Pesti Hírlap, 1938. június (60. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

4 a legmagasabb fizetést és esetleg a címet is. Csak akkor lesz jó és erős elsőbíróságunk, ha a kiváló ta­pasztalt bírák szívesen maradnak az első fokon, ami akkor történik meg, ha előléptetésük biztosítva van. Az elsőfokú kir. ügyészek és bírák kiválóságáról tehát megfelelő előléptetéssel kell gondoskodnunk. Az igaz­ságszolgáltatás jósága függ ettől, kéri az igazságügy­minisztert, hogy a megfelelő intézkedéseket már a legközelebbi költségvetésben tegye meg. Ugyancsak kívánatos volna a bírósági és ügyész­ségi kezelők megfelelő számú szaporítása, mert 12 évnél idősebb szolgálatú dijnokok sem léptethetők elő kezelőkké. Az altisztek létszámában is indokolt volna a státusjavítás. Fábián Béla (polg. szab.) rámutatott arra, hogy a kormány 1931-ben azt ígérte a tisztviselői karnak, hogy mihelyt az ország anyagi helyzete javul, vissza­állítja a régi fizetéseket. A bírák és ügyészek rossz anyagi helyzetéről beszélt, majd megemlítette, hogy egyik királyi ügyészt egy vádlott a tárgyalás során provokálta. Drobni Lajos (pártonkív.) a bíróság problémáit fejtegette, majd beszélt a legutóbbi egyesületi rende­letről. Szerinte ha a kormány békét akar teremteni a megélhetésükért elkeseredett harcot folytató tiszt­viselők körében, legalább a kistisztviselőknél meg kell szüntetni azt a fizetéscsökkentést, amelyet a szanálás óta léptettek életbe. szivéhez kapott és megkínzottan kiáltott a rek­lámember felé: , — Ki vagy? Mondd el hát!!... A kínai kertben már alig volt ember. A tarka lampionokat itt is, ott is eloltották már. Halk volt a zene. S érezhető volt, hogy az éjszaka kap­kodva szedegeti össze holmiját, hogy menekülve adja át helyét a közeledő reggelnek... A kínai ember fölemelkedett, egy csavarintás­­sal kikapcsolta a mulató társaság feje fölött a lámpákat és bekapcsolta a maga lámpáit a testén. Minden fény, minden ragyogás belőle áradt. Alakja emberfölötti méreteket kapott, szemében titkos tűz égett. Szavaival daliás legényt varázsolt a hallgató társaság­­elé, akiben tombolt az öröm, az ifjúság, a művészet! Aki színész volt és mámorosan hab­zsolta az életet. S amikor egyszer a legszebb, a legédesebb asszony nyújtotta feléje ajkait, nem vette észre, hogy ugyanakkor már az öregség is utána nyúlt... Amikor erre rájött, már késő volt... Teste megrokkant... Hangja megfakult s az ifjúság fittyet hányva menekült a közeléből... S igy menekült el tőle az utolsó asszony is... Ki­csúszott lába alól a színpadi deszkák talaja ... Elfogyott az ital... A kenyér . . . Megmaradt a nyomor és a gond... Megszületett a reklám­ember! ..­­. Amikor utolsó halk szava is elhangzott, las­san, nyugodtan letépte bajuszát, messzire hají­totta copfos parókáját, egy-két rántással eltün­tette szemének ferdeségét s elővarázsolta a maga arcát... A társaság megdöbbenve nézett össze... A hideg asszony felsikoltott:­­ ■— Tivadar, te vagy?! Az öreg, fáradt fej egyetlen biccentéssel je­lezte az igent s úgy is maradt a mélybe ros­­kadva... Az alak megfordult és lassú, bizonyta­lan járással indult neki az utcának«» . PESTI HÍRLAP Mikecz Ödön igazságügyminiszter beszéde Mikecz Ödön igazságügyminiszter mondta el az­után beszédét. Mostoha körülmények között is fenn­maradhat — úgymond — egy nemzet, ha állami éle­tét az igazságot kifejező jog alapjára építi. A ma­gyar jogrendszer intézményeiben mindig az igazság alapján fejlesztette ki a maga alapelveit. A belső béke csak a belső igazság érvényesítésére alapítható, aminthogy a külső béke sem képzelhető el tartósan az igazság érvényesülése nélkül. A jognak a fej­lődő életet kell szolgálnia. Helytelenül értelmezik a hagyomány tiszteletét azok, akik szerint ez az elmúlt idők rendelkezésének merev betartását jelenti. A ma­gyar igazságszolgáltatás szervezete a legtisztább szán­dékkal, a legjobb eredménnyel látja el a mai viszonyok között nehéz feladatát. Ezek a felada­tok rugalmasságot követelnek az igazságszolgáltatás életétől ugyanakkor, mikor tisztes hagyományaik bi­zonyos nemes konzervatizmus követését írják elő.