Pesti Hírlap, 1938. július (60. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

BU­PAPE­ST, 1938 Előfizetés a Képes Va­sárnappal és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­­dányszám ára 8 fillér, vasárnap 12 fillér (a mellékletek nélkül) PÉNTEK, JULIUS 1 Szerkesztőség: Vilmos császár-út 78. Telefon 112-295. Főkiadók: Vil­mos császár­ út 78. Tel. 112-295. Erzsébet­ körút 1. Tel. 135-296. A fió­kok jegyzékét vasár­naponként az apróhir­detések élén közöljük A levegő meghódítása E sorok írója a század elején olvasott egy cikket a Természettudományi Közlönyben. A cikk szerzője — a nevére már nem emlékezünk — matematikai formulák bőségével bebizonyí­totta, hogy a levegőnél nehezebb készülékkel sohasem fog repülni az ember. A cikk kétség­telenül az akkori tudományosság színvonalán állott, hiszen máskülönben nem nyomtatta volna ki az említett, kitűnően szerkesztett és értékes folyóirat. Soha még az élet nem cáfolta meg ennyire meglepően a tudományos elmél­kedést. A cikk megjelenésének idejében az óceán túlsó oldalán nagy tiokban, minden em­berszemtől elzártan Jn/fcKa favában kisérjfeteztek a W­right-testvérik^TKik készülékükkatfajnai repülőgg€?tiau4ífrtioz erősen hasonlitot Kazdet­­leges ■ af^miányikkal egyi#-már^ végezték azoka­t^a nyaktörök szöcskeugrásokat, ^melyből a mai repülőtechnika kifejlődött. Payeztg idő­­vel később a Rákos mezején már magyar gé­pek is búgtak és bukdácsoltak a levegőben, vakmerő magyar fiúk sorozata halt mártírha­lált a huszadik század legjellegzetesebb és leg­nagyobb hatású találmányáért. A repülőgép startjánál tehát a magyar nem­zet is együtt startolt a többi nemzettel. Magyar bátorság és magyar zsenialitás is hozzájárult ahhoz, hogy az emberiség, a századelejei tudós ma már komikusan ható jóslata ellenére is, meghódította a levegőt. A start után azonban lemaradtunk. Mindenki tudja miért. A meg­csonkított ország szegénységén kívül ez az ok: a trianoni szerződés sok egyéb tiltó parancsa között a magyar repülők szárnyát is lemet­szette. Még­pedig nemcsak a hadi-, hanem a polgári repülőkét is. Nekünk, magyaroknak, te­hát még ezután kell meghódítanunk a csonka ország fölött kéklő levegőeket. Annyi mulasztás után minden magyar lé­lek öröme, az utolsó időben komoly és széles arányú akciók bontakoznak ki ebben az irány­ban. Amint köztudomású, az utolsó napokban döntő jelentőségű értekezlet volt a miniszter­­elnökségen, ahol nagyfontosságú határozatokat hoztak a kormányzó hetvenéves születésnapja alkalmából létesített Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap gyakorlati megteremtése, felhasz­nálása és a magyar repülés kifejlesztése érde­kében. Nemsokára kibontakozik a munka egész széles frontja, a magyar polgári repülés és a magyar pilótaképzés erős tempóban fog meg­indulni. Érdekes véletlen, hogy éppen most tartja Budapesten közgyűlését a Légi Vállala­tok Nemzetközi Szövetsége, amelyen húsz ál­lam ötvenhárom képviselője tárgyalja a felhők országútjának nemzetközi érdekű kérdéseit. A közgyűlésen Imrédy Béla miniszterelnök nyi­totta meg a tanácskozást és üdvözölte Magyar­­ország külföldi vendégeit. A magyar miniszter­­elnök beszédében elsősorban azt hangoztatta, az aviatika is azt a célt szolgálja, hogy köze­lebb hozza egymáshoz az embereket. Természetes, hogy ezt a célt is szolgálja. És az is természetes, hogy a békét akaró és a bé­kéhez ragaszkodó Magyarország miniszterel­nöke elsősorban