendezésére.“ A parlamenti magyar cso­port tagjai nagy érdeklődéssel olvasták a Pesti Hírlap angol kiadását és Sir Robert Gower a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozott a vezércikkről. A Pesti Hírlap különszámából többszáz pél­dányt eljuttattunk az öszes politikai és újságírói klubokhoz, valamint az angol pártok fővárosi és vidéki központjaihoz. Leonard Plugge konzervatív képviselő a Pesti Hírlap angol vezércikkének elolvasása után kije­lentette előttünk, hogy az ő véleménye szerint is az utóbbi hetek alsóházi vitái nem ölelték fel kellő formában a Közép-Európában megoldásra váró összes kérdéseket. A Pesti Hírlap vezércikkében felvetett kérdéseket eddig csak nagy általánosság­ban érintették. De ez nem jelenti azt, hogy a ma­gyar kisebbségek helyzetének megjavítására Ang­lia nem helyez éppen olyan nagy súlyt, mint a német-osztrák csatlakozás folytán időszerűvé, il­letve veszedelmessé fejlődött szudétaném­et kér­désre. A kisebbségi kérdés és a békeszerződések­ből származó igazságtalan helyzetek rövidesen tárgyalásra kerülnek és megnyugtatja a magyar közvéleményt, akkor minden angol törvényhozó az igazság és az erkölcs szellemében fog segíteni megoldani az összes magyar problémákat. Taylor tengernagy, konzervatív képviselő a következőket jelentette ki előttünk: — Teljesen egyetértek a Pesti Hírlap vezér­cikkével. Évek óta hirdetem, hogy Közép-Európá­ban igazságos helyzetet kell teremteni, úgy a ki­sebbségek, mint a határmódosítás terén. A törté­­nelmi igazság nem várat magára sokáig és előbb­­utóbb azok jóslata fog beteljesedni, akik a háború utáni igazságtalan békeszerződések folytán Közép- Európát Európa puskaporos hordójának nevezték. Ma még nem késő békés után józan megállapodást létrehozni, — ezt ajánlom a békéért aggódó összes embereknek. Lord Astor levélben köszönte meg az angol vezércikket, amelyet nagy érdeklődéssel olvasott. Ez a vezércikk csak megerősítette eddigi állás­pontját a dunavölgyi helyzet békés megoldását illetően. Sommerset Maxwell konzervatív képviselő szintén kifejezte a Pesti Hírlap angol kiadásában fölvetett magyar kisebbségi kérdés iránti rokon­­szenvét és kijelentette előttünk, hogy ebben a kérdésben minden tekintetben támogatni fogja az angol parlamentben a magyar csoport munkáját. ________________ Léderer Lajos. „A francia népnek sem az úgynevezett spanyol köztársaságért, sem pedig Csehországért nem szabad háborút viselnie“ Henriot francia képviselő előadása a békeszerződésekről — A Pesti Hírlap párizsi tudósítójának telefonjelentése — Párizs, márc. 31. Philippe Henriot jobboldali képviselő csütörtök délután a sajtó barátainak egyesületében nagyszámú és előkelő közönség előtt érdekes előadást tartott az időszerű külpo­litikai kérdésekről. Henriot a békeszerződéseket és a háború óta folytatott francia politikát tette felelőssé azért, hogy a diplomáciai helyzet az utóbbi években Ro­hamosan Németország előnyére változott meg. Ausztriát és Magyarországot — mondotta — úgy osztották fel St. Germainben és Trianonban, mintha szeletekre vágva akar­ták volna a Dunamedencét a német óriás­nak feltálalni. Éppen Csehország, amely ma Európát hívja se­gítségül, volt a háború óta a legfőbb akadálya a dunai népek összefogásának. Ugyanazok a cseh államférfiak, akik ma az Anschluss következté­ben bomladozni látják országukat, azt mondották még röviddel azelőtt, hogy a Habsburg-restaurá­­ciót casus bellinek tekintik s igy maguk egyen­gették a csatlakozás útját. Arra a kérdésre, hogy Franciaország szövet­ségi kapcsolatainál fogva hadat viseljen-e Cseh­országért, ha megtámadnák, az előadó határozott nemmel válaszolt. Véleménye szerint a francia népnek sem az ugynevezett spa­nyol köztársaságért, sem pedig Csehor­­szágért nem szabad háborút viselni. Csehszlovákia — hangoztatta — nem egységes nemzeti állam. Történelmi múltja mindössze a békeértekezletig terjed, amidőn Ausztriának és Magyarországnak egy-egy kihasított részéből tá­­kolták össze és egymás iránt ellenséges, vagy bi­zalmatlan cseheket, németeket, tótokat, magya­rokat, ruténeket és lengyeleket zártak össze ha­tárai között. Jellemző, hogy az állam gerincét al­kotni hivatott csehek és tótok tizenkilenc év alatt megegyezésre sem tudtak jutni egymással, nem­hogy nemzetté forrottak volna össze. A csehek ma egyedül állnak az összes többi nemzetiséggel szemben. Csak nem fog Franciaország harcba szállni azért, hogy Csehszlovákia lakosságának a felét megakadályozza abban, hogy óhaja sze­rint rendelkezzék sorsáról. Megemlékezett Henriot 1935 őszén Esztergom­ban tett látogatásáról és arról a mély benyomás­ról, am­elyet a Bazilika terraszáról nyíló látvány gyakorolt reá, midőn alig pár kilométerre a ma­gyar fővárostól megpillantotta a cseh uralom alá jutott magyar területet. Csehországot szerinte ed­dig is csak m­esterségesen tudták fenntartani. Ha Németország, Lengyelország és Ma­gyarország ellenséges magatartást tanúsí­­tanak vele szemben, belső bajainál fogva széthullásra van ítélve. Henriot földrajzi lehetetlenségnek tartja, hogy a cseheknek a jelen körülmények között Francia­­ország katonai segítséget nyújtson. A francia­­cseh szövetség megkötése óta a helyzet teljesen megváltozott s ma a francia hadsereg egy Aliig felfegyverkezett Németországba és a rajnai erőd­vonalba ütköznek. A szónok végül a francia-olasz közeledés és a stresai hármas front visszaállítása mellett foglalt állást viharos tetszéssel fogadott beszédében. Honti Ferenc.

Next