­­A bírónak ismernie kell a gazdasági és társadalmi együttélés bonyolult szabályait, mindenekelőtt pedig a nemzeti élet alapvető követelményeit. A magyar bíróság szervezete ezeknek a súlyos követelmények­nek megfelel, éppen ezért megteszi kötelességét a nemzet iránt. A bírói függetlenség elve a magyar al­kotmányos felfogás egyik alapprincipiuma. Lehet kri­tikát gyakorolni a bírói ítélkezés és jogszolgáltatás bizonyos irányzata mellett, de ez sohasem érheti el azt a mértéket, amely a bírói ítélkezésre való befo­lyásnak­ csak a látszatát is kelthetné. Az a bonyolult szellemi munka, amely egy ítélet­ben kifejezésre jut, nyugalmat és függetlenséget kí­ván a mindennapi élet nyomasztó gondjaitól is. Ezért teljesen osztja a bírák javadalmazásával kapcsolatban elhangzott felszólalások intencióit. Ez a szegény nem­zet a mai viszonyok között is legalább az anyagi füg­getlenség elemi feltételeit biztosítja a bírósággal szem­ben. Szóba kerültek a bírói státussal kapcsolatos kér­dések. A bíró 24 év után eléri a miniszteri tanácsos fizetését, tény azonban, hogy a mai helyzet nem teszi lehetővé a bírák gondnélküli megélhetését. Remél­hetően a fizetés javításnak a családvédelem gondola­tával való összekapcsolása módot ad majd a bírói és ügyészi státuson belül is ennek a gondolatnak haté­kony érvényesítésére. Gyors ítélkezés Azt fejtegette ezután a miniszter, hogy a bírói ítélkezés jósága alatt a gyors ítélkezés is értendő. Meg kell szabadítani a bíróságokat a restanciák ter­heitől és a bírósági funkciót meg kell tisztítani az oda nem tartozó feladatoktól. Törekvése a segédszemély­zet létszámának megfelelő emelése, racionálisabb be­osztása és annak a bevezetése, hogy a gyorsírásra rászoktassák a segédszemélyzetet. A bíróságok elhe­lyezésén a jövő költségvetésben remélhetően segíteni lehet majd. Az igazságügyminisztérium szelekciós rendszere mintaszerű s a birói szervezetbe bekerülő fiatalemberek elérik azt a fokot, amelyben megvan a későbbi jó biró biztosítéka. A szelekciónak legszigo­rúbb alkalmazására törekszik. A jogi oktatás szabá­lyozását időszerűnek és sürgősnek tartja. A múlt év­ben javaslatot tettek a kultuszminiszternek s a felső­­oktatási tanács most foglalkozik ezzel a kérdéssel. A rendtörvény és a büntető igazságszolgáltatás Büntető igazságszolgáltatásunknál kétszeresen fon­tos a gyors és hatásos eljárás, az, hogy ezek a bíró­­ságaink teljesen megértsék a nemzet legvitálisabb ér­dekeit, amelyek a rend fenntartásához fűződnek. A legutóbb megalkotott törvény tökéletesíteni fogja büntetőbíróságaink működését, másrészt értékes ta­pasztalatokat nyújt majd büntető eljárási rendszerünk átreformálásához. Elismerés illeti a vádhatóságok munkáját. Érdekes, hogy a vagyon elleni bűncselek­mények száma kizárólag a székesfehérvári járás te­rületén feltűnően csökkent, amióta a jubileumi épít­kezések folytán az építőipar ott fellendült. Az államelle­nes bűncselekmények száma nem szaporodott, a nem­zet megbecsülése elleni bűncselekmények jelentős száma onnan ered, hogy végrehajtás közben a végre­hajtást szenvedő fél sértő kitételekkel érinti a végre­hajtót s rajta keresztül a nemzet összességét. Innen erednek ezek a perek. (Derültség.) Az utóbbi években a letartóztatottak száma növekedett Letartóztatási