ezt a célt látja meg és ezt a célt hangsúlyozza. A tételt nem is kell sokáig magyarázni. Nem kell mást tennünk, csak vé­gignézni egyetlenegy nap repülőforgalmának a budapesti statisztikáját. Elcsodálkozhatunk rajta, milyen közel jutottak hozzánk Európa városai. Úgyszólván nincsen már olyan hely Európában, ahová reggeltől estig el ne lehetne repülni Budapestről. De itt látjuk a budapesti repülőtéren azokat az óriási gépeket is, ame­lyek a messzi rejtelmes világokat, Indiát, Ausztráliát, a távol keletet párnapos távol­ságra hozzák Európához. Olyan meseországok ezek, amelyeket azelőtt csak hetekig tartó kö­­rülményes hajóúttal lehetett megközelíteni. Valóban, a repülőgép kézzelfoghatóan ke­­s­­ebb hozza egymáshoz az embereket. A ma­­polgári repülőgép tervbevett nagyarányú fejlesztésének éppen az a célja, hogy mi is részt vegyünk a közelebbhozá­snak ebben a nagy emberi értékű munkájában. Közben azonban arra is gondolnunk kell, hogy a repülőgép az emberek közelebb hozásával együtt közelebb hozza hozzánk az új és borzalmas veszedelmek lehetőségét is. A kék levegőbolt nemcsak ne­vető napsugárból áll, az égi pálya nemcsak a békés gépmadarak kedves és szemkápráztatóan szép versenytere, hanem eddig ismeretlen bor­zalmas veszedelmek forrása. Anélkül, hogy hi­básak lennénk benne, eljöhet az idő, amikor a Budapest fölött megjelenő repülőgépek nem békés utasokat hoznak magukkal, hanem ret­tentő pusztítást terjesztő bombákat és gyilkos gázfelhőket, amelyek gyermekeink és asszo­nyaink életét is fenyegetik. A ránk boruló le­vegőeget tehát nemcsak azért kell meghódíta­nunk, hogy részt vegyünk a nemzetek békés versenyében, hanem azért is, hogy a magyar égtől távol tartsuk azokat a félelmetes katonai gépeket, amelyek ma ezerszámra épülnek min­den országban. A légvédelem nem üres frázis ma már, ha­nem, sajnos, életszükség. Ezért hálásak lehe­tünk azok iránt, akik meg akarják teremteni a magyar élet és a magyar vagyon védelmének minden gyakorlati lehetőségét. Ma csütörtökön egy olyan szerv is ülésezett Budapesten, amely­nek éppen ez a feladata. A Légvédelmi Liga országos elnöki tanácsa volt ez a szerv, amely József kir. herceg elnöklete alatt ült össze és ar­ról tanácskozott, hogy Fábry Dániel országos légvédelmi parancsnok lelkes munkáját foly­tatva, miképpen szervezze meg a védekezést az ország minden részében. Mindennek az erőfeszítésnek, mindennek a munkának egy a­ célja: az, hogy a magyart bé­kében és háborúban egyaránt úrrá tegye a magyar levegőégben. Ezért mindannyiunk ha­zafias kötelessége, hogy szeretettel és odaadás­sal támogassuk azt a munkát, amelynek a tem­pója még csak ezután fog kialakulni. Mindenki erejéhez mérten, sőt erején felül adakozzék a Horthy Miklós Repülőalapra; ne sajnálja senki a személyes fáradságot és a személyes áldoza­tot, ha úgy fordul, hogy részt k­ell vennie a most meginduló hatalmas és végtelenül fontos közös erőfeszítésben. Tartsuk szem előtt­ azt, hogy magyar pilóták vezetése alatt magyar szinű gépek tömege röppenjen a felhők felé, nemcsak a békés nemzetközi vetélkedésben örömét találó magyar becsület, hanem mind­annyiunk érdeke, a magyar családok, gyerekek, anyák és feleségek biztonsága is parancsolóan követeli. Henderson angol képviselő javulást lát Közép-Európában A kérdések csak a dunavölgyi államok szorosabb politikai és gazdasági együttműködésével oldhatók meg — A Pesti Hírlap londoni tudósítójának telefonjelentése — London, jan. 30. London diplomáciai és po­litikai körei még mindig bizonyos aggodalommal figyelik a jelenlegi nemzetközi helyzetet, de bi­zakodva várják a közeli jövőt. Parlamenti körök­ben azok a képviselők, akik hosszabb idő óta fog­lalkoznak az európai helyzettel, kevésbé veszé­lyesnek tartják és az utóbbi időben az európai bé­ke fenntartásáért aggódó képviselők kevesebb in­terpellációt intéznek a kormányhoz nemzetközi kérdésekben. A spanyol ügyben a brit és olasz diplomácia titkos tanácskozásokat folytat a polgárháború be­fejezése érdekében. Úgy tudjuk, hogy az utolsó két hét alatt sikerült a legnagyobb együttműkö­dést biztosítani a két kormány között. A középeurópai kibontakozást illetően ked­vező jelentések érkeztek a brit fővárosba. Közép-­ ■ európa helyzete iránt az érdeklődés Londonban igen nagyfokú. A brit kormány nem tekinti megt­oldottnak a dunavölgyi kérdést mindaddig, gímig­­ igazságosan nem rendezik a problémákat. Az ösz­­szes parlamenti pártok nagy érdeklődéssel figye­lik a cseh kormány elnöke és a csehországi nem­zetiségek vezetői között most folyó tárgyalásokat. Londoni értesülések szerint Hodzsa miniszterel­nöknek sikerült az összes kisebbségekkel ideig­lenes megállapodást létesíteni, amelyet hat hóna­pon belül, ha a megoldási terv jól működik, bi­zonyos módosításokkal véglegesítenének. Alkal­munk volt beszélgetni az időszerű nemzetközi kér­désekről Henderson Arthur alsóházi taggal, aki a következőket mondotta: — Úgy látom, hogy Középeurópában legutóbbi látogatásom óta határozott javulás állt be. Ez azonban semmiképen sem jelenti azt, hogy a hó­napok óta tartó középeurópai válság végleg elin­téződött volna. Minden attól függ, hogy a kisebb­ségi kérdésben milyen eredményt tud elérni a cseh kormány a mostani tárgyalások folyamán. Bár értesülésem szerint a cseh miniszterelnöknek a német és a magyar kisebbségek vezetőivel foly­tatott tárgyalásai sikerrel kecsegtetnek, ma még mindig nem lehet tisztán látni. Egy bizonyos: a legközelebbi hat hónap döntő jelentőségű lesz. Nyugateurópában fokozatosan felismerik, hogy a Dunavölgy kérdését lehetetlen elhanyagolni, hisz annak békés megoldása életkérdés egész Európára nézve. Ma már nemcsak a nyugateurópai közvé­lemény, hanem a kormányok is belátják, hogy országuk biztonsága függ a középeurópai problé­mák rendezésétől. Meggyőződésem szerint ehhez szükséges az ottani nemzetek jóakaratú együtt­működése is és^^**rjmnmL hallom, hogy ebben az irányban kedve^&^'^^fen^alakult ki. f - HoávarL^epzeli képviselő úr — kérdeztük —­­a igazságtalanságok jóvátételét? , Szorosabb poitikai és gazdasági együttmű­ködéssel a Duna­­Ligf ellen. Mindig az volt a meg­győződésem és én azt hangoztatom, hogy az ellentétek és nézeteltérések, amelyek Magyaror­szágot a kisantanttól elválasztják, nem intézhetők el erőszakkal, hanem csak közös jóakarattal és megértéssel. Engem megnyugtat az a tudat, hogy a brit kormány mindent el fog követni, ami mód­jában áll, hogy a többi európai hatalmakkal egyetértésben olyan megoldást hozzon létre, amely igazságos, végleges és az összes dunai államokat kielégítő rendezést biztosít. Végül kérdésünkre kijelentette Henderson képviselő, hogy rengeteg munkája mellett a kö­zépeurópai kérdést állandóan napirenden tartja. Érdeklődése az ottani viszonyok iránt csak foko­zódott és valószínűleg a­­mf végén ismét ellátogat MoLarorSSityViT! *" | Léderer Lajos.

Next