intézményeinkről a külföld elismeréssel emlékezik meg. A kincstári jogügyi igazgatóságot nehéz feladat elé állítják a tíz-tizenöt év előtti esetekkel kapcsolat­ban megindított indokolatlan perek, ezért gondolni kell arra, hogy a magánjogi elévülésnek rövidebb ha­táridőt szabjunk. Az ügyvédkérdés és a jegyzői magánmunkák Az ügyvédkérdés egyik legjelentősebb igazság­szolgáltatási kérdésünk. Az igazságügyi kormány az ügyvédi kar anyagi ,létfeltételeinek javítására törek­szik. Mesterséges munkaalkalmak keletkeztetése nem helyes megoldás. Biztosítani kell az ügyvédi képvisel­­tetés lehetőségét mindenhol, másfelől a jövedelmeket kevesek között kell elosztani. Ebben bizonyos szük­ségszerű kegyetlenség is van, mert egy eddig szabad pályáról elzárják az oda törekvő, esetleg tehetséges fiatalokat, de ez a megoldás még mindig jobb, mintha ezt a fontos pályát elproletarizálódni hagyják. A jegyzői magánmunkálatok kérdésében lehet észszerű kompromisszumot találni, amely biztosítja, hogy a közigazgatási tisztviselők által el nem intézhető je­lentős ügyletek kizárólagos ügyvédi hatáskörbe ke­rüljenek, az olyan ügy pedig, amelynek elvégzésére a községi jegyző alkalmas, maradjon a községi jegyző hatáskörében. A közjegyzői állások szaporítására irá­nyuló tendenciát nem helyesli. Készülő törvénytervezetek Az igazságügyminisztérium jogszabályalkotó tevé­kenységével foglalkozott ezután a miniszter. Szüksé­gesnek tartja büntető eljárási jogunk reformját. Új büntetőtörvénykönyv alkotására nem alkalmas az idő, de erre szükség sincs. Foglalkozni kell azonban az anyagi jog továbbfejlesztésével, főként a BTK egyes fejezeteivel, különösen a vagyon elleni bűncselekmé­nyekkel. Szeretne olyan megoldást, amely megszün­tetné az egyesbíráskodást a törvényszéken. Az egyfokú perorvoslati rendszert tartja érvényesítendőnek­. A részvényjog, kereskedelmi jog és szövetkezeti jog re­formjával kapcsolatban a kérdőívekre adott vélemé­nyek feldolgozása megtörtént. Igen alapos kodifikációs és törvényhozási előkészítést igényelnek ezek a kérdé­sek, ezért a legközelebbi kérdések anyagát a gazdasági körök és a parlamenti pártok képviselőivel megtár­gyalja. A rehabilitáció kérdésében hajlik olyan meg­oldás felé, amely a büntetett előélet élének eltünteté­sét az erkölcsi bizonyítványban mellőzi. Az előkészü­letben álló törvényjavaslatok közé tartozik a sajtótör­vény átkodifikálását tartalmazó tervezet. Rupert Rezső (Kossuth-párt): Nem volt elég eddig. Mikecz: Hogy az 1914. évi sajtótörvény intézke­dései már nem megfelelők, azt Balogh Jenő is, aki a törvényt beterjesztette, megállapította a felsőházban. A törvényjavaslat előkészítésében a legnagyobb mér­tékű alaposságra van szükség. Mind a képviselőház tényezői, mind a külső élet szakférfiai megfelelő al­kalmat fognak kapni arra, hogy e tekintetben vélemé­nyüket nyilváníthassák. A közeljövőben foglalkozni kell a parcellaminimum intézményének létesítésével és azzal a kérdéssel, hogy örökösödési jogunkat az agrár­lakosság bizonyos kategóriájában az általánostól eltérőleg szabályozzuk. Utalt ezután a miniszter arra a felfogásra, hogy a bíró vagy ügyész hivatalos magatartásának elbíro­­­lása egyedül az illetékes felügyeleti hatóságokra tar­tozik, lovagias eljárásnak tehát tárgya nem lehet. Ezt az álláspontot a honvédelmi miniszter elfogadta és még 1933-ban intézkedést tett tisztiparancs útján olyan irányban, hogy ha sértve éreznék magukat és a lova­giasság szabályai szerint elégtételhez nem jutnának, az elégtételnek mástól való megszerzésétől feltétlenül tartózkodjanak . Sérelmüket a lépések megtétele vé­gett az elöljáró parancsnokságnál közvetlenül jelent­sék be. Befejező szavaiban hangsúlyozta a miniszter, hogy az igazságügyi tárca körébe tartozó feladatok helyes szolgálata biztosítja a nemzet állami szervezetén belül élő társadalom lelki egyensúlyát. Feladata a jogrend­szer olyan fejlesztése, amely megtartván a nemzet egyéniségéből eredő sajátosságait, megfelel a nemzet évszázados jogi felfogásának és alkalmas az új idők új feladatainak megoldására is. A költségvetés elfogadá­sát kérte. (Taps a kormánypárton.) Csoór Lajos (népakaratpárt) a kormány iránti tel­jes bizalmatlansága miatt nem fogadja el a költségve­tést. Nem tudja, miért vállalta a kabinet a kormány­zást, ha nincs programja. Mikecz: Lehet, hogy csak magának nem tetszik. A lengyel törvényhozók ünneplése A beszéd alatt a diplomaták karzatán a Budapes­ten tartózkodó lengyel törvényhozók csoportja jelent meg. A Ház tagjai, amint megpillantották őket, föl­emelkedtek helyükről és lelkesen megéljenezték len­gyel kollégáikat, akik szívélyesen integetve, meghaj­lással köszönték meg az ünneplést. Putnoky Móric háznagy vezetésével elhelyezkedtek a karzaton és egy ideig hallgatták az igazságügyi tárca vitáját. A vita szónoka, Csoór Lajos, beszédét megszakítva üdvözölte a képviselőház tagjai nevében a lengyel tör­vényhozókat — Örömmel ragadom meg az alkalmat — mon­dotta —, hogy a lengyel nemzet képviselőit üdvözöl­hessem és kifejezést adhassak annak az évszázados barátságnak és ragaszkodásnak, amelyet a magyar nemzet érez a testvér lengyel népek iránt. Éljenek a lengyelek. A beszéd után újra lelkesült éljenzés és taps hangzott fel, a Ház tagjai felálltak és meleg ünnep­lésben részesítették a lengyel vendégeket, akiket ez a lelkes fogadtatás láthatóan meghatott. Mintegy tíz per­cig tartózkodtak még a karzaton, aztán Putnoky ház­nagy kalauzolása mellett megtekintették a palota ne­vezetességeit. Gróf Festetics Sándor (nyilas) a fogházőrök és igazságügyi altisztek terhes, szolgálati idejének eny­hítését kérte. Mózes Sándor (nemz. földmivespárt) a tagosítási eljárás gyorsítását és a költségek mérséklését kérte. Malasits Géza (szoc.) szóvátette, hogy a bírósági helyiségek milyen elhanyagolt állapotban vannak, és hogy bírák az igazságszolgáltatás funkciójához egé­szen méltatlan környezetben kénytelenek dolgozni. A képviselőház általánosságban elfogadta a tárca költségvetését. A részletes tárgyalásnál Fábián Béla a bírák és ügyészek fizetésének rendezését kérte. Lehetetlen, hogy az állami költségvetésben ne tudjanak fedezetet találni ilyen célra, amelynek teljesítése elsőrendű fontosságú állami érdek. A képviselőház ezután rész­leteiben is elfogadta az igazságügyi tárca költség­­vetését. A legközelebbi ülés szerdán délelőtt tíz órakor lesz, amelynek napirendjére a honvédelmi tárca költ­ségvetésének tárgyalását tűzték ki. Az ülés végén négy interpellációt mondanak el. 1938 Junnus­­«, szerűi» „Kairó“-t vegyél, nem kell más. Ez már pompás nyaralás. Elegáns férfiruha gyűrhetetlen nyári szövetből, hozzáillő divatnyakkendő­vel együtt ........................... 48.50 P. FEHÉR M. MIKSA, IV„ Károly-krt 12 Nyári szövetruha mérték után_______ 78.50 P. Aláírták a lengyel-magyar gazdasági szerződéseket Varsó, máj. 31. Háromheti tárgyalás után május 30-án parafálták a lengyel ipari és kereskedelmi mi­nisztériumban a Magyarország és Lengyelország kö­zött kötött gazdasági szerződéseket. A kérdéses szer­ződések a lengyel-magyar kereskedelmi forgalmat a kontingensek, a fizetési forgalom és a vámok kérdé­sében is szabályozzák. Ugyancsak megvitatták a len­gyel és magyar átmenő forgalom kérdését, valamint­­ a kölcsönös turisztikai forgalom fejlesztésének prob­­lémáját is. A szerződés, amelynek időtartama egy év,­­ július 15-én alésba._